Otthonápolás, idősgondozás: gyógyíthatatlan, vagy a haldokló ember
Nagyon fontos a súlyos állapotú, gyógyíthatatlan, végstádiumú daganatos betegek életminőségén javítani.
Előfordul, hogy az egyre fejlettebb orvostudomány már nem segíthet, hiába a tudás, a gyógyításba vetett hit és a csodapirulák. ... Nem tudjuk kiszámítani, hogy kinek mikor kell meghalnia. Viszont ha azt, már előre tudjuk, hogy valaki végstádiumba került daganatos, vagy más egyéb betegség miatt gyógyíthatatlan, súlyos beteg és ha lassan közeledik az idő, amikor eltávozik közülünk, akkor nagyon sokat tehetünk és kell is tennünk azért, hogy az ember méltóságteljes, fájdalommentes, úgymond "szép halált haljon". A legemberibb körülmények között, méltósággal és természetesen az eutanázia minden fajtájának az elutasításával.
A személyes környezet, az otthon megnyugtató szerepe, a szeretet érzése nagyon fontos!
A súlyosan beteg, a már haldokló ember fokozottan érzékeny. Idegrendszere pattanásig feszült, gyakran vádaskodik, csalódott, nyugtalan, néha kötekedő lehet. Az pedig teljesen természetes, hogy csak szép, és nyugodt halálra vágyik minden ember! Ennek ellenére sokféle halál létezik: kegyes halál, szép halál, jó halál, békés halál, hirtelen halál, gyors halál, lassú halál, meghívott halál, becstelen halál, értelmetlen halál, kegyetlen halál.
A haldoklás 5 különböző fázisa, érzelmi-hullámzó szakaszai a következő:
Elutasítás, tagadás, hárítás, védekezés: Fél a szerettei elveszítésétől és a szenvedéstől. Nem hiszem el! Ez nem lehet igaz! Biztosan csak tévedés. Összekeverték az eredményeim, rosszul diagnosztizáltak. Én nem vagyok beteg! Nem fogok meghalni.
Düh, harag, tehetetlenség érzés: Mit és kinek vétettem! Milyen bűnt követtem el! Mi rosszat tettem, hogy ez pont velem történik meg! Nagy igazságtalanság, hogy pont én! "Mert ha az ember vesztét érzi, szeretne minél többet hátrahagyni önmagából. Egyikünknek sem esik jól nyom nélkül eltávozni ebből a világból. Rettenetes meghalni úgy, hogy az ember tudja: semmi nem marad utána." / Francisc Munteanu
Az alkudozás: Nem vigyáztam eléggé az egészségemre! Mától erre, meg erre ... majd jobban odafigyelek! Sokkal, egészségesebben fogok élni! Meg fogok gyógyulni! Magába fordulva, vagy Istenhez, a számára fontos eseményig még időt kér. "A halál árnyékában elgondolkozunk az életünkről. Átkozzuk magunkat, hogy sok mindent másként kellett volna csinálnunk. Fogadkozunk, ha megússzuk és kapunk még egy esélyt, akkor mindenen változtatunk."
Depresszió, letargia: Szembesülés. Szomorú, lehangolt, kétségbeesett, magába forduló, bánatos és fél. "Az elmúlásban tulajdonképpen az a fájdalmas, hogy nélkülünk történnek a dolgok."
Elfogadás, belenyugvás:Már beletörődik, megbékél a halállal, elfogadja, felkészül, várja azt. "El kell fogadnunk a halált, és a halál elfogadása által lassanként elfogadjuk majd az öregséget is, az elfogadás pedig mindig megkönnyebbülést jelent."
Hogy mindezt ki, hogyan éli meg, az több mindentől függ, egyénenként különbözőképpen is történhet.
A haldokló embernek is vannak jogai:
Joga van a fájdalom mentességhez, a szenvedésének a csökkentéséhez és életminőségének a maximális javításához. Joga van ahhoz, hogy ne legyen egyedül, magára hagyva és szerettei körében, a közelségében legyen. Joga van ahhoz, hogy egy empatikus, szakmailag kompetens személy ápolja - gondozza. Olyan, aki meg tudja érteni az ő igényeit, szükségleteit, akik képes hatékonyan támogatni őt akkor is, amikor már szemben áll a halállal.
A halálra készülődés az egészséges ember lelki életrendjétől eltérő, és nemcsak testi ápolási tennivalókkal jár, ezért teljessé tenni számára az utolsó időket. A haldoklás egy folyamata annak, hogyan lesz a beteg ember egyre gyengébb, egyre kedvetlenebb, egyre mosolytalanabb, egyre erőtlenebb, hogyan fogy el teste és az egyre üvegesebb szeméből hogyan huny ki a fény. ... A hozzátartozókat lelkileg szintén segítem ebben a folyamatban felkészíteni a veszteségre, az elfogadásra, megtört gyászukban pedig annak a feldolgozásában, a megnyugvásban.
A szeretet a legfőbb alapja a haldokló ember ápolásának, lelki gondozásának is.
Elsősorban szükség szerint biztosítani kell a panaszok, tünetek enyhítését. A cél akkor már nem a gyógyítása lesz, hanem a fájdalom csillapítása.
Segíteni kell reményt adni.
Segíteni abban, hogy kibeszélje magából azt, amit még szeretne elmondani, ami esetleg a lelkét nyomja, ami bántja őt. Egyéb szükségleteire, igényeire, kívánságaira, vágyaira finoman rákérdezve és azt lehetőség szerint biztosítani kell a részére. A találkozás egy régen látott gyermekével, egy szeretett emberrel, a lélek békéjét jelenti számára, amely után a halált is elfogadja.
Ha már nem tud beszélni, akkor csak mi beszéljünk hozzá, vagy csak legyünk csendben! A hozzátartozók ettől beszélhetnek, mondják el mindazt, amit még utoljára szeretnének, mert hallja. Mindent hall. Kinyilváníthatják még a szóbeli és fizikai szeretetüket, a bocsánatkérésüket vagy akár azt, amit sajnálatos módon soha addig nem tudtak elmondani, bevallani, tisztázni. Ez a fajta megnyilvánulás megnyugvást, egyfajta megkönnyebbülést ad és mindenki javára van. Nem lesz utólag bűntudat, nem lesz utólag lelkiismeret furdalás, hogy valamit nem tettünk meg, nem mondtuk el amit még szerettünk volna. Ez, természetesen csak "jó dolgokra" vonatkozó kifejezések lehetnek.
Mindvégig mellette lenni, megérteni, szeretni őt, a maximális biztonság érzetét nyújtani számára azzal is, hogy végig fogjuk a kezét, simogatjuk őt, megengedjük, hogy meglévő erejével ő is belénk kapaszkodhasson és békében, emberi méltóságában kísérni az útján. Tudományosan is kimutatott, hogy a valakiben való megkapaszkodás is erős fájdalomcsillapító hatással van.
Senkinek nem jó egyedül, teljesen magára hagyottan lenni.
A folyamat vége felé a haldokló pillanatokra még akár "jobban is lehet". ...
"A haldoklók, mielőtt a szeme végkép lecsukódnék, egy mély nagy áttekintéssel belátják az egész, hosszú életutat, mi mögöttük fekszik."
A testi ápolással és a szeretetteljes lelki gondozással, a végstádiumú, a gyógyíthatatlan betegek életének utolsó időszakát az otthoni betegápolással, törődő gondoskodással kiteljesedettebbé és humánusabbá tehető.
Gyógyíthatatlan, vagy végstádiumú daganatos beteg 0-24 órás, bentlakásos otthonápolását vállalom.
