Horgászvizsga
Törvény írja elő…
Magyarországon csak érvényes állami horgászjeggyel lehet horgászni, melynek feltétele a horgászegyesületi tagság
Állami horgászjegy birtokában az ország egész területén bárhol váltható területi engedély, amely az adott vízterületre biztosít horgászati lehetőséget.
Horgászjegy nélkül még nálunk sem lehet horgászni.
A horgászvizsga kötelezettsége már a jelenlegi hatályos halászati és horgászati törvény előtt is fennállt, mivel az előző törvényerejű rendelet is előírta. Az 1992-es évet megelőzően a horgászvizsga anyaga a MOHOSZ szakértői által került összeállításra és valamennyi horgászegyesület egyesület vizsgáztatta a nála jelentkező horgászni kívánókat. A sikeres vizsgát az egyesületi tagsági igazolványokba igazolták a “Horgászati alapismeretekből beszámolt” szövegű bejegyzéssel. Az 1992-es évtől a horgászegyesületek, vizsgabizottságok által vizsgáztatott kezdő horgászok már állami vizsgabizonyítványt kaptak, ekkor még minden egyesület működtethetett vizsgabizottságot.
Az 1997 óta hatályos törvény végrehajtási rendelete szerint állami horgászvizsgát a halászati hatóság által – az illetékességi területén – kijelölt szervezetnél, vizsgabizottságnál lehet tenni. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a megyei halászati felügyelő kijelöli a vizsgáztatásra jogosult egyesületeket, szervezeteket, vagy központilag szervezett különböző székhelyű vizsgabizottságot, amelynek munkáját közvetlenül a halászati hatóság irányítja. Az országban, megyénként, régiónként más és más a szisztéma a vizsgáztatási helyek vonatkozásában, általában elmondható, hogy csökkent valamelyest az egyesületek vizsgáztatási lehetősége, de minden megyében igyekeznek reálisan elérhető helyeket kijelölni a vizsgák helyszínéül.
Minden horgász egyesület, megyei és területi szövetség szívesen ad információt a kezdő horgászoknak arról hol tudnak vizsgára jelentkezni.
A vizsgadíj 2013 évtől 3.500.- Ft, mely összeget a vizsgabizottságnál a vizsga kezdete előtt kell befizetni.
A rendeletek szerint a horgászvizsgán a következő ismeretekről kell számot adni:
a) a halászati, horgászati jogszabályokról,
b) a méretkorlátozással, a tilalmi időszakkal védett és a természetvédelmi oltalom alá tartozó halfajok meghatározásáról, főbb biológiai jellemzőiről,
c) az alapvető horgászmódszerekről,
d) a zsákmánnyal való kíméletes bánásmódról,
e) a vízparti és a csónakból történő horgászat legfontosabb biztonsági szabályairól,
f) a halászati őrzés ismereteiről,
g) a horgászattal kapcsolatos legfontosabb természet- és környezetvédelmi szabályokról,
h) az egyesületi tagságból eredő jogokról és kötelezettségekről.
A vizsgáztatások során a legtöbb vizsgabizottság meghatározóan tesztformátumú vizsgalapokat használ, melynek kitöltését követően esetleg egyes bizottságoknál szóbeli kérdésekkel is kiegészülhet a vizsga.
A felkészüléshez rendelkezésre áll – a vizsgáztató szervezeteknél beszerezhető – Pintér Károly: Horgászati alapismeretek (Bp., 2000.) c. kiadvány, de egyes vonatkozásokban hasznos lehetnek más horgászati kiadványok, a halászati-horgászati törvény és végrehajtási rendeletének horgászatot szabályozó fejezetei.
Ügyelni kell annak a törvényi előírásnak a betartására, amely kimondja, hogy 14. életévét be nem töltött gyermek, kizárólag nagykorú személy felügyelet mellett, egy horgászbottal azon egy horoggal horgászhat. A gyermek naponta - a törvényi előírás szerint - egy darab méretkorlátozással védett halat, 3kg kősüllőt és a méretkorlátozás alá nem eső halfajokból (pl. kárász, keszegfélék, stb) 5 kg-ot foghat. Az egyes vízhasznosítók, területi engedélyt kiadók szigoríthatják, korlátozhatják gyermekhorgász által használható horgászmódszereket (így több helyen csak úszós készség használatát engedélyezik), illetve fogási lehetőségeit is korlátozhatják (pl. csak méretkorlátozással nem védett halfajokra engedve meg a horgászatot). Ezért a horgászrendi előírásokat minden esetben át kell tanulmányozni.
Menü
Hirdetés