V. Asztrológia + Grafológia + Sorselemzés V. Symbolon kártya
VI. Balkezesség
I. Asztrografológia
Skorpió telihold
Május 4.-én, hétfőn korán reggel 5 óra 42 perckor telihold lesz a skorpió jegyében! Telihold idején a hold ereje eléri a maximumot. Az ösztönösség, az érzelmek, a képzelet, a női energiák és az anyaság kiteljesedik. Az elfogadás ilyenkor mindenkinek könnyebben megy, a család, a lelki dolgaink és gondoskodó énünk az előtérbe kerül. Ugyanakkor telihold idején lehetünk érzékenyebbek, sértődékenyebbek, elboríthatnak bennünket a pozitív és a negatív érzelmek egyaránt. A skorpió jegynek az uralkodó bolygója az a különleges jelentőséggel bíró plútó, amely a gyökeres változásokat hozza el életünkbe. „Ő” az, aki a legtöbbször rettegést vált ki az emberekből – tegyük hozzá, nagyon gyakran érthető módon. Ugyanakkor mit is tud, milyen lehetőségeket hordoz valójában ez az asztrológiai jegy? A tudatalatti mélyén megbújó belső késztetések tárházát, és a lelkiismeret mély bugyrait képviseli, amelyek mindenhol velünk vannak, bármerre is járunk utunkon. Innen törnek fel megélési szintjeinknek megfelelően a kötődések, vagy az elkötelezettségek, a gyermeki önzőség, vagy a feltétel nélküli elfogadás, valamint a depresszió, vagy a lelki kiteljesedés energiái.
Mi a hajtóereje, vagyis mely bolygók állnak mozgatórugókként a történések hátterében? A skorpiónál kettő is van: a mars és a plútó. Az erős ösztönző erők, a belső késztetések ténylegesen megvalósuló áttörést hozhatnak az új partok felé. Az ajtónyitó kulcsok közül az általunk kiválasztottak minősége fogja eldönteni, hogy mire nyílik új lehetőség a közeljövőben. Választási lehetőségeink széles tárháza a következő: az agresszivitástól a tetterőig, a lezárástól, a teljes megsemmisüléstől az újjászületésig.
A skorpió telihold tehát az a nagy, mágikus erejű átváltozás, amely során választhatunk a földön mászó, mindenkit megmaró skorpió, és a belőle átlényegülő, majd magas régiókba felemelkedő, szabad sas madár szárnyalása között. Az átváltozás vonatkozhat kapcsolatainkra, egészségünkre, hivatásunkra, és munkánkra egyaránt. Válaszutakra érkezünk, amikor dönteni kell, hogy merre megyünk tovább, mert nem lehet sokáig egy helyben állnunk. A fejlődés „zöld utat” kap, a stagnálás azonban zsákutca mivolta miatt „pirosat”. A változás ennél a holdállásnál mindig teljes, és főnixmadárszerűen a régi teljes megsemmisülése, lezárása előzi meg az új, a magasabb minőséget.
Érdekesség: Kézírásunkban a plútó energiái a vonalvezetés legalján, az alsó zónában találhatóak, leginkább az alsó hurkokban (pl. g-betű). Vizsgájuk meg: milyen hosszú, mennyire telt, a végvonala merre tart, harmonikusan formált-e?
II. INTUITÍV GRAFOLÓGIA
Híd a tudomány és a lélek között
Az intuitív grafológia célja a tudományos megfigyelésekre épülő klasszikus-, és az ember minden rétegét figyelembe vevő holisztikus szemlélet ötvözése. A két világ közötti kapcsolat megteremtése az emberi lét kiteljesedésének érdekében. Ez a gondolat mindig elém idézi annak a hosszú létrának a képét, amely fokain elindulva (matéria, szabályok és centiméterek) és egyre magasabbra jutva egyszer csak elmarad az anyagi világ kézzel fogható támasza. A szellemi régiókban már a láthatatlan világ törvényei uralkodnak kristálytisztán, és egyértelműen.
A létrán azonban nem csak felfelé, hanem lefelé is lehet haladni (esni). A tudattalan mélységeibe, amely nélkülözi a világosság biztonságot jelentő fényét. Ez a nehezebb, a rögösebb út. Az élet kalandja azonban itt is túlélhető azzal az apró fortéllyal, hogy ide is – akár egy izgalmas túrára - magunkkal vihetünk egy zseblámpát – vagyis némi fényt csempészhetünk be az alagútba!
A szellem valóban szabad szárnyalása csak ennek a rejtett rétegnek a felderítésével, és megismerésének biztonságot adó érzésével jöhet létre. Így már kezelhetőbbek érzéseink és ösztöneink, amelyek életünket segítő szövetségesekké, segítő erőkké vállnak!
A grafológiai elemzés lehetővé teszi a személyiségben található magasságok és mélységek feltérképezését, s a megismerés által a belső erők felszabadítását!
Az egyéni elemzések témakörei: – Önismeret – Párkapcsolat (egymás megismerése és elfogadása) – Pályaválasztás (ill. módosítás a személyiség adottságainak megfelelően), – Balkezesség (speciális elemzés, kezesség-vizsgálatok, balkezes írástanulás) – Sorselemzés (Tarot- és Symbolon kártya)
Világunk határain innen, és azokon túl
Az írás egyike azon emberi megnyilvánulásainknak, amely híven tükrözi a személyiségünk mélyén található képességeink, készségeink mellett az életünkhöz való viszonyulásainkat is. Mindenkire érvényes, hogy - függetlenül attól, hogy honnan indult el - képességeit, és készségeit tudatos hozzáállással és rendszeres gyakorlással mindig egy kicsit magasabb szintre emelheti.
Ezt az írásban jelezheti például az alsó zónás hurkok hossza, - amely a lehetőségeket jelöli - illetve a hurkosság nagysága, amely a megélés mértékére mutat (lásd írásminta). Érdekes dolog, hogy ez egyszer hosszabbra, máskor rövidebbre sikerülhet. Ennek oka lelkivilágunk éppen aktuális "állapota": milyen mélyen szeretnénk megmeríteni szimbolikus vödrünket a tudatalattink, érzelmi mélységeink kútjában?
A másik fontos kérdés pedig az, hogy ezt, a vízzel (érzelmi szimbólum) teli vödröt felhúzzuk-e teljesen a kút pereméhez? Ekkor lesz még csak a vödör tartalma "látható" a mindennapok színterén. Újabb kérdés: Nyakon öntjük-e vele környezetünket - vagy magunkat, esetleg szépen, "okosan" beosztva gazdálkodunk? Ez az "okosan" szó azért is nagyon fontos, mert ezzel a mentális módszerrel tudjuk szabályozni érzelmi impulzusainkat. Itt pedig jól láthatjuk azokat a szinteket, amelyek ösztönvilágunk elfojtásától, annak tudatos kezeléséig terjedhetnek.
Útközben meghozott döntéseink következményei határozzák meg rendelkezésre álló energia-készletünket is, de ez a hatás ugyanakkor oda-vissza is érvényesül. Vagyis, alacsonyabb energiaszinttel csak kevésbé hatékony döntéseket tudunk hozni. Minden ember sorsa, és lehetőségei egyedi, kizárólag csak őrá érvényes igazságokat rejtenek, így azok csak egyéni módon közelíthetőek meg. Ezért a leghatékonyabb módszer a saját információs csatorna (mindenkinek van ilyen) működtetése, amelynek "adása" tudatos gyakorlással egyre tisztább "vételt" eredményez.
Célként minden esetben a belső egyensúly megteremtése jelölhető ki, amely lehetővé teszi a figyelem befelé (belső hang = saját Mester)-, és ugyanakkor kifelé (tanítások, tapasztalások), a külvilág aktuális impulzusaira irányuló fókuszát. A külső impulzusok beépüléséhez elengedhetetlenül szükséges a belső "szűrő" használata, amely beengedi, vagy kizárja ezeket a hatásokat. Ez teremti meg az egész-séges energiaáramlást is, amelyet a felvétel és a leadás harmóniája hoz létre.
A "létra" Az intuitív grafológia jelképeként is használhatjuk a létrát, amely összekötő kapocsként szolgál a földi-, és az égi régiók között. Kiinduló lépcsőfok az ún. klasszikus grafológia, amely a szigorú szabályrendszert és a pontos méréseket helyezi az előtérbe. A hangsúly a részekre esik, amelyből "összeáll" az egész. Ezt követik a holisztikus, az összefüggésrendszert vizsgáló "Minden mindennel összefügg!" szemléletű megközelítés lépcsőfokai. Itt már az egységen keresztül a teljesség megközelítése a cél.
Ezzel az utóbbival pedig kiküszöbölhetjük az előző, "a mozaik módszer" ragasztási pontjai közötti hézagokat, s a nem mérhető dolgok integrációja révén lehetővé válhat a teljes-, és átfogó személyiségkép megalkotása. A gondolatok és az érzések világának magasságai és mélységei olykor szinte elsodornak bennünket, de ha ellentétek helyett kiegészülésként éljük meg ezeket a pólusokat, sikerül elfogadnunk földi világunk polaritásának törvényét.
Így nagyot léphetünk felfelé azon a bizonyos karmikus létránkon, amelynek megmászását életfeladatként kitűztük magunk elé. Reményt - hitet - pedig az adhat útközben, hogy bár a létra legalsó foka a legnagyobb mélységekből indul, de a legfelső minden kétséget kizárva az Égig ér... A mellékelt írásmintán jól látható ez a nagyon hosszú út, amely a nehézségek ellenére - az elszántság által - bőséges lehetőséget kínál a szédítő magasságok meghódítására is.
III. A stressz jelei a kézírásban
Az írásban jól láthatóak azok a személyiségjegyek, amelyek a stresszhez való viszonyulást mutatják. A stressz, mint a szervezet válaszreakciója a külső hatásokra, az alapszemélyiségtől, és az éppen aktuális lelki- és fizikai állapottól függ. Az adott „állapot” pedig nagyon sok összetevőből áll. A jelenlegi adottságok mellett a korábbi tapasztalatok is részét képezik. A stressz megfelelő mértékben mintegy „ébrenléti állapotként” működik, s ebben a formában feltétlenül szükséges tényező, mivel alkalmazkodási és védekező funkciókkal egyaránt bír. A túl magas stressz-szint azonban hárítást hoz létre, amikor mintegy „eltoljuk” magunktól a külvilág túl erős, vagy nem kívánatos hatásait.
A túl nagy szóközök, és a betűk közötti meghosszabbodott összekötővonalak egyaránt erre utalnak. Ide sorolható továbbá az az eset is, amikor az írástömböt minden oldalon nagyon széles margó veszi körül, ezzel mutatva a bezárkózásra törekvést. Mivel környezetünkkel folyamatos kölcsönhatásban vagyunk, az egyik legfontosabb tényező az, hogy „külső- vagy belső kontrolos” az alapvető beállítottság. Külső kontroll esetén a figyelem folyamatosan kifelé irányul, a megnyilvánulásokat a külső hatások és a reakciók határozzák meg.
A belső kontroll a figyelem fókuszát az én belső középpontjába helyezi, vagyis ez a kiindulási alap. Mindkét esetben a személyiség mentális- és emocionális érettségétől függ, hogy milyen szinten nyilvánul meg. Például egy alacsonyabb szinten álló „külső kontrollos” marionett-figuraként függ mindentől és mindenkitől, míg magasabb szinten egy erős megfelelési vágy által vezérelve állítja a háttérbe saját személyiségét. Szorosan ide tartozik a kötöttség mértéke is, amely – a betűk kapcsolódása által – arra utal, hogy mennyire erős a kötődési igény a többiekhez. Ennek mértéke az összeolvadástól a teljes különállásig terjedhet.
Értelemszerűen: minél erősebb, annál nagyobb stresszt okoz egy kapcsolat megszűnése, illetve - minél gyengébb - egy domináns személy megjelenése az illető életében. A belső kontrol alacsonyabb szinten az önérdeket helyezi az előtérbe, míg magasabb szinten saját személyiségére, és tapasztalataira épít. Itt fontos megemlíteni azt a zsákutcát is, hogy a személyiségfejlődés korai szakaszából hozott hosszú ideig tartó, és erőteljes külső elvárás egy idő után „beépülve” a személyiségbe belső mozgatórugóvá válhat. Ugyanakkor mindig szem előtt kell tartani azt is, hogy az erős megfelelési vágy az elfogadottság iránti igény mélyén gyökerezik. Vagyis az „önfeláldozás” látványos leple nem minden esetben takarja valójában is az egyéni akarat feladását.
Természetesen az „ideális” itt is – mint mindenhol – az a bizonyos arany középút lenne, amely során az egyén a külvilágra nyitottan, de saját „belső szűrőjén” keresztül reagál. Mit takar az előbb említett mentális- és emocionális érettség? - A szellemi szint elsősorban az egyén áttekintő képességétől függ. A kérdés az, hogy „bogár- vagy madártávlatból” szemléli-e a világot? Amennyiben egy hosszú fejlődési vándorút megtételét követően már élni tud a szabad repülés lehetőségével, a „madártávlat” a megértésen és az elfogadáson keresztül megnyithatja számára a türelem és a tolerancia kapuit is.
E két erény pedig a stressz-tűrő képesség fontos alapköve. - Az érzelmi érettség pedig – Alfaként és Omegaként – a leginkább meghatározó visszahúzó- vagy „reptető” erő. Mértéke az emberi alapszükségletek közé tartozó szeretet-tartalékok függvénye. Az újszülött kortól a felnőtté válásig tartó érzelmi úton történő ballagás határozza meg, amelynek ideje egyénenként nagyon változó lehet. Életeken keresztül tarthat.
Továbbhaladni rajta, csak a hátizsák érzelmi tartalommal történő feltöltése után lehet. Amely lehet, hogy olykor feneketlennek, vagy lyukasnak tűnhet, pedig csupán a nagyon különböző mértékű egyéni szükségletek határozzák meg. Az 1. Írásmintánál jól láthatóak azok a hatalmas érzelmi szükségletek, amelyekről maga a tulajdonos sem akar tudomást venni, s így nem várható el a külvilágtól sem, hogy „néma gyereknek értse a szavát” (a g-betű hatalmas leszakadó hurka). A stressz-tűrő képesség másik oldala a belső egyensúly mértéke, amely nagyrészt az előbbiek függvénye. Az érzelmek szilárdsága, és az egyéni érzékenység szintén meghatározó szerepet játszik az egyensúly kisalakításában.
Érdekes paradoxonnak látszik, hogy a stabilabbnak tűnnek a nagyon egyszerű-, mint az összetettebb egyéniségek. Ennek oka abban kereshető, hogy míg az egy-szerűbb lélek azt tekinti valóságnak, amit a két szemével lát, addig az összetettebb mindig észreveszi a dolgok fonákját is. Így ez utóbbi esetben a lehetőségek sora is jelentősen bővül, megnehezítve a „jó választást”. A fejlődési útvonal azonban egy idő után visszakanyarodik a kiindulási ponthoz. Amikor a személyiség letisztulása lehetővé teszi, hogy - a valóban lényeges dolgokat meglátva -, a választások ismét, de most már tudatosan egyszerűvé válnak.
A stressz, mint az idegfeszültség hatására létrejövő szorongás jelei jól láthatóak a kézírásban. A szorongó ember írása összeszorított, sorai és betűi horizontálisan egyaránt szűkek. Mindenki úgy ír, ahogy érez. Hangulati elemként a lefelé eső sorok, és a lefelé tartó-kunkorodó betűvégek enerváltságról, és rossz közérzetről tudósítanak. Ugyanakkor a túlságosan laza, tág írásszerkezet „szétesésről” informál, amikor az egészséges mértékű stressz már nem tudja betölteni inspiráló-építő szerepét, hanem szétrombolja a túl lazán felépített részeket.
Ellenszerként a belső egyensúly kialakítására irányuló törekvés ajánlható, amely akárcsak egy ház, tégláról-téglára építhető fel. Összetartó erőként pedig – a minden ember rendelkezésére álló - szabad akarat felelősségteljes felvállalása szolgál. Önmagunkat jelképező házunk pedig akkor lesz stabil otthonunk, ha a kinti és a benti világ folyamatos összehangolása által létrejön a vágyott harmónia. Ennek előfeltétele a folyamatos kapcsolattartás személyiségünk különböző – szellemi, fizikai, lelki-érzelmi – rétegei között. Ez az írásban a betűk vertikális kiterjedésénél követhető nyomon.
A stresszre történő válaszreakció függ az egyén problémamegoldó képességétől is. A megfelelő távolságok kialakítása és megtartása sokat segíthet ezen a téren. Az írásban az „Élni, és élni hagyni!” elve a szavak szintjén a betűk kötéseinél, (hogy kapcsolódik a többiekhez), a szavak távolságánál (mennyire engedi közel a többi embert), és a sorok távolságánál (mennyire, és hogyan megy közel hozzájuk) követhető nyomon. A sortávolság a lényeglátó képességet is megmutatja, amely információval szolgál arról, hogy mennyire sikerül meglátni a „fától az erdőt”?
Ide sorolható még a megfelelő rugalmasság is, amelyből következik az új utakat/megoldásokat is megtapasztalni kész kockázatvállalás. A sorok formája, és állandóságának mértéke utal erre a tényezőre: a nagyon egyenes sorok írója nehezen „téríthető el” a megkezdett tevékenységétől, míg egy nagyon hullámzó vonalvezetéssel írónál éppen a stabil pontok hiányoznak. Az írófelületen végig egyenletes távolságú, és enyhén hullámzó sorokat rovó ember terhelhetősége nagyobb, s így a külső nyomást is jobban elviseli.
A stressz mértéke a megfelelő mederbe tartható a megfelelő felkészüléssel is. Ha az adott stresszt előidéző tényezővel már korábban is találkoztunk, ismételt felbukkanásakor kétfélképpen reagálhatunk. Ha időközben a „helyükre kerültek a dolgok”, vagyis fel lett dolgozva az esemény – könnyebben vesszük az ismételt felbukkanás akadályait. Amennyiben azonban ez nem történt meg, a keletkezett blokkok fokozott mértékű akadályokat képezhetnek. Az írásban ez a jelenség elsősorban a „baloldalon lent” látható, vagyis a bal margónál, illetve regresszív tényezőként a betűk bal alsó részeinél.
Felismerésük, és tudatossá válásuk feloldhatja a gátakat. A mintegy „oltásként” funkcionáló egyszerre kisebb mértékű, kisebb mértékű dózis, az előzetes információkkal karöltve szintén megkönnyítheti az esemény hatékony megtapasztalását. Az önbizalom, vagyis a pozitív énkép, - mint a belső egyensúly hatása - szintén jótékony eszköznek bizonyul a stressz terén. Az önértékelés legfőbb mutatója az írásban az oválok (a- és o-betű) mérete és formája. Minél kerekebb, és méretarányosabb az ovál, annál stabilabb a belső súlypont, s ezáltal kisebb a kizökkenthetőség mértéke. Az írófelület kitöltésének nagysága, és formája utal arra is, hogy a személyiség mekkora feladatot vállal: a kis margójú, nagy írástömb tevékeny, aktív hozzáállást tükröz.
A jobb margó a külvilághoz történő viszonyulás mutatója, s ez alapján láthatjuk, hogy az író személy mennyire megy elébe az eseményeknek, s milyen mértékben fogadja be azokat. Az aláírásnál az írás többi részéhez hasonlóan a jól olvashatóság, a harmonikus, egyenletes vonalvezetés a jó szó- és sortartással karöltve megfelelő stressz-tűrő képességről informál. Energetikai szempontból egyenesen arányos a személyiség erőtartalékaival a külső nyomásként érzékelhető stresszre történő reagálás.
Ez a mutató elsősorban a betűk, a szavak, és a sorok tartásából – nem „esik-e le a vége?”, valamint a vonalvezetés határozottságából mérhető fel. Eredeti írásmintánál a toll nyomásának nagysága szintén a befektetett energia mértékét mutatja meg. Amikor az írás egyszer jobbra, máskor balra dől, írója nehezen találja meg a középutat az észérvek, és az érzelmek között, és ez a belső konfliktus jelentős energiavesztéssel jár. Az erősen jobbra dőlő írás túlzott érzelmi beállítottságról informál, írója minden külső hatásra ugrásra készen reagál. A szenzibilitás önmagában nem jár feltétlenül kisebb stressz-tűrő képességgel, mértéke tudatos hozzáállással jó hatásfokkal egyenlíthető ki.
Jelek és jellemek a kézírásban
I. Magányos farkas, vagy a társaság lelke?
A kézíráselemzés elsőszámú aranyszabálya, hogy „Egy jel nem jel!” Nagyon sok jelből, és jellemzőből mozaikszerűen áll össze a személyiségrajz. Grafológiai sorozatunkban most – a teljesség igénye nélkül! – sorra veszünk néhány gyakori magatartásformát. A papír az élettér, ahol az írás pillanatában személyiségünk jellemzői megnyilvánulnak. Alapvonásaink (képességeink) állandóak, de gyakran elbújnak - a felszínen jól látható - felvett magatartásformáink mögé. Valamilyen szinten mindannyian reggeltől estig a magunk „kis színházát” játsszuk, hol egyedül, hol pedig „társulatban”.
De vajon mi rejtőzik szerepeink, álarcaink mögött? Hol van, és hogy érzi magát valódi énünk ebben a játékban? - Az elemzésnél érdemes mindig a „nagyból a kicsi” felé haladni, a teljes írásképből az apróbb részletek felé. Annak, aki a papírt – akár margók (szélek) nélkül is - teleírja, fontos, hogy mindenki észrevegye, jelentős szerepet szeretne betölteni. Az is lényeges, hogy az „elfoglalt” területet ki mennyire tölti ki tartalommal. Ahol a nagy mozgástér kevés betűt tartalmaz, ott inkább a szereplés lehetősége fontos, vagyis a figyelem felkeltése. Amikor azonban ez a tér sűrűn tele van írva, a tartalom is az előtérbe kerül, tehát annak, aki ír, valóban van mondanivalója a külvilág számára.
Akinél az írás egésze inkább balra tolódik el, visszahúzódóbb a személyiség, ha viszont a jobb oldal a meghatározóbb, a külvilág felé nyitottabb. A sorok enyhén hullámos futása a spontán impulzusokat jelzi, írója folyamatosan befogadó a külvilág hatásai felé, rugalmasan reagál annak változásaira. A vonalas papírra író-, vagy „láthatatlan” sorvezetőt használó mindig igényel egyfajta külső biztonságot, ahol nem kell alkalmazkodnia a váratlan változásokhoz. A sorok távolsága arról informál, hogy mennyire „megyünk közel” mi magunk a többiekhez; a szavak távolsága pedig azt mutatja, hogy mennyire engedjük őket közel magunkhoz. A betűk kezdő- és végvonalai olyanok, mintha emberi kezek lennének, s így szemléletesen tükrözik, hogy milyen módon kapcsolódunk egymáshoz.
A hiányzó vonalak itt a bezárkózás jelei (kéz a zsebben). Ugyanakkor, ha a betűk törzse szorosan egymás mellett áll, a közelségigény megvan, „csak” a kapcsolódás, vagyis a kommunikáció jön nehezen létre. A túl hosszú végvonal éppen ellentétes hatású: a hárítás, a távolságtartás jele („szúrós” is lehet). - Megnyilvánulási formáink „miértjeire” is válaszol az írás mélyebb, rejtettebb szintje: A szűk írás, - ahol minden forma szinte a „behúzza a nyakát” -, ha az o, és a-betűk keskenyek: a valódi belső én a külvilág elől rejtve marad. Itt a betűk formái is zártak.
A széles írás, nyitottabb formákkal, ennek ellentéteként kitárulkozó személyiséget takar, akinek senki előtt nincsenek titkai. A nagyra formált kezdőbetűk – mindkét esetben - a főszerepben történő megmutatkozás, vagy megnyilatkozás igényét jelzik. E néhány meghatározó jelleget összefoglalva láthatjuk, hogy mennyire összetett mindenki személyisége, hiszen nem kizárt, hogy valakiben a „remete” éppen úgy benne él, mint a „világfi” alakja. Különböző „színdarabjaink” más-más szerepek előtérbe kerülését igényelik tőlünk, de az Élet színpadának mindig személyiségünk egészére van szüksége, annak minden rétegével együtt. A sikeres előadás záloga, hogy a kölcsönös elfogadás mosolyával fogjon kezet bennünk a „remete” és a „világfi”!
Megnyíló Életvirágaink
Kézírásunkban energetikai térképként nyomon követhetőek az adott pillanatban ránk jellemző erőviszonyok. Mindannyian az életfeladataink elvégzéséhez szükséges energiakészlethez való hozzáférés lehetőségével érkezünk születésünk pillanatában. Mindennapjainkban a feladat abból áll, hogy képesek legyünk a megfelelő módon gazdálkodni ezzel az erőkészlettel.
Akárcsak a légzés, ez az életfunkció is automatikus lenne abban az esetben, hogy alávetnénk magunkat a szabad áramlásnak. Szervezetünk ugyanis pontosan tudja, hogy mikor mire képes, vagyis önszabályozó módon próbálja „megéletni” velünk az élet pillanatait. Az ember azonban mindig próbál uralkodni a természeten, így azonban szinte észrevétlenül saját magát korlátozza le!
Az energia felvétel- és leadás természetes rendszerét követve, vagyis annak megfelelően létezve a testi funkciók problémamentesen működhetnek. A növény- és állatvilágot megfigyelve láthatjuk, hogy mivel ők nem gondolkodnak, hanem kizárólag az ösztöneiket követik, így náluk nem kap szerepet az akarat. Az a bizonyos szabad akarat, amely az emberiség számára ugyanúgy jelent áldást, mint átkot. Vagyis a polaritást, a választás lehetőségét és szabadságát.
Csecsemő, és az egészen kicsi gyermek szintén az érzései után megy, pontosan tudja – vagyis érzi, hogy az adott pillanatban mi a legmegfelelőbb a számára, és abba az irányba igyekszik megnyilvánulni. Amikor az ember végképp elveszik a határtalan lehetőségekkel kecsegtető, de a valóságban a zsákutcák áthághatatlan falaival lekorlátozott törekvései útvesztőjében, az élet megállj parancsol neki. A saját érdekében. Ez a jelenség depresszió néven is ismert. Kevés ember mondhatja el magáról, hogy nem ismeri ezt a tapasztalatot. A hosszabb – rövidebb ideig tartó mozdulatlanságot mindenki másképpen éli meg.
Azok, akik a leginkább harcos természetűek, a legtöbbször betegség formájában. Annak, aki nagyon erősen akar bizonyítani, az Élet bizonyít. Azt, hogy az ember nem mindenható. Nem látja, mert emberként nem láthatja a magasabb összefüggéseket, célokat, a kapcsolódási pontok szövevényes rendszerét. Egyszerűen nem ez a dolga. Úgy vagyunk felépítve, hogy rendkívül rugalmas módon tudunk alkalmazkodni az adott helyzetekhez a már említett energiarendszer segítségével. A test nem képvisel önálló erőt, energiát felvenni, gazdálkodni vele és azt leadni tud.
Akárcsak a pénzbeosztásnál, ami szintén energiagazdálkodás. Az élet materiális pólusa. A szellemi régiókban felvett energiamennyiség áttranszformálódik a testi szintre, és cselekvés formájában nyilvánul meg. Visszakanyarodva energetikai térképünkhöz, a kézírásban ez a folyamat követhető nyomon: Az írás felső zónája – a felső hurkok, a betűk felső részei – a mentális szféra színtereként az energia felvételét jelzik. Az alsó zóna pedig az egyén belső késztetéseit, és megélései mélységeit mutatja. Itt láthatóak azok az elfojtott törekvések is, amelyekre megvan ugyan a belső igény, de megélésük mégis akadályokba ütközik.
Amelyek szintén bennünk vannak. A külvilágban pedig a projekció, vagyis a kivetítések révén jelennek meg. A középső zóna pedig arról informál minket, hogy a fizikai szinten mit kezdünk a rendelkezésünkre álló energiákkal. Energiát azonban nemcsak a felső régiókból, hanem egymástól is kaphatunk, vagy vehetünk el. Ritkán tudatosul bennünk, hogy például a gondolatok milyen nagy mennyiségű energiát képviselnek. A gondolatokkal teremtjük meg a fizikai szintet. Ennek a tudatos felismerése azonban nagy felelősséget ró ránk, hiszen az ellenpólus, a rombolás is először a szellemi szinten születik meg, mielőtt megvalósulna.
A szeretet a legfontosabb éltető erőnk. Ez az egyetlen pótolhatatlan energiaforrás, amely nélkül az Élet nem maradhatna fenn. Ezt mindenki érzi, ezért harcolunk is érte folyamatosan. S az akarat által hajtva időnként elfelejtjük, hogy egyszerűen elegendő befogadni és árasztani. Hiszen áramlik hozzánk folyamatosan, ezért bőségesen adhatunk is belőle. Ha beengedjük, nem fogy el sohasem. Adni azonban csak az tud, aki a befogadásra is képes. Vagyis energiarendszere nyitott.
Nyitott az adott pillanatra, helyzetre, embertársára. A félelem bezárja a kapukat. Ilyenkor energia – vagyis az Élet – se ki, se be -. Az Élet a fogantatással, vagyis a befogadással kezdődik. Miként a föld befogadja a magokat, és megvárja a Természet diktálta megfelelő pillanatot, amikor életet adhat. Nincs tehát más dolgunk, mint éberen figyelni, és a megfelelő pillanatot megérezve pont akkor mozdulni, amikor lehet és kell. Így születik meg a magból az Élet Virága, amely táplálásáról, növekedéséről az Univerzum erői gondoskodnak. Ez a Természet dolga, miként a földi anyáké az Élet továbbadása a befogadás és a feltétlen szeretet által.
A Tarot kártya XI. lapja az erőt, a befogadó női princípiumot jeleníti meg, amely átalakító ereje az ösztönökből kapott indíttatást követve megtölti az élet serlegét a felső szféra életenergiáiból, hogy azt a teremtésre használja fel.
IV. Asztrológiai- és grafológiai elemzés
Niki képletében a szerepszemélyiségek a Rák, a Kos, az Oroszlán és a Bak jegyéhez kötődnek. Az „erőviszonyok” az Oroszlán-energetika felé tolódnak, mivel az aszcendens és két személyi jelölő bolygó is itt áll. A főszereplő tehát az Oroszlán, ez azt jelenti, hogy fő motivációja a környezetében kivívni az elismerést, mindig fontos lesz, hogy felnézzenek rá. Ez azt is jelenti, hogy ki van szolgáltatva a külvilágnak, mert az uralkodás feltétele, hogy legyen kin uralkodni. Niki erőt sugárzó, temperamentumos, és erős ösztönökkel rendelkező lány.
Tüzes energiarendszere jó benyomást tesz a környezetére, sugárzó egyéniségét szeretik körülrajongani. Ugyanakkor sérülékeny is, ez főleg akkor mutatkozik meg, ha valaki a büszkeségét támadja, ilyet képtelen elviselni. Kiteljesedése olyan élethelyzetekben történhet, ahol úgy érzi, hogy szükség van rá, ahol nélkülözhetetlen. Gondoskodni akar, de ez nehezen valósítható meg a számára, mert képtelen alárendelődni. Ebből az is következik, hogy nehezen éli meg azokat az élethelyzeteket, ahol nem ő hozza meg a döntéseket.
Beosztottként, vagy alkalmazottként általában nem érzi jól magát. Szenvedélyes, erős munkabírású, őszinte, impulzív típus, akinek erősen fejlett az igazságérzete. Ha valaki megsérti, azonnal reagál, konfrontálódik, harcol. Ha nincs „kiélezett” helyzetben, akkor melegszívű, életvidám, játékos. Vérében van a flörtölés és a hódítási vágy. Elkerüli azokat a cselekedeteket, amelyeket rangon alulinak tart. Igyekszik mindennek megadni a módját, fontosak számára a külsőségek. Nőiességével, erotikájával is képes másokat uralni. Fontosak számára az értékek és az anyagiak.
Szereti a márkás termékeket, a szépségére sokat képes áldozni. Olyan, mint egy sugárzó központ, aki köré összegyűlnek azok az emberek, akik elismerik őt, és felnéznek rá. Kapcsolataiban egyértelműen fensőbbségre törekszik. Meggyőződése, hogy mindent ő tud a legjobban, azt gondolja, hogy az ő elképzeléseit senkinek sincs joga felülbírálni. Sokkal elnézőbb azokkal szemben, akik dicsérik őt. Kommunikációja szemléletes és látványos, odavonzza a tekinteteket és a füleket. Olyat szeret tanulni, amivel kitűnhet mások közül. Nem szereti a középszerűséget. Döntéseiben szuverén és megingathatatlan.
Sok esetben a vágyait és az ösztöneit erős kontroll alatt tartja, be tudja osztani az energiáit. Céltudatos, emelkedésre törekszik, karriert akar. Hajlamos sallangmentesen cselekedni, mindig tisztában van azzal, hogy mit akar. Nem tesz semmit véletlenül, a céljai felé haladva szívós, és kitartó. Férfi mintái alapján elmondhatjuk, hogy olyan partnerre vágyik, aki rendelkezik a gondoskodás és a céltudatosság képességeivel. Erős nőként gyengébb férfiakat fog bevonzani, akiket irányítani fog. Sorselemzés Az a sorsfeladata, hogy megtalálja a hitrendszerét.
Fel kell ismernie, hogy a hite erejével építhet, vagy rombolhat. Akkor dönthet, amikor a sors felkínálja a lehetőséget. Felelősség vállalás nélkül lehetetlen a kiteljesedés. Niki életében felmerülhet a külföldi kapcsolat, illetve a külföldre költözés lehetősége. Idősebb (legalább7-8 év korkülönbség) partner lehet harmonikus a számára. Minden olyan munkakör jó neki, ahol elismerést kaphat. Jó lenne tanárnak, vagy olyan területeken, ahol szervezni, vezetni kell embereket (jó vezetői képességei vannak), lehet jogász, bíró, politikus. Az egyetemi, főiskolai tanulmányok támogatottak az életében. V. A Symbolon kártya értelmezése Önismeret felsőfokon: Belső szerepszemélyiségeink
A Tarot kártyák speciális változata a Symbolon kártya, amely mind önmagában, mind pedig a sorselemzés kiegészítéseként használható. A grafológiai elemzések tényfeltáró munkáját követően szintén jó hatásfokkal alkalmazható a Symbolon kártya iránymutató jellege. Elsősorban a lelki aspektusok megvilágítására alkalmas a 78 lapos kártyacsomag, amely lapjain az asztrológiai jegyek, és bolygók kapcsolata fontos információként szolgál. A kártyákon saját belső szerepszemélyiségeink vannak, a képeken pedig minden egyes alak önmagunkat jelöli.
Aktuális életfeladataink a kihúzott kártyák segítségével mindig azokat a részeinket szólítják meg, ahol még tanulnivalónk van. A leggyakrabban használt kirakási mód a három lapból álló ún. „út”. A kérdésfeltevés a következő lépés megtételére vonatkozik: Most mi a helyes hozzáállás a kérdéses témakörhöz? - A kirakás első lapja a feladatot jelképezi, amely éppen azért került az utunkba, mert ez az a dolog, ami még nehezen megy, ez az előttünk álló „küszöb”. - A középső kártyán szerepel a válasz a hogyan? kérdésünkre, vagyis arra, hogy melyik belső szerepszemélyiségünk aktív részvételére van szükség a megfelelő lépés megtételéhez. - A harmadik kártya maga a cél, ahová eljuthatunk e lépés megtételét követen.
Nézzük a képen látható példát: Kérdés: Mi most a megfelelő hozzáállás a (megnevezett) a kapcsolatomhoz? 1. kártya: A szolgáló A Szűz Merkúr nagyárkánum kulcsa az a szolgálat, amely a magasabb rendű értelem-, és törvényszerűségek felé irányul. A lelki irányítottság felajánlására van szükség. A felajánlás ebben az esetben azt jelenti, hogy rendelkezésemre álló Szűz merkúri (információ, inspiráció közvetítése) képességet a kapcsolat „oltárára” kell helyeznem. 2. kártya: A beteg király Az Oroszlán Nap, és a Szűz Merkúr karöltve teremtőerőnk, „egónk” – 1. kártyánál említett - lelki irányítottsággal történő megélésére szólít fel. Vagyis belső Napunknak most „csupán”az a dolga, hogy kivárja, amíg eláll az eső, és eljön az ő tündöklésének ideje.
Ez a feladat éppen azért nehéz, mert a földi világban jelen korunkban az értékrendek sorában a teljesítmény első helyen szerepel. A ma emberének nehéz elfogadni, hogy az előre haladáshoz nem hatalomra, hanem türelemre van szükség. 2. kártya: A mester A Bak Szaturnusz nagyárkánum az egyetemes törvényekre, a tanításra, és a sorsért vállalt felelősségre hívja fel a figyelmet. Elérhető célként tehát, a kérdést feltett személy – sorsszerű kapcsolata sikeres megoldása által - érettebbé válva, a személyiségfejlődés egy „magasabb osztályába” léphet.
A Symbolon kártya értelmezése Önismeret felsőfokon: Belső szerepszemélyiségeink II. A Vénusz vonzásában Folytatom a márciusi lapszámban megjelent Symbolon kártya sorozatomat, amely a kirakások értelmezéséhez nyújt segítséget. Ez a kártyatípus elsősorban a lelki odafordulás „mikéntjéről” informál bennünket. Üzenetei pedig a külső hatásokért felvállalt személyes felelősség megélésére inspirálnak. Kérdés: Hogy tudom most megoldani a párkapcsolatomban felmerülő problémákat, nehézségeket? 1. kártya: A Hallgatás Az első kártya mindig a problémát, a felmerülő nehézséget jeleníti meg, azt a területet, amely most éppen nehezen megy, s éppen ezért kerékkötőként szolgál. A Hallgatás kártyája az első helyen a Neptunuszi Merkúr révén a „titkos kommunikáció”, a hallgatás, vagyis az emberi fül számára nem érzékelhető információáramlás szükségességére hívja fel a figyelmet.
A titkokat meg kell tudni tartani ahhoz, hogy azok megőrizzék valódi jelentőségüket, és erejüket. Vagyis: Ne fecsegj feleslegesen, tartsd meg magadnak az összetartozás titkát, amely csak a Te számodra rejt üzenetet! 2. kártya: A Szerető Második kártyaként ez a nagyárkánum a Vénuszról szól, amelynek a Bika oldala a földi szépség, az élvezetek, a testi örömök hirdetője. Arra szólít tehát fel bennünket ez a kártya, hogy értékeljük, és teremtsük meg a fizikai szintű stabilitást. Ahhoz, hogy „ne szálljunk el”, szükségünk van a „földelésre”, amelyet az anyagra történő figyelem-fókuszálás révén valósíthatunk meg. 3. kártya: A Ragaszkodás Harmadik kártyaként a Bika Vénusz a Szűz Merkúrral karöltve ismét felemel bennünket „levegősebb” területre. Itt már megvalósítottuk a birtoklás, és az elengedés megfelelő arányát. Sikeresen, és eredményesen megjártuk a lét mint horizontális, mind pedig vertikális tartományait.
Párkapcsolatunkban most a (rövid távú) cél tehát az, hogy először önmagunkban teremtsük meg a fizikai szintű stabilitást. Ez szolgál majd az összetartozás számára is olyan anyagi síkú alapként, amely által már a külvilágban is megélhetővé, megvalósíthatóvá válik a párkapcsolatunk.
„Sok végzettségem van, de mégsem tudok álláshoz jutni. Magánéleti problémámat hogyan tudom békésen rendezni?” Gyöngyi, Szolnok
Kedves Gyöngyi! Kézírásod alapján számodra első sorban egy önálló, felelősségteljes munka felel meg. Fontos számodra, hogy nagy mozgástered legyen, mind szellemi, mind pedig fizikai értelemben. Nagyon jó szellemi képességeid vannak, gyakorlati érzéked a felépítés terén szintén jól működik, erősítésre a kivitelezésben van szükséged. Vagyis az egyik lépés megtételére a másik után...! Nem szereted, ha mások beleszólnak a dolgaidba, és nehezen fogadsz el külső segítséget is.
A munka és a magánélet terén egyaránt nagyon fontos lenne a megfelelő határok megtalálása és megtartása. Sokszor érzed magad egyedül – ez kissé gyanakvó természeted miatt nem is csoda – de ugyanakkor az érzelmi hiányok mégis időről-időre túlzott érzelmi „összeolvadásra” késztetnek. Ez úgy is megnyilvánulhat, hogy Te próbálod megoldani mások gondjait. Mivel erős vagy, cipelsz is elég terhet, de fontos lenne SAJÁT vágyaidnak, örömeidnek megvalósítása is! Hol tartasz most Vándor, és merre megy utad tovább?
Folytatva a júniusi számban megjelent grafológiai rovat gondolatmenetét, most is határainkról lesz szó. Ezúttal a Symbolon kártya jelképrendszerén keresztül vizsgáljuk meg énünk határait; amelyek korlátainkat és lehetőségeinket egyaránt magukba foglalják. A Symbolon kártya összeköti jelenünket és jövőnket, megmutatva, hogy hol tartunk most, és merre érdemes elindulnunk.
Ebben a játékban segítségünkre vannak az asztrológia szimbólumai is, amelyek a kártyák szélein láthatóak. S ez valóban egy játék, amely annyira komoly, amennyire komolyan mi magunk játsszuk Életünk játékát. Minden kártya személyiségünk egy részét jeleníti meg. Most a Vízöntőben található Uránusz analógiája hívja fel a figyelmünket a szabadság valódi természetére. A Bolond elnevezésű kártyalap szemléletesen mutatja, hogy itt bizony a racionalitásnak nem sok helye van – Bolondunk arckifejezése nem éppen „professzori vonásokat” mutat. Tarisznyájában a király, az ego szimbólumaként félredobva, fejjel lefelé vesz részt a kirándulásban. Itt az ő szava bizony nem sokat számít... Pedig ez a bizonyos belső király erejének teljében nagyon sokat követelhet tőlünk.
Ő az, aki mintegy megparancsolja, hogy „hódoljunk neki”. Hogyan? Fontos számára a hatalom, s ha ezzel az eszközzel nem igazán bánik jól, rávesz minket arra, hogy erőnket csak saját magunk érdekében mozgósítsuk. Uralkodik a gyengébbeken, elveszi másoktól azt, amit – és amennyit – lehet. Vagyis erejét a másoktól megszerzett energia táplálja. Miért is? Valójában „nem akar ő rosszat tenni”, csak nem bízik magában, a saját erejében, nem használja azt, így életerejének üres vödrét mások forrásánál meríti tele. Ezen a képen azonban perspektíva-váltáson esett keresztül, így most, ebben a játékban ő nem játszik. Nincs rá szükség, mert a személyiség már Bölcs Bolondként elhitte, hogy határtalan lehetőségekkel rendelkezik, így szabadon megy előre életútján. Ehhez persze el kellett azt is hinnie, hogy a szabad akarat valóban létezik, vagyis ezen a földön valójában semmi sem kötelező... Lelki szempontból persze.
Mivel az élet egyszerűen lehetőség, amely bevállalható. A grafológiai villanófényének tükrében jól látható, hogy lehetőségeink tárházával az írás pillanatában hogy gazdálkodunk. Érezhető, tapintható a levélíró hozzáállása önmagához, és a külvilághoz. Jól látható az is, hogy az életenergia hol, melyik területen van korlátozva, esetleg elakadva. Akárcsak a csakráinknál, a föld energiái az írás alsó,- az égé pedig a felső részen jelennek meg. A mellékelt írásmintán komoly fékezettség mutatkozik a középső területeken is, amelyek a mindennapi megnyilvánulásainkat (energiacsere) jelzik. A sok árkád-forma, a töredezettség a görcsös akarást mutatják, amelyek arra irányulnak, hogy a levélíró szeretné a dolgokat nagyon jól csinálni, és nem érti, hogy miért mennek mégis egyre rosszabbul. Tudatos hozzáállással azonban mindent a helyére lehet terelgetni. A félelmek szülte zárakat nem reménytelen kinyitni.
Itt hiányzik a spontaneitás, az a bizonyos szabad áramlás, amely az egyik alaptörvényünk. Nem véletlenül szerepel a képen a Vízöntő szimbóluma, hiszen ez jeleníti meg a legjobban az élet valódi természetét, amelynek hullámait csak határtalan hittel, bizalommal lehet „uralni”. Nem utolsó szempont az sem, hogy a Vízöntő a horoszkópban a 11. házban van otthon, amely a társkapcsolatok, a közösségek háza. A 11-es pedig a tanítás száma, így jól látható, hogy mire is szeretne minket megtanítani ez a szerepszemélyiségünk: A vízcsepp csak a tengerben tapasztalhatja meg igazi természetét, és találhatja meg valódi helyét. Az embe
ri lélek békéjének kulcsa pedig az, hogy hazatalál végre önmagához. Elfoglalva helyét a világban, kitárva ajtót, ablakot egyszer csak észreveszi, hogy otthonában soha nem volt egyedül. SYMBOLON A Élet játéka I. rész Symbolon kártya sorozatomban konkrét példákon keresztül vezetem végig és fedem fel a három lapos kirakás rejtelmeit. - Az első kártyalap mindig a problémára – vagyis a feladatra! - mutat rá. Arra, hogy életünk melyik területéről lesz szó, hol megy egy kicsit nehezebben a „szekér”. - A második lap a megoldási lehetőséget tárja elénk, megmutatja a következő lépés irányát és módját. - A harmadik pedig meglebegteti előttünk az elérhető célt, a megtett útszakasz eredményét.
Nagyon fontosak a kártyán található asztrológiai jelek is, amelyek segítenek a szóban forgó életterületet (házak) és az ott „zajló” eseményeket (a jegyek természete) megérteni. Kérdés: Munkámban, hivatásomban merre és hogyan haladhatok most előre? 1. A Gyónás 2. A Dac 3. A fekete mise A Gyónás kártyáján a Nyilas a Jupiterben, a Bak pedig a Szaturnuszban van, így a hit és a sors kérdése kerül előtérbe. Mikor lehetnek feladataink ezen a téren? - Akkor, ha hit-el-ességünk megvalósítása a hiv-atásünkká (hívás) is válik. - Mikor válik e feladat nehézzé, és ezáltal meg-oldás után kiáltóvá? Nézzük meg a kártyán látható alakokat: a papot, aki ”ráruházott hatalma által ítél, és feloldoz”, és a gyónó embert, aki „vétkei és mulasztásai” miatt feloldozásra vár a paptól.
Minden kártya minden alakja a bennünk élő személyiségrészeinket szimbolizálja! Hol kell itt „szintet”, látásmódot, vagy fókuszt – ahogy tetszik – váltani, emelni? Belső „igehírdetőnknek” és &bd
