Papagájaim
Rozellapapagáj
Származási hely: Ausztrália
Átlagos életkor: 15 év
Testnagyság (Fejtetotol farokvégig mérve) : 30 cm
Testsúly: 70 - 100 g
Nemek megkülönböztetése: A tojó színei tompábbak, kevesebb rajtuk a vörös szín. A fiatal madarak a tojóhoz hasonlítanak, de a fejük hátsó részén zöld folt látható
Viselkedés:
A partmenti és hegyvidéki(legfeljebb 1250 m), fákkal nem sűrűn borított területet kedveli, gyakran látható a városok útjain, parkjaiban és családi házak kertjeiben, párban vagy kisebb csapattokba verődve. Ha kemény a tél, egy-egy táplálékkal bővebben ellátott helyen 50-100 rozellapapagáj is összeverődik. Röpte elég gyors, hullámzó jellegű, hangja kellemes és jellegzetes kvít-kvít, fémes csipogás; vészjele éles, átható
Szeptember és január között költ faüregekben, halott fa is alkalmas számára.
Tápláléka:
- vörösköles, fehérköles, sárgaköles, fénymag, zab, csíkos és fekete napraforgó, szeklice,
kevés kendermag, fürtösköles, cirok, búza, árpa,
- sárgarépa, alma, gyümölcsök, fűfélék, kevés saláta
Tartás:
Aktív természetű, jól repülő, kemény madár, szívesen fürdik és rágcsál friss ágakat, más madarakkal szemben kevésbé béketűrő, különösen a költési időszakban. Szívesen keres eleséget a talajon, érdemes időnként féregűző kúrát végezni. Voliermadár, a röpde légtere legalább 4 köbméter legyen
Rozellapapagáj
Platycercus eximius
A rozellapapagáj az egyik legszínpompásabb, legszebb Ausztrál papagáj! Elsősorban a szárazabb, nyílt területek lakója, így a kontinens belsejében él főként! Gyakran kisebb városokban is előfordulnak! Költési időszakon kívül is inkább párokban vagy kisebb csapatokban élnek! A Platycercus nemzetség tagja, így ő is, mint a többi tag, roppant jól repül, emellett ajánlatos egy volierben csak egy párt tartani!
Beszerzése nagyon könnyű, emellett nem mondható drága madárnak! Ha lehet csakis tenyésztőtől vásároljunk ellenkező nemű párt, mégha nem is akarunk tenyészteni! Sose vegyünk azonos nemű párt, mert az egyik madár számra fájdalmas halállal végződik... A nemek megkülönböztetése nem nehéz, a tollazat, valamint a fejforma segít! Ha mégis bizonytalanok vagyunk, kérjünk segítséget egy tenyésztőtől! A rozellapapagájt ma már számtalan gyönyörű színváltozatban tenyésztik, valamint található más Platycercus fajjal való keresztezésből adodó hibridek!Tartása nem mondható nehéznek, viszont arra oda kell figyelni, hogy a rozellapapagájnak iszonyatosan nagy mozgásigénye van, ezért a kalitkatartást kitörölhetjük a fejünkből! Egy pár számára mindenképp ajánlott minimum 2X1X2 méteres szobai röpde, több órás röptetéssel! Ha kerti röpdébe helyezzük, akkor is mindenképp legalább 4-5 méter hosszú legyen a röpde! Védőházikóról ne feledkezzünk el! A volier mindenképp fémből legyen, az ülőrúdak pedig vastag faágak, amiket időközönként cseréljünk! Tapasztalatból mondom, hogy a rozellák szabályosan eszik a fát... Emiatt is rengeteg rágható dolgot adjunk nekik: kérget, tobozt, kartonlapot, lombos ágakat, fajátékokat stb. Cserepes növényeket is rakhatunk be, ami vagy köles, vagy búza vagy egyéb gabonanövény. Etetése nem jelent nagy gondot, a nimfapapagájoknak szánt eleség megfelel neki! A napraforgómagból a lehető legkevesebbet adjunk nekik, valamint földimogyorót és cirbolyafenyőmagot NE adjunk nekik! Tapasztalatom alapján zöldigénye hatalmas, már-már kielégíthetetlen. A rozelláim egy negyed almát fél óra alatt benyomtak. Avokádón kívül minden gyümölcs adható nekik, valamint zöldség, ami nincs megpermetezve, ill. alaposan le van pucolva és mosva! Állati eredetű eleségként főtt tojást adjunk nekik hetente, kéthetente egyszer! Viszont kerüljünk minden sózott, cukrozott, zsíros, fűszeres, ízesített dolgokat, így ne vásároljunk a boltokban ilyen mézes-mázas mindenféle színben, alakban és ízben kapható csőrkoptatókat, ill. mézeskarikákat, rudakat. A madár nem tudja ezt a fajta ajándékot úgy értékelni, mint egy ember, neki nincs ilyenre szükség, emellett ezek a dolgok mind olyan anyagokkal vannak tele, melyek a madár egészségét nagymértékben károsítják! Csemegeként csináljunk mi mézeskarikát, nem nehéz, viszont mindent belerakhatunk, amit a madarak szeretnek! Receptet a honlapon böngészve találsz az etetés részlegnél! Csőrkoptató helyett adjunk nekik inkább szépiacsontot, ami kielégíti a madár kalciumigényét is. Az enyémeim odavoltak a szépiacsontért, szinte kétnaponta kellett cserélnem, mert olyan gyorsan szétmorzsolták és megették! Ne feledkezzünk meg a madárhomokról sem, amit legjobb, ha a földre rakunk egy kisebb tálkába!
Szapora állat, költésre könnyen fogható, ennek ellenére inkább hagyjuk a tenyésztést a tenyésztőkre, hiszen ehhez nagy szaktudás kell! Általánosságban mindenki tanácsolja, hogy rozellákat egyedül tartsuk, mert, mint a többi Platycercus faj, roppant aggresszív költési időszakban más Platycercus fajjal (Stanley, Pennant, sápadtfejű rozella stb.) és más rozellapárokkal szembe is! Én is külön tartottam őket, viszont ugyanabbana szobában voltak zebrapintyek, nimfapapagájok és hullámospapagájok, melyekkel gond nélkül lehetett közösen röptetni! Emellett megemlítendő még, hogy a madarak imádnak fürdeni! Hangosnak nem mondható, dallamos hangjuk inkább kellemes. Nagy helyigényétől eltekintve (ami megoldható!) eléggé jól tarthatók lakásban!
További információt a tartással, etetéssel, betegségekkel, tenyésztéssel és mindennapi teendőkkel kapcsolatban a honlapon böngészve találsz!
A képekért köszönet thomas Schultz fotósnak: http://th-schultz.de/gallery/albums.php
Leírása: E fajnak három alfaja van, melyek közül kettõ általánosan elterjedt madártenyésztõ körökben. Színes ábránk a közönséges rozella tollruháját mutatja. Ennek fekete háttollai sárga színnel szegettek. A test alsó része pedig zöldessárga. Viszont a díszes rozella (Platycercus e. ceciliae) háttollai és a test alsó része is egészen sárga. E két alfajt sokszor keresztezték már egymással, így ritkán találunk egy-egy tiszta díszes rozellát. Hossza 300-380 mm. A nõstény fakóbb.
Hazája: eredetileg a nyílt szavannák lakója volt. Kelet Ausztrália benépesülésével párhuzamosan megtelepedett az ember közelében is. Az erdõirtás következtében elterjedési területe megnõtt. Igazi kultúrmadár lett. Canberra és Sydney parkjaiban is otthonos.
A költési idõn kívül kisebb-nagyobb csapatokba verõdve járnak élelem után. Táplálékuk magvak, gyümölcsök és rovarok. Gabonaföldeken tetemes kárt okoznak. Az almát és körtét különösen szeretik. Ezzel szemben gyommag- és rovarpusztításukkal sok hasznot is hajtanak. Ezért a telepeseknek eltérõ a véleményük a rozella haszna és kára felöl.
Viselkedése: az eddig tárgyalt laposfarkú papagájokkal ellentétben a Platycercus fajok tudnak csúnyán rikácsolni is. Más papagájfajokkal és saját fajával összeférhetetlen.
Költés: a leggyakrabban tenyésztett laposfarkúak egyike. Évente kétszer is költ. Nagyságához viszonyítva aránylag kis kalickában is költ, helyigénye tehát nem olyan nagy, mint a többi laposfarkúé. Jól bírja a hideget. A szabadban is teleltethetõ, de ilyenkor szükséges, hogy a szabad volierhez egy zárt, széltõl és csapadéktól védett helyiség is csatlakozzék, amelyben az éjszakát töltik. Hosszú életû madár, és sokáig termékeny. Irodalmi adatok szerint egy rozellapár 30 évig költött, és évente 2 fészekaljat nevelt fel. Sokat fürdik, aránylag könnyen költ. A költésre beállított pár legalább 2 éves legyen. Ha szabad volierben költetünk, április közepe elõtt ne kapjanak odút. Odúméret: 20-25 cm alapterület, 40 cm magasság és 7-8 cm röpnyílás, mely az odú tetejétõl 10 cm távolságra legyen. A hím begyébõl eteti a tojót. A tojásszám 5-7. A tojó 22-24 napig kotlik. A hím naponta néhányszor az odún kívül eteti nõstényét. A rozella érzékeny a kontrollra. A fiókák lassan nõnek, de az öregek még 2-3 hétig etetik õket. Önállóvá válásuk után a fiatalokat tanácsos az öregektöl elkülöníteni. A fiatalok a nösténynél is fakóbb színûek.
Táplálásuk : nagyságukhoz viszonyítva keveset esznek. Magvak közül: napraforgómag, zab, búza, fénymag, köles, kevés kendermag, mindez szárazon és csíráztatva, föleg a melegebb évszakokban. Sok zöldeledel: saláta, tyúkhúr, a gyümölcsfák és füzfák vesszöi. A fiókák felneveléséhez adjunk sok almát, körtét, sárgarépát és piskótát.
(Dr. Romhányi Attila: A Föld papagájai)
Rendszertani besorolás:
PAPAGÁJFÉLÉK --- Valódi papagájok --- Rozellák
(PSITTACIDAE --- Psittacinae --- Platycercus)
Egyéb magyar nevek: Rozella papagáj
Angol neve: Eastern Rosella
Latin neve: Platycercus eximinus
(jelenlegi, illetve korábbi elnevezések)
Német neve: Rosella
Származási hely: Ausztrália
Átlagos életkor: 15 év
Testnagyság (Fejtetőtől farokvégig mérve) : 30 cm
Testsúly: 70 - 100 g
Nemek megkülönböztetése: A tojó színei tompábbak, kevesebb rajtuk a vörös szín. A fiatal madarak a tojóhoz hasonlítanak, de a fejük hátsó részén zöld folt látható
Fészkeltetés: 30x30x45 cm-es faodú, 8 cm-es röpnyílással. A tojó egyedül költ, a hím eteti, a kikelt fiókákat az elsõ tíz napon a tojó eteti, utána a hím. Kétszer is költhet évente, a költési idõszaka fogságban áprilisban szokott kezdõdni.
Tojások száma: 4 - 9
Kotlási idő: 21 nap
Kirepülési idő: 35 nap.
Etetés: Kanári keverék, köles, napraforgómag, zöldeleség, alma, gyümölcs, szokásos kiegészítõk (III. séma, lásd: Tartás, idomítás)
Tartás, elhelyezés: 70 x 50 x 60 cm-es kalit, vagy volier, melynek mérete egy pár számára 4 x 2 x 1.5 m védõházikóval felszerelve. Az ilyen helyen a madár kiteleltethetõ. Nem zajos, hangja kellemes, aktív, sokat mozgó, élénk madár, jól repül. A betegségekkel szemben jó ellenálló képességet tanúsít. Szeret fürödni, rágcsálni, a talajon mászkálni, abban turkálni, amiért rendszeres takarítására oda kell figyelnünk
Ára: 6-10E Ft
Egyéb tudnivalók: Eredeti élõhelyén a part menti és hegyvidéki (max 1300 m) fás, nyíltabb területeket kedveli, de gyakran a városokba is betér. Nyáron párokban, vagy kisebb csoportokban látható, télen viszont nagyobb, akár száz fõs csoportokat alkot. Nem félénk madár, olykor Pennant papagájokkal (Platycercus elegans) együtt látható. Fészkét élõ, vagy korhadt fák odvaiban rakja, fészkelési idõszaka szeptember és január közé esik. Röpte gyors, hullámzó jellegû. Könnyen szelídíthetõ, kedves madár.
Alfajok:
Két alfaja van:
A Platycercus eximinus cecilae feje és begye sötétebb vörös, hátán és szárnyán a szegélyek aranysárgák, farkcsíkja kékeszöld, élõhelye Queensland délkeleti, és Új-Dél-Wales északkeleti része. A törzsalakkal gyakran keveredik, ezért sok az átmeneti alak.
A Platycercus eximinus diemenensis fehér pofafoltja nagyobb, fején és begyén a vörös szín sötétebb és kiterjedtebb, hazája Tasmania.
Mutációk: 1977 óta ismert a lutínó.
Felhasznált irodalom: Dr. Romhányi Attila: A Föld papagájai, Thomas Arndt: Lexicon of Parrots
Feketefejű törpepapagáj |
|
|
(agapornis personata) A feketefejű más néven álarcos törpepapagáj. Testhossz 14 cm. A hímek kisebbek a tojóknál, de ennek ellenére az ivari különbség nehezen megállapítható. A hímek feje szemből nézve laposabb. A szem körüli fehér szemgyűrű jellemző rájuk. Költési idő kb. 23 nap, de itt is pár napos eltérés előfordulhat. A fiatalok 42-44 nap múlva lesznek röpképesek. Színezetük fakóbb szüleiknél. Átlagos élettartam 10 év. Csőrük színe vörös. Vadszínük: fekete fej esetenként barnás árnyalattal, sárga mell, zöld szárnyak, szürkés árnyalatú lábak. Igen mutatós a feketefejű kék változata (1927 óta is-mert, hazánkban később terjedt el). A vadszínű és a kékszínű pároztatásával többségében vadszínű fiatalok kelnek ki. Az arány kb. 2/3-1/3. Napjainkban ismert több színváltozat, pl. pasztell-kék, izabell, violett és még sorolhatnám. Ez a sok színváltozat a tudatos színtenyésztés eredménye. Gyenge hangutánzó, de párban tartva kedves, mulatságos szobamadarak.
Néhány jó tanács Az agapornisok fészeképítők, ezért biztosítsunk számukra fészkelőanyagot, fűzfaágacskákat, mogyoróágat vagy fürtösköles szárat. A fehérszemgyűrűsek csőrükben roppant örömmel hordják be a fészekbe. Keresztezhetők ugyan a törpepapagájok, sőt érdekes színű utódok születnek, de mivel a genetikailag öröklött két féle fészeképítő és más tulajdonságok miatt tovább nem szaporíthatók! Ügyeljünk a páratartalomra! Túl nagy odút ne biztosítsunk számukra, max. nimfának is megfelelőt, de elfogadják a kisebbet is! A fiatalokat egy nagyobb szobai volierbe helyezzük el, ők majd kiválasztják párjukat egy örök életre, nem véletlen, hogy szerelem madaraknak hívja az angol (Love Birds
Szilvafejű papagáj (Psittacula c. cyanocephala) Elterjedése: India, Pakisztán, Nepál, Bhután, Srí Lanka. Élőhelye: síkságok, erdőségek, mezőgazdasági területek, hegyek lába. Fészekalja: 4-5 gömb alakú, fehér tojás. Kotlási idő: 23-25 nap, csak a tojó kotlik, a hím közben eteti. Kirepülési idő: 49-50 nap. Átlagos élettartam: 25 év. Nemek megkülönböztetése: a tojó teste zöld, kékesszűrke fej, halványsárga csőr, a szilvaszínű vállfoltok hiányoznak, rövidebb farok. Mérete: 35-38 cm. Kedves természetű faj, kellemes hangja hozzájárul népszerűségéhez. Saját fajtársait megtűri maga körül, a kis testű egzótákkal szemben viszont agresszíven viselkedik. A természetben gyümölcsöket, főleg banánt, virágokat, rügyeket, magvakat, rizst fogyasztanak, fogságban néha nehéz átszokatni a mageleségre. Ha tenyészteni szeretnénk őket körültekintően vásároljunk párt e csodás, intelligens madárnak, mert a két évnél fiatalabb hímek és tojók színe igencsak hasonló. Csak akkor szaporodnak, ha a párokat külön, legalább 4*3 méteres röptetőben tudjuk elhelyezni. A fészekodú ajánlott mérete 20*25*30cm, 8 cm-es röpnyílással. Az odú alját faforgáccsal és fűrészporral borítsuk. Miközben a tojó kotlik a hím eteti. A költés sikeressége érdekében fontos a pihenés. A fészekkontrolt szorítsuk minimálisra, mert a madarak ez idő alatt igencsak ijedősek. A rüptetőbe és köré ültessünk sok cserjét, ez valamelyest csillapítja a félénkségüket. Fagymentes helyen kint is teleltethetőek, de biztosítsunk számukra vastag ülőrudat. Étrendje ugyanaz mint a kis sándorpapagájé.
A nimfapapagáj Élőhelye: A nimfa Ausztrália belső részén él. Nagysága: 30-32cm. Megfelelő tartási körülmények között akár 25 évig is elélhet. A nemek megkülönböztetése a színezet erőssége alapján történik.A hím feje és melle elsősorban sárga,míg a tojón alig találni sárga színt. A hím pofafoltja jóval sötétebb. A nimfapapagáj társas madár,nem szereti az egyedüllétet. Nagyon jól kijön többi társával és más madárfajokkal. Ne tartsuk együtt agresszív madarakkal! Ha beltéri kalitkában szertnénk tartani,akkor válasszunk fiatal madarat és sokat törődjünk vele. Kézzel nevelt madarak esetében, a madarat naponta többször engedjük ki a lakásban. A nimfát tarthatjuk nagyméretű,külső és belső röpdében,továbbá nagy kalitkában is. Nagyon fontos,hogy tágas helyen tartsuk,mert,ha nem akkor farokdísze és bóbitája megsérülhet! Akárcsak a többi papagáj, ez is szeret rágcsálni,így élő növényeket na rakjunk be neki. Amennyiben kisebb kalitban tartjuk, gondoskodjunk számára elegendő játékról. Akaszthatunk be neki egy hintát, különböző színs csörgő mászójátékokat. A mi nimfánk imádja a fa létrát. Azon képes percekig csüngeni, bújkálni a fokok között. A nimfapapagáj elég edzett madár.Amennyiben jól megépített,huzat-és fagymentes háza van,akkor egész évben külső röpdében tartható. Étrend:Jó minőség papagkeveréket adjunk madarunknak, mely többek között kölest,hántott zabot,napraforgómagot és kendermagot tartalmazzon. Szereti a friss eleségeket gyümölcsöket. Adhatunk neki bátran almát, salátát (módjával), banánt, uborkát. Időnként adjunk neki tojást is,különösen a szaporodási időszakban.Figyeljünk arra, hogy a tojást legalább 30 percig főzzük. Én szoktam a madaraimnak 700 gramos kiszerelésben kapható, tojásos lágyeleséget is adni, melyet nagyon kedvelnek. Előszeretettel rágcsálja a fűzfavesszőt és a vegyszermentes gyümölcsfa ágait. Szaporodás: a nimfapapagáj elég könnyen szaporítható,a tojásait zárt odúba rakja.Az ódú legyen 35-38 cm magas,25 cm mély,bejárata 7-8 cm átmérőjü legyen. A fészekalj 3-9 vagy 4-6 tojásból áll.A tojó a hím segítségével 18-21 napig költ.Hat hónapos korukban a fiókák ivarérettek,de jobb,ha szaporításukkal megvárjuk a hím felnőttkori tollazatának kifejlődését,vagy is még újabb hat hónapot. Beszédkészség: A nimfapapagáj is képes szavakat, dallamokat megtanulni, bár kiejtése nem olyan tiszta. Nekünk az egy éves nimfánk nagyon szépen mondja, hogy csúnya vagy, megállj és mi van szavakat:) Kommunikáció-testbeszéd: Mint általában a papagájok, a nimfa is különféle jelzésrendszerekkel tud kommunikálni. Bóbita: A bóbita, a nimfa legjellegzetesebb dísze. A csoporton belüli "beszélgetés" eszköze is egyben. A madár kifejezi vele a kedélyállapotát, hangulatát. Ha madarunk kívncsi, a bóbitáját az égnek mereszti. Ha nyugodt, lelapul a bóbita de nem simul teljesen a fejéhez. Ha valamitől megilyed vagy fél akkor szinte teljesen a fejéhez lapul. Fej és a csőr: Amikor madarunk alváshoz készülődik, a csőr alsó és felső káváját egymáshoz dörzsöli. Ne ilyedjünk meg, minden madár ezt csinálja ha pihenni készül. Tollazat: A tollazat a madarak egyik ékessége. Nemcsak a repülést teszi lehetővé hanem fontos szerepet játszik a madár hőháztartásában is. Amikor a madár felborzolja a tollát, légréteg alakul ki ami felmelegszik, ezzel melegíti a madarat. Ha Ha a madár teste valami miatt kihül (megfázik) akkor is felborzolja magát. Ilyenkor nem szabad megijeszteni a madarat, hagyni kell pihenni. Ha állandóan borzolja magát a madár, akkor gyanakodhatunk valamilyen betegségre és nem árt orvoshoz fordulnunk. Szelíd madarat akarok: Aki azt szeretné, hogy szelíd legyen a madara, csakis fiatal egyedet, éppen hogy a szülőktől leválasztott fiatal példányt vásároljon. Az idősebb madaraknak már van egy kialakult személyiségük amiket ugyan lehet még formálni, de nagyon nagy változást ne várjunk már tőlük. A szelidítés egy hoszabb folyamat, türelmesnek kell lennünk. Akár hónapokba is beletelhet egy madár megszelidítése. Első és legfontosabb lépés a türelem. Madarunkat tegyük a végleges helyére és az első napokban hagyjuk, hogy feltérképezze kalitkán keresztül a helyiséget. Ügyeljünk arra, hogy sose végezzünk a jelenlétében csapkodó, rohangászó mozdulatokat. Ettől a madár megijedhet. Etetésnél, takarításnál mindig beszéljünk először a madarunkhoz, majd amikor a bóbitája már kissé a fejéhez lapult, vagyis kíváncsian keresi a kontaktust velünk, óvatosan nyúljunk be a kalitkába és cseréljük ki a tálakat. A nimfák nagyon szeretik a fürtös kölest. Ezzel a kis csemegével bármikor el tudjuk őket csábítani. Először csak tegyik neki be a kalitkába, majd pár nap elteltével próbáljuk a kezünkben tartva odanyújtani neki. Előbb-utóbb el fogja fogadni a kezünkből. Ha mergriad, hátrál a madár, ne erőltessük, tegyük neki be a kalitkába és próbálkozzunk másnap. Kiengedni csak 1-2 hét után engedjük ki a madarat a szobában. Tegyük a helyiséget madárbiztossá. Ne tudjon beesni a szekrény mögé, ne legyen ablak, ajtó nyitva. Ne legyenek mérgező növények körülötte. Valószínű, hogy a kinyitott ajtón először nem fog kirepülni a madarunk. ne legyünk türelmetlenek, ne zavarjuk ki hisz a kalitka az ő menedéke, egy olyan hely ahol biztonságban érzi magát. Lehet, hogy csak a 3. nap fog kimerészkedni a kalitkából, itt se legyünk türelmetlenek. Én úgy csinálnám az első kiengedést, hogy a kedvenc ételét az ajtó közelébe akasztanám. Ez lehet pl. a fürtösköles. Így közelebb fog jönni az ajtóhoz, esetleg ki is fog kukucskálni. A nimfák nagyon kíváncsiak. Előbb-utóbb meg fog törni a jég és ki fog merészkedni őkelme. Ha kirepült végre a kalitkából, ne zavargassuk, ne kövessük, csak figyeljük, hogy biztonságos helyen tartózkodik-e. Tegyünk ki neki pár játékot amivel esetleg játszhat. Ugyan nem biztos, hogy pont a játékokkal fog foglalkozni, hisz a kintélt nagyon érdekes lesz számára és megannyi dolog fogja csábítani. Kérdés szokott lenni, hogy tegyem vissza a madarat? Arra ne is várjunk, hog vissza fog menni a helyére. Óvatosan közelítsünk felé a kalitkájával együtt. Okos madarak és észre fogja venni, hogy ott van előtte az a hely ami a biztonságot nyújtja, már csak az ajtót kell észrevennie :) Az én madaraim ilyen esetben a szemük előtt lévő ajtót sosem látták. Az volt előttük, hogy gyerünk gyorsan befelé a megszokott helyre és körbejárva a kalitkát alulról-felülre, jobbról-balra sehogy sem sikerült az ajtón bemenni. Volt olyan, hogy 10 percig tartottam nekik a kalitkát mire sikerült bemenniük. Ekkor megdícsértem őket és kaptak a kedvenc csemegéjükből. Egy napra sose tervezzünk túl sokat. Az első napokban 10-15 perc bőven elég ha kiengedjük. Naponta lehet emelni a kintlétek idejét, viszont ha rászokattuk madarunkat arra, hogy minden nap kijön, akkor ettől ne térjünk el. |
Pennant papagáj
Színes tollazatával, kellemes hangjával, könnyű tenyészthetőségével hamar kedvelt madár lett hazánkban. Ha szeretnél megismerkedni vele, olvass tovább!
A pennant papagáj nevét egy vadászról kapta
A Kelet-, és Délkelet-Ausztráliában őshonos pennant papagáj (Platycercus elegans) hazánkban a közkedvelt papagájok közé tartozik. Nevét arról a vadászról kapta, aki első ízben lelőtte.
 |
| Táplálékként főként kölest, fénymagot, napraforgómagot, zabot, kendermagot és lenmagot adjunk, amit egészítsünk ki sok zöldséggel, lisztkukaccal és rágnivalóval |
A pennant papagáj leírása
A papagáj hossza 36 cm, alapszíne karmazsinvörös, pofafoltja violakék. Torka, háti és szárnytollai feketék, karmazsinvörös szegélyezettséggel. Szárnya 18 cm hosszú, közepes szárnyfedői feketék, szárnyának éle, az evezők külső zászlói és az alsó szárnyfedők kékek. A farka 19 cm hosszú, a középső farktollak zöldeskékek, a külsők kékek, fehér csúccsal. Írisze sötétbarna, csőre 1,9 cm hosszú, szürkésfehér, a lába szürke.
A tojó általában valamivel kisebb, a középső farktollak felső felületén zöldes áttűnés lehet, a csőre is kisebb. A fiatal pennant papagájok tollruhája változatos, típusos esetben jobbára zöld színt viselnek, vörös fejtetővel, torokkal, beggyel, combbal és violakék pofafolttal; a hasuk általában szürkészöld, szárnyuk alsó felületén a fehér szalag eleinte jól látható.
 |
| A pennant papagáj hazánkban is közkedvelt |
A pennant papagáj eredeti élőhelye, életmódja
Általában part menti és hegyvidéki erdőségekben látható, de előfordul a nagyvárosok peremkerületeiben is; a pennant papagáj téli hónapokban néha vonuló életmódot folytat. A fiatalok jobbára nyílt, füves-bokros területeken, nagyobb csapatokban, az öregek inkább az erdő-övezetben, párban vagy kisebb csapatokban élnek. Röpte hullámzó jellegű, nem mondható gyorsnak. Tápláléka magvak (fenyő, vadrózsa), gyümölcsök, virágok, rovarok és azok lárvái. A pennant papagáj hangja mély fekvésű, dallamos, vészjele éles kiáltás. Többnyire augusztus és január között költ, fészket leggyakrabban Eucalyptus-fák üregeiben veri fel, fészekalja 5-8 tojás, ezek méretei: 29,5x24 mm, a tojó egyedül költ. A kotlási idő 21 nap, kirepülési idő körülbelül 5 hét, ezt követően a szülők még 4-5 héten át odún kívül etetnek. A fiatalok 16 hónapos korban színesednek ki.
 |
| A pennant papagáj gyönyörű színekben pompázik |
Tágas röpde kell neki
A pennant papagáj tágas röpdét igényel. A fűtés télvíz idején nem feltétlenül szükséges, de védőházikó mindenképpen indokolt. A párokat célszerű külön elhelyezni. Táplálékként főként kölest, fénymagot, napraforgómagot, zabot, kendermagot és lenmagot adjunk, amit egészítsünk ki sok zöldséggel, lisztkukaccal és rágnivalóval. Ha tenyészteni szeretnénk, akkor szerezzünk be neki egy 25x25x60 cm-es odút, amelynek 8 cm-es röpnyílása van.
|
Hegyi papagáj |
(Thomas Arndt: Lexicon of Parrots)
Rendszertani besorolás:
PAPAGÁJFÉLÉK --- Valódi papagájok --- Díszpapagájok
(PSITTACIDAE --- Psittacinae --- Polytelis)
Egyéb magyar nevek: Hegyi papagáj
Angol neve: Regent Parrot, Rock Pebbler
Latin neve: Polytelis anthopeplus
(jelenlegi, illetve korábbi elnevezések)
Német neve: Bergsittich
Származási hely: Ausztrália. Két populációban él, az egyik Délnyugat-, a másik Délkelet-Ausztráliában. A két populációt egymástól 1500 km széles puszta választja el egymástól.
Átlagos életkor: 30 - 40 év
Testnagyság (Fejtetőtől farokvégig mérve) : 40 cm
Ivarérettség: Egy-másfél éves korában ivarérett, de a tenyészérettséget - fõként a tojók - gyakran csak évek múltán érik el. Addig is rakhat tojásokat, de azok általában üresek lesznek.
Nemek megkülönböztetése: A tojó feje és begye fakó olajsárga, alapszíne olajzöld, szárnya rövidebb, középső szárnyfedői sárgák, farka rövidebb, felső felülete sötét kékeszöld. Teljes kiszínezõdés csak a 12-18. hónap között várható.
Fészkeltetés: A hazájában rendkívül mély odvakban fészkel, erre tekintettel kell lennünk. Sõt, az a jó, ha 8 cm-es röpnyílással több, különböző mélységû odút kínálunk neki fel:
35x35x120 cm,
25x25x100 cm, de min.
30x30x40 cm.
A tojónak tegyünk be az odú aljára korhadt fadarabokat, amelyeket szétcsócsálhat. A tojó egyedül költi ki. Költési időszaka fogságban általában márciusban szokott kezdődni.
Tojások száma: 4 - 6
Kotlási idő: 20-25 nap
Kirepülési idő: 35 nap. A fiókák 50 napos koruk körül vállnak önállóvá
Etetés: A III. séma alapján (lásd: Tartás, idomítás), kiegészítve zöldségekkel, gyümölcsökkel, lágyeleséggel
Tartás, elhelyezés: Egy pár számára a szakirodalom 5 x 1 x 1,5 m-es voliert javasol, védőházikóval kiegészítve. A hazai tapasztalat ennél kisebb elhelyezést is lehetővé tesz. Egyedül, kedvencként tartva ideális társ lehet, hiszen intelligens madár, beszédre tanítható, csendes, nyugodt, könnyen szelídül.
Ára: 12e Ft körül
Egyéb tudnivalók: A keleti populáció tagjai eukaliptusz erdõlakók, messzire kerülik az embert. Ezzel szemben a nyugaton élõ hegyi papagájok az ember közelében élnek, s nagy károkat okoznak a mezõgazdasági kultúrákban, elsõsorban a kukoricásokban. Többnyire párokban, kis csoportokban élnek, bár megfigyeltek már kb 300 egyedet számláló csoportot is. Röpte gyors és iránytartó, nagy távolságokat repül. Költési időszaka augusztus és január közé szokott esni, mikor víz közelben eukaliptuszfák mély (kb 5 m) odvaiban rakja fészkét.
Alfajok:
A fajnak a törzsalakon kívül egy alfaja van:
- Polytelis a. westralis (Western Rock Pebbler, Nyugati hegyi papagáj), mely a törzsalaknál kisebb (38 cm), a fej és a mell sötétebb olajzöld.
Képgaléria
|
