Szabó Zoltán

Kínai galamb

Régi elnevezése: Kínai sirályka Lyell (1850) közlése szerint egyértelműen kínai származású fajta, amelyet kelet-indiai kereskedők hoztak magukkal az európai kontinensre a múlt században. Mai igen tetszetős megjelenésének elérésében a német tenyésztők jártak élen. Kis testű, a kifejlett galambok 310-350 gramm közötti élőtömegűek. A fej középnagy, kissé hosszúkás. A szivárványhártya a fehérnél, a színesfarkúnál és a pajzsosnál sötét, a többi változatnál pedig narancsvörös. A csőr középhosszú, színe a tollazathoz igazodik. A nyak rövid és vastag. A mell széles és jól domborodó. A hát vállban széles, igen rövid és a farok felé lejt. A szárnyak rövidek és a farkon nyugszanak, de a végét nem érik el. A lábak rövidek és céklapiros színűek.  A fajta speciális tollszerkezetének főbb részei a következők: Gallér: Nagyon dús és finom tollakból áll, felső része a szemig ér, hátrafelé a sörényben végződik. Sörény: Vízszintesen hátrafelé irányuló sűrű, tömött tollak alkotják. Párna: Hosszú és puha tollak alkotják. Oldalra és a felfelé irányuló tollak jól zártak, hézagmentesek. A párna oldalt egészen a gallérig felér. A tollak vége a szárnybúbokon túlér. Választó: A párna tollait egy vízszintes vonal választja el a has tollazatától, amely szárnybúbtól szárnybúbig terjed.Takaró: A választótól lefelé egészen a nadrágig a tollak lefelé és kifelé irányulnak. A szárnybúbot a takaró tollai elfedik. Nadrág: Laza tollakból képződött csomó a combok előtt. Csokrocskák: A vállon képződő csavarodó tollak. Szín- és rajzváltozatai: A fekete, fehér, vörös, sárga, kék kovácsolt, vörös kovácsolt, sárga kovácsolt, vörösfakó, sárgafakó, ezüstfakó, deres, pajzsos, és színes farkú.

Képgaléria