KÃnai Galamb
KÃnai galamb
Régi elnevezése: KÃnai sirályka Lyell (1850) közlése szerint egyértelműen kÃnai származású fajta, amelyet kelet-indiai kereskedÅ‘k hoztak magukkal az európai kontinensre a múlt században. Mai igen tetszetÅ‘s megjelenésének elérésében a német tenyésztÅ‘k jártak élen. Kis testű, a kifejlett galambok 310-350 gramm közötti élÅ‘tömegűek. A fej középnagy, kissé hosszúkás. A szivárványhártya a fehérnél, a szÃnesfarkúnál és a pajzsosnál sötét, a többi változatnál pedig narancsvörös. A csÅ‘r középhosszú, szÃne a tollazathoz igazodik. A nyak rövid és vastag. A mell széles és jól domborodó. A hát vállban széles, igen rövid és a farok felé lejt. A szárnyak rövidek és a farkon nyugszanak, de a végét nem érik el. A lábak rövidek és céklapiros szÃnűek.Â
A fajta speciális tollszerkezetének fÅ‘bb részei a következÅ‘k: Gallér: Nagyon dús és finom tollakból áll, felsÅ‘ része a szemig ér, hátrafelé a sörényben végzÅ‘dik. Sörény: VÃzszintesen hátrafelé irányuló sűrű, tömött tollak alkotják.
Párna: Hosszú és puha tollak alkotják. Oldalra és a felfelé irányuló tollak jól zártak, hézagmentesek. A párna oldalt egészen a gallérig felér. A tollak vége a szárnybúbokon túlér. Választó: A párna tollait egy vÃzszintes vonal választja el a has tollazatától, amely szárnybúbtól szárnybúbig terjed.
Takaró: A választótól lefelé egészen a nadrágig a tollak lefelé és kifelé irányulnak. A szárnybúbot a takaró tollai elfedik. Nadrág: Laza tollakból képzÅ‘dött csomó a combok elÅ‘tt. Csokrocskák: A vállon képzÅ‘dÅ‘ csavarodó tollak. SzÃn- és rajzváltozatai: A fekete, fehér, vörös, sárga, kék kovácsolt, vörös kovácsolt, sárga kovácsolt, vörösfakó, sárgafakó, ezüstfakó, deres, pajzsos, és szÃnes farkú.