Polgárőrök törvényben meghatározott jogai és kötelezettségei
* A polgárőrség és a polgárőrök tevékenységük ellátása során hatósági jogkörrel nem rendelkeznek, kényszerítő eszközt nem alkalmazhatnak.
* A polgárőr által tevékenysége során viselt formaruha a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek vagy más hatóság tagjainak egyenruhájához való hasonlósága miatt megtévesztésre nem lehet alkalmas. A polgárőr hatósági jellegre utaló, megtévesztésre alkalmas egyéb jelzést vagy címet, rangjelzést nem használhat, illetve gépjárművén csak a polgárőrség feliratot helyezheti el.
* A polgárőr tevékenysége során - a gázspray kivételével - nem tarthat magánál közbiztonságra különösen veszélyes eszközt, továbbá nem viselhet lőfegyvert.
* A polgárőr tevékenysége során megkülönböztető mellényt köteles viselni, amely jól látható Polgárőrség felirattal van ellátva.
* Gázspray-t kizárólag nagykorú polgárőr tarthat magánál, és használhat.
* A polgárőr kizárólag jogos védelmi helyzetben használhat gázspray-t. A gázspray használata esetén kerülni kell a sérülés okozását. A polgárőr a gázspray használata során megsérült személy részére - amint ez lehetséges - köteles segítséget nyújtani, szükség esetén pedig gondoskodni arról, hogy a sérültet orvos elláthassa.
* A polgárőr által használható gázspray típusa megegyezik a rendőrségnél rendszeresített típussal.
* A polgárőr tevékenysége során jogosult a szabálysértés, bűncselekmény elkövetésén tetten ért személyt a cselekmény abbahagyására felszólítani, a cselekmény folytatását megakadályozni, illetve a bűncselekmény elkövetésén tetten ért személyt visszatartani. Köteles azonban az elfogott személyt haladéktalanul a büntetőeljárásról szóló törvény szerint eljárni jogosult nyomozó hatóságnak átadni, ha erre nincs módja, e szervet nyomban értesíteni.
* A polgárőr a közúti közlekedési baleset helyszínén a közlekedés zavartalanságának biztosítása érdekében jogosult jelzőőri feladatok ellátására. A rendőri intézkedést igénylő baleset helyszínén a polgárőr a rendőrség megérkezéséig önállóan, azt követően a rendőrség felkérésére és utasításainak megfelelően folytathatja a jelzőőri tevékenységét. A jelzőőr a tevékenységét legalább 10 méterrel a közúti közlekedési baleset helyszíne előtt látja el.
* A polgárőr a rendőri intézkedést igénylő baleset helyszínére érkezését követően haladéktalanul értesíti a rendőrséget. Az értesítés kiterjed a baleset jellegére, a sérültek számára, valamint arra, hogy a polgárőr megítélése szerint milyen veszélyhelyzet állt elő.
* A polgárőr - a polgárőrség és az óvoda, valamint az általános iskola fenntartójával kötött együttműködési megállapodás alapján - jogosult a gyermekek úttesten történő biztonságos átkelésének elősegítése érdekében az óvodák és általános iskolák közvetlen közelében jelzőőri feladatokat ellátni.
* Közúti közlekedési baleset helyszínén és gyermekek úttesten történő biztonságos átkelésének elősegítése érdekében a jelzőőr nappal jelzőtárcsával, éjszaka és korlátozott látási viszonyok esetén piros fényt adó lámpával irányítja a forgalmat. Munkáját egyértelműen látható, illetőleg hallható jelzésekkel köteles összehangolni. A jelzőőrnek és jelzéseinek a megállási látótávolságból folyamatosan láthatóknak kell lenniük.
* A polgárőrség a rendőrséggel való együttműködés keretében részt vehet a körözött gépjárművek azonosításában. Az azonosított körözött gépjárművekre vonatkozó információkról a polgárőrség a rendőrséget az azonosítást követően haladéktalanul tájékoztatja.
* A polgárőrség tagjai a részükre biztosított eszközöket a rendeltetésüknek és céljuknak megfelelően a feladataik ellátásához használják.
EPIR regisztráció
Új polgárőr igazolvány igénylés
Igazolvány érvényesítő matricák 2009
SAJTÓNK
Pályázatok
Egyesületi hírek
Egyesületi fotók
Elérhetőségeink
Polgárőr ruházat
Polgárőr szolgálati jármű közúti használatának szabályai
Rendőrségi körözések
Cégautóadó
OPSZ FELHÍVÁS Nemzeti Ünnepünk kapcsán
Vöröskereszt tagozat felhívása
Menü
Komárom-Esztergom Megyei Polgárőr Szövetség hírei
VÉLEMÉNYED?, mondandód helye
Képek, fotóalbum
Ki lehet polgárőr?
Mit tehet a polgárőr a szolgálata során?
Polgárőr megjelenése a jogszabályokban
Polgárőrség múltja, jelene, jövője
Mit kell tudni a SZEM mozgalomról?
Néhány szó az ifjú polgárőr mozgalomról
E-mail, kérdezz! Válaszolunk!
Apróhirdetés
Letöltések
Emlékükek megőrizzük
Jogi, etikai, fegyelmi ügyek
Jogszabályok
Törvény a rendőrségről
Polgárőr törvény
Önkormányzati törvény
Köztisztasági és hulladékgazdálkodási ÉVM-EÜM rendelet
Rendelet a közbiztonságra különösen veszélyes eszközökről
GMK rendelet(trafipax)
BM rendelet a helyszíni bírságolásról
Egyesülési jogról törvény
Büntető Törvénykönyv
Megkülönböztető jelzés használatának szabályai
OPSZ Szolgálati kézikönyv
Polgárőr alapismeretek
YouTube
Komárom-Esztergom megyei polgárőrök mindennapjai
ATV riport
Polgárőr törvény
Polgárőrők munkában
Polgárőr képzés
Vizi polgárőrség
Kőrösladányi Polgárőr Egyesület
Kőrösladányi Polgárőr Egyesület
Vegyés Település Polgárőr Egyesület
Szolnok Város Polgárőr Egyesülete
Sopron Polgárőr Egyesület
Ki lehet polgárőr?
Ki a polgárőr?
Mit kell tudni azokról a polgártársainkról, akik az egyesülési jog szerinti szervezeti keretek között, a polgárőr törvény által biztosított tartalommal végzik önkéntes társadalmi munkájukat mindannyiunk biztonságáért.
A polgárőr
A polgárőr és a vele szemben támasztott követelmények
A polgárőr a helyi polgárőr szervezet tagja, a Büntető Törvénykönyvben meghatározottak szerint (Btk. 230.-231.§) közfeladatot ellátó személy, aki önként vállalja a polgárőrség tevékenységében való közreműködést.
Polgárőr lehet minden büntetlen előéletű magyar vagy Magyarországon letelepedett, illetve magyarországi tartózkodási engedéllyel rendelkező nem magyar állampolgár, aki:
a) a polgárőr szervezet célkitűzéseivel egyetért;
b) azok megvalósítása érdekében önként, díjazás nélkül, szabadidejében tenni kíván;
c) polgárőr egyesület a tagjai, közé felveszi és sikeres polgárőr alapismereti vizsgát tett.
A polgárőr szervezet számára jelentős anyagi vagy erkölcsi támogatást nyújtó jogi vagy természetes személyek a közgyűlés döntése alapján a polgárőr mozgalom (egyesület, szervezet) pártoló tagja címet nyerheti el. A pártoló tagságot a szervezet oklevéllel ismeri el.
A polgárőr szervezet a polgárőr mozgalom érdekében kifejtett tevékenysége, közéleti szereplése alapján természetes személynek tiszteletbeli tag címet adományozhat.
A polgárőr
a) aktívan vegyen részt egyesületének munkájában, vállaljon szerepet a mozgalom célkitűzéseinek megvalósításában, a polgárőr szolgálatok teljesítésében;
b) tekintse fontos feladatának a szűkebb és tágabb környezetében élők egymás iránti tiszteletre, megbecsülésre ösztönzését, az egymás érdekeit figyelembe vevő korrekt emberi kapcsolatok kialakítását;
c) érezzen felelősséget szűkebb és tágabb környezete biztonságáért, nyugalmáért, vállaljon kezdeményező szerepet annak megvalósításában;
d) ne valljon magáénak, ne fogadjon el, és ne terjesszen szélsőséges nézeteket, utasítson el bármilyen, a nemzeti kisebbséghez vagy etnikai hovatartozáshoz, vallási meggyőződéshez, nemhez, fajhoz kapcsolódó diszkriminatív magatartást vagy megnyilvánulást;
e) ápolja a polgárőr mozgalomra és az egyesületek életére jellemző bajtársi szellemet, képviselje a közbiztonság érdekeit minden társadalmi fórumon, bajba jutott társainak nyújtson minden törvényes eszközzel segítséget;
f) támogassa a közbiztonság fenntartása érdekében hivatásszerűen tevékenykedő állami és önkormányzati szervek munkáját, működjön közre a közösség érdekeit szolgáló kezdeményezések felkarolásában;
g) ne képviseljen olyan nézeteket, eszméket, amelyek a lakosság nyugalmával, a közbiztonság fenntartásával ellentétesek;
h) vegyen részt a környezetében észlelt, a társadalmi együttélést megzavaró, annak normáiba ütköző magatartásformák, jelenségek megelőzésében, működjön közre azok elhárításában
A fenti követelmények ismételt szándékos vagy gondatlan megszegését a polgárőr szervezet etikai vétségnek minősítheti.
A polgárőr jogai és kötelességei
A polgárőr a magyar állampolgárt megillető jogok, és kötelezettségek keretében végzi önkéntes bűnmegelőzési szolgálatát.
A polgárőr az egyesületi tagságának önkéntes vállalásával egyben kötelezettséget vállal arra is, hogy az egyesülete által felvállalt feladatok megvalósítása érdekében
a) aktív tevékenységet folytat;
b) a polgárőr szervezet saját és ideiglenes használatra kapott vagyontárgyait a tőle elvárható gondossággal megóvja, azokat céljuknak és rendeltetésüknek megfelelően használja;
c) az általa észlelt vagy tudomására jutott bűncselekményekről, vagy a közbiztonságra káros következményekkel fenyegető cselekményekről az abban eljárni illetékes hatóságot haladéktalanul értesíti;
d) felkérésre segítséget nyújt az eljáró hivatalos szervek munkájához.
A polgárőr jogosult az állampolgárt megillető jogok keretében:
a) a szabálysértés, bűncselekmény elkövetésén tetten ért személyt a cselekmény abbahagyására felszólítani, a cselekmény folytatását megakadályozni, az elkövetőt visszatartani (Köteles azonban az elfogott személyt haladéktalanul a büntetőeljárásról szóló törvény szerint eljárni jogosult nyomozó hatóságnak átadni, ha erre nincs módja, e szervet nyomban értesíteni),
b) saját illetve mások személye, javai vagy közérdek ellen intézett, illetőleg ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadást elhárítani (jogos védelem),
c) beavatkozni végszükség helyzetben,
d) a birtokvédelem keretében jogos önhatalmat gyakorolni,
e) arra törvény által feljogosított hivatalos személy felkérésével igazoltatást kezdeményezni,
f) feljelentést tenni bűncselekmény vagy szabálysértés észlelése esetén.
A polgárőr az állampolgárt terhelő kötelezettségek keretében köteles:
a) segítséget nyújtani sérült vagy közvetlen veszélyben lévő személynek.
b) teljesíteni a jogszabályban előírt bejelentési, értesítési (pl. tűz, katasztrófaveszély, stb.) kötelezettségeket.
c) eleget tenni a jogszabályban meghatározott közreműködési (pl. veszély elhárítása) kötelezettségének.
A polgárőr tevékenysége során megkülönböztető mellényt köteles viselni, amelyen jól látható módon a Polgárőrség feliratot kell elhelyezni. Más felirat (pl. Bűnmegelőzés, Faluőrség, stb) nem alkalmazható. Gyakorlatilag tehát a polgárőrt formaruha-viselési kötelezettség terheli, amelynek alapvető eszköze a megkülönböztető – és nem a láthatósági – mellény. A mellény a polgárőrnek más személyektől való megkülönböztetésre és a polgárőr jelenlét jelzésére szolgál, színe bármilyen – sárga, kék, narancssárga, piros, stb. – lehet, amellyel a megkülönböztetés célja adott élethelyzetben (pl. nappal kék, éjszaka vagy tömegben a sárga mellény ajánlott) elérhető.
A polgárőr az egyesülete által elfogadott formaruhát is viselhet, az azonban nem lehet megtévesztő, azaz a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek vagy más hatóság tagjainak egyenruhájához nem lehet hasonló. A megkülönböztető mellényen vagy a formaruhán hatósági jellegre utaló, megtévesztésre alkalmas egyéb jelzést vagy címet, rangjelzést nem lehet használni. Néhány negatív példát az ábrán be is mutatunk.
Nemcsak a ruházaton, de a gépjárműveken is csak a Polgárőrség felirat helyezhető el. Az polgárőr szervezet és– az önkormányzat engedélyével - a település elfogadott és a fenti kritériumoknak megfelelő jelképei továbbra is feltüntethetők.
A polgárőrre vonatkozó tiltó rendelkezések
A polgárőr hatósági jogkörrel nem rendelkezik, ezért szolgálata során nem keltheti sem megjelenésében, sem tevékenységében hivatalos személy látszatát.
A polgárőr kényszerítő eszközt nem alkalmazhat. Miután – más arra jogosult szervezetekre vonatkozó törvényektől eltérően – a polgárőr törvény nem határozza meg a kényszerítő eszköz fogalmát, illetve körét, így ennek a tiltó rendelkezésnek az értelmezése pillanatnyilag rendkívül nehéz. Egyenlőre – jobb példa nem lévén - a gumibotot, a bilincset, a rendvédelmi szerveknél rendszeresített vegyi eszközt (könnygázszóró palack), az elektromos sokkolót, és a szolgálati kutyát sorolhatjuk ebbe a tilalmi körbe.
A polgárőr tevékenysége során nem tarthat magánál közbiztonságra különösen veszélyes eszközt. A jelenleg hatályos a 175/2003. (X. 28.) Korm. Rendelet alapján a közbiztonságra különösen veszélyes eszköznek minősül:
a) az olyan szúró- vagy vágóeszköz, amelynek szúróhosszúsága vagy vágóéle a 8 cm-t meghaladja, továbbá a szúróhosszúság vagy a vágóél méretétől függetlenül a dobócsillag, a rugóskés és a szúró-, vágóeszközt vagy testi sérülés okozására alkalmas egyéb tárgyat kilövő készülék (különösen: íj, számszeríj, francia kés, szigonypuska, parittya, csúzli),
b) a jellegzetesen ütés céljára használható és az ütés erejét, hatását növelő eszköz (különösen: ólmosbot, boxer),
c) a lánccal vagy egyéb hajlékony anyaggal összekapcsolt botok, nehezékek,
d) az olyan eszköz, melyből a szem és a nyálkahártyák, illetve a bőrfelület ingerlésével támadásra képtelen állapotot előidéző anyag permetezhető ki (gázspray 20 gramm töltősúly felett),
e) az olyan eszköz, amely az utánzás jellege és méretarányos kivitelezése miatt megtévesztésre alkalmas módon hasonlít a lőfegyverre (lőfegyverutánzat),
f) az olyan eszköz, amely elektromos feszültség útján védekezésre képtelen állapot előidézésére alkalmas (elektromos sokkoló).
A polgárőr tevékenysége során nem viselhet lőfegyvert. Lőfegyvernek minősül a 2004. évi XXIV. törvényben meghatározott tűzfegyver, valamint az a légfegyver, amelyből 7,5 joule-nál nagyobb csőtorkolati energiájú, szilárd anyagú lövedék lőhető ki. A polgárőr törvény tiltó rendelkezése generális tilalmat jelöl, tehát polgárőr szolgálatban az sem viselhet lőfegyvert, aki egyébként más jogcímen annak viselésére jogosult lenne.
A polgárőr jogi védelme
A polgárőr
a) a közbiztonság fenntartását hivatásszerűen végző szerv (pl.: rendőrség, határőrség, katasztrófavédelem stb.) tagjának jogszerű intézkedéséhez nyújtott segítsége során és azzal összefüggésben a hivatalos személy támogatójára (Btk. 231.§);
b) a rendőrséggel kötött együttműködési megállapodás alapján végzett, közfeladatnak minősülő tevékenysége során a közfeladatot ellátó személyre vonatkozó jogi védelemben részesül (Btk. 230.§).
A polgárőr fokozott jogi védelme tehát nem teljes körű. A Btk. jelenleg csak a rendőrséggel kötött együttműködési megállapodás alapján végzett tevékenységét tekinti közfeladatnak, így csak ennek során, illetve ezzel összefüggésben részesíti a törvény a közfeladatot ellátó személy fokozott védelmében a polgárőrt.
Más hivatalos szervvel végzett közös tevékenység, szolgálat során a hivatalos személy támogatója jogi védelem illeti meg.
Nem együttműködési feladatnak minősülő, önálló szolgálat esetén a polgárőr nem rendelkezik fokozott jogi védelemmel.
A hivatalos, vagy közfeladatot ellátó személy támogatására kelt személynek azt nevezzük, aki – bár nem minősül ugyan hivatalos, vagy közfeladatot ellátó személynek, de - jogszabály, vagy polgári jogviszony (pl. együttműködési megállapodás) alapján, illetve saját kezdeményezésére, önmagától, előzetes megállapodás nélkül is támogat hivatalos eljárást, egy ellátó személyt (pl. rendőrt, határőrt, közterület-felügyelőt), vagy érték védelmére kel.
A hivatalos személy támogatója elleni erőszak bűncselekményének elkövetője közvetlenül a hivatalos személy támogatóját, annak segítő, védő tevékenységét akadályozza. Például egy szolgálatban lévő rendőr kérésére a helyszínt biztosító polgárőr elleni erőszakos magatartás nem a közfeladatot ellátó személy elleni erőszak bűntettét, hanem a hivatalos személy támogatója elleni erőszak bűntettét valósítja meg.
Miután a törvény a hivatalos személy támogatójának jogi védelmet a hivatalos személy jogi védelmével azonosan ítéli meg, illetve kezeli, fontos megismerni a hivatalos személy elleni erőszak bűncselekményének jellemzőit.
A hivatalos személy elleni erőszak bűntette gyakorlatilag az államapparátus szabályszerű működése ellen irányul. E bűncselekmény elkövetése kívülről támadja, és zavarja meg az államapparátus szabályszerű működését. A bűncselekmény sértettje az a jogszerű eljárást teljesítő hivatalos személy, akivel szemben a bűncselekményt megvalósítják.
A hivatalos személy elleni erőszak bűntettének fontos tényállási eleme az elkövetés módja, vagyis a hivatalos személy elleni erőszak, vagy fenyegetés alkalmazása. Mind az erőszaknak, mind a fenyegetésnek személy ellen kell irányulnia. Fontos tényállási feltétel az is, hogy a hivatalos személy a cselekmény elkövetésekor jogszerű eljárást teljesítsen és erről az érdekelt állampolgárok tudomást szerezzenek. A bűncselekmény elkövetése szempontjából teljesen mindegy, hogy az elkövető melyik tevékenységi mozzanat alkalmával gyakorol erőszakot. A lényeg az, hogy az elkövető az erőszakot akkor alkalmazza, amikor hivatalos személy, a hivatalos kötelességéhez tartozó tevékenységi sorozatot már megkezdte, de nem fejezte be. A hivatalos személy eljárásához minden olyan cselekménye hozzátartozik, melyet feladatai teljesítése során kifejt.
A bűncselekmény elkövetési magatartásai lehetnek:
a) a hivatalos személy jogszerű eljárása teljesítésének akadályozása,
b) intézkedésre kényszerítése,
c) eljárása alatt, vagy eljárása miatti bántalmazása.
A hivatalos személy akadályozásának az olyan magatartás tekinthető, amely a jogszerű eljárás megkezdését, folytatását, vagy befejezését gátolja, nehezíti, késlelteti, intenzitását csökkenti. Az akadályozás megvalósításához eredmény létrejötte nem szükséges, a bűncselekmény az elkövetési magatartás tanúsításával befejezetté válik.
A hivatalos személy intézkedésre kényszerítéséről akkor lehet beszélni, ha az erőszak, vagy fenyegetés alkalmas arra, hogy a sértett az elkövető akaratának megfelelő magatartást tanúsítva, olyan jogilag értékelhető tevékenységet fejtsen ki, amelyre hatáskörénél fogva egyébként is jogosult volna. A hivatalos intézkedés, valamint az ezt kiváltó kényszer a cél és az eszköz viszonylatában állnak egymással. A bűncselekmény befejezettsége szempontjából közömbös, hogy az erőszak, vagy fenyegetés hatására a hivatalos személy intézkedik-e, vagy sem, a célzott erőszak, vagy fenyegetés kifejtésével a bűncselekmény befejezetté válik.
Hivatalos személy elleni erőszak bűntettét valósítja meg az is, aki a hivatalos személyt eljárása alatt, illetve emiatt bántalmazza. Bántalmazásról ennél az elkövetési magatartásnál akkor beszélünk, ha az elkövető a sértett alany testét erőszakosan, durván érinti. A bántalmazási célú érintéssel a bűncselekmény befejezetté válik.
Közfeladatot ellátó személy elleni erőszak törvényi tényállása azokat a közfeladatokat ellátókat kívánja fokozott büntetőjogi védelemben részesíteni, akiknek a zavartalan, rendeltetésszerű tevékenysége a közösség szűkebb, vagy tágabb körének érdeke. A közfeladatot ellátó személy feladatait jogszabály alapján látja el, bár eljárása nem hivatalos eljárás. A sértett kivételével a cselekmény törvényi tényállási elemei megegyeznek a hivatalos személy elleni erőszak megfelelő törvényi tényállási elemeivel.
A közfeladatot ellátó személy elleni erőszak bűntettének megvalósulásához az elkövetőnek tisztában kell lennie azzal, hogy a sértett közfeladatot ellátó személy, illetve e minőségben jár el (ezért is fontos például, hogy a polgárőr a szolgálatban a polgárőrséghez tartozását mindenki számára jól láthatóan jelző felirattal ellátott öltözetet viseljen). Az elkövetőnek ebben a tényben való tévedése ugyanis kizárhatja a büntetőjogi felelősségét e minősítésre nézve.
