A szervezet neve:
Az egyesület székhelye:
Az egyesület levelezési címe:
Az egyesület működési területe:
Az egyesület célja és feladatai:
…………………….. közigazgatási területén a közbiztonság és a közlekedési helyzet javítása. E célok elérése érdekében fórumokat, rendezvényeket szervezzen, vállaljon szerepet a térség közrendjének, közbiztonságának, ifjúságvédelmének, közlekedési kultúrájának fejlesztésében, továbbá a működési feltételek biztosítása érdekében szervező, fejlesztő tevékenységet végezzen, s az ezzel kapcsolatos kezdeményezések támogatása, segítségnyújtás más hasonló céllal működő szervezeteknek.
Az egyesület célja, és ezzel összefüggésben alapszabálya, és működésének egésze nem áll ellentétben a Magyar Köztársaság Alkotmányával, és a társadalmi szervezetek alapítását, működését, gazdálkodását… stb. szabályozó törvényekkel és egyéb jogszabályi normákkal.
………………… közigazgatási területén élő emberek közbiztonságának, vagyonvédelmének biztosítása, bűnmegelőzési, közlekedésbiztonsági, természet- és környezetvédelmi feladatok ellátása. Az egyesület működési körzetében közbiztonsági célú álló és mozgó figyelő-jelző szolgálat működtetése.
Rendszeres egyesületi foglalkozások keretében az egyesületi tagok és a lakosság részére közbiztonsági vonatkozású tájékoztató előadások, bemutatók, kiállítások, tanácsadások szervezése, a közösségi biztonsághoz szükséges állampolgári jogok és kötelességek megismertetése.
Bűnmegelőzési, közlekedésbiztonsági, természet- és környezetvédelmi, katasztrófavédelmi kiadványok terjesztése, a közbiztonság megítéléséről, az önkormányzat, a rendőrség, más rendvédelmi szervek működéséről a lakossági vélemények közvetítése a helyi önkormányzati és állami szervek fórumain.
Az iskolai bűnmegelőzési nevelőmunkában történő részvétel, lakóterületünkön a fiatalok részére programok, prevenciós előadások szervezése, a tömegsport népszerűsítése.
Lakókörnyezeti közösségek biztonságát, önvédelmi jellegű együttműködését biztosító mozgalmak (például Szomszédok Egymásért - SZEM) megszervezése, támogatása.
Hátrányos helyzetű (kisebbségi, fogyatékos, nagycsaládos, szociálisan elmaradott) emberek beilleszkedését elősegítő közösségi programok szervezése, koordinálása, lebonyolítása, biztosítása.
A külterületi lakosok érdekében cselekedni kívánó természetes és jogi személyek, egyesületek, alapítványok összefogása, helyi szövetségek, pályázati konzorciumok létrehozása, e szövetségek tevékenységének koordinálása.
Közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.
Az egyesület tagsága:
Az egyesület tagsága rendes, tiszteletbeli és pártoló tagokból áll.
Az egyesület tagja lehet minden olyan belföldi és külföldi magánszemély, illetve jogi személyiséggel rendelkező szervezet, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, amely támogatja az egyesület céljainak megvalósítását, elfogadja az alapszabályát, ezt belépési nyilatkozatával tanúsítja, és tagdíjat fizet. Új tag belépéséhez két alapító tag ajánlása szükséges. A rendes tagok belépési nyilatkozatait és adatait, valamint a tagdíjfizetést igazoló számlákat az egyesület székhelyén őrzött és vezetett tagnyilvántartó lapokon regisztrálja az egyesület elnöke által ezzel a feladattal megbízott tag. Az egyesület rendes tagjai tagságukat az OPSZ (Országos Polgárőr Szövetség) által kiadott ideiglenes, vagy végleges Polgárőr Igazolvánnyal igazolják.
Az egyesület pártoló tagja lehet:
minden olyan természetes személy, aki az alapszabályt elfogadja, és vállalja az egyesület erkölcsi és anyagi támogatását.
minden olyan jogi személy, amely belépésekor együttműködési megállapodásban kötelezettséget vállal az egyesület erkölcsi és anyagi támogatására. A pártoló tagok által nyújtott támogatás felhasználásáról a közgyűlés, illetve annak felhatalmazása alapján az elnökség dönt.
Tiszteletbeli tag az a természetes vagy jogi személy lehet, akit a Tiszagyulaháza Polgárőrség érdekében kifejtett tevékenysége alapján, az elnökség javaslatára, a közgyűlés határozattal a tiszagyulaházi Polgárőrség tiszteletbeli tagjává nyilvánít.
A tagsági viszony keletkezése:
Az egyesületi tagsági viszony keletkezhet:
az egyesület alapításával,
belépéssel,
pártolói tevékenységgel,
adományozással.
Ha az egyesület tagja az egyesületi tevékenység gyakorlásában akadályoztatva van, kérelmére a tagsági viszony szüneteltethető.
A tagsági viszony megszűnése:
A tagsági viszony megszűnik:
kilépéssel,
kizárással,
elhalálozással,
tiszteletbeli cím visszavonásával,
politikai párt, országgyűlési, vagy helyhatósági képviselő-jelöltsége esetén.
Az egyesület tagja saját elhatározásából indoklás nélkül kiléphet a szervezetből, miután az elnökséget írásban értesítette.
Kizárható az a tag,
aki az alapszabály, vagy az OPSZ előírásait megsérti,
aki súlyosan vét a hivatás etikája ellen,
aki súlyosan vét a törvények ellen,
akinek hat hónapos tagdíjhátraléka van, és felszólítás ellenére, 30 nap alatt sem rendezi.
aki faji, vallási, vagy más megkülönböztető nézeteit, előítéleteit egyesületi munkája során, vagy azzal összefüggésben hangoztatja, illetve fajgyűlölő, rasszista szervezetekkel bármiféle kapcsolatot tart, vagy közösséget vállal.
aki az egyesület többi tagjával szemben összeférhetetlen magatartást tanúsít, illetve az egyesület közbiztonsági feladatai végzése közben, az egyesület vezetője, vezetőségi tagjai azon utasításait nem hajtja végre, amelyeket az, (azok) a szolgálatvégzéssel kapcsolatban, szolgálati idejükben adnak,
aki az egyesülettől, vagy más adományozótól a közrendvédelmi feladatok ellátásához szükséges felszereléssel elszámolni nem tud, vagy nem akar, illetve azok árát megtéríteni nem hajlandó.
aki a szolgálat ellátással, szolgálati beosztással kapcsolatos bizalmas adatokat illetékteleneknek továbbadja, vagy a polgárőr-tevékenységnek, csoportnak, egyesületnek indokolatlanul rossz hírét kelti, amely megingathatja a lakosság polgárőrökkel szembeni bizalmát.
Ha valamelyik tag tevékenységével megsérti az alapszabályt, illetve más szervezeti tagot, kezdeményezhető a szervezetből való kizárása. A kizárásról az elnökség kétharmados többséggel dönt, döntése ellen a közgyűléshez lehet fellebbezni.
A kizárt tag a kizárástól számított két éven belül az egyesülettel tagsági viszonyt nem létesíthet.
A tiszteletbeli tagsági cím visszavonásáról az elnökség előterjesztése alapján a közgyűlés dönt.
A pártoló tagsági viszony jogi személyiség esetében megszűnhet az együttműködési megállapodás határidejének lejártával is.
Az egyesületi tagok jogai és kötelezettségei:
Valamennyi tag joga, hogy:
Részt vegyen az egyesület tevékenységében, az alapszabály célkitűzéseinek megvalósításában, ezek érdekében megfelelő tájékoztatást kapjon, véleményét és javaslatait szóban vagy írásban megtegye és azokra érdemi választ kapjon. Ha álláspontja kisebbségben marad, joga van véleményének fenntartására és különvéleményként való megjelenítésére.
Az egyesület egészének és szerveinek működésével, célkitűzéseinek, terveinek megvalósításával, valamint a szervezet anyagi, pénzügyi helyzetével összefüggésben az egyesület szerveihez, tisztségviselőihez kérdéseket intézzen és azokra szóban vagy írásban érdemi választ kapjon.
Az egyesület által megállapított feltételek mellett igénybe vegye az egyesület szolgáltatásait és eszközeit.
Az egyesület segítségét, közreműködését vagy védelmét kérje minden olyan esetben, amikor jogi vagy érdeksérelem éri, vagy életkörülményei és szociális helyzete azt indokolttá teszi.
A tag saját vagyonával nem felel a szervezet tartozásaiért.
A rendes tag szavazati joggal rendelkezik, az egyesület minden vezető testületébe és tisztségére jelölhető és választható, az összeférhetetlenségi szabályok figyelembevételével.
A tiszteletbeli és pártoló tag tanácskozási joggal rendelkezik, tisztségre nem választható.
A rendes tag köteles:
az alapszabály rendelkezéseit betartani, a közgyűlés és az egyesület vezető szerveinek határozatainak végrehajtását elősegíteni. Figyelő- vagy járőrszolgálata folyamán az egyesület vezetője, vagy általa megbízott szolgálatvezető személy szolgálatvégzéssel kapcsolatban kiadott utasításait végrehajtani.
Tagtársaival, illetve szolgálatban a rendfenntartó és közbiztonsági szervezetek, katasztrófa-elhárításban dolgozók tagjaival együttműködni.
A közgyűlés által meghatározott tagdíjat, illetve az OPSZ tagdíjat, valamint a közgyűlés által megszavazott rendkívüli hozzájárulásokat fizetni.
A tag az egyesületnek okozott károkért a polgári jog szabályai szerint felel.
A tiszteletbeli és pártoló tag köteles:
Az alapszabály rendelkezéseit megtartani, és az egyesület közbiztonsági munkájával kapcsolatos információkat bizalmasan kezelni.
AZ EGYESÜLET SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE
Az Egyesület szervei:
Közgyűlés
Elnökség
Felügyelő Bizottság
Az Egyesület legfelsőbb szerve a közgyűlés, mely szükség szerint, de legalább évi egy alkalommal az éves beszámoló, az éves munkaterv és a költségvetés jóváhagyására össze kell hívni.
Az egyesület hivatalos képviselője az elnök. Az elnök akadályoztatása esetén, az akadályoztatás időtartamára kiterjedő, ún. mögöttes képviseleti joggal rendelkeznek az elnökség tagjai, valamint az egyesület titkára az elnök szóbeli, szükség esetén írásbeli meghatalmazásával. Az általuk tett intézkedésekről beszámolási kötelezettségük van.
A közgyűlés által két évre megválasztott:
……………… elnök,
……………… elnökhelyettes
………………. titkár
Az Egyesület közgyűlése nyílt.
A közgyűlést az elnök hívja össze, a közgyűlés előtt minimum 8 nappal írásban. A meghívóban fel kell tüntetni a megtárgyalni kívánt napirendi pontokat. A közgyűlést az Elnök, - akadályoztatása esetén az Alelnök, illetve, akit az elnökség felkér - vezetheti le.
A közgyűlés határozatképes, ha azon a tagok több mint fele jelen van.
Határozatképtelenség esetén, az elnök azonos napirendi pontokkal legalább 30 perc szünettel (maximum: 15 napon belül) ismét összehívhatja a közgyűlést, ahol a jelenlévők létszámától függetlenül a közgyűlés határozatképes.
A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni a közgyűlés megtartásáról számított 8 napon belül. A közgyűlés minden lényeges döntését jegyzőkönyvbe kell rögzíteni.
A közgyűlés a tagok egyharmadának kezdeményezésére, vagy az elnökség döntése alapján is összehívható.
A közgyűlés határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza.
A tagok kétharmados többségének szavazat szükséges:
a szervezet feloszlatásához,
más szervezettel való egyesüléshez,
az alapszabály módosításához, elfogadásához, a vezetők, tisztségviselők megválasztásához,
a költségvetés elfogadásához.
A közgyűlés hatáskörébe tartozik:
az előző pontban felsorolt kérdésekben való döntés,
munkabizottságok alakítása
tagsági viszonnyal összefüggő kérdések elbírálása,
a szervezet alapszabályának megállapítása.
Az elnökség feladata:
Szervezi, irányítja a Polgárőrség munkáját, gazdálkodik a szervezet vagyonával. Tevékenységéről a közgyűlésnek szükség szerint, de évente legalább egyszer beszámol. Az elnökség a közgyűlés határozatai alapján képviseli a szervezet, továbbá dönt tagfelvételi és kizárás ügyeiben.
Az egyesület tevékenységi területei, taglétszáma alapján tagozatok, csoportok alakíthatók. A tagozatvezetők, illetve csoportvezetők munkájukról rendszeresen tájékoztatják az elnökséget. A területükön érdekelt szervekkel, szervezetekkel, intézményekkel folyamatosan tartanak.
Az elnökség tevékenységéért kizárólagosan a közgyűlésnek tartozik felelősséggel.
Az elnökség megválasztása, tagjai:
Az elnökség 5 főből áll, melyet a közgyűlés két éves ciklusidőre választ meg.
Az elnökség elnökből, elnökhelyettesből, gazdaságvezetőből, szolgálatvezetőből és titkárból áll. Az elnökség egészét, valamint az elnököt és az alelnököt a közgyűlés név szerint, közvetlen szavazással választja meg.
A választás nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel történik.
Az elnökség bármely tagja akárhány ciklusra újraválasztható.
A közgyűlés tagjai a elnökséget önmaguk közül emeli ki, majd a elnökség tagjai szavazás útján döntenek a tisztségviselők személyéről.
Az elnökség tagjainak összeférhetetlensége:
A határozathozatalban nem vehet részt az a személy, annak közeli hozzátartozója (Ptk. 685. §. b.), vagy élettársa, aki
a határozat alapján közvetlenül válik kötelezetté, vagy jogosulttá,
a határozat alapján kötelezettség, vagy felelősség alól mentesül,
bármilyen előnyben részesül,
avagy közvetetten lesz haszonélvezője a döntésnek,
a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt,
a határozat alapján cél szerinti juttatásban részesül.
A Khtv. 9. §. Alapján a közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be – annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig – vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítették ki.
A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.
Gazdasági vezető kezeli a Polgárőrség rendelkezésére álló pénzeszközöket, elkészíti a szervezet pénzügyi helyzetéről szóló beszámolót.
ELLENŐRZŐ ÉS ETIKAI BIZOTTSÁG:
Három tagból áll, megbízatását két évre kapja. Feladata a szervezet pénzügyi, gazdálkodási tevékenységének vizsgálata, a költségvetés betartásának ellenőrzése és etikai fegyelmi ügyekben való eljárás.
A SZERVEZET GAZDÁLKODÁSA:
A szervezet gazdálkodását a társadalmi szervezetekre vonatkozó jogszabályok alapján végzi. A szervezet pénzügyi alapja elsősorban tagdíjakból, jogi személyek és magánszemélyek felajánlásaiból, hozzájárulásaiból származik, másodsorban a szervezet gazdasági vállalkozási tevékenységéből származó nyereségből. A szervezet éves költségvetés alapján dolgozik.
Az egyesületi tagdíj éves díja: javasolt legalább: 1.000.- Ft/hó
BANKSZÁMLA FELETTI RENDELKEZÉS:
A bankszámla felett való rendelkezéshez minden esetben két képviseleti joggal felruházott személy együttes aláírása szükséges.
A bankszámláról való utalványozáshoz, készpénz felvételéhez az első helyen az elnök, utána az elnökhelyettes vagy a titkár rendelkezik aláírási joggal.
Aláírási és számlázási jog:
Elnök
Elnökhelyettes
Gazdaságvezető
Az egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel.
A tagok nem felelnek saját vagyonukkal az Egyesület tartozásaiért.
Megszűnés esetén az Egyesület fennmaradó vagyonával a megszűnést kimondó közgyűlés rendelkezik.
Az Egyesület megszűnése:
Az Egyesület megszűnik, ha feloszlatását vagy más egyesületekkel való egyesülését a legfőbb szerve kimondja. Az arra jogosult szerv feloszlatja, illetőleg megszűnését megállapítja.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
A szervezet működésére – az alapszabályban nem rendezett kérdésekben – az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény rendelkezései az irányadóak.
A szervezet tagozatai, csoportjai valamint testülete – az alapszabály keretei között – saját működésük rendjét és szabályait meghatározhatják.
Jelen alapszabályt a ………………. Polgárőrség, 200. ……………….hó ….-én megtartott alakuló ülésén fogadta el a közgyűlés.
