A gondnokság alá helyezés folyamata

Úgy gondoltam, ennek a témának külön oldalt nyitok, mert ez egy fontos lépés, és azt hiszem sokan nincsenek is teljesen tisztában ennek a menetével, és hosszadalmasságával!

Ha közeledik gyermekünk 18. születésnapja, jóelőre indítsuk el az eljárást, hiszen csak így leszünk jogosultak gyermekünk ügyeinek intézésére, ellátásának igénylésére!

Mivel mi már túl vagyunk ezen aprocedúrán, ha valakinek kérdése van, az oldal alján, vagy e-mailben is felteheti, szívesen segítek! (KaszasneBEva@gmail.com)

A cselekvőképesség kizárását vagy korlátozását és a gondnok kirendelését a bíróság mondja ki, az elmeorvos szakértő véleménye alapján. Az alábbiakban leírjuk a gondnokság alá helyezés menetét, illetve a gyermekünk érdekében szükséges egyéb teendőket.

I. A 18. születésnap előtt több hónappal be kell jelentkezni a területileg illetékes bíróság Panaszirodájában.

A Panaszirodában az egyik szülő mint felperes jelenik meg, a sérült gyermek az alperes.

A hivatalos okmányokon kívül vinni kell (a gyermek anyakönyvi kivonata is szükséges!) az orvosi zárójelentéseket és a pedagógiai szakvéleményeket. Fontos: előre ki kell választani azokat a zárókat és szakvéleményeket, amelyekkel leginkább lehet utalni a gondnokság alá helyezés mikéntjére. E leletek másolatát továbbítja a bíróság az elmeorvosi vizsgálatra. Abban az esetben, ha a gyermek ingatlannal rendelkezik, mellékelni kell a tulajdoni lapot.

A gondnokság alá helyezést a lakóhely szerint illetékes önkormányzat gyámhivatalnál,

ill. a gyámügyi osztályán is el lehet indítani. Kérnek egy pszichiátriai szakvéleményt, ami tartalmazza, hogy a szakértő milyen fokban javasolja korlátozni gyermekünk cselekvőképességét. Csak ezen szakvélemény megléte esetén indítják meg az eljárást. Ha a fiatal, a szülő elmondása alapján, nagy valószínűséggel nem hallgatható meg - mert pl. nem beszél - ezt jegyzőkönyvezik, és ilyenkor eltekinthetnek a fiatal személyes meghallgatásától. A gyámhivatal hivatalból indítja el az illetékes bíróságnál az eljárást, ami illetékmentes. Az eljárás kezdeményezésére már 14 éves kortól van lehetőség, ha ezt a szülő szükségesnek látja. Jó tudni: ha korlátozó gondnokságot szeretnénk kérni, a gyámhivatal nem tud azonnal ügygondnokot kijelölni, erre csak cselekvőképtelenség megállapítása iránti kérelem esetén van lehetőség. Így előfordulhat, hogyha későn kezdeményezzük az eljárást, gyermekünk akár hónapokig is képviselet nélkül maradhat, hiszen a 18. születésnapjától nagykorú, önállóan dönthet, írhat alá, köthet szerződést stb., ezt a szülők már nem tehetik meg helyette. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy pl. a szülő nem kérheti gyermeke számára a fogyatékossági támogatást, mert a szükséges nyomtatványokat már nem írhatja alá gyermeke helyett, azt jogszerűen majd csak mint kirendelt gondnok/ideiglenes gondnok teheti meg.

Kétféle lehetőség adódik:

1. a cselekvő képességet korlátozó és

2. cselekvő képességet kizáró gondnokság alá helyezés.

A gondnokságra vonatkozó szabályokat az 1959. évi IV. tv., illetve a 149/1997 (IX. 10.) kormányrendelet határozza meg:

„Cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá a bíróság azt a nagykorú személyt helyezi, akinek az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége a pszichés állapota, szellemi fogyatkozása vagy szenvedélybetegsége miatt - általános jelleggel, illetve egyes ügycsoportok vonatkozásában - tartósan vagy időszakonként visszatérően nagymértékben csökkent."

„A cselekvőképességet kizáró gondnokság alá a bíróság azt a nagykorú személyt helyezi, akinek ügyei viteléhez szükséges belátási képessége - pszichés állapota vagy szellemi fogyatékossága miatt - tartósan teljes mértékben hiányzik."

A gyakorlat azt mutatja, hogy a tárgyalást, várhatóan, a bejelentést követően több hónappal későbbre tűzik ki. Legkorábban a 18. születése napján lehet a tárgyalás.

A mi esetünkben kilenc hónappal későbbi időpontot jelöltek ki a tárgyalásra, ezért kérelmet írtunk a bíróság elnökének, amelyben kértük a soron kívüli tárgyalás engedélyezését. Indokunk az volt, hogy a gyermek 18 éves kora után nyújtandó juttatásokat csak a gondnok kinevezése után folyósítják, és a kérelem beadásától számítva visszamenőleg hat hónapra. Anyagi okokra kell és lehet hivatkozni.

Lehetőség van a továbbiakban arra is, hogy az első tárgyaláson ideiglenes gondnokot jelöljön ki a bíró. Ezt az ügygondnok jelentheti be, és ő indokolja.

II. A tárgyaláson meg kell jelenni a sérült fiatalnak, a bíró megszólítja, és kérdéseket tesz föl neki. A felperesnek el kell mondania, miért kérte a gondnokság alá helyezést. A bíró a tanút is megkérdezi a gyermek állapotáról, önellátási képességeiről. (Tanú általában a másik szülő, vagy egyenes ági rokon.)

Az ideiglenes gondnok kinevezésére vonatkozó kérelem esetén nyilatkoztatja például a másik szülőt, majd kinevezi ideiglenes gondnoknak.

A bíró elrendeli az elmeorvosi szakértői vizsgálatot. Lehetőség van arra, hogy az igazságügyi szakértő az otthonában vizsgálja meg a fiatalt, ha állapota miatt a vizsgálaton nem tud megjelenni. Ezt az igényt jelezni kell.

Kitűzi a második tárgyalás időpontját. Jelezte, hogy az alperesnek ott már nem kell megjelennie.

III. Az elmeorvosi szakértő vizsgálata a tárgyalás követő pár hét után megtörténik. A vizsgálat a mi esetünkben abból állt, hogy az orvos kérdéseket tett fel Attilának, aztán a kérdésekre adott válaszokat diktafonra összegezte.

Egy kísérőt engedett be a vizsgálatra, engem is meghallgatott és megkérdezett. Igyekeztem indokolni, hogy miért kértük a cselekvő képességet korlátozó gondnokság elrendelését. Az elmeorvos a szakértői vélemény egyik példányát még a második tárgyalás előtt megküldte nekünk.

IV. A gyámhivatal a következő lépés, ahol kinevezik az ideiglenes gondnokot. (A gondnokság alá helyezésekről a bíróság értesíti a területileg illetékes gyámhivatalt. A gyámügy a gyermekjóléti szolgálat munkatársát felkéri környezettanulmány készítésére, majd

értesít a hivatalos gondnoki kinevezés időpontjáról.)

„Az ideiglenes gondnok jogköre a kirendelő határozatban megjelölt ügycsoportokra terjed ki, a gyámhivatal előzetes jóváhagyásával azonban minden olyan intézkedést megtehet, amivel a

gondnokolandó személyt károsodástól óvja meg." (1959. évi IV. tv., 149/1997 (IX. 10.) kormányrendelet)

Az ideiglenes gondnoki határozat a rokkantsági járadék és a fogyatékossági támogatás igényléséhez használható.

*

Itt most vissza kell lépnem a 18. születésnap környékére!

A Magyar Államkincstár (MÁK) a születésnap hónapjában ORSZI (Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet) vizsgálatot rendel el az emelt összegű családi pótlék folyósítása miatt. A vizsgálat az ORSZI területileg illetékes igazgatóságának I. fokú szakértői bizottságánál történik. Az ORSZI vizsgálatra vinni kell a háziorvosi beutalót (négyoldalas), a személyes iratokat, a szakorvosi és pedagógiai szakvéleményeket meg a zárójelentéseket.

Az idézésen szerepel az ORSZI telefonszáma, ahol lehet kérni a soron kívüli ellátást, illetve autisták esetében az időpont egyeztetését.

A fiatalt megvizsgálja az orvos: vérnyomást mér, testsúlyt és magasságot. Alsóneműig le kell vetkőzni (orvosa válogatja, hogy kell vagy sem). Esetünkben mindkét szülőt beengedték a vizsgálatra.

Az orvosszakértői szakvéleményt a Magyar Államkincstár küldi meg. Ezen szerepel többek között az egészségkárosodás mértéke, ami az autisták esetében többnyire 100%. Továbbá az, hogy a munkaképesség csökkenése 18 éves kor előtt keletkezett.

E határozat alapján lehet igényelni:

- a szülő jogán, a tanulói jogviszony fennállása esetén, az emelt összegű családi pótlékot

- a gyermek jogán pedig a fogyatékossági támogatást

Az iskola befejezése után a fiatal kérheti saját jogon vagy az emelt összegű családi pótlékot, vagy a fogyatékossági támogatást. Ez a mi esetünkben úgy zajlott, hogy az iskola befejeztével a családi pótlékot megszüntették, és maradt a fogyatékossági támogatás Attila saját jogán.

Ha a sérültet súlyos fogyatékosnak nyilvánítják, akkor a fogyatékossági támogatás összege csaknem megegyezik az emelt összegű családi pótlékkal. Súlyosan fogyatékosnak minősül az a 18. életévét betöltött személy, aki önálló életvitelre képtelen, önkiszolgáló képessége teljesen hiányzik és/vagy halmozottan fogyatékos.

Ha a fiatalnál nem áll fenn a súlyos és a halmazati fogyatékosság, akkor részére az alacsonyabb összegű fogyatékossági támogatást állapítják meg. Ebben az esetben mindenképpen az emelt összegű családi pótlékot kell igényelni.

Fontos tudni, hogy a fogyatékossági támogatás összege a legkisebb öregségi nyugdíj függvénye, vagyis évente automatikusan nő, a családi pótlék összege viszont a mindenkori kormány döntésétől függ. (Mindkettő a kormány illetve parlament döntésén múlik. Ebben az évben egy fillért sem emelkedett az öregségi nyugdíj összege, a családi pótlék pedig csak szeptembertől emelkedik - a szerk.)

A fogyatékosság súlyosságának vizsgálatát - az iratok alapján - a Magyar Államkincstár kezdeményezi az ORSZI-nál, amelyről határozatot küldenek. A vizsgálathoz zárójelentéseket és szakvéleményeket, valamint háziorvosi javaslatot kértek be.

A MÁK is bekéri a gondnoki kinevezés másolatát!

A MÁK a súlyos fogyatékos részére „Hatósági bizonyítványt" állít ki a „közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményre való jogosultságról".

A rokkantsági járadékot a Nyugdíjfolyósító Intézet kirendeltségénél kell igényelni. A

kérőlap letölthető, vagy a kirendeltségeken kérhető. Az igényt a korábbi ORSZI-vélemény alapján bírálják el, a kérelmet a gondnok írja alá, és csatolni kell a gondnoki kinevezést, valamint az ORSZI-szakvélemény kivonatát. Kb. 3-4 hét múlva folyósítják a rokkantsági

járadékot, visszamenőleg hat hónapra, de legkorábban a 18. születésnaptól.

A rokkantsági járadék folyósításáról szóló igazolás használható a közgyógyellátási igazolvány kérelmezéséhez. Ehhez szükséges még a háziorvos igazolása, az önkormányzattól beszerzett nyomtatvány és a gondnoki kinevezés. A gondnok tömegközlekedési eszközök használatához kedvezményeket vehet igénybe, erről minden év márciusában kap értesítést.

*

V. A második tárgyaláson a bíró ítéletet hirdet, ismerteti az elmeorvosi szakértői véleményt a cselekvőképesség megítéléséről, valamint az elmeorvosi felülvizsgálat időpontját.

VI. Az ítélet jogerőre emelkedése után ismét a gyámhivatal következik, ahol kinevezésre kerül a végleges gondnok vagy gondnokok. Ha a gondnokolt tulajdonában ingatlantulajdon van, akkor az ettől eltérő ügyintézést igényel a gyámügyön. A végleges gondnok kinevezéséről értesíteni kell a MÁK-ot és a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságot (Nyufi).

*

Ez az összeállítás a mi ügyintézésünk menete alapján készült. Lehetséges ettől eltérő ügymenet a különböző régiókban, de a hivatkozások jelenleg is érvényben vannak.

Az általunk felkeresett hivatalokban az ügyintézők - szinte kivétel nélkül - mindenütt készségesek, segítőkészek voltak. Igyekeztünk a lehetőségeket felhasználva lerövidíteni az ügyintézés időtartamát, de még így is tíz hónapot vett igénybe.

Remélem, hogy mindenkinek sikerül minél gyorsabban túl lenni ezen a kellemetlen procedúrán!