> A közművelődés finanszírozása
Kézirat, 2020. október 25. - PDF-ben ITT!
Települési önkormányzatok normatív közművelődés-finanszírozása és érdekeltségnövelő támogatása 2003-2020
Összegzésül:
1. Ha csak a számokat nézzük, akkor – az átmeneti hullámzások ellenére is – reálértéken egy folyamatosan csökkenő finanszírozást látunk.
Az elmúlt 17 év alatt reálértéken „eltűnt” a normatíva fele és az érdekeltségnövelő keret kétharmada. Ehhez nem kell kommentár.
2. Ami a számok jelentését illeti, ott lényegi különbséget nem látni a kétféle kormány-attitűd között: a normatíva 2003-2009 közötti értékvesztése, a szaknormatíva beolvasztása a településüzemeltetésibe, a normatíva tartalmának hektikussága, az érdekeltségnövelő keretének 2006-os csökkenése jelzi az MSZP-kormány közművelődéshez való viszonyát; míg a 2011 éve tartó stagnáló és ezért értékvesztő finanszírozás mindkét rovaton az Orbán-kormány viszonyát jelzi.
Mindkét kurzus olyan közművelődés-finanszírozást gyakorol, amelyből az látszik, hogy nem ismerték fel a tevékenység társadalmi fontosságát. Egyéb érték-viszonyulásaikban természetesen fényévnyi a különbség a baloldali kormányok javára – ezt különösen a 2002. évi bérfejlesztés igazolja, ám a tevékenység pénzügyi finanszírozásában ez az attitűd sajnos már nem jelenik meg.
„Nekem a kérés nagy szégyen, adjon úgyis, ha nem kérem!”