Az alakjuk, nagyságuk, képződésük, szerepük és elhelyezkedésük alapján különböző tollfélék eltérő hosszúságú ideig maradnak a galamb testén, aztán újakra cserélődnek. A fiatalok fészekbeli pelyhezetét a kelés után rövid időn belül kontúrtollak váltják fel. A tollak élettelen képződményekként, elszarusodott sejtekből állnak. Mint a bőr legfelső rétegének függelékképződményei, saját maguktól nem tudnak megújulni. Az új tollakat a testnek kell termelnie. A vedlésnek is nevezett tollváltás két szakaszban megy végbe. Egyrészt kihullanak a régi, másrészt kinőnek az új tollak. Ezt az évenként szabályszerűen ismétlődő, már a költési idényben megkezdődő életfolyamatot egyfelől az agyalapi mirigy hormonjai, másfelől a pajzsmirigy által termelt tiroxin váltja ki és szabályozza. A vedlés a test valamennyi tollára ható folyamat, amelyen belül megkülönböztethető a nagy tollak és az apró tollak váltása. Az évszakok szerint megkülönböztetünk nyári, őszi, téli és tavaszi tollváltást, az állatok kora alapján pedig a fiatal és az öreg galambok vedlését. A nagy és az apró tollazat nem azonos időben cserélődik. Az előbbiek váltása hamarabb megkezdődik, mégpedig a kézevezőkön (elsőrendű szárnyevezők) a belülről első, kívülről 10. kiesésével. A karevezők (másodrendű szárnyevezők) ezzel egy időben, kívülről befelé cserélődnek. A kormánytollak párosan hullanak ki a farok közepétől a szélső tollak felé haladva. Bár a vedlés csaknem az egész évre kiterjed, a tollváltás kezdetét általában a 10. evezőtoll kiesésétől számítjuk. Ez a toll a második költés megkezdése utáni 10. napon váltódik. A karevezők és a kormánytollak kihullása csak akkor kezdődik, amikor már a 6. kézevező kicserélődött. A 8. kézevező váltása után kezdődik a fedőtollazat vedlése. A nyakon kezdődik, a fejen át a vállakra, majd a hátra terjed, és nyártól őszig tart. Ezt követi a legtöbbször késő ősszel kezdődő és csak áprilisban befejeződő pehelytollváltás. A tollváltás elejét és végét leginkább a szaporodási folyamat időbeli lezajlása határozza meg. Minél korábban kezdődik és minél hosszabbra nyúlik a tenyészévad, annál korábban cserélődnek ki az evezők. A tenyésztés késői kezdése késlelteti és időben meghosszabbítja a tollazat megújulását. Az új toll képződésekor először egy tollcsíra alakul ki, majd a vele kapcsolatos hormonális növekedési hatások következtében kihullik a bőrből az előző évi toll. Minden új toll tollcsírából fejlődik. Képződése közben a legfelső rétege a csapszerűen kiemelkedő tollcsírával együtt megvastagodik és a bőrben mélyen ülő tollszemölcsöket képez. Ezek hozzák létre a különböző tollféléket. A tollszemölcsök alapján helyezkedő tollcsírasejtek az élet folyamán megmaradnak, s a tollváltásokkal vagy egyes kitépett tollak pótlásakor a tollszemölcsök belőlük alakulnak ki. A tollváltás szabályos lefolyásának fontos feltétele a galambok célszerű takarmányozása.
