Megfigyelő: Árvai Gábor, Busa Ákos Időpont: 9.00-15.30. Időjárás: reggel ködös 5 fok, utána tavaszi langyos idő, 12 fok; Halápi bánya – erős szél
Csodálatos március végi időben tettünk Ákossal egy körutat a Tapolcai-medence különböző élőhelyein. Nagyon gazdag élményekkel és 6 ez évi új fajjal értem haza (bütykös hattyú, függőcinege, rétisas, barna rétihéja, réti pityer, kis sólyom). A Tapolca-patak sajnos eléggé ködbe burkolózott, Hiába volt langyos idő, a patak 16 fokos vize biztosította a ködöt és ezáltal a nem megfelelő látási viszonyokat a pataknál. Így is láttunk vízityúkokat, és egy guvatot is teljes életnagyságában. Szólt a nádasban a függőcinege. A langyos idő hatására megfogyatkoztak a madarak a pataknál, kis kárókatonából csak kettőt láttunk, gémfélékből egy sem mutatta meg magát, a récékből is csak a csörgők képviselték magukat nagyobb mennyiségben. Egy hegyi billegető azért elhúzott a fejünk felett. Következő állomásunk a bazaltbánya volt a Szent György-hegyen. Sok minden feljegyezni való sajnos nem volt, viszont szóltak a süvöltők. Az Ávorsai-rét, Gróf-rét, Kalap-mező hamarosan teljesen víz alatt lesz, most is nagy területeken csillogott a napfényben a belvíz. Jöhetnek a parti madarak seregei! A Nádasmezőn már ragadozók is mutogatták magukat végre! Három rétisast is megfigyeltünk. Kettő egy fa ágán üldögélt egymás alatt. Úgy díszítettek a fán, mint a karácsonyfán a díszek. Tojó barna rétihéja keringett alacsonyan a nádas felett. Sajnos, a kékes rétit én nem láttam. (Teleszkópommal voltam elfoglalva, a fene egye meg…) Nagyon sok nyári lúd élvezte a langyos napsugarakat a nád között. A Nádasmezőtől északra elterülő lápmezőn, amely gyakorlatilag egy zsombékos terület, egymás után reppentek fel hangosan a réti pityerek. Ennyi réti pityert én még nem is láttam! A bazaltbánya Zalahalápon nem hozott nagy „fogásokat”, bár egy hang nagyon gyanús volt. De a tulajdonosa inkognitóját nem fedte fel. Nem úgy az a két róka, amelyek a bányafalon keresztül menekültek előlünk. Egyiknek az oldala kör alakban ki is volt harapva. Az utolsó helyszínünk tartogatta a nap faját! Előbb sok kenderikét láttunk a Tapolca határában lévő Róka-földön, majd hamarosan megjelent a veszedelem is, egy gyorsan repülő kis sólyom képében. Pont az autó előtt zúgott át ez a villám röptű téli vendég ragadozónk.
Remek vizes élőhelyek vannak a Tapolcai-medencében
A januári napfényben fürdő Nádasmező
Ákos a helyzet magaslatán. Jó kilátások...
Ez sem rossz kilátás. Badacsony és Szigliget látképe a balatonedericsi strandról
