A Rett-szindróma egy olyan összetett központi idegrendszeri működési zavar, amely csak lányokat érint. A tünetegyüttes maga nem fertőző betegség, nem lehet sem elkapni, sem pedig kinőni. Egyike azoknak a számos veleszületett betegségeknek, amelyeknek sem az okai, sem kezelése nem ismert. A központi idegrendszer fejlődési zavara következtében a gyermekek halmozottan sérültek, állandó felügyeletet, figyelmet és segítséget igényelnek.
Honnan kapta a Rett-szindróma nevet?
A szindróma kifejezés tünetegyüttest, az adott betegségre jellemző tünetek együttes megjelenését jelenti. A "Rett" nevet pedig Dr. Andreas Rett, bécsi gyermekneurológus után kapta, aki 1966-ban elsőként írta le az addig még ismeretlen tünetegyüttest.
Miért csak lányokat érint?
A jelenlegi ismeretek alapján a központi idegrendszer fejlődési zavara mögött hibás genetikai információ áll. A felmérések alapján a tünetegyüttest előfordulási aránya az élve született lány gyermekek esetén 1:10,000.
Hogyan lehet a Rett-szindrómát diagnosztizálni?
A klinikai diagnózis felállításának kritériumai:
A születést követő első élethónapok fejlődése megközelítőleg, illetve teljesen normális
A fejlődés megakadása (stagnáció) az elsõ életév körül kezdődik, és a visszafejlődés (regresszió) első tüneteinek megjelenéséig tart.
Regresszió szakasza: 9 és 30 élethónap között elveszik a beszédkészség és a tudatos kézfunkció képessége.
Céltalan (kéztördelő, kézmosó, ütögető) kézmozgások megjelenése
A testtartás és járás képe merev, ügyetlen, koordinálatlan.
A fejkörfogat növekedése lelassul, jellemzően az 5. élethónap és a 4. életéve között.
A központi idegrendszer károsodását eredményezhető betegségek, sérülések kizárhatók.
A tünetegyüttes súlyossága esetről, esetre változik.
A Rett-szindróma klinikai lefolyásának szakaszai
I. stádium Korai kezdet Életkor: 6. hónaptól 1 évig Időtartam: hónapok Ezt a stádiumot általában nem ismerik fel, mivel a Rett szindróma tünetei éppen csak jelentkeznek, és meglehetősen enyhék. A csecsemő esetleg kevesebb szemkontaktusban vesz részt, és csökken játékai iránt az érdeklődése. Gyakran jó, csendes gyermekként írják le. Elmaradások tapasztalhatók a mozgásfejlődés fontosabb mérföldköveinek teljesítésében (fordulás, kúszás, mászás stb.). Nem feltűnő kézmozdulatok és a csökkenő ütemű fejnövekedés jelen lehet.
II. stádium Gyors leromlás Életkor: 1-4 év Időtartam: hetektől hónapokig terjed Ez a stádium kezdődhet rohamosan, gyorsan, vagy fokozatosan, ahogy a kéz céltudatos készségei és a beszélt nyelv elvész. Sztereotip kézmozgások jelentkeznek, melyek első megnyilatkozásaként gyakran kéz-száj érintéseket láthatunk. A mozgások leggyakrabban középvonali kézvonaglások vagy kézmosó mozdulatok, és megfigyelhetőek mindaddig, amíg a kislány ébren van, az alvás során azonban eltűnnek. Az egyéb kézmozgások közé tartoznak a kézzel történő ütögetés és tapsolás. Gyakran összekulcsolja a kezeit a háta mögött, vagy specifikus pózban tartja őket oldalt, ismétlődő érintéssel, fogással, elengedéssel. Légzési szabálytalanságok is észlelhetők, ezek között a légzés elakadása, vagy üres időszakokkal járó hyperventilatio fordulhat elő, a légzés azonban általában normális az alvás során. Néhány kislány autisztikusnak tűnhet, a kapcsolatfelvétel és a kommunikáció elvesztésével. Általános nyugtalanság, ingerlékenység és különböző alvászavarok figyelhetők meg. Remegéses periódusok jelentkezhetnek, különösen izgatott állapotban. A testtartás instabil, a különböző mozgások kezdeményezése nehézkes lehet. A fej növekedési ütemének lassulását általában a 3. hónap és a 4. év között veszik észre, amikor a leánygyermek fejkörfogata elmarad a percentilis táblán.
III. stádium Stagnálás Életkor: óvodás – iskolás évek Időtartam: évek Ez az állapot 2 és 10 éves kor között a gyors leromlás időszakát követi. Az apraxia, a motoros (mozgási) problémák és a görcsök egyre inkább előtérbe kerülnek. Javulás észlelhető azonban a magatartásban, enyhül az ingerlékenység, kevesebb sírással és kevesebb autisztikus vonással találkozunk. A kislány több érdeklődést mutat környezete iránt, ébersége, figyelmi köre és kommunikációs készségei javulnak. Sok Rett szindrómás lány életének nagy részében ebben a stádiumban marad.
IV. A stádium (korábban járóképes volt)
IV. B stádium (sohasem volt járóképes) Késői motoros hanyatlás Életkor: a III. stádium elmúlását követően Időtartam: évtizedekre terjedhet Ez a stádium általában a 10. életéve után kezdődhet, és a csökkent mobilitás jellemzi. A lányok egy része abbahagyja a járást, míg mások soha sem tudtak járni. Nincs hanyatlás a gondolkodásban, a kommunikációban vagy a kézügyességben. Az ismétlődő kézmozgások csökkenhetnek. A scoliosis a legjellemzőbb és a leginkább meghatározó tünet. A tekintettel mutatás általában javul. Az izomzatra jellemző a rigiditás (merevség) és a dystonia (fokozott izomtónus abnormális végtag- vagy törzshelyzetekkel). A pubertás a várható életkorban kezdődik a legtöbb lánynál.
Rett-szindróma a fiúk esetében/Dr. Jill Clayton Smith cikke nyomán/ Sokak számára meglepő lehet a kijelentés, mely szerint a Rett szindróma nem csak lányok, hanem fiúk esetében is elő fordulhat. Már számos esetben leírtak fiúknál is „rettes” tüneteket, de nem bizonyították ezeket genetikai tesztekkel. Jól tudjuk, hogy a RSZ-át az X kromoszómán található hibás gén okozza (MECP2). Az X kromoszóma a kromoszómapár egyik tagja, amely a gyermek nemét meghatározza. A lányoknak két X, a fiúknak egy X és egy Y kromoszómájuk van. Ha a lány hordozza az egyik X kromoszómáján a hibás gént, a másik egészséges X kromoszómája jól tudja kompenzálni az egyes hibákat, s habár ennek a működése nem lesz tökéletes, és RSZ-ás lesz a gyermek, de legalább életképes marad. Azonban ha egy fiú X kromoszómáján sérül a gén, nincs háttér, ami kompenzálná a hibákat. A RSZ génje olyan meghatározó szerepű az embrionális fejlődésben, hogy ha ez nem működik legalább részlegesen, a terhesség nem lesz képes megmaradni. Ez az oka annak, hogy oly kevés fiúgyermek születik meg Rett-szindrómával. A kutatások szerint másra is fény derült az elmúlt időszakban. Ha a fiúgyermeknek két X és egy Y kromoszómája van, akkor a második X képes a kompenzációra, s a gyermek életben marad fiú létére. Egy másik esetben úgy tűnt, hogy egy fiú nem minden testi sejtjében hordozta a hibás gént, illetve néhány sejtje a MECP2 jelenléte ellenére normálisan működött, s ez tette lehetővé a túlélést számára. Ezt az esetet hívják mozaicizmusnak, és valószínű, hogy a legtöbb fiú, aki a Rett szindróma ellenére életben marad, a mozaicizmusnak köszönheti létét. Felmerülhet a kérdés, hogy vajon milyen gyakori a Rett szindróma a fiúknál. A válasz szerint ez valószínűleg nagyon ritka. Előfordulhat, hogy a tünetek sem olyan klasszikusak, mint a lányoknál, de még sok Rett szindrómás fiút kell megvizsgálni ahhoz, hogy erről többet megtudjunk. Néhányukban felmerülhet a kérdés, vajon érintett lehet-e a család, főleg ahol a Rett szindrómás lánynak fiútestvére is van. Ez valószínűleg elég ritka, hiszen a hatalmas kutatási mintát alapul véve az állapítható meg, hogy a „rettes” gén egyszer jelenik meg, magában az érintett személyben, a szülei nem hordozói annak. Nagyon kevés az esély arra, hogy egy családban még egy Rett szindrómás gyermek szülessen, akár lány, akár fiú. A Rett-szindróma valószínűleg csupán egyszeri, spontán mutáció alapján fordul elő, a familiáris ismétlődés nem jellemző. Egypetéjű ikrek esetében láttunk példát az ismétlődésre, de az okok ebben az esetben érthetőek (Nemzetközi Rett Szindróma Alapítvány, 2005).
Előrelépés a Rett Szindróma Gyógyításában
A Rett szindróma kialakulásáért egyetlen génmutáció felelős a methyl-CpG kötő fehérje 2 (MeCP2) mutációja és elsősorban lányokban jelenik meg. A tünetek már kora gyermekkorban jelentkeznek. Romlik a beszédkészség, a mozgásfejlődés és a kézhasználat. A Parkinson-kórnál is tapasztalható tremorhoz hasonló remegés, illetve légzési nehézségek is gyakran kísérhetik a tüneteket. A Rett szindrómás lányoknál egy mutáns és egy normális MeCP2 gén expresszálódik. A betegség legjobb genetikai modellje tehát, olyan nőstény egerek előállítása, amelyekben az egyik X kromoszómán kifejeződik egy stop gén, így a kérdéses fehérje nem íródik át. Az állatok 4 és 12 hónapos kora között megjelennek a Rett szindrómára jellemző tünetek, úgymint remegés, mozgászavarok és testtartási rendellenességek, majd a megmaradó krónikus tünetegyüttes mellett, életük viszonylag normálisan folyik tovább. Adrian Bird és munkacsoportja (Wellcome Trust Centre for Cell Biology in Scoltland) megváltoztatta az MeCP2 fehérje termelését Rett szindrómás egerekben. Majd azt találták, hogy helyreállítva az MeCP2 fehérje termelését, megszűntek a Rett szindróma tünetei. A Rett szindrómás betegekben és a Rett szindrómás egér modellekben sem találtak semmiféle jelet, ami az idegsejtek károsodására utalna, azon kívül, hogy talán az idegsejtek kevesebb elágazódást mutatnak, mint normál állapotban. Ezzel ellentétben a többi neurodegeneratív betegségben, mint a Parkinson-kór, Huntington-kór vagy az Alzheimer-kór látványos az idegsejtek pusztulása. A skóciai Edingurgh Egyetemen a Wellcome Trust Centre for Cell Biology-ban dolgozó kutatók kíváncsiak voltak arra, hogy az MeCP2 fehérje szintjének helyreállítása, vajon képes-e meggyógyítani az egereket. A Science című folyóirat februári számában megjelent közleményben Adrian Bird és kollégái az alábbi módon tesztelték elképzelésüket. A munkacsoport beépített egy stop kazettát az egér MeCP2 génje elé, ami megakadályozta a mutáns fehérje termelődését3. A stop jelet le lehetett állítani, ha az egérbe tamoxifent fecskendeztek. A tamoxifen molekuláris események sorozatát indította el, mely során végeredményben kivágódott a stop kazetta, így újra beindulhatott az MeCP2 fehérje termelődése. A kutatók addig vártak, amíg a teljes tünetegyüttes ki nem alakult az egerekben, majd tamoxifent adtak az állatoknak. Hatalmas meglepetésükre az MeCP2 fehérje termelődésének a helyreállítása teljesen megszüntette a remegést, normalizálta a légzést, a mozgást és a testtartást azokban az egerekben, melyeket már csak napok választottak el a haláltól. Az idegsejtek ingerlésére adott válaszreakciók alapján az elektrofiziológiai funkciók is teljesen helyreálltak ezekben a nőstény egerekben. A kutatók hím egerekben is megismételték a kísérletet, és miután megjelentek a Rett szindrómára jellemző tünetek, tamoxifent adtak az állatoknak. Az eredmény hasonló volt. A tünetek nagy többsége megszűnt, miután helyreállt az MeCP2 fehérje termelődése és az egerek a továbbiakban normális életvitelt mutattak. A kapott eredmények azt mutatják, hogy a tünetek kialakulásának folyamata megfordítható, legalábbis a Rett szindróma esetében, ami további kutatásokat ösztönöz az egyéb típusú ADS kórképekkel kapcsolatban. A MeCP2 fehérjében bekövetkező mutáció Rett szindrómát okoz. Magasabb szintű corticotrophin releasing hormon (CRH) mérhető azokban az egerekben, ahol előidézték ezt a mutációt. A hypothalamusban termelő CRH hormonnak fontos stressz szabályzó szerepe van. Emelkedett szintje feltételezhetően szerepet játszik a Rett szindrómában tapasztalható stressz és nyugtalanság kialakulásában.
