2011- évi Munkaterve
1. A klubnapok megtartása minden hónap első hétfőjén 18n órai kezdettel.
(Július augusztus hónapokban a klubnapok Szegeden szünetelnek, Vásárhelyen lesznek meg tartva)
Helye: Bartók Béla Művelődési Központ
Petőfi telep Kultúrháza
Szeged Petőfi telep, Főtér
Negyedévenként kibővített foglalkozás
Április 4.-én galamb-egészségügyi előadás
(ea. Juhász István)
Röpcsapatok felkészítése röpversenyekre
(ea. Nagy János)
2. Fajtaklub által rendezett röpverseny rendezéséhez (pénzdíjas) anyagi támogatás kérése a Szövetség szaklapjában írt közlemény alapján.
3. Egyeztetés az Országos Röpszakosztállyal, eddig nem standardírózott színváltozatok elismertetése lehetősége röpszabályzat majdani módosításában javasolt kérdésében az 1. sz. és 2. sz. melléklet szerint.
4. Dúclátogatások szervezése. Információgyűjtés a fajta tenyésztői tenyésztési módszereiről.
5. Előadások a röptetett galambok fajtaazonosságáról (előadások időtartama 15 perc).
(ea. Nagy Árpád, Nagy János, Cseri József, Taskovics Zoltán, Kis Sándor)
Utána konzultáció a jelenlévő klubtagok részvételével.
6. A felmerülő szakmai kérdések megoldására a klubgyűlés által választott szakbizottság jogosult, tesz javaslatot a klubtagság felé.
Tagjai: Kis Sándor szakelőadó
Varga András
Nagy János
Hajós Ferenc
Nagy Árpád
És az összes vizsgázott szakbíráló
7. Október 6.-án.
Galambok felkészítése a kiállításokra. Ketrec dresszúra, megengedett beavatkozások.
(ea. Kis Sándor szakelőadó)
8. November 7.-én
Fiatal galamb bemutató. Utána (később egyeztetett időpontban) bíráló továbbképzés. A fajta bírálói részére kötelező!
Helye: Galambász székház Szeged-Tápé Dráva u.
9. Országos Fiatal Szárnyasállat Kiállításon, valamint a Nemzeti Kiállításon részvétel.
1012. Január 14-15.
Országos Fajtaklub Kiállítás
Helye: Galamb székház. Szeged-Tápé Dráva u.
Melléklet. 1 db.
Szeged 2011. 02. 23. Kopasz János
Fajtaklub elnöke.
.
JEGYZŐKÖNYV
Készült a Bartók Béla Művelődési Központ Szeged, Petőfi telep helységében 2011. február 20-án. Jelen vannak: a csatolt jelenléti ív szerint.
Tárgy: az MGKSZ Szegedi Magasszálló Keringőt Tenyésztők Fajtaklubjának klubgyűlése. Eperjesi János a fajtaklub mb. elnöke köszöntötte a klubgyűlésen megjelenteket, és közölte hogy a 63 fő taglétszámból 41 fő megjelent így a klubgyűlés határozat képes.
Javaslatot tesz a jegyzőkönyv vezetőre Rostás Gyula személyében és a jegyzőkönyv hitelesítőkre Hajós Ferencet és Budai Jánost javasolta. A klubgyűlés a javasltot egyhangúan elfogadta.
Ezt követően Eperjesi János ismerteti a klubgyűlés napirendi pontjait:
1. Beszámoló - Előadó: Eperjesi János mb. elnök
2. Pénzügy beszámoló - Előadó: Szekeres Lajos pénztáros
3. Új vezetőség választás
4. Egyebek Az ismertetett napirendi pontokon a jelenlévők nem kívánnak módosítani, így azt egyhangúan elfogadták.
1. Eperjesi János előzményként ismerteti Fackelmann János fajtaklub elnök lemondását a tisztségről Két lehetőség adódott: - Rendkívüli közgyűlést hívunk össze vagy - Év értékelő klubgyűlésig az elnöki feladatokat átvállalom - A második lehetőség mellett döntöttem a klubfoglalkozáson a megjelenés nagyon kis létszám volt.
Ismerteti a 2010-es évi fajtaklub röpversenyek eredményeit.
Öreg:
I. helyezett Ornyik Béla
II. helyezett Eperjesi János
III. helyezett Héger László
Fiatal:
I helyezett Ornyik Béla
II. helyezett Vass Mihály
III. helyezett B. Tóth Flórián
Az összetett versenyt Ornyik Béla sporttárs nyerte. Az oklevelek, serlegek átadásra kerültek - gratulálok az eredményekhez és 2011-re is sok sikert kíván a röptetésben részt vevő sporttársaknak.
A klubgyűlés az előterjesztést egyhangúan elfogadta. 2. Pénzügyi beszámoló
Előadó: Szekeres Lajos pénztáros 2009. évi záró egyenleg: 278.696, - Ft Bevételek: Tagdíj 127.000,- Öreg verseny nev. Ktg. 8.000,- Fiatal verseny nev. Ktg. 8.000,- Összes bevétel: 143.000,- Kiadások: Útiköltség 3.500,- Honlap regisztráció 3.500,- Serleg vásárlás 13.960,- Gravírozás 3.600,- Postaköltség 6.090,- Bevételi pénztárbizonylat 795,- Klubgyűlés reprezentáció 2.405,- Összes kiadás: 33.850,- 2010. évi záró egyenleg: 387.846,- Ft A klubgyűlés az előterjesztést egyhangúan elfogadta.
3. Vezetőség választás Eperjesi János a fajtaklub elnöksége nevében lemond. Ő nem vállal semmilyen tisztséget. Kéri a klubgyűlést, hogy tegyen javaslatot a tisztségviselőkre. Cseri József javaslata: elnöknek: Kopasz Jánost titkárnak: Szirovicza Rolandot szakelőadónak: Kis Sándort. Hajós Ferenc szakelőadónak Nagy Árpádot javasolja. Cseri József felveti, hogy az utolsó klubfoglalkozáson résztvevők javasolták elnöknek Hajós Ferencet a felkérést Hajós Ferenc nem vállalta, szakelőadónak Nagy Árpádot. A klubgyűlés levezető elnökének pedig Kis Sándort. Megkérdezi, hogy ez a döntés miért nem valósult meg.
Kis Sándor a fajtaklub kiállítás, röpversenyek szervezésének fontosságáról beszélt. - A MGKSZ fajtaklub működési szabályzatából olvas fel. - Fajtaklub célja - Klubgyűlésen hozott határozatok végrehajtásának fontosságáról beszélt. - Beszélt az országos szakmai képviselet jelentőségéről. - Szakmai bizottság létrehozásának jelentőségét méltatta. - Egységesítés fontossága: Kiállítás Röptetés - Sztenderd helyes tenyésztési irány meghatározása. - Tagsági viszony megszüntetése, kizárás. - Lényeges, hogy a szakelőadó a fajtaklub elnökével együtt dolgozzon. - Javasolja elnöknek Kopasz János sporttársat Kopasz János az elnöki tisztséget csak akkor vállalja, ha Eperjesi János a titkári tisztséget elvállalja. Nagy Árpád: ne kössük ki, ki - ki kivel vállalja a tisztséget. A V-40-es egyesület nincs bejegyezve, mi jogon szavazhat, és hogy lehet fajtaklub tag? Taskovics Zoltán: a vezetőség összetétele dönti el, hogy Ő vállalja-e a titkári tisztséget.
Eperjesi János ismerteti az elnökséghez beérkezett javaslatot. - Elnök: Rostás Gyula - Titkár: Taskovics Zoltán - Pénztáros: Szekeres Lajos - Vezetőségi tag: Sebők Attila, Nagy János - Szakelőadó: Nagy Árpád Sági János: Nagy Árpádot nem javasolja szakelőadónak az egyszemélyes sztenderd miatt.
Lovászi István hiányolja a vezetőség beszámolóját a ciklus lezárásáról. Nincs előkészítve a közgyűlés /jelölő bizottság/.
Kis Sándor: a parttalan vitát nem szabad elfogadni. Sági János: azon kell vitatkozni, ki legyen az elnök, titkár, vezetőségi tag.
Eperjesi János: megkérdi Rostás Gyulát, hogy a jelölést elfogadja-e. Rostás Gyula: a jelölést elfogadom, javaslom hogy a klubkiállításokat a fajtaklub rendezze. Ő rendelkezzen a bevétellel. Jó volna, ha a fajtaklub európai kiállítást rendezne.
Eperjesi János kiossza a szavazólapokat. A klubtagság az alábbi döntést hozza: - Elnök: Kopasz János 27 szavazattal - Titkár: Szirovicza Roland 34 szavazattal - Szakelőadó: Kiss Sándor 22 szavazattal - Vezetőségi tagok: Sebők Attila, Nagy János, Nagy Árpád Sebők Attilát és Nagy Jánost a klubtagság egyhangú szavazással vezetőségi tagnak elfogadta. Harmadik vezetőségi tag személyre Cseri József és Nagy Árpád kapott jelölést. Nyílt szavazáson Cseri József 12, Nagy Árpád 16 szavazatot kapott, tehát a klubgyűlés Nagy Árpádot választotta meg vezetőségi tagnak.
Kopasz János a klubvezetőség nevében megköszönte a bizalmat és ígéretet tett arra, hogy közös munkával a klubéletet fel fogja lendíteni. Ehhez szükséges, hogy mindenki a vállalt tisztséget, feladatot maradéktalanul ellássa. Az elnökségnek rövid időn belül munkatervet kell készítenie. Az országos kiállítások magas költségekkel járnak, melyet nyugdíjas tagjaink nem tudnak kifizetni. Vidéken rendezett kiállítás felébe kerül. Sajnos ezen kiállításon bemutatott galambok nem számítanak be a tenyésztők minősítésébe. A bírálatokon a fiatal bírálókat is menedzselni kell. A klubfoglalkozáson jó volna, ha galambokat is be tudnánk mutatni. A jelenlegi helyünk erre nem alkalmas, mivel ahol a foglalkozásokat tartjuk, konyha működik. A későbbiek folyamán is minden hónap első hétfőjén klubfoglalkozásra kerül sor.
Kis Sándor a munkatervet el kell készíteni. Ha a kiállításra nincs vállalkozó egyesület, akkor a szövetségi kiállítás keretén belül kell megrendezni. Munkatervet a legközelebbi klubfoglalkozáson tudjuk megbeszélni, a vezetőség az információk alapján elkészíti a munkatervet.
Nagy Rébék Ferenc: közgyűlést nem kell a munkaterv miatt összehívni. A vezetőség készítse el a munkatervet. Kérem, hogy a klubgyűlés hatalmazza fel a vezetőséget a munkaterv elkészítésére. A klubgyűlés a javaslatot egyhangúlag megszavazta és felhatalmazta a vezetőséget a munkaterv elkészítésére.
Kis Sándor javasolja a szakbizottság létrehozását személy szerint Hajós Ferenc, Cseri József, Nagy Rébék Ferenc, Sági János, Fackelmann János bevonásával létrehozni. A régi sérelmeket felhozni nem szabad. A szakbizottság létrehozása a szegedi galamb tenyésztése érdekében történik mindenkivel kompromisszumot kell kötni. Hajós Ferenc Sági Jánossal nem hajlandó egy asztalhoz ülni, ezt azzal indokolta, hogy Ságival nem lehet szakmai vitát folytatni amely Sági számára nem előnyös.
Varga András a szegedi galambegységes a sztenderd meg írásánál a színváltozatot tenyésztőknek kell döntenie.
Nagy Árpád a bírálók továbbképzését a fajtaklubnak kell karbantartania. Nagyon lényeges a bírálati kartonok helyes kitöltése. A bírálatkor a szépséget kell bírálni.
Kopasz János március 7-én kerül sor az első klubfoglalkozásra, kérem a tagokat, hogy a fajtaklub életével kapcsolatos minél több információt hozzanak és minél több tenyésztő vegyen részt a foglalkozáson.
Szirovicza Roland felveti, hogy a fajtaklub honlapjához nem kap elég anyagot - képeket - a honlap így szegényes. Kéri a klubtagokat, hogy minél több híranyagot, képanyagot adjanak.
Taskovics Zoltán elmondja, hogy a honlap nehezen kezelhető, nehéz felmenni a fajtaklub honlapjára. Jó volna ha a szegedi galambot be tudnánk mutatni. és az érdeklődők látnák, hogy milyen galambról van szó. (méretarány) A szegedi galamb iránt nagy érdeklődést mutatnak a külföldiek.
Kopasz János megkéri Szirovicza Rolandot, hogy az észrevételek alapján s könnyebb kezelhetőség érdekében megoldást találjon.
Ezek után Kopasz János szolalt fel és Varga Andrást javasolta Sági helyett. Továbbá elmondta beszélt személyesen Fackelmann János sport társsal de ő egyenlőre semmilyen tisztséget nem kíván vállalni a fajtaklubban.
Ezek után javaslatot tett a szakbizottsági tagok személyeire Nagy Árpád, Kis Sándor, Hajós Ferenc, Varga András, Nagy János sporttársak személyében.
A gyűlés a fenti személyeket egyhangúan elfogadta. Megköszöni a tagok részvételét, aktivitását, a klubgyűlést berekeszti. Rostás Gyula Hajós Ferenc Budai János (Jegyzőkönyv vezető) (j.k. hitelesítő) (j.k. hitelesítő)
.
MGKSZ ORSZÁGOS RÖPSZAKOSZTÁLY MÓDOSÍTÓ JAVASLAT
Mottó: A fajta, azon egyedek sokasága, melyek mind külső, mind belső tulajdonságukban azonosak. Ezen tulaj- donságaik utódaikra döntő többségükbe öröklődik. Ez alapfeltétel. Induljunk ki minden esetben ebből. A tenyésztés, bírálat, versenyzés folyamataiban, csak ez lehet a mérce. Minden eszközt ennek érdekében kell szolgálatba állítani, hogy passziónk, munkánk mindenki által objektívan, méltóan elismerhető, komoly értéket képviseljen, jelentsen. Az elfogadott keringő fajták esetében a sztenderd meghatározza mindkét alaptételt. Külső és belső - röpteljesítmény, röpmodor, röp illetve tűnőmagasság minimuma - tulajdonságokat. A mérce tehát megvan, csak alkalmazni kellene. De hogyan? Itt kezdődnek a problémák. Kiállításokon a külső tulajdonságok megítélésében döntő többségben nincsen probléma. Bár a röpgalamb fajtáknál lehetnek, és vannak utójelek a röpképesség feltételeire, ezt a bírálók nem mindig értékelik. Ilyenek: csontozat, tollazat, izomzat minősége. Kellene! Minősített kiállításokon un. szakbírálók végzik a feladatot. Mi a helyzet a röpversenyekkel, a röptetett galambokkal és azok teljesítményével? - Kik bírálnak a fajtaismeretet feltételező vizsgával rendelkeznek-e? Tenyésztik-e a bírált fajtát? Megnyugtatóan el tudják-e dönteni, hogy a röptetett fajta egyedei megfelelnek-e az elvárható minimumnak? - Vannak-e olyan fajták, melyek korábban röpgalambok voltak, de ma már a „ketrec" kategóriába tartoznak? Vannak! Pl: Komáromi bukó, Alföldi keringő, Makói keringő, stb - Vannak-e olyan fajták, melyeket /névhasználattal!/ röptetnek, de a külső - sokszor belső - tulajdonságaikat illetően, nagy vitákat, felháborításokat váltanak ki - eldöntetlenül - a különböző fórumokon? Csalásokat emlegetve. Vannak! Pl: Szegedi magasszálló keringő, Csepeli hófehér keringő, Budapesti magasröptű keringő, Magasröptű magyar deres stb. Egy-egy kérdés kibontása sokkal több szakmai vitát, megbeszélést érdemelne , és talán le is kellene folytatni, megfelelő szinten. Utána, amit lehet megnyugtatóan lezárni megfelelő határozattal. Szegedi magasszálló keringőről A mi keringőnkről megállapítható - visszatekintve Kb. 120 éves irodalomra az 1980-as években készült hangfelvételek, melyek az akkor 70-80 éves emberek mondják el mit láttak, hallottak gyerekkorukban, egész életükben tenyésztve a fajtát -, hogy a külső tulajdonságait tekintve, némi eltérések ellenére is most, jelenleg a legegységesebb a fajta, fajlagosan a legtöbb az úgynevezett „szép galamb"! Ebben a tekintetben nagyon sokat fejlődött, a fajtaleírásnak és a rendes kiállításnak köszönhetően. Két tapasztalat megfelelő szakmai tudással rendelkező, több tízéves bírálat Nagy Árpád, és Fackelmann János részéről is szükség volt, nem kihagyva a tenyésztők felkészűlt, hozzáértő egységességre törekvő munkáját. Ezeknek a minőségi külalakkal rendelkező galamboknak a röpképességével nincs „minden" rendben. Röpülni még tudnak. Gond az, hogy nem érik el a keresztezett, de még minőségileg nem megfelelő falkák 6-11 órás teljesítményét. Ezért elenyészően kevesen vannak /vagyunk/, akik a sztenderdnek megfelelő galambokkal versenyeznek. Nem a keresztezés a baj, hanem az, hogy „félkész" a röptetett falkák 80-90%-a . Nem új jelenség. Már 30-80 évvel ezelőtt /a 80 év nem elírás a javaslat végén idézek Bangó Ferenctől/ a pesti Bucsi Bálint, a makói Lucskai János, Vásárhelyről Mihály Ferenc, Kis Sándor, Szegedről Fackalmann János írása olvasható a „Galambjaink" 1988 márciusi számában, ami a témával is foglalkozik. Figyelemre méltó még Somogyi Ferenc bemutatóval egybekötött előadása, 1990.10.13. a Kaposvári Egyetemen rendezett Szegedi galambokról is szóló konferencián. Tenni kell valamit, de mit? Ne büntessük, hanem, ösztönözzük, a küllemet jutalompontokkal. Adott esetben kisebb teljesítményű, de szebb küllemű falkák nyerjenek. Elindulhat a törekvés a küllem fejlesztésére, azoknál a tenyésztőknél is, akik erre eddig nem sokat adtak. Fejlődés, mellyel a szegedi röptetett galambok is egyre jobban megközelítenék a kiállításon bemutatottak küllemét, az ellenkező iránnyal szemben. A Szegedi Magasszálló Keringő Fajtaklub kérése az Országos Röpgalamb szakosztályhoz. A sztenderdnek megfelelő galambok röpkészségének fejlesztése érdekében kérjük a szakosztályt, változtasson a szabályokon, adjon ki egy körlevelet, vagy szaklapunkban jelentesse meg: 1, Azoknál a szegedi magasszálló keringő falkáknál, melyek röpversenyeken röp, vagy tűnő magasságot érnek el, ezt a röpverseny jegyzőkönyvben hivatalosan rögzíteni kell. A fajtaklub szakbizottságának a feladata ellenőrizni ezen falkák sztenderd szerű küllemi minőségét. /3-5 év tapasztalata, objektív adatok, döntés: lehetne visszaállítani a magasságot a sztenderdben/ 2, Azon falkák, melyek a küllemi sztenderd szerint: - Megfelelő minősítést érnek el 0 jutalompontot kapnak megülő galambonként - Jó minősítést érnek el 20 jutalompontot kapnak megülő galambonként - Igen jó minősítést érnek el 30 jutalompontot kapnak megülő galambonként - Kiváló minősítést érnek el 40 jutalompontot kapnak megülő galambonként 3, A falkák eredményességi sorrendjét: - az általános röpverseny szabályzat alapján kiszámított pontok - és a küllemi sztenderdnek megfelelő küllemi minősítés alapján kapott pontok összege határozza meg. Pl: Röpszabályzat szerint: hosszidő: 240 pont jutalom pont: 60 pont Küllemi jutalompont: 24 db megülő esetén: 22x20=440 pont összesen: 740 pont 4, Bajnoki címet az kaphat, akinek a falkája sztenderd hosszidőt megszállta és küllemileg a minimumnak (megfelelő) megfelelt és az összesítésben a legtöbb pontot szerezte. 5, Az első három helyezett a falkáját köteles bemutatni az országos kiállításon. Ennek nevezési költségét a fajtaklub fedezi. Befejezésül Bangó Ferenctől idézet. Aki a magyar galambtenyésztés és irodalom egyik leg kiemelkedőbb alakja volt, a bevezetőben leírt „motto" is tőle származik. Az alábbi beszédéből idézetteket 1930 1.-2. szám Modern tenyésztők lapjából vettem. „Most pedig sajgó sebünkre szeretnénk gyógyító balzsamot keresni. Szinte érthetetlen előttem, hogyan, miképp következhetett be hogy a magyar tenyésztők egységes tábora érzelmi szempontból úgy látszik hajlamos két részre szakadni: a dísz és röpgalam táborára. Ez a szomorú tünet hasonló ahhoz, amikor egy és ugyan abban a családban az édes testvérek összekülönböznek és már-már oda fajul a helyzet, hogy a testvérek egymás érdekei ellen cselekszenek.. Oly fontos kérdésnek tartom egyesületünk egységének szempontjából a röpgalambászat kérdését, hogy okvetlenül szükségesnek tartom, miszerint jelen program beszédemben kitérjek. Okvetlenül meg kell akadályoznunk még csírájában meg kell akadályoznunk azt az eltávolodást, mely a dísz és röpgalambtenyésztők közt mutatkozik. Szükségesnek tartom megjegyezni, ez az eltávolodás a legutóbbi években űzött helytelen galambtenyésztési rendszer következménye. Nem is olyan régen ugyanis még alig volt differencia dísz és röpgalamb tenyészők között, mert akkor a legszebb díszgalambok is repültek, illetve a röptenyésztő falkájának egyedei egytől-egyig szépek voltak. Csak a legutóbbi években alakult ki az éles meg különböztetés hogy dísz és röpgalamb tenyésztő. Szerintem igen nagy kárára a magyar galambtenyésztés egyetemességének, a tenyésztők egyik része elvonva a díszgalambnak nevezett galambot eredeti hivatásától, a repüléstől, semmi egyébbel nem törődött, csak hogy a galamb jellegét alkotó jellemvonásokat díszgalambján minél inkább kidomborítsa, a tenyésztők másik része pedig nem törődve a galamb küllemével kizárólag arra törekszik hogy galambjai minél jobban repüljenek. Van bátorságom azt kijelenteni, hogy a magyar tenyésztők mindkét tábora ezzel a rendszerrel nagyon de nagyon helytelenül túlzásba, végletekbe esett. És az ezekbe a végletekbe való elmerülés mindkét részről előbb utóbb meg fogja bosszulni magát. A nemzetek egymás közti tenyésztői nemes versenyében az a nemzet lesz a győztes, amely szakít ezzel a helytelen politikával, arra fog törekedni, hogy a galambtenyésztést oly mederbe terelje, ahol a legszebb díszgalambok is repülni fognak, ész fordítva, a repülő falka egyedei is kitenyésztett szép küllemű galambok lesznek. Amelyik nemzet ezt hamarabb eléri, annak a galambállománya nemzetközi szempontból és a legértékesebb tehát bármikor, jó pénzért, könnyen értékesíthető lesz. Az imént ismertetett elgondolásból kiindulva tehát minden erőnkkel arra kell törekednünk, hogy azt az emelkedő válaszfalat mely a legutóbbi időkben a tenyésztőket dísz és röpgalambászokra akarja különválasztani, ezt lehetőleg a leg sürgősebben leromboljuk...... A díszgalambászoknak reptetővé és a röpgalambászoknak -tenyésztővé kell lennie egyszemélyben. Azonban addig is, míg ez fokozatosan be fog következni hiszen egy-két év alatt úgy sem mehet végbe- díszgalamb tenyésztők legyünk igazságosak és méltányosak ne csak a röpgalamb tenyésztő túlzásait lássuk meg hanem lássuk be azt, hogy mi is ugyanilyen végletekbe esünk az ellenkező oldalon. Kimondottan örömöm lenne benne, ha legrövidebb időn belűl megtalálnák a módját annak hogy a dísz és röpgalambászok közös családi, tűzhelyet találjanak, egymást úgy üdvözölhetnék mint édes testvérek ." ELGONDOLKODTATÓ!!!! Dátum 2011-03-12 A klubtagság megbízásából Kopasz János Kis Sándor elnök szakelőadó
.
.
