Bejelentés



Zebegényi Polgárőrség honlapja.
Mi nyitva tartjuk a szemünket.

MENÜ

Ingyenes Angol online nyelvtanfolyam kezdőknek és újrakezdőknek.
+
Ingyenes tanulmány:
10 megdöbbentő ok, ami miatt nem megy az angol.








A polgárőrség jogai és kötelezettségei

Polgárőrök törvényben meghatározott jogai és kötelezettségei

* A polgárőrség és a polgárőrök tevékenységük ellátása során hatósági jogkörrel nem rendelkeznek, kényszerítő eszközt nem alkalmazhatnak.
* A polgárőr által tevékenysége során viselt formaruha a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek vagy más hatóság tagjainak egyenruhájához való hasonlósága miatt megtévesztésre nem lehet alkalmas. A polgárőr hatósági jellegre utaló, megtévesztésre alkalmas egyéb jelzést vagy címet, rangjelzést nem használhat, illetve gépjárművén csak a polgárőrség feliratot helyezheti el.
* A polgárőr tevékenysége során - a gázspray kivételével - nem tarthat magánál közbiztonságra különösen veszélyes eszközt, továbbá nem viselhet lőfegyvert.
* A polgárőr tevékenysége során megkülönböztető mellényt köteles viselni, amely jól látható Polgárőrség felirattal van ellátva.
* Gázspray-t kizárólag nagykorú polgárőr tarthat magánál, és használhat.
* A polgárőr kizárólag jogos védelmi helyzetben használhat gázspray-t. A gázspray használata esetén kerülni kell a sérülés okozását. A polgárőr a gázspray használata során megsérült személy részére - amint ez lehetséges - köteles segítséget nyújtani, szükség esetén pedig gondoskodni arról, hogy a sérültet orvos elláthassa.
* A polgárőr által használható gázspray típusa megegyezik a rendőrségnél rendszeresített típussal.
* A polgárőr tevékenysége során jogosult a szabálysértés, bűncselekmény elkövetésén tetten ért személyt a cselekmény abbahagyására felszólítani, a cselekmény folytatását megakadályozni, illetve a bűncselekmény elkövetésén tetten ért személyt visszatartani. Köteles azonban az elfogott személyt haladéktalanul a büntetőeljárásról szóló törvény szerint eljárni jogosult nyomozó hatóságnak átadni, ha erre nincs módja, e szervet nyomban értesíteni.
* A polgárőr a közúti közlekedési baleset helyszínén a közlekedés zavartalanságának biztosítása érdekében jogosult jelzőőri feladatok ellátására. A rendőri intézkedést igénylő baleset helyszínén a polgárőr a rendőrség megérkezéséig önállóan, azt követően a rendőrség felkérésére és utasításainak megfelelően folytathatja a jelzőőri tevékenységét. A jelzőőr a tevékenységét legalább 10 méterrel a közúti közlekedési baleset helyszíne előtt látja el.
* A polgárőr a rendőri intézkedést igénylő baleset helyszínére érkezését követően haladéktalanul értesíti a rendőrséget. Az értesítés kiterjed a baleset jellegére, a sérültek számára, valamint arra, hogy a polgárőr megítélése szerint milyen veszélyhelyzet állt elő.
* A polgárőr - a polgárőrség és az óvoda, valamint az általános iskola fenntartójával kötött együttműködési megállapodás alapján - jogosult a gyermekek úttesten történő biztonságos átkelésének elősegítése érdekében az óvodák és általános iskolák közvetlen közelében jelzőőri feladatokat ellátni.
* Közúti közlekedési baleset helyszínén és gyermekek úttesten történő biztonságos átkelésének elősegítése érdekében a jelzőőr nappal jelzőtárcsával, éjszaka és korlátozott látási viszonyok esetén piros fényt adó lámpával irányítja a forgalmat. Munkáját egyértelműen látható, illetőleg hallható jelzésekkel köteles összehangolni. A jelzőőrnek és jelzéseinek a megállási látótávolságból folyamatosan láthatóknak kell lenniük.
* A polgárőrség a rendőrséggel való együttműködés keretében részt vehet a körözött gépjárművek azonosításában. Az azonosított körözött gépjárművekre vonatkozó információkról a polgárőrség a rendőrséget az azonosítást követően haladéktalanul tájékoztatja.
* A polgárőrség tagjai a részükre biztosított eszközöket a rendeltetésüknek és céljuknak megfelelően a feladataik ellátásához használják.



EPIR regisztráció
Új polgárőr igazolvány igénylés
Igazolvány érvényesítő matricák 2009
SAJTÓNK
Pályázatok
Egyesületi hírek
Egyesületi fotók
Elérhetőségeink
Polgárőr ruházat
Polgárőr szolgálati jármű közúti használatának szabályai
Rendőrségi körözések
Cégautóadó
OPSZ FELHÍVÁS Nemzeti Ünnepünk kapcsán
Vöröskereszt tagozat felhívása

Menü
Komárom-Esztergom Megyei Polgárőr Szövetség hírei
VÉLEMÉNYED?, mondandód helye
Képek, fotóalbum
Ki lehet polgárőr?
Mit tehet a polgárőr a szolgálata során?
Polgárőr megjelenése a jogszabályokban
Polgárőrség múltja, jelene, jövője
Mit kell tudni a SZEM mozgalomról?
Néhány szó az ifjú polgárőr mozgalomról
E-mail, kérdezz! Válaszolunk!
Apróhirdetés
Letöltések
Emlékükek megőrizzük
Jogi, etikai, fegyelmi ügyek

Arhív
Halottak napja
Kézbesítők biztosítása
Karácsonyi bűnmegelőzés
Tisztújító közgyűlés

Jogszabályok
Törvény a rendőrségről
Polgárőr törvény
Önkormányzati törvény
Köztisztasági és hulladékgazdálkodási ÉVM-EÜM rendelet
Rendelet a közbiztonságra különösen veszélyes eszközökről
GMK rendelet(trafipax)
BM rendelet a helyszíni bírságolásról
Egyesülési jogról törvény
Büntető Törvénykönyv
Megkülönböztető jelzés használatának szabályai
OPSZ Szolgálati kézikönyv
Polgárőr alapismeretek

YouTube
Komárom-Esztergom megyei polgárőrök mindennapjai
ATV riport
Polgárőr törvény
Polgárőrők munkában
Polgárőr képzés
Vizi polgárőrség
Kőrösladányi Polgárőr Egyesület
Kőrösladányi Polgárőr Egyesület
Vegyés Település Polgárőr Egyesület
Szolnok Város Polgárőr Egyesülete
Sopron Polgárőr Egyesület


Ki lehet polgárőr?

Ki a polgárőr?

Mit kell tudni azokról a polgártársainkról, akik az egyesülési jog szerinti szervezeti keretek között, a polgárőr törvény által biztosított tartalommal végzik önkéntes társadalmi munkájukat mindannyiunk biztonságáért.
A polgárőr


A polgárőr és a vele szemben támasztott követelmények



A polgárőr a helyi polgárőr szervezet tagja, a Büntető Törvénykönyvben meghatározottak szerint (Btk. 230.-231.§) közfeladatot ellátó személy, aki önként vállalja a polgárőrség tevékenységében való közreműködést.



Polgárőr lehet minden büntetlen előéletű magyar vagy Magyarországon lete­le­pe­dett, illet­ve magyarországi tartózkodási engedéllyel rendelkező nem ma­gyar ál­lam­polgár, aki:

a) a polgárőr szervezet célkitűzé­seivel egyetért;

b) azok megvalósítá­sa érdekében önként, díjazás nélkül, sza­bad­idejében ten­ni kíván;

c) polgárőr egyesület a tagjai, közé felve­szi és sikeres polgárőr alapismereti vizs­gát tett.



A polgárőr szervezet számára jelentős anyagi vagy erkölcsi támogatást nyújtó jo­gi vagy természetes személyek a közgyűlés döntése alapján a polgárőr moz­ga­lom (egyesület, szervezet) pártoló tagja címet nyerheti el. A pártoló tag­ságot a szer­vezet oklevéllel isme­ri el.



A polgárőr szervezet a polgárőr mozgalom érdekében kifejtett tevékenysége, köz­­életi szereplése alapján természetes személynek tiszteletbeli tag címet ado­má­­nyozhat.



A polgárőr

a) aktívan vegyen részt egyesületének munkájában, vállaljon szerepet a moz­ga­lom célkitűzés­einek megvalósításában, a polgárőr szolgálatok telje­sí­té­sé­ben;

b) tekintse fontos feladatának a szűkebb és tágabb környezetében élők egy­más iránti tisztelet­re, megbecsülésre ösztönzését, az egymás érdekeit fi­gye­lembe vevő korrekt emberi kap­csolatok kialakítását;

c) érezzen felelősséget szűkebb és tágabb környezete biztonságáért, nyu­galmáért, vál­laljon kezdeményező szerepet annak megvalósításában;

d) ne valljon magáénak, ne fogadjon el, és ne terjesszen szélsőséges nézete­ket, uta­sítson el bármilyen, a nemzeti kisebbséghez vagy etnikai hovatar­to­záshoz, vallási meggyő­ződéshez, nemhez, fajhoz kapcsolódó diszkrimi­natív magatartást vagy megnyilvánu­lást;

e) ápolja a polgárőr mozgalomra és az egyesületek életére jellemző bajtársi szel­lemet, képvi­selje a közbiztonság érdekeit minden társadalmi fórumon, baj­ba jutott társainak nyújtson minden törvényes eszközzel segítséget;

f) támogassa a közbiztonság fenntartása érdekében hivatásszerűen tevé­keny­kedő álla­mi és önkormányzati szervek munkáját, működjön közre a kö­zös­ség érdekeit szol­gáló kezdemé­nyezések felkarolásában;

g) ne képviseljen olyan nézeteket, eszméket, amelyek a lakosság nyugalmá­val, a közbiztons­ág fenntartásával ellentétesek;

h) vegyen részt a környezetében észlelt, a társadalmi együttélést megzavaró, annak normáiba ütköző magatartásformák, jelenségek megelőzésében, működjön közre azok elhárításában



A fenti követelmények ismételt szándékos vagy gondatlan megszegését a pol­gár­őr szervezet etikai vétségnek minősítheti.


A polgárőr jogai és kötelességei



A polgárőr a magyar állampolgárt megillető jogok, és kötelezettségek keretében vég­zi önkéntes bűnmegelőzési szolgálatát.



A polgárőr az egyesületi tagságának önkéntes vállalásával egyben kötelezettséget vállal arra is, hogy az egyesülete által felvállalt fela­da­tok megvalósí­tása érde­kében

a) aktív tevékenységet folytat;

b) a polgárőr szervezet saját és ideiglenes használatra kapott vagyontár­gyait a tőle elvárha­tó gondossággal megóvja, azokat céljuknak és rendeltetésüknek megfelelően hasz­nálja;

c) az általa észlelt vagy tudomására jutott bűncselekményekről, vagy a köz­biztonságra káros következményekkel fenyegető cselekményekről az ab­ban eljárni illetékes ható­ságot hala­déktalanul értesíti;

d) felkérésre segítséget nyújt az eljáró hivatalos szervek munkájához.



A polgárőr jogosult az állampolgárt megillető jogok keretében:

a) a szabálysértés, bűncselekmény elkövetésén tetten ért személyt a cselekmény abbahagyására felszólítani, a cselekmény folytatását megakadályozni, az elkövetőt visszatartani (Köteles azonban az elfogott személyt haladéktalanul a büntetőeljárásról szóló törvény szerint eljárni jogosult nyomozó hatóságnak átadni, ha erre nincs módja, e szervet nyomban értesíteni),

b) saját illetve mások személye, javai vagy közérdek ellen intézett, illetőleg ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadást elhárítani (jogos védelem),

c) beavatkozni végszükség helyzetben,

d) a birtokvédelem keretében jogos önhatalmat gyakorolni,

e) arra törvény által feljogosított hivatalos személy felkérésével igazoltatást kezdeményezni,

f) feljelentést tenni bűncselekmény vagy szabálysértés észlelése esetén.



A polgárőr az állampolgárt terhelő kötelezettségek keretében köteles:

a) segítséget nyújtani sérült vagy közvetlen veszélyben lévő személynek.

b) teljesíteni a jogszabályban előírt bejelentési, értesítési (pl. tűz, katasztrófaveszély, stb.) kötelezettségeket.

c) eleget tenni a jogszabályban meghatározott közreműködési (pl. veszély elhárítása) kötelezettségének.



A polgárőr tevékenysége során megkülönböztető mellényt köteles viselni, amelyen jól látható módon a Polgárőrség feliratot kell elhelyezni. Más felirat (pl. Bűnmegelőzés, Faluőrség, stb) nem alkalmazható. Gyakorlatilag tehát a polgárőrt formaruha-viselési kötelezettség terheli, amelynek alapvető eszköze a megkülönböztető – és nem a láthatósági – mellény. A mellény a polgárőrnek más személyektől való megkülönböztetésre és a polgárőr jelenlét jelzésére szolgál, színe bármilyen – sárga, kék, narancssárga, piros, stb. – lehet, amellyel a megkülönböztetés célja adott élethelyzetben (pl. nappal kék, éjszaka vagy tömegben a sárga mellény ajánlott) elérhető.



A polgárőr az egyesülete által elfogadott formaruhát is viselhet, az azonban nem lehet megtévesztő, azaz a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek vagy más hatóság tagjainak egyenruhájához nem lehet hasonló. A megkülönböztető mellényen vagy a formaruhán hatósági jellegre utaló, megtévesztésre alkalmas egyéb jelzést vagy címet, rangjelzést nem lehet használni. Néhány negatív példát az ábrán be is mutatunk.



Nemcsak a ruházaton, de a gépjárműveken is csak a Polgárőrség felirat helyezhető el. Az polgárőr szervezet és– az önkormányzat engedélyével - a település elfogadott és a fenti kritériumoknak megfelelő jelképei továbbra is feltüntethetők.



A polgárőrre vonatkozó tiltó rendelkezések



A polgárőr hatósági jogkörrel nem rendelkezik, ezért szolgálata során nem keltheti sem megjelenésében, sem tevékenységében hivatalos személy látszatát.



A polgárőr kényszerítő eszközt nem alkalmazhat. Miután – más arra jogosult szervezetekre vonatkozó törvényektől eltérően – a polgárőr törvény nem határozza meg a kényszerítő eszköz fogalmát, illetve körét, így ennek a tiltó rendelkezésnek az értelmezése pillanatnyilag rendkívül nehéz. Egyenlőre – jobb példa nem lévén - a gumibotot, a bilincset, a rendvédelmi szerveknél rendszeresített vegyi eszközt (könnygázszóró palack), az elektromos sokkolót, és a szolgálati kutyát sorolhatjuk ebbe a tilalmi körbe.



A polgárőr tevékenysége során nem tarthat magánál közbiztonságra különösen veszélyes eszközt. A jelenleg hatályos a 175/2003. (X. 28.) Korm. Rendelet alapján a közbiztonságra különösen veszélyes eszköznek minősül:

a) az olyan szúró- vagy vágóeszköz, amelynek szúróhosszúsága vagy vágóéle a 8 cm-t meghaladja, továbbá a szúróhosszúság vagy a vágóél méretétől függetlenül a dobócsillag, a rugóskés és a szúró-, vágóeszközt vagy testi sérülés okozására alkalmas egyéb tárgyat kilövő készülék (különösen: íj, számszeríj, francia kés, szigonypuska, parittya, csúzli),

b) a jellegzetesen ütés céljára használható és az ütés erejét, hatását növelő eszköz (különösen: ólmosbot, boxer),

c) a lánccal vagy egyéb hajlékony anyaggal összekapcsolt botok, nehezékek,

d) az olyan eszköz, melyből a szem és a nyálkahártyák, illetve a bőrfelület ingerlésével támadásra képtelen állapotot előidéző anyag permetezhető ki (gázspray 20 gramm töltősúly felett),

e) az olyan eszköz, amely az utánzás jellege és méretarányos kivitelezése miatt megtévesztésre alkalmas módon hasonlít a lőfegyverre (lőfegyverutánzat),

f) az olyan eszköz, amely elektromos feszültség útján védekezésre képtelen állapot előidézésére alkalmas (elektromos sokkoló).



A polgárőr tevékenysége során nem viselhet lőfegyvert. Lőfegyvernek minősül a 2004. évi XXIV. törvényben meghatározott tűzfegyver, valamint az a légfegyver, amelyből 7,5 joule-nál nagyobb csőtorkolati energiájú, szilárd anyagú lövedék lőhető ki. A polgárőr törvény tiltó rendelkezése generális tilalmat jelöl, tehát polgárőr szolgálatban az sem viselhet lőfegyvert, aki egyébként más jogcímen annak viselésére jogosult lenne.


A polgárőr jogi védelme



A polgárőr

a) a közbiztonság fenntar­tá­sát hivatásszerűen végző szerv (pl.: rendőrség, ha­­tár­­őrség, ka­tasztrófavédelem stb.) tagjának jog­sze­rű intézkedéséhez nyújtott segítsége során és azzal össze­füg­gés­ben a hivatalos személy tá­mo­gatójára (Btk. 231.§);

b) a rendőrséggel kötött együttműkö­dési megállapodás alapján vég­zett, közfeladatnak minő­sülő tevékenysé­ge során a közfel­adatot ellátó személyre vonatkozó jogi vé­delemben részesül (Btk. 230.§).

A polgárőr fokozott jogi védelme tehát nem teljes körű. A Btk. jelenleg csak a rendőrséggel kötött együttműködési megállapodás alapján végzett tevékenységét tekinti közfeladatnak, így csak ennek során, illetve ezzel összefüggésben részesíti a törvény a közfeladatot ellátó személy fokozott védelmében a polgárőrt.

Más hivatalos szervvel végzett közös tevékenység, szolgálat során a hivatalos személy támogatója jogi védelem illeti meg.

Nem együttműködési feladatnak minősülő, önálló szolgálat esetén a polgárőr nem rendelkezik fokozott jogi védelemmel.


A hivatalos, vagy közfeladatot ellátó személy támogatására kelt személynek azt nevezzük, aki – bár nem minősül ugyan hivatalos, vagy közfeladatot ellátó személynek, de - jogszabály, vagy polgári jog­­viszony (pl. együttműködési megállapodás) alapján, illetve saját kezdeményezésére, önmagától, előzetes meg­ál­la­podás nélkül is támogat hi­va­talos eljárást, egy ellátó személyt (pl. rendőrt, határőrt, közterület-felügyelőt), vagy érték vé­del­mére kel.



A hivatalos személy támogatója elleni erőszak bűncselekményének el­követője közvetlenül a hivatalos személy támogatóját, annak segítő, védő tevékenységét ak­adályozza. Pél­dául egy szolgálatban lévő rendőr ké­résére a helyszínt biztosító polgárőr elleni erő­szakos magatartás nem a közfeladatot ellátó személy elleni erőszak bűntettét, hanem a hivatalos személy támogatója elleni erőszak bűntettét valósítja meg.



Miután a törvény a hivatalos személy támogatójának jogi védelmet a hivatalos személy jogi védelmével azo­nosan ítéli meg, illetve kezeli, fontos megismerni a hivatalos személy elleni erőszak bűncselekményének jellemzőit.



A hivatalos személy elleni erőszak bűntette gyakorlatilag az államapparátus sza­bályszerű működése ellen irányul. E bűncselekmény elkövetése kívülről támadja, és za­var­ja meg az államapparátus szabályszerű mű­kö­dését. A bűncselekmény sér­tett­je az a jogszerű eljárást teljesítő hi­va­ta­los személy, akivel szemben a bűncse­lek­ményt meg­valósítják.



A hivatalos személy elleni erőszak bűntettének fontos tényállási eleme az elkö­ve­tés módja, vagyis a hivatalos személy elleni erőszak, vagy fenyegetés alkal­ma­zása. Mind az erőszaknak, mind a fenyegetésnek személy ellen kell irá­nyul­nia. Fontos tényállási feltétel az is, hogy a hivatalos személy a cselekmény el­kö­ve­té­se­­kor jogszerű eljárást teljesítsen és erről az érdekelt állampolgárok tu­do­mást szer­ez­zenek. A bűncselekmény elkövetése szempontjából teljesen mind­egy, hogy az el­követő melyik tevékenységi mozzanat alkalmával gyakorol erő­sza­­kot. A lé­nyeg az, hogy az elkövető az erőszakot akkor alkalmazza, amikor hi­va­­talos sze­­mély, a hivatalos kötelességéhez tartozó tevékenységi sorozatot már meg­­kezd­­te, de nem fejezte be. A hivatalos személy eljárásához minden olyan cselekménye hoz­zátartozik, melyet feladatai teljesítése során kifejt.



A bűncselekmény elkövetési magatartásai lehetnek:

a) a hivatalos személy jogszerű el­járása teljesítésének akadá­lyo­zása,

b) intézkedésre kényszerítése,

c) eljárása alatt, vagy eljárása miatti bántalmazása.



A hivatalos személy akadályozásának az olyan magatartás tekinthető, amely a jogszerű eljárás megkezdését, folytatását, vagy befejezését gá­to­lja, nehezíti, kés­lel­teti, intenzitását csökkenti. Az akadályozás megvalósításához eredmény lét­rejötte nem szükséges, a bűncselekmény az elkövetési magatartás tanúsí­tá­sával be­fejezetté válik.



A hivatalos személy intézkedésre kényszerítéséről akkor lehet beszélni, ha az erő­­­­szak, vagy fenyegetés alkalmas arra, hogy a sértett az elkövető akaratának meg­felelő magatartást tanúsítva, olyan jogilag értékelhető tevékenységet fejtsen ki, amelyre hatáskörénél fogva egyébként is jogosult volna. A hivatalos in­téz­ke­dés, valamint az ezt kiváltó kényszer a cél és az eszköz viszonylatában állnak egy­­mással. A bűncselekmény befejezettsége szempontjából közömbös, hogy az erő­szak, vagy fenyegetés hatására a hivatalos személy intézkedik-e, vagy sem, a cél­zott erőszak, vagy fenyegetés kifejtésével a bűncselekmény befejezetté válik.



Hivatalos személy elleni erőszak bűntettét valósítja meg az is, aki a hivatalos sze­­mélyt eljárása alatt, illetve emiatt bántalmazza. Bántalmazásról ennél az el­kö­­vetési magatartásnál akkor beszélünk, ha az elkövető a sértett alany testét erő­sza­kosan, durván érinti. A bántalmazási célú érintéssel a bűncselekmény be­fe­je­zet­té válik.



Közfeladatot ellátó személy elleni erőszak törvényi tényállása azokat a közfela­da­­­tokat ellátókat kívánja fokozott büntető­jo­gi védelemben részesíteni, akiknek a za­var­­talan, rendeltetésszerű tevékenysége a kö­zösség szűkebb, vagy tágabb kö­rének érdeke. A közfeladatot ellátó személy feladatait jogszabály alapján látja el, bár eljárása nem hivatalos eljárás. A sértett kivételével a cselekmény törvényi tény­állási elemei megegyeznek a hivatalos személy elleni erőszak megfelelő tör­vé­nyi tényállási elemeivel.



A közfeladatot ellátó személy elleni erőszak bűntettének megvalósulásához az el­követőnek tisztában kell lennie azzal, hogy a sértett közfeladatot ellátó sze­mély, illetve e minőségben jár el (ezért is fontos például, hogy a polgárőr a szolgálatban a polgárőrséghez tartozását mindenki számára jól láthatóan jelző felirattal ellátott öltözetet viseljen). Az elkövetőnek ebben a tényben való tévedése ugyanis ki­­zárhatja a büntetőjogi felelősségét e minősítésre nézve.











Ingyenes honlapkészítő
Profi, üzleti honlapkészítő
Hirdetés   10
Végre értem amit angolul mondanak nekem, és megértik amit mondok.

KÖSZÖNÖM NOÉMI!