Antalics Mihály,dr. Esztergomi Fórum 1990 szerkesztője.Sz.1941-2011 Orvos,politikus.Esztergomban 1988-ban a helyi MDF (Magyar Demokrata Fórum) szervezet alapítója listáról önkormányzati képviselő 12 évig.

Andor György,Isten Igéje 1900; Andor (1898-ig Anhäupel) György (Pest, 1867. júl. 13.-Bp., 1914. dec. 4.): kanonok. - A gimn-ot Bpen, Pozsonyban és Esztergomban végezte. 1885. X. 28: a CGH növ-e. 1891. X. 28: Rómában pappá szent., teol. dr. 1892. VII. 3: tért haza, az esztergomi szem. fil-tanára, 1894: pref-a lett. 1897: érs. szertartó, 1901: titkár, 1905: irodaig., 1906. X. 27: knk. 1911: a VKM-ben min. tan., az 1. üo. vez-je; az egyhm. cenzúrabiz. elnöke. Tagja volt a SZIT ig.választmányának, s a tud. és irod. szako-nak. - Fm: A szeplőtlen fogantatás kihirdetésének kulturális jelentősége. Bp., 1904. (klny. a Kat. Szléből) - A tanító teendői a szociális kérdéssel szemben. Uo., 1907. (klny. a Népnevelőből) - 1899-1903: szerk. az Isten Igéje Szentbeszédekben c. folyóir-ot, melyben 1896-tól kiadta sztbeszédeit. - Betűjegyei: A. Gy.; dr. A. Gy. (M. Sion, Kolping).

Babocsay János ,Katolikus Nyári Egyetem 1936 szerkesztője.Az Esztergom 1910.42.számában találtak szerint kántor tanító volt

Babura László, Isten Igéje szerk.1900..Szül.Taksony, Pest vm., 1874. júl. 19.-Esztergom, 1930. ápr. 17.): kanonok. - Késmárkon, Esztergomban s a bécsi egy-en tanult, 1897. VIII. 26: pappá szent. 1899: teol. dr. Tardoskedden, Esztergomban kp., 1904: az esztergomi szem. tanulm. felügy-je, 1906: tanára, 1911: esztergomi kanonok. 1923: a SZIA I. szako. tagjává választotta. - M: Az örökkévalóság az időben. Krisztus életének kron. Bp., 1899 Babylon és a Biblia. Uo., 1903. - Tanulm. a böjtről. Bp., 1903. (Klny. Hittud. Folyóir.) - Az alkoholizmus és a papság. Temesvár, 1903. - Emléksorok Boltizár pp. gyémántmiséjére. Esztergom, 1904. - A hittudori jogok és kiváltságok. Bp., 1906. Szt József elmélkedések az ő litániája alapján. Esztergom, 1930. Isten Igéje szek.1902-1905. .

Bárdos István,dr. Esztergom Évlapjai 1979-től szerkeszti.Egyházak a változó világban 1991-től több egyháztörténeti időszaki kiadvány társ szerkesztője.Művelődéstörténész. Sz: Battonya, 1945. Esztergomban él 1973 óta. 1973-1989 Esztergom városi tanács közművelődési főmunkatársa. 1989- től 2007-ben történt nyugdíjba vonulásáig a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat közgyűjteményi és közművelődési vezető főtanácsosa. Több kulturális egyesület, köztük 1991-2014 között, a Kultsár István Társadalomtudományi és Kiadói Alapítvány titkára, 1980-tól a Balassa Bálint Társaság elnökségének, 1996-tól a Szent György Lovagrend lovagja. 1979-2014 között szerkesztő bizottsági tagja, majd főszerkesztője a Balassa Bálint Társaság Esztergom Évlapjai. c. kiadványának. 1990-1999 között Dr. Beke Margittal illetve dr. Hegedűs Andrással szervezője a Nemzetközi Egyháztörténeti konferenciáknak. Dr. Beke Margittal illetve dr. Hegedűs Andrással közösen szerkeszti az előadások írásos változatait tartalmazó köteteket. Rendszeresen publikál Esztergom és a megye más településeinek helytörténetével, egyháztörténetével, képzőművészeti életével kapcsolatos írásokat. Több művelődéstörténeti, helytörténeti könyvet irt, vagy jegyzett társszerkesztőként. Munkáiból: Az esztergomi képzőművészkör története. Esztergom,1986., Komárom-Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék közművelődési élete 1923-1938.Tatabánya. Az esztergomi Belvárosi Olvasókör és Gazdakör Egyesület története. Esztergom, 2001. Kaposi Endre LXX (életmű összeállítás) 2008. Egyházak a változó világban. Bárdos István-Beke Margit (szerk.): Nemzetközi konferencia előadásai 1991., Beke Margit-Bárdos István: (szerk): Magyarok Kelet és Nyugat metszésében. Nemzetközi történész konferencia előadásai Esztergom,1994., Beke Margit-Bárdos Istvá (szerk: Ministerio. Nemzetközi történész konferencia, 1998. Hegedűs András-Bárdos István: Egyház és politika a XIX. századi Magyarországon. 1999. Hegedűs András-Bárdos István: Hegedűs András-Bárdos István: Ezer év Szent Adalbert oltalma alatt

Bártfay Géza, Szabadság szerkesztője 1895-be a város polgármester helyettese volt. Személye vihart kavart a város társasági életében, amikor az Esztergomi Széchenyi Kaszinó tagjává választották 1893-ban. Az a vád érte, hogy Esztergomot elmarasztaló cikkei jelentek meg a fővárosi lapokban.A kettészakadás előtt álló kaszinó életében Bártfay tagsága adta meg azt a lökést, hogy a tagok közül az egyházi személyek kiléptek és megalakították a Katolikus kört.

Bartos Anikó Viktória, Átkelő, 2005. főszerkesztő.
Magyar - angol szakon végzett, majd újságíró diplomát szerzett.Piliscsabán él több civil szervezet munkatársa, Az Átkelő folyóirat főszerkesztője.

Bayler István, Katholikus Gyermekvédelem 1935 szerk.Az esztergomi Szent Anna templom(kerek templom) első plébánosa 1935-1938.

Beer Miklós, Belvárosi Harangszó 1997. alapitó szerkeszt Szül.Bp., 1943. jún. 1. megyéspüspök. - 1966. VI. 19: Esztergomban szent. pappá. 1967: Bp-Kőbányán, 1969: Szobon kp., 1970: Márianosztrán plébánosh., 1976-2000: Pilismaróton plébános ,illetve Esztergom Belvárosi templom plébánosa. Az esztergomi hittud. főiskolán 1978,tanár, 1999: a papnevelő. intézet rektora. 2000. IV. Esztergomban sztelték püspökké. - 2003. V. 27: váci megyéspüspök

Beke Margit,dr. Egyházak a változó világban 1991.időszaki kiadvány társ szerkesztő. Történész ,Primási Levéltár igazgatója, nyugdijba vonulása után az Esztergom-Budapest Főegyházmegye Egyháztörténeti Bizottság elnöke, több egyháztörténeti könyvet irt,rendszeresen publikál. Munkáiból: Esztergomi kanononok 1900-1985.Unterhatching,1989.,Egyházam és hazám.Mindszenty József hercegprimás szentbeszédei.I-III.1945-1948.Szerk.bev.sajtóalá rendezi Beke Margit,1991., Pázmány Péter egyházlátogatási jegyzőkönyvei 1616-1637.Bp.1994. Esztergomi érsekek 1001-2003. Bp.2003. ,elinditja és szerkeszti a "Strigonium Antiquum" periodikát. Társ szerkesztő Bárdos Istvánnal az 1991-1998 között rendezett nemzetközi történész konferenciák elöadásainak köteteinél.Egyházak a változó világban,1991., Magyarok Kelet és Nyugat metszésvonalán.1994., Ministerio,1998.

Bencze Csaba Attila ,Esztergom és vidéke 1987. A lap indulásakor főszerkesztő,-helyettes, majd főszerkesztő 21 évig.Történész,levéltáros, újságíró a Komárom-Esztergom Megyei Levéltár igazgató-helyettese.,majd az esztergomi önkormányzat tulajdonában lévő vargyasi(Románia)Dániel kastély ügyvezetője.

Boér Miklós Esztergom Ősrégi Szemináriuma 1942 szerkesztője..Szemináriumi tanár Esztergomban később a budapesti Központi Papnevelde rektor-helyettese nevéhez fűződik az épület 1947 -es felújitása.

Bolkó Béla ,Esztergom 1910 szerkesztő.Karkáplán.

Bukovics Krisztián Hidlap 2003, főszerkesztője, (Szül.1979 Parkany,Nitriansky,Slovakia) Esztergomi Vitéz János Római Katolikus Tanítóképző Főiskolán végez.Pályakezdő.újdágíróként a lap 2003 évi indulásától a Hidlapnál van.Főszerkesztő 2008-tól.

Csajka Ernő,dr. Esztergom 1901 jan-nov szerkesztője szemináriumu tanár Esztergomban. Több katolikus tankönyv és kiadvány munkatársa.

Cserna János Esztergomi Újság 2001-2002 2002-ben a helyi MSZP egyik önkormányzati képviselő-jelöltje volt.

Dénes Aladár dr.,Pardon 1905 ,Esztergomi Lapok 1905, Esztergom és vidéke 1911 Esztergomban született 1880-ban. jogot tanul.Munkái: Vademecum. (Fölvéve a Jogi Zsebkönyvek gyűjteményébe) 1904. II. kiadás 1907. - Perjogi Lexikonok gyűjteménye. I. köt. A polgári perrendtartás lexikona. 1907. II. köt. A bűnvádi perrendtartás lexikona. 1908.Ezenkivül szerkesztette az Esztergomban megjelenő "Pardon" című képes élclapot. (megindult 1905 dec.. 31-én, megszűnt 1906 ápr. 15-én); továbbá 1905 jan. 1-től az "Esztergomi Lapok" helyettes szerkesztője volt.

Deső Győző Esztergomi Nyaralók Lapja 1939.szerkesztője. nem találtam életrajzi adatot.

Dvihally Géza, hírlapíró Esztergom és az Esztergomi Friss Újság szerkesztője1878-ban született Érsekújváron, tartalmas hirlapírói és politikusu életútját 1945-ben fejezte be Budapesten. A négy elemi elvégzése után tanulmányait magánúton folytatta. 1902-16 között az Esztergom c. lap munkatársaként dolgozott. Kiküldött tudósítóként 1905-ben részt vett a Szocialista Internacionálé brüsszeli kongresszusán. 1907-ben megalapította Esztergom első napilapját, az Esztergomi Friss Újságot, melynek 1919-ig kiadója és szerkesztője. 1919-ben a budapesti Alkotmány, 1921-től 1926-ig a budapesti Keresztény Szociális Szakszervezeti Lapok belső munkatársa. Székesfehérváron 1925. november 8-án megindította a Fejérmegyei Hírlapot, és 1926. június 6-ig az újság főszerkesztője és felelős kiadója. A lap a Fejérmegyei Napló ellenlapjaként jelent meg, a városi közigazgatást támadó írások ellensúlyozására. 1926-ban indította el a Keresztényszocialista Könyvtár c. könyvsorozatot, melynek első füzete Székesfehérváron jelent meg. 1935-től 1944-ig a Jövőnk c. lapot szerkesztette. Jelentős közéleti tevékenységet folytatott. 1919-44 között a Magyarországi Keresztényszocialista Párt főtitkára, a Magyar Keresztényszocialista Bánya- és Kohómunkások Országos Szövetségének főtitkára, a Keresztényszocialista Országos Szakszervezetek Szövetségének titkára, a Keresztényszociális Egyesületek Szövetségének tanácstagja. 1920-ban nemzetgyűlési képviselőjelölt a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja színeiben. 1938-ban részt vett az Eucharisztikus Világkongresszus szervezésében. Politikai írásai mellett versei, elbeszélései jelentek meg a korabeli lapokban és jelentősek Esztergommal kapcsolatos helytörténeti dolgozatai. Álnevei: Fidibus, Ipse, Kuruc Féja Dávid, Lyza. Betűjegyei: (dg), (Dy)

Endrődy Géza,Magyar Csendőr"Királyért és hazáért" szakismereti és szórakoztató közlöny1896.szerkesztő Endrődy Géza (kis-endrédi), (szül. 1851 Tar - 1900). Középiskoláit Kézsmárkon végezte, mire 1872-ben a m. kir. honvédséghez lépett be s a pozsonyi tisztképző tanfolyam, majd a Ludovica akadémia elvégzése után 1874. nov. 1. hadnagy lett; de már 1875. decz. a tettleges szolgálatból, hogy feldeggi Fellner Etelkával egybekelhessen, kilépett és Vecseklőben (Nógrádm.) telepedett le, hol 1883. máj. 15-ig mint körjegyző működött, midőn az akkor alakult m. kir. csendőrséghez kérte beosztását, hova ő felsége által, régi rangjának megtartása mellett kineveztetett és előbb Szegeden, majd Verseczen és 1888. nov. óta Miskolczon él hivatásának; főhadnagygyá 1886-ban neveztetett ki.Később Szegeden,Versecen Tatán teljesit szolgálatot és ír a lapokba .Igy jut el Esztergomba is.Nyugdijazása után 1895 végén költözhetett a városba, ahol Magyat Csendőr cimmel lapot alapit.Magyar katonai irálytan c.könyvét Gerenday József nyomtatta.1896- ban aktiválják ismét és Budapestre költozik

Etter Jenő , Huszonhatos Bajtárs 1937-39 szerkesztője.(Esztergom, 1897. július 30.–1973. szeptember 16.) jogász, mezőgazdász, Esztergom polgármestere volt a második világháború alatt. Édesapja Etter Ödön, több más tisztség mellett a városi képviselőtestület tagja, a Széchenyi Kaszinó elnöke, az Esztergomi Takarékpénztár elnök-vezérigazgatója volt. Etter Jenő öt gyermek közül a legidősebb volt, 1897-ben Esztergomban született. 1915-ben a bencés gimnáziumban tett hadiérettségit. A tisztiiskola elvégzése után az orosz fronton teljesített szolgálatot. Lengyelországban megsebesült, életben maradását lengyel parasztoknak köszönhette. A Magyaróvári Magyar Királyi Gazdasági Akadémián és a Kereskedelmi Akadémián diplomázott, a katonai szolgálat után doktorált a jogi egyetemen, ezután kinevezték Esztergom főügyészévé. 1933-ban jelent meg az „Esztergom a magyar fürdőkultúra szolgálatában” című műve, 1938-ban pedig „Az esztergomi Széchenyi Kaszinó száz esztendeje 1837-1937. 1941. január 20-án lett a város polgármestere, miután öt induló jelölt közül megválasztják. Városfejlesztési elképzelései közül megvalósult a Levente Egylet csónakházának felépítése, illetve a tűzoltósági eszközök beszerzése. Lengyelország német lerohanása után lépéseket tett a honvédelmi miniszternél, egykori bajtársánál, és az esztergomi tiszti üdülőt a menekült lengyel tisztek rendelkezésére bocsátotta. (A városban ma is jelen van a lengyel kisebbség.) Segített abban, hogy közel 50 ezer lengyel állampolgár külföldre menekülhessen, a hazai menekülteknek is hatósági védelmet biztosított. Emellett kiállt a városi zsidóság védelmében is. Esztergomban még nem volt gettó és az élelmiszer-jegyek ugyanúgy jártak a zsidóságnak, mint a többi állampolgárnak. Etter nem vizsgáltatta felül a virilis listákat, az iparengedélyek felülvizsgálatát korlátozta, és tiltakozott a zsidókat sújtó intézkedések ellen. 1944-ben azonban alispáni utasítást kapott 69 zsidó család, (398 esztergomi és 138 környékbeli lakos) elkülönítésére. Ezt saját házuk kijelölésével oldotta meg a polgármester, de kerültek esztergomi zsidók a párkányi gettóba is. Az orvosi ellátó és elkülönítő helységek hiánya adott okot az időhúzásra és a menekülésre. Intézkedései miatt feljelentették a Belügyminisztériumnál és a gestapónál. 1944 júliusában megfosztották polgármesteri hivatalától, áthelyezték Máramarosszigetre polgármesternek, azonban ő ezt visszautasította, és nyugdíjba vonult. Ezzel egyidőben a városban megkezdődtek az első deportálások. A deportálástól úgy menekült meg, hogy barátai közbenjárásával azonnali katonai behívót kapott. 1945-ben tért haza orosz hadifogságból. Ekkor kérelmezte visszahelyezését, de ezt elutasították. Ezután ügyvédként praktizált, de az 50-es években az ügyvédi kamarából is kizárták. Portásként alkalmazta egy régi zsidó ismerőse, azonban ekkor is állandó rendőri megfigyelés alatt állt egészen 1957-ig. 1973-ban hunyt el.

Fábián János :Isten Igéje Szentbeszédekben szerkesztője1875.

Szül.Sirák, Hont vm., 1832. jan. 20.-Pozsony, 1919/27 között): kanonok. - 1855. III. 14: pappá szent. Nagyölveden. Az esztergomi szeminárium h. spirituálisa és tanára. 1862: Esztergom-Víziváros,plebanos 1880: Érsekújvár plebanos. 1882. , 1907: pozsonyi kanonok. 1875-80: szerkeszti. az Isten Igéje c. lapot. Cikkei 1853-tól jelentek meg. -néhány : Felelet egy 11 éves levélre, megküldve egy m. honi helvét hitvallású atyafinak. Esztergom, 1869. - A vatikáni szent zsinat... szentbeszédekben. 1-3. füz.határozatok. Esztergom, 1877. - Érsekújvár hajdan és most. H.n., 1888.Esztergom, 1896. - A pelikán és édes Üdvözítőnk. Pozsony, 1913. 88

Fekete Rezső, Esztergom Vármegye Hivatalos Lapja 1912 szerkesztője Komárom-Esztergom vármegye aljegyzője volt

Filemon Béla Esztergom és vidéke 2011 online folyóirat www.evid.hu alapító-főszerkesztő

(Szül.1969 ) Tanulmányai;Esztergomi Vitéz János r.k.Tanitóképző Főiskola.A 2007-ben ismét megszűnt Esztergom és vidéke című lapot Kőrösy László 1879-ben alapitott lapjaként inditotta ujra ezuttal korszerű internetes kiadásban időszakosan frissített online társadalmi és kulturális folyóiratként.

Fonyó János Nőgyógyászat és szülészet haladása 1917 alapító-szerkesztő.

Budapesti nőgyógyász akit 1917-ben az esztergom -tábori hadifogoly táborba helyeztek orvosnak Neki volt köszönhető,hogy sikerült megfékezni a táborban kitört tifusz járvány és a betegség nem jutott ki a városba.

Fraknói Vilmos Új Magyar Sion 1870 szerkesztője

Fraknói (1874-ig Frankl) Vilmos (Ürmény, Nyitra vm., 1843. febr. 27.-Bp., 1924. nov. 20.): választott püspök, történetíró. -Apja Frankl Sándor uradalmi orvos. Nagyszombatban és Esztergomban tanult, ahol megkeresztelkedett, a bölcseletet és a teologiát 1862: Pesten végezte. 1864: bölcs. dr. és tanár a nagyszombati érs. főgimn-ban. 1865. VII. 23: pappá szentelték. az esztergomi papnevelde tanára lett. - 1870. V. 25: a MTA l., 1873. V. 21: r. tagja, 1873: a II. o. titkára, 1879. V. 22: főtitkára, 1889. V: másodelnöke, 1892. V. 5: ig. tagja, 1907. V. 1: tb. tagja. - 1878. III. 24: nagyváradi kanonok, 1900: szentjobbi javadalmas apát. 1897-1915: a múz-ok és kvtárak orsz. főfelügy-je, 1903: a Kisfaludy Társ., 1916: a SZIA II. szako. tagja. A magyar törtténelmi kutatások elősegítésére Rómában megalapította a Magyar Történeti Intézetet. Főként a 15-16. sz. m. tört-tel foglalkozott.

Gábriel István, Esztergom szerkesztője 1919.(Szül.1894 Esztergom- ?)Tanítói oklevelet szerez.Husz éves korában tör ki az I.világháború,bevonul és 26 havi frontszolgálatot teljesít bronz vitézségi érmet és Károly csapat keresztet kap.1918-ban leszerel és bekapcsolódik az esztergomi közéletbe, társadalmi és keresztényszociális mozgalmakba.A Tanácsköztársaság idején átvette az Esztergomi Friss Újság szerkesztését, a kommün bukása után az"Esztergom" felelős szerkesztője. 1930-ig.Népiskolai tanító, a Szent Imre utcai iskolában.Az 1949 évi iskolai államositás idején iskola igazgatóként a szülőket próbálta nyugtatni(Esztergom évlapjai 1988.357 p.)

Gerenday József, Esztergomi Lapok 1892. szerkesztő 1893-tól..

(Szül.1864-1922)Hunnia néven alapított nyomdát 1893-ban.Esztergomban és kiadóként saját újságot is alapított ePerényi Kálmánnal, amely1910-ig jelent meg.Lukács András a Lex Gerenday cimű könyve megírásához kikutatta a Gerenday család történetét.Ebből kiderül hogy az esztergomi nyomdatulajdonos Gerenday József felmenője volt a budapesti Füvészkert első igazgatója és Gerenday György,(1855-1922), az első sporttörvény a lex Gerenday megalkotója.Gerenday Rozika(1868-1926) Perényi Kálmán felesége.Perényi Kálmán Maróthy Dezső álnéven volt az Esztergomi Lapok alapitó -szerkesztője 1892-ben.

Gianits József Katholikus Gyermekvédelem szerk.1938 (Dombóvár, Tolna vm., 1914. aug. 4.-Visegrád, 1994. márc. 5.): kanonok. - Az esztergomi bencéseknél éretts., a teol-t a Pázmáneumban végezte, teol. dr. Esztergomban 1939. II. 26: pappá szent., a Szt Anna-tp-ban és Vízivárosban kp., 1940: Serédi prím. szertartója és levtáros, 1941: hittanár és tanfelügy . is. 1946-69: Tokodon plnos, közben 1948-49: é s 1963-69: az esztergomi Hittud. Főisk. teol. tanára. 1960: fősztszéki bíró, 1969: visegrádi plnos, 1977: telki c. apát. 1979. II. 4: esztergomi mesterknk., 1982: honti főesp. -Tokodon fölújíttatta a tp-ot, Visegrádon a temetőt és a kpnát. A főegyhm. állandó cenzora. - M: Bibliai tört-ek. Esztergom, 1944. - Kat. hittan. Uo., 1944. - Erkölcstan. Uo., 1944. -Hitelemzéstan. Uo., 1944. - Az esztergomi Katolikus Gyermekvédelem c.qközl-nek 1941. I-1943. X: szerk-je. 88.

Gianone Egon Katholikus Gyermekvédelem Szerk.1935.(Szül.Bp., 1910. jún. 20.-Bécs, 1999. nov. 6.): pap, rektor. - 1928: éretts., esztergomi egyhm-s kispapként a bécsi →Pázmáneum növ-e lett. A teol. mellett folytatta már 10 éves korában megkezdett zenei tanulmányait. Serédi Jusztinián érs. 1933. VII. 16: a Pázmáneum kápolnájában szentelte pappá. - Drégelypalánkon (Hont vm.), 1933. X: Nagymaroson káplán., közben letette utolsó szigorlatait és 1935. VI. 3: Bécsben teol. dr. XII. 1: az esztergomi szeminárium fundamentális tanára. - 1940. III. 29: a Pázmáneum vicerektora. 1948: hontalanná vált, mert a m. hatóságok elutasították útlevélhosszabbítási kérelmét. 1951: osztrák állampolgár. A bécsi érs. bíróság jegyzője, bírája (1998-ban is!), majd ügyésze. Alkalomszerűen segített Au-ban, Svájcban, No-ban a m. menekültek lelki gondozásában. A 60-as években az Österreichisches Biographisches Lexikon munk. m. egyh. személyek életrajzaival. →Lepold Antal rektor halála után 1971. V-1987: a Pázmáneum rektora, mint ilyen 1971. X. 23-1975. V. 6: Mindszenty bíb. vendéglátója. 1987. V. 16: pápai prelátus. XI. 11: a bécsi Stephanus-Haus papi otthon lakója. 1998: a bécsi Szt István dóm tb. knk-ja - 1969: a Szt Lázár Lovagrend nagykeresztjének birtokosa, a Gesellschaft der Musikfreunde és a Societa Dante Alighieri comitato di Vienna társ-ok tagja. - 1938. IX-1940. III: a Kat. Gyermekvédelem szerk-je. Hitbuzgalmi, társad. és cserkész témájú cikkei a Magyar Sion, Katolikus Szemle, Teológia, Religion-Wissenschaft-Kultur, Szolgálat, Magyar Nemzet, Amerikai Magyarok Vasárnapja c. lapokban. s.k. .

Gróh József

Gulya István Esztergomi Tükör 1990,Esztergom és vidéke 2007 szerkesztő..

(Szül.1969. Miskolcon.)Tanítóképző főiskolát végez,újságíró: Sansz, Cinema, Unit, Figyelőnet, Port, Pesti Műsor, Hídlap Meggyes Tamás polgármester mellett sajtoreferens..

Győrffy Sándor Muravidék főszerkesztője 2001

(Szül.1951.Kapolcs)4. 1975 óta foglalkozik művészetekkel,kisérleti szinház és film performance,mail art,fotó egyedi és sokszorositott grafika,szobrászat,installáció és térberendezés.1991 óta nemzetközi művészeti fesztiválokat szervez.

Haan Rezső

ügyvéd,Esztergami Ujság,Esztergomi Közlöny,Esztergomi Lapok,Esztergom Vármegye Hivatalos Lapja szerkesztője

(. Szül. 1838. febr. 28. Kis-Turon Hont megyében - ?)Gimnaziumi tanulmányait Esztergomban és Selmecen végezte majd jogot tanult Pesten. Ügyvédi gyakorlatra Balassa-Gyarmatra ment, hol az irodalommal kezdett foglalkozni. 1861-ben Hont vármegye másod-, majd két hónap mulva első aljegyzője lett. Az alkotmányos élet megszüntével hivataláról leköszönt és Esztergomba ment, hogy egészen az irodalomnak éljen; az Esztergomi Ujságnak főmunkatársa lett és 1864-ben a lap szerkesztését is átvette. Esztergom vármegye tiszteletbeli főjegyzője és a központi választmány jegyzője volt. Írásai több fővárosi lapban is megjelentek,így a Divatcsarnokban, Képes Családi Lapok-ban, Pesti Hölgydivatlapban, Vasárnapi Újságban és a Fővárosi Lapokban. Esztergomban 1863-ban jelent meg önálló műve "A legszebb idők emléke" címmel.Haan Rezső 1865 év végéig szerkesztette az Esztergami Újságot. Esztergomi Közlöny alapító szerkesztője, Esztergomi Lapok, Esztergom Vármegye Hivatalos Lapja szerkesztője.központi választmány tagja s jegyzője volt. Miután birtokának kezelése minden idejét igénybe vette, a lap szerkesztésével felhagyott, de irodalmi tevékenységét tovább is folytatta.

Hajdú György, Esztergom Vármegye Hivatalos Lapja 1940 szerkesztő,

Hajdú György vármegyei közigazgatásban dolgozott.Esztergom vármegye aljegyzője 1940--től Esztergom város polgármestere 1945.05.16.-1946.07.17

Halmos Ignác Isten Igéje szentbeszédgyűjtemény szerk.1896.

Halmos (1883-ig Homák) Ignác (Apátszentmihály, Pozsony vm., 1853. júl. 13.-Esztergom, 1931. júl. 15.): kanonok. - A gimnáziumot Nagyszombatban, a teologiát a Pázmáneumban végezte 1876. VII. 16: pappá szentelik. Nagylévárdon, 1877: Szárazpatakon, 1878: Modoron kp. és tanítóképzői hitokt. 1880: Esztergomban káplán., 1882: a szemináriumi prefektus, 1888: a lelkipásztorkodástan, 1892: a hitoktatástan tanára. 1894: h. rektor. 1898: a nagyszombati kanonok és városplébános, 1916. II. 29: esztergomi mesterkanonok, 1915–28: az esztergomi szeminárium rektora. - Nagyszombatban helyreállíttatta a Szt Miklós-tp-ot, a 246.000 aranykoronás költségek nagy részét, az esztergomi szeminárium renoválásának 164.000 K-s költségét egészében fedezte.

Harmai Gábor,Belvárosi Harangszó 2008.

Született Szeged, 1970. március 7. Szentelték Esztergomban 2000. június 17. Ösztöndíjas Rómában a Pontifició Universita Gregorianán 2000-01. Káplán Bp. XIII. Árpád-házi Szent Margit plébánián 2001-02. Érseki titkár 2002-03. Tanár az Esztergomi Hittudományi Főiskolán, az esztergomi szeminárium prefektusa 2003-2008. Plébános Esztergom-belvárosi Szent Péter és Pál plébánián 2008. augusztus 1-től. Ellátja az esztergomi Vaszary Kolos kórház lelkészi teendőit is 2010. augusztus 1-től. Oldallagosan ellátja az Esztergom Vízivárosi Loyolai Szent Ignác plébániát 2010. augusztus 1-től, valamint a Pilisszentléleki Szent Lélek plébániát 2012. augusztus 1-től.

Hóka Imre Esztergom Érseki Viziváros Tudósitója 1936. szerkesztő.- kiadó

(szül. Bajcs, Komárom vm., 1901. márc. 1.-Bp., 1973. máj. 1.): plébános. - 1925. VI. 21: pappá szentelik., Balassagyarmaton káplán., 1925: Budapesten a Szt Gellért Kollégium tanulmányi felügyelő és hittanár, 1929: a gellérthegyi kápolna lelkésze, 1931: Bp-Tisztviselőtelepen, 1932: Bp-Józsefvárosban kp., 1935: Esztergom-Vizivárosban plébános, 1936-46: Dorogon bányalelkész, 1936-40: az AC érs. titkára, 1937: érs. tanácsos, 1946 k. letartóztatták, a bpi Gyűjtőfogházban és Vácott raboskodott, 1955. X: egyéni kegyelemmel szabadult. Bp-Herminamezőn plébános - Munkái: Vasárnapi harangszó. 1-2. köt. Vác, 1928. (újból 1 köt-ben 1935, 500 pld.) - Szt Imre emléke. (6 konferencia) 1-6. kiad. Bp., 1930. - Korunk vándora és a katolicizmus. Konferenciák. 1-2. kiad. Uo., 1930. - Ünnepi harangszó. Uo., 1934. - Májusi harangszó. Vác, 1935. - 1934. IX. 18-1935. II: az Új Utakon szerk-je. .

Homor Imre

(Szül. 1887. Esztergom,- ? ) Tanítóképző intézeti tanár,, főegyházmegyei főtanfelügyelő,a Balassa Bálint Társaság főtitkára, az Országos Gáronyi Géza Irodalmi Társaság tagja és több más egyesület tagja. Az„Esztergom" c. lapban már 1905-ben mint tanítónövendék kezdett irni. 1907-ben az „Esztergomi Friss Ujság" munkatársa,1913-ban az „Esztergom és Vidéke" belső munkatársa lett. Közben a másik két lapba is állandóan dolgozott. A forradalom alatt felkérésre elvállalta az „Esztergomi Friss Újs¬ág" szerkesztését és ezt 1919. február 15-ig, a legválságosabb időkben végezte. A kommün után az „Esztergom" c. politikai napilap főszerkesztését és kiadását vette át. Tanítóképző intézeti tanár több helyi és országos egyesület tagja. Iskolai tankönyveket és két tanítói vezérkönyvet írt és több alkalmi kiadványt szerkesztett. Dr. Lepold kanonokkal meg¬írta az „Esztergomi Kalauz"-t.

Horák Ede, "Esztergom" szerkesztője 1899.-1900.

(Szül. 1875. máj. 18.-1916 előtt): káplán. - 1897. X. 10: pappá szentelik., székesegyházmegyei karkáplán. Esztergomban. - 1899. VII. 9-1900. XII. 31: az Esztergom szerkesztője. .

Hornig Károly, Irodalmi Értesitő 1874.szerk

Hornig Károly, báró (Buda, 1840. aug. 10. – Esztergom, 1917. febr. 9.): bíboros, veszprémi püspök, az MTA ig. tagja (1912). A pesti papnevelőben hallgatott teológiát. 1862-ben szentelték pappá. 1862-től 1866-ig a bécsi Augustineumban folytatta tanulmányait. Hazatérve a pesti papnevelőben tanulmányi felügyelő és egy.-i teológiai tanársegéd, 1870-től ny. r. tanár. 1878-ban esztergomi kanonokká és a prímási hivatal ig. -jává nevezték ki. 1888-tól veszprémi püspök, 1912-től bíboros. A kat. sajtóban számos egyháztörténeti és vallási kérdésekkel foglalkozó cikke jelent meg. 1873-tól 1878-ig szerk. a Religio c. egyházi folyóiratot. Kiadta Padányi Bíró Márton püspök 18. sz.-i naplóját (1903). – F. m. Veszprém múltja és jelene (Veszprém, 1912)..

Horváth BalázsHidlap 2003 főszerkesztő

Horváth Ferenc Magyar Sion 1887 szerkesztő

(Szül. Répcesarud, Sopron vm., 1851. okt. 16.-Esztergom, 1924. máj. 18.): rektor. - A gimnáziumot Esztergomban végezte. 1872. XI. 7: a CGH növendéke lett. 1877. V. 26: pappá szentelik. 1878. VII. 31: tért haza, Pozsony-Virágvölgy káplán. Az esztergomi szemináriumban 1879-től tanár, 1903: kanonok. és a papnevelde. rektora. 1907: c. apát, 1916: sasvári főesp. - A M. Sionba, melynek egyik szerk-je volt, cikkeket írt, részben Pannonius álnéven.

Horváth Zsolt Esztergomi Fórum 1990 szerk.szül.1931 Szerencsen.Esztergomban a Dobó Katalin gimnáziumban angol nyelvet tanított.1990-ben az MDF parlamenti képviselő-jelöltje volt.

Iványi Pám István Esztergom és vidéke 1911.aug.31-1911 oktoberig Varsányi Ignáccal közösen szerkesztette a lapot (Esztergom és vidéke 2006.51-52.sz. Bárdos-Horváth:Komárom megyei lapok és folyóiratok bibliográfiája tévesen Iványi Pál Istvánt ir) Gyermekként állitólag Oroszországból került Budapestre,ahol Iványi nevű lakos fogadta örökbe és a Pám név összekapcsolásával jegyezték be keresztneve Márkus volt,de a katolikus hitre téréskor kapta az István nevet.Esztergomban reáliskolai tanár volt. 1911-ben szerkesztette az Esztergom és vidékét.Az első világháború idején külföldön van, onnan visszatérve Esztergomba az 1919-es Tanácsköztársaság idején felajánlja szolgálatait a kommünnek, amiért 1921-ben állásvesztéssel büntetik (Komárom - Esztergom egyelőre egyesitett vármegyék multja és jelene, Komárom-Esztergom vármegyék újjáépitése Trianon után)

Jagicza Lajos Isten Igéje 1883

Jagicza Lajos László, OSB (Fadd, Tolna vm., 1833. jún. 5.-Celldömölk, 1911. nov. 4.): gimnáziumi tanár, perjel. - Iskoláit Pesten, Kaposvárt és Pécsett végezte. 1851. IX. 11: lépett a rendbe. Pannonhalmán, 1854-58: a pesti tudegy-en teol. hallg. 1854. X. 5: fog-at tett, 1858. VII.1860:tanár,teol.Pannonhalmán Komáromban gimn. tanár (1867: a pesti tudegy-en termtani és mennyiségtani tanárvizsgát tett),gimnáziumi tanár, 1873: Ravazdon lelkész, 1895-1906: Dömölkön jószágkormányzó, 1901-10: perjel, 1904-05: házgondnok is, 1910: nyugdíjas. - Munkái: Hitelemző beszédek. Zollner E. János után szabadon.átdolg.1-4évf. Esztergom,1878-1882.Az igazság. Népszerű értekezések. Montefeltrói Ágoston után ford.U.o. 1890. - Jézus Krisztus és a keretesztény igazság.után ford. Uo., 1890. - Az ultramontánok. Korregény. Bolander Konrád után ford. Uo., 1891. - Így éljetek! Tanácsok és utasítások egészségesek és betegek számára. Írta Kneipp Sebestyén. Ford. Uo., 1890. -Esztergomban 1883-94: az Isten Igéje szerk-je. - Álnevei és betűjegye: F.L. (Idők Tanúja, Isten Igéje, M. Állam, M. Korona); Faddi Lajos (uo.); Jánoki Lajos (uo.)

Jócsik Lajos,dr. Népakarat 1945 alapitó-szerkesztő

(Érsekújvár, 1910. május 4. – Esztergom, 1980. december 31.) jeles közgazdász, szociológus, író és politikus.Igazi sokoldalú egyéniség, számos szakmai publikáció és tanulmány mellett regényeket is írt, és jelentős alakja volt a II. világháború utáni magyar politikának. Bátran nevezhető a mai kor egyik új tudományága, az ökológia előfutárának. 1971-ben megjelent Az öngyilkos civilizáció - A levegő és a víz szennyeződése, a talajerő pusztulása c. műve a maga nemében az első a magyar szakirodalomban. Nemcsak a hazai környezetvédelem úttörője, de nemzetközi viszonylatban is az elsők között ismerte fel az emberiség környezet-átalakító tevékenységét és ennek veszélyeit. Ahogyan Jócsik Lajos fogalmazta meg egy könyvében: célja „időben kiáltani”, hogy még visszafordíthassuk a javában zajló környezetpusztítást. Gyerekkorát Érsekújváron a felvidéki városban és környékén élte - szerető családban, de állandó anyagi problémák között. Még csehszlovák állampolgárként Párizsba került egyetemre, így a francia tudományosság és kultúra követeként is számon tarthatjuk. A párizsi évek után Prágában folytatta jogi tanulmányait, amelynek végeztével doktori címet szerzett.Mivel határon túlra került magyarként szlovák és cseh környezetben is élt, több kultúrában is otthonosan mozgott. Jórészt ez tette számára lehetővé globális, a nemzeti gondolkodásmódon túlmutató világnézetét. Amikor az I. bécsi döntés értelmében 1938 őszén a Felvidék magyarlakta részei Magyarországhoz kerültek, Jócsik is magyar állampolgárrá vált, de a baloldali Sarló mozgalomban kifejtett tevékenysége miatt hamarosan persona non grata lett. A rendőrség le is tartóztatta, majd rendőri felügyelet alá helyezték. Emellett vagy ennek ellenére öntudatos magyar volt, első kötetét Iskola a magyarságra. Egy nemzedék élete húsz éves kisebbségben (1939) c. művét Babits Mihály Baumgartner-díjra javasolta. Ebben a művében a két világháború közötti Csehszlovákiában élt és elnyomott magyarság problémáiról írt, önéletrajzi elemekkel átszőve. A Felvidékről települt át Piliscsabára, majd Budapesten élt. Élete alkonyát javarészt Esztergomban töltötte, és itt is hunyt el 1980-ban, szilveszter éjjelén. Szellemileg és mozgalmilag a népi írók köréhez kötődött, azon belül is a Nemzeti Parasztpárthoz. Az 1943-ban megrendezett, híres szárszói konferencia egyik nagy figyelmet keltett előadója volt. 1945 és 1948 között a Nemzeti Parasztpárt budapesti titkára.Esztergomban 1945 áprilisban indit Népakarat cimmel lapot, amelyet elfoglaltsága miatt két hónap után megszűntetett Pártja színeiben 1945-ben Győrből bejutott az Ideiglenes Nemzetgyűlésbe, majd az 1945-ös választásokon a Komárom-Esztergom megyei listáról került a törvényhozásba. Mint „felvidéki szakértőt”, a Benes által kikényszerített csehszlovák-magyar lakosságcsere végrehajtásának hálátlan feladatát rótták ki rá: kormánybiztossá nevezték ki 1946-ban. A kormánybiztossággal egy időben parasztpárti politikustként a Kereskedelmi és Szövetkezetügyi Minisztérium államtitkára lett. A feladat nem volt idegen számára, mert Párizsban szövetkezeti ismereteket is tanult. A finn és dán szövetkezési formákat tartotta követendő példának, ez azonban összeegyeztethetetlen volt az itthon bevezetett kolhozrendszerrel.. 1949-ben egy Rákosi Mátyással folytatott vita után minden politikai és közéleti rangjáról le kellett mondania, vagyonát elkobozták. A Rákosi-diktatúra idején nemkívánatos személyként bujkálnia kellett, és szakíróként is háttérbe szorult. Később rehabilitálták, így munkái a nyilvánosság elé kerülhettek, de mindvégig azzal vádolták, hogy "nyugatra kacsintgat". Írásai nem egyszer évekig porosodtak hozzá nem értők fiókjaiban. Így történhetett meg, hogy Európában elsőként körbejárt témakörben megírt művének, Az öngyilkos civilizációnak kiadását addig húzták-halasztották, hogy Fritz Bade időben később elkészült Versenyfutás a 2000-ik évért című könyve hamarabb került magyar fordításban a hazai olvasóközönség elé, és aratott nagy sikert.A folyamatos mellőzés és elhallgattatás ellenére töretlenül hitt az általa képviselt értékekben és nézetekben. Formátumára és népi-nemzeti elkötelezettségére jellemző, hogy a megalázó munkakörnek szánt „szervestrágyázási” megbízatásból is a maximumot tudta kihozni. Nemcsak a problémák kulturált megoldását segítette, hanem egy új tudomány megalapítója is lett hazánkban. Túlzás nélkül megállapítható, hogy jelentős személyiség volt, mire politikai karrierjénél is fényesebb bizonyítékul szolgálnak művei. Mindazonáltal életútjáról és munkásságáról a mai napig is kevés ismeret áll rendelkezésre. Életműve szinte feldolgozatlannak és ismeretlennek mondható, bár jelentőségét egyre többen kezdik felismerni.2000-ben a Környezetvédelmi Világnapon, halálának 20-ik évfordulóján Jócsik Lajos emlékkonferenciát rendezett az Esztergomi Környezetkultúra Egyesület.Esztergom önkormányzata 2007-ben Dr.Jócsik Lajos dijat alapított a környezetvédelmi tevékenység elismerésére. p align=left>Keményfy Kálmán Dániel, Esztergom hetilap alapitó szerkesztő plébános, (Szül. 1866. aug. 11.-Esztergom, 1935. aug. 21.): plébános, író. - A gimnáziumot Nagyváradon, felsőbb tanulm-ait Budapen végezte. majd belépett a marianus ferences rendbe. Nagyszombatban, Esztergomban és Pozsonyban tanult 1889. IX. 21: pappá szent., majd a pozsonyi rházba került. 1895: világi pap lett, Budaörsön káplán., majd az esztergom-vízivárosi r.k. leányisk. hitoktatója, 1896: 1912-től vízivárosi plébános. - Munkáiból: Történeti tanulmányok. Székesfehérvár, 1892. - Ötven év alkotmányos egyházpol. 1848-1898. Esztergom, 1898. - A 19. sz. valláspol-ja. Bp. (é. és ny.n.) - Szt beszéd Szt Adalbert ünnepére. Esztergom, 1901. - A leányisk. reformja és nőnevelésünk. Uo., 1909. - Emlék-beszéd Littaer Sándor fölött. Uo., 1909. - Vaszary Kolos mint szónok. Uo., 1909. - Olvasókv. a kath. polg. és felsőbb leányisk. I. osztálya számára. Ember Károllyal. Bp., 1909. - A polg. leányisk. tanterv és rendtartás irányító elvei. Uo. (é.n.) -Stilisztika olvasmányokkal a polg. leányisk. 3. o. sz. Uo., 1910. - Olvasókv. a 2. o. sz. 5., az új kath. polg. leányisk. tantervhez alkalmazott kiad. Uo., 1910. - A m. nemz. tört-e kapcsolatban a világtört. fő Szerk. 1894-1904: Pelikán Krizsóval a Katholikus Hitvédelmi Folyóiratot, 1911. IX-1915. VI: a Kath. Gyermekvédelem c. lapot, kiad. 1895. XII. 25-1898. I. 9: az Esztergom hetilapot.

Kempelen Farkas, Esztergom és vidéke szerkesztője 1901 kismagyari Kempelen Farkas ny.őrnagy (Sz.1866 Budapest. -? )Apja Kempelen Gyula fővárosi tűzoltó parancsnok Ludovika Akadémián tanult és a I.h.gy.-ezred kötelékében kezdte katonai pályáját 1892-ben.1898-ban ideiglenesen ngugállományban.Kiss József a Hét cimű lapjának munkatársa Mezarthin néven jelennek meg versei.Majd a Vasárnapi Ujság munkatársa.1914-ben esztergomi katonakórház élelmezési tisztje. Három verses kötete jelent meg,az Esztergom és vidéke c lap szerkesztője és társtulajdonosa volt.Nagyapjának a nagyapja volt a hires feltaláló Kempelen Farkas.(Komáromés Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesitett vármegyék multja és jelene)

Kereszty Viktor, Magyar Sion szerk.. Kereszty Géza Viktor (szül.Pest, 1855.- 1926 )Pozsonyban Esztergomban és a Pázmáneumban tanult, Bécsben 1881 teologiából doktorált.. 1876: tanítóképzői tanár Esztergomban, ahol 1877. XII. 22: pappá szent. 1878: káplán Budapesten, 1879: karpap az esztergomi székesegyházban, 1882: esztergomi papnevelde tanára. 1906: pozsonyi kanonok., Munkábóli;Egy koldus Labre Benedek életrajza. Bp., 1876. - Haladás és kerség. Esztergom, 1885. - A szentírásban előforduló közmondások. Uo., 1887. - Az ósz-i szt kv-ek kánoni tört-e. Uo., 1888. - Mit olvasnak műveltjeink? Bp., 1888. - Az orleansi szűz emléke a theol. és lélektan szempontjából. Esztergom, 1889. - Az idő teljessége. ÚSz-i kortört. adatok. Uo., 1891. - Exegesis pericoparum Evangelii pro omnibus praescriptarum... Uo., 1892. - A M. Sion repertóriuma 1863-1893. Uo., 1893. - Betűjele: K.V.dr. (M. Sion). - 1890-ig Kereszty Géza néven írt. - 1887-1903: a M. Sion társ- ill. főszerkesztője

Kiss Rezső ,Esztergami (Esztergomi) Ujság 1865 októbertől ,1866 januári megszűnésig szerkesztette hirlapíró volt Pesten.

Knauz Nándor, Magyar Sion szerkesztője. 1863.(Szül.1831 Óbuda- 1989.Pozsony_. Történész, katolikus pap, esztergomi kanonok, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.1854-ben szentelték pappá, Nagyszombat szemináriumi tanár majd Esztergomban főegyházmegyei könyvtárnok és levéltárnok. Nagy Ivánnal együtt 1862-ben inditják Esztergomban a Magyar Tudományos Értekezőt ,megalapította a Magyar Siont 1863-ban.Értékes egyháztörténeti tanulmányokat adott közre az általa alapított és szerkesztett Magyar Sion-ban.Legjelentősebb műve a Monumenta Ecclesiae Strigoniensis.

Kiszlingstein Sándor, Könyvészeti Lapok 1890 bibliográfus, könyvkereskedő (Szül.1852 Léva - 1913 Bp.)Pécsen és Budapesten dolgozott mint könyvkereskedő segéd,1880-ban Esztergomban önálló üzletet nyitott.1891-től Bpesten a Gottermeyer könyvkötőcég üzletvezetője. Meginditotta a rövid életű Irodalom cimű bibliográfiai folyóiratot.Könyvészeti munkái könyvkereskedői célokat szolgáltak, de hasznos segédeszközei a tudományos kutatásnak is.Munkái ; Magyar könyvészet 1876-1885.Bp.1890.,A magyar irodalom húsz éves statisztikája 1876-1895. Bp.1896.

Kőrösy László Esztergom és vidéke 1879 alapító-szerkesztő (Szül.1856 Dömös - 1918) irodalomtörténész.Egyetemet Budapesten végezte, tanári ,bölcsészdoktori diplomát szerez.1880-tól herceg Odescalchi Gyula családjánál nevelő,1882-től esztergomi 1892- től budapesti reáliskolai tanár.1879-1882 között az Esztergom és vidéke szerkesztője, később a Magyar Hirlap munkatársa.Több regénye és irodalomtörténet tanulmánya jelent meg a folyóiratokban és önállóan.1894-95-ben Kortörténeti Könyvtár cimmel életrajzokat tartalmazó füzetsorozatot adott ki.Fő munkái: Rumy Károly élete (Bp.1880),Berzsenyi Dániel életrajza (Pozsony,1884),Vallásos költészetünk (irodalomtörténeti forrástanulmány, Esztergom,1884), A kirepült galamb regény,(Esztergom,1887), A szerelem ösvényei regény (Esztergom,1899)

Ladocsi Gáspár Kupola 1991,alapitó-szerkesztő Született Nagybajcson, 1952. június 26., pappá szentelték Esztergomban, 1977. június 18., püspökké szentelték Budapesten, 1994. május 14. Teológiai tanár az Esztergomi Szemináriumban 1977–79, közben tanulmányi szabadságon Rómában, az Institutum Patristicum Augustineumban 1979–81, tanár az Esztergomi Szemináriumban 1981–, mb prefektus is uo. 1981–82, sebargai c. püspök és tábori püspök 1994. április 18. – 2001. november 28., risinói c. püspök és a főegyházmegye segédpüspöke 2001–, tanár az Esztergomi Hittudományi Főiskolán 2001–, a PPKE magántanára is. A Prímási Főszentszék bírája 2003

Laiszky János Esztergom és vidéke 1914.szerkesztő Laiszky János nyomdász 1881-ben alapított nyomdát Esztergomban, amelyet bővített könyvkötészettel és papir és irószer kereskedéssel.Elnyerte a hercegprímás udvari szállitója címet.A nyomdát Laiszky János vezette 1938?-ban bekövetkezett haláláig,utánna fiai Kázmér és Miklós vették át a nyomda vezetését amely az 1949-ben történt államositásig létezett.

Laiszky Kázmér, Esztergom és vidéke szerkesztője 1919 nyomdatulajdonos, (Szül. 1884-ben Esztergomban - )Középiskoláit Esztergomban végezte. A világháborúban 44 hónapot a Pólában állomásozó. tüzérezrednél szolgált, a bronz vitézségi érem és Károly csapat kereszt tulajdonosa. 1916-ban lett a Laiszky János könyvnyomda és könyv kötészeti cég beltagja. 1919-ben az „Esz tergom és Vidéke" c.lap kiadását és felelős szerkestését átvette.

Lippay Lajos, Magyar Sion hetilap 1934 szerkesztő (Szül.1897,Magyarszőgyén -- 1949 Esztergom) Gimnáziumot Esztergomban végezte teologiát Innsbruckban végezte Rómában szentelik pappá 1923-ban.Hazatér 1925-ben Balassagyarmaton káplán majd Bpesten hittanár, esztergomi szeminárium prefektusa 1932-től,kanonok 1946.Munkáiból : Az ősegyház hite Esztergom 1938.Esztergomi utikönyv Lepold Antal szerzőtársa ,szerkeszti a Magyar katolikus irók könyvei sorozatot Esztergomban 1934-1944 10.15. a Magyar Sion kiadója és szerkesztője,

Marcell Árpád Esztergom,1933-35,szerk. Esztergomi Hirek 1938 kisudvarnoki Marcell Árpád(szül.Pozsony,1896 - ?): gimnáziumi tanár. - Az I. vh-ban a 307. honvéd gyalogezred tisztje, az orosz harctéren megsebesült, 50 %-os hadirokkantként szerelték le. Az Erzsébet Tudományegyetemen 1921 magyar történelem szakos tanári oklevelet szerzett és doktorált. Az esztergomi Szt Imre Gimnázium tanára, könyvtárosa, a cserkészcsapat s a X. cserkészker. vezetője, - 1933. V. 7-1938. V. 20(?): az Esztergom hetilap főszerkesztője Babits Mihály baráti köréhez tartozott.

Marczell Mihály Esztergom 1918 szerkesztő (szül. Dunaszerdahely, 1883. aug. 12.-Bp., 1962. dec. 6.): pap, egyetemi tanár, rektor. - A középiskolát Pozsonyban, a teologiát Esztergomban és Bpen végezte, 1906. VI. 26: pappá szent. Bécsben tanult tovább, 1908: telogiából doktorál. Bpesten hitoktató ,gimnáziumi tanár. Elsők közt ismerte föl a cserkészet lehetőségeit, 1913: megalakította a Regnum „fecske csapatát” (tagjai mint „öreg fecskék” dolgoztak tovább), a regnumi cserkészek főparancsnoka, a cserkésztáborozás min. biztosa, ped. szakosztályának elnöke lett. 1916: tábori lelkész az ol. fronton, a papi érdemkereszt 1. oszt-át kapta. 1918: az esztergomi szeminárium tanára. 1919: a pesti Szt Imre Kollégium és a kat. Polgári Iskola Tanárképző Főiskola igazgatója. 1919 őszétől szervezte az egy. ifj. segélyezését, kezdeményezésére alapították 1921. XI. 13: az →Országos Magyar Katolikus Főiskolai Diákszövetséget, mely XII: csatlakozott a →Pax Romanához. Utóbbi IV. nemzetk. kongresszusa rendezését ~ irányította. 1930-50: az államosításig az Angolkisasszonyok Tanárképzőjének és a hitoktatóképző Ward Koll-nak is ig-ja, oktatója. - A bpi egy. hittud. karán 1928. VII. 18: a nevelés mtanára, 1936. VIII. 18: az erkölcstan ny. rk., 1938: a lelkipásztorkodástan ny. r. tanára, 1938-52: a KPI rektora. 1939/40: és 1944/45: a Hittud. Kar dékánja, . - 1945: Mindszenty hgprím. biztosa Pesten. II világháborúban a Budán bekerített magyar alakulatokhoz intézett, a harcok beszüntetésére szólító sajtó-felhívás egyik aláírója; az amerikai katonai missz. parancsnokságától hazatérő Szt Jobb fogadásán ~ képviselte a Központi Papnevelő Intézetet. - Bp. ostroma alatt maga is mentett, a lángokban súlyos égési sérülést szenvedett. Az Egyetemi templom és a Központi Papnevelő Intézet megmenekülését a tűztől ~ imádságának tulajdonították. Vallásra, fajra tekintet nélkül, gyakran életét is kockáztatva sok menekültet rejtegetett, segélyezett. XII. 27: „Ti a hősök nemzedéke vagytok!” jelszóval a Hittud. Kar. hallgatóival megkezdte az ún. „pince-félévet”. Nagy összetartó erejének köszönhetően a növendékek nem távoztak Ny-ra. A KPI érdekében Zamercev szovjet városparancsnoknál is eljárt. Az újjáépítésben is nagy szolgálatot tett (a kerengő egyik freskója megörökíti az építkezésben segítő ~t). - 1952: megfosztották állásától, otthonától, s élete végéig „megbízott előadóként” oktatott, vizsgáztatott a Hittud. Karon (e kapcsolat miatt házkutatást viselt el), folytatta hithirdető, lelkipásztori, írói munkálkodását. A kommunista diktatúra úgy tartotta számon, mint akinek „körzete félelmetes, neve fogalom, és az emberek gyűrűje övezi életét”. - Maradványait Fábián János rektor a Farkasréti temetőből (édesanyjáéval együtt) 1988: az Egyetemi tp. kriptájába vitette át. - Főmunk. volt a Katolikus Nevelés folyóir-nak, 1918. XI. 24-1919. III. 15: az Esztergom c. hetilap főszerk-je és kiadója. - Bpen 1933-44: közzétette Az angolkisasszonyok vezetése alatt álló r.k. tanárképző főisk. 1932/33-1943/44. értes-t. - Írói álneve egy. hallgató korában Kisudvarnoki. Péch Mária-M.I.

Maróthy Dezső lásd Perényi Kálmán

Maszlaghy Ferenc, Irodalmi Értesitő,1876, (Szül.1839 - ) kanonok.Esztergomban tanult hittudományt,káplán Karancsságon,Muzslán, pozsonyi főgimnáziumi hittanár.1871-től esztergomi liceumi tanár 1881 budai vár plébános,1889 kanonok.Számos könyvet írt,utijegyzeteket,művészeti könyveket,pl.Esztergomi primási képtárban lévő művek jegyzéke.

Michels Antal Belvárosi Harangszó 2001 (szül.1964. )Esztergom,-Budapest főegyházmegye papjává szentelték 1986 május 31.Esztergomi belvárosi templom plébánosa 2001-től.Majd missioba megy.Jelenleg bereg-ugocsai esperes, beregszászi plébános Ukrajnában,Kárpátalján a Munkácsi Római Katolikus Főegyházmegyében.

Molnár (Nepomuk) János,Isten Igéje 1881 (szül.Tát,1850 - 1919 Esztergom) kanonok.A teologiát Esztergomban végezte 1872 szept.21. pappá szentelik. Esztergom - Belvárosban káplán, 1880 Esztergom - Viziváros plébános majd Komáromban plébános 1882, az eszterházi kerület országgyűlési képviselője 1896-ban.Esztergomi kanonok 1903, Politikai szereplését 1890-ben kezdte A Néppárt egyik elnöke, 1898 országgyülési vezére az őszi obstrukció után, II.a békepaktum aláirója.

Munkácsi Kálmán, Esztergom és vidéke szerkesztője 1896 (Szül.1866 Esztergom - 1901 Esztergom) Középiskoláit Kalocsán és szülővárosában végezte,majd jogi pályára lépett.Vallás és közoktatási minisztériumban, majd a vallási és közalapitványi uradalomban vállat állást. Munkatársa lett a Pesti Hírlapnak, az 1889-i világkiállitáson a lap párisi tudósitója volt, hasonló megbizatással volt Londonban és Amsterdamban.Betegeskedése miatt Olaszországban volt egy ideig. 1895-ben visszatér szülővárosába, ahol az Esztergom és vidéke szerkesztője volt 1901-ben bekövetkezett haláláig.

Muzslai Zsitva János Szabad Esztergom,1945-49 alapitó - szerkesztő (szül.1922 Muzsla - 1970 Esztergom) Eredeti családneve Zsitva János, újságiróként vette fel nevébe szülőhelyét.Nagyon szegény családban élt tizenévesen dolgozott és a nehéz zsákok hordásában megszakadt a tüdeje.A falu körorvosa volt akkor dr.Buga László és megmentette az életét.Közben felfigyelt a jó eszű gyerekre és segitette a tanulásban, majd asszisztensként maga mellé vette. Már 18 évesen jelentek meg írásai az akkori Csehszlovákia Ifjuságunk c.országos lapban 1940- ben Szabad Szó, 1941,Esztergom Vármegye 1942, elbeszéléseket, verseket újságcikket írt. A háborúban részt vett a baloldali ellenállásban Esztergomba telepedett át a háború után, belépett a Nemzeti Parasztpártba és Jócsik Lajos ösztönzésére megalapitja Szabad Esztergom cimmel a Nemzeti Parasztpárt lapját, amelynek szerkesztője volt a megszűnéséig. Kiemelten foglakozott a Csehszlovákiában élő magyarok 1946 - tól folyó kitelepítésével.Saját szüleit is át kellett menekitenie Muzsláról. A Szabad Esztergomban sok cikket írt a kitelepitésekről. Külső tudósitoként működik, elöbb Dorogon majd a nyergesujfalui Viscosa gyárban dolgozik.

Muzslai Zsitva Ágnes (szül.1952 Esztergom ,) kisgyermekként egyike a gyermekbénulási járvány áldozatainak. Mozgássérülése nem akadályozta a tanulásban és a munkában könyvtár - pedagogia szakos tanári képesitést szerez.Könyvtáros-népművelő Labor MIM, majd a Primási Levéltárban és a Bibliotékában katalogizálási munkát végez.1989-ben belép az MDF esztergomi szervezetébe, ahol három évig volt tag. A rendszerváltás után kezd irni különboző lapokba, Keresztény Élet, Esztergomés vidéke, 24 Óra, Népszabadság, 1996-tól a Komárom-Esztergom megyei Hirlap helyi tudósitója, Hidlap 2003-2010.A Relabor Rehabilitációs Célszervezet Kft. számára vállalati lapot tervez és szerkeszt Érintő cimmel 1995-2000- ig.Önálló kötete Mindszenty biboros esztergomi székfoglalása, Esztergom, 1995

Nagy Iván Magyar Tudományos Értekező 1862 (szül.1824 Balassagyarmat - 1898 Horpács.)Történész.Apja Nógrád megye levéltárosa volt és már fiatalon bevezette fiát a forrás kutatásokba.Jogot tanul, népdalok,népmesék gyüjtésével is foglalkozik, részt vesz a szabadságharcban, bujdosni kényszerül, az MTA megbizásából Itáliában Velence levéltárában kutat, Lodovico Gritti kalandor magyar kormányzó(1526) életéről talál emlékiratokat Amnesztia után visszatér és a családok kutatásával is foglalkozik.Legnagyobb műve a Magyarország családjai.Knauz Nándorral közösen inditja az Esztergomban kiadott Magyar Tudományos Értekezőt 1862-ben.

Nagyfalusi Tibor Esztergom és vidéke főszerkesztője 1995.05.-12. (Szül.1937.08.08.Érsekújvár - 2014.07.11.Esztergom )A tanári diploma megszerzése után Esztergomban a Dobó Katalin Gimnáziumban tanított, majd népművelő a Művelődési Házban 1968-ig, Dolgozók Gimnáziuma tanára 1968-75- ig, 1975-1998.Babits Mihály Városi Könyvtár igazgatója,nyugdijba vonulásáig. Alapitója az Esztergomi Klubszinpad amatőr szinjátszó csoportnak, az 1980-ban ujra megalakult Balassa Társaság tagja és az Esztergom Évlapjai szerkesztői munkatársa, az Istergranum Eurorégió Átkelő című kulturális folyóirat szerkesztő munkatársa.

Németh Pál Földmivesvilág 1919-1920 Németh Pál biztositási titkár, a Gazdaszövetség esztergomi kirendeltségvezetője.Politikai karriert akart csinálni ,kisgazdapárti képviselőjelöltként.Bérbe vette Gerendaytól az Esztergomi Lapokat és Földmivesvilág cimen adta ki.A dorogi választó kerületben jelöltette magát a képviselő választáson,de alul maradt.

Németh Zsolt Hidlap főszerkesztő 2004-

Néveri Ferenc Igor Esztergomi Riport 2005 szerkesztő, Hidlap 2006. főszerkesztő Esztergomban főiskolai tanulmányai után, 2000- ben az esztergomi rádiónál volt hirolvasó, majd a helyi tv - nél volt műsorvezető, riporter, egy kisebb fővárosi kereskedelmi tv- szerkesztő-asszisztens, majd 2003 Interaktiv Kft.-nél van, 2004 -2006. HIR tv műsorvezető,majd a Fehérvárrádió munkatársa, majd Forrás Rádiónál van, majd az Echo tv műsorvezetője.

Novák Ödön Katholikus Gyermekvédelem szerkesztője 1922-35 Pollák Miklóssal együtt Novák Ödön József, OSB (Kőszeg, Vas vm., 1900. febr. 10.-Balatonfüred, 1937. jún. 19.): gimnáziumi tanár. - Az I. vh-ban szakaszvez. 1920. VIII. 8: lépett a r-be. Pannonhalmán teol-t, a Pázmány Péter Tudegy-en 1926: végzett. 1925. VI. 1: ünn. fog-at tett, 1926. VI. 29: pappá szentelik Kőszegen, tanit Esztergomban 1927,majd Pápán gimnáziumi tanár 1929, Ravaszdon lelkész 1936. Írásai: kőszegi bencés gimn. értes. (1926/27: 250 é. gimn-unk tört.; A 200 éves gimnázium jubileumi ünnepsége), esztergomi bencés gimn. értes. (1928/29: Szt Benedek Regulájának 1400 é. jubileuma)

Nógrádi Jenő dr.Esztergom és vidéke szerkesztője, 1892. (Szül.1868 Esztergom - ?) Tanulmányainak elvégzése után középiskolai tanár esztergomi, majd sümegi reáliskolában és Győrben felső kereskedelmi iskolában. Szinjátékokat írt , amelyek az Esztergom c.lapban jelentek meg 1904-ben , könyve: A sümegvidéki nyelvjárás,1896. cikkei különböző lapokban jelentek meg, az Esztergom és vidékét szerkesztette 1892-ben. Esztergom-vidéki Régészeti és Történelmi Társulat tagja.

Ompolyi (Mátray )Ernő Esztergom 1874 alapitó-szerkesztő (Szül.1846 Fót - ? ) Nagyszombatban tanult,budapesti egyetemen jogot tanult.Toldy Gerenc ösztönzésére kezd irni a "Politikai Hetilapban" ,"Magyar korona","Budapesti Hirlap"hasábjain jelennek meg cikkei.Később a "Magyar Polgár" a Budapesti Napilap" a "Váczvidék" a "Magyar Jegyző" és a "Községek Lapja" szerkesztője volt. 1874-ben indította az Esztergom című hetilapot, amelynek a szerkesztését 1877-ben Rényi Rezsőnek adta át(Bárdos László -Horváth Géza: Komárom megyei hirlapok és folyóiratok bibliográfiája tévesen tulajdonitja az Ompolyi nevet Rényi Rezsőnek)

Okányi Lajos Esztergom szerk.1889 ( szül. 1869. aug. 15. Szakolca - ? ); a gimnazium I-IV. osztályát szülőhelyén, a felsőbbeket az esztergomi főgimnaziumban és az érseki lyceumban végezte, a teologiát ugyanott hallgatta; a budapesti egyetemnek is hallgatója volt, hol 1895-ben a kanonjog doktorává avatták. Az esztergomi kir. érseki tanítóképző-intézetnél 1890-92-ig és 1895-96-ig mint a német nyelv tanára működött. 1891. dec. 20. áldozópappá szentelték fel és a főszékesegyház karkáplánja lett. 1899. jún. 20. Szakolca város plébánosa lett. Munkáiból: Az esztergomi tanitóképző- intézet története Esztergom, . A székeskáptalanok ellenőrzési tiszte. Egyházjogi tanulmány. Esztergom, 1896. (Különnyomat a M. Sionból). Szindarabok ; A párizsi éjszaka, vagy: szökik a polgármester, vígj. három felv. Esztergom, 1897. (Az esztergomi kath. legényegylet mulattató könyvtára 3-5). , Lepjük meg őket. Bohózat 1. felv. Esztergom, 1898. ,1848 vagy az úr és jobbágy. Eredeti szomorújáték. Esztergom, 1899. (A szabadságharc ötvenéves évfordulója alkalmából az esztergom-szentgyörgymezei polgári olvasókör műkedvelői adták elő). , Narodenie Pána… , Vitezstvo Meskiasa… ,Prihod spasitela … (Karácsonyi tót színjátékok). Mint a «Jézus szent gyermeksége művének» aligazgatója, szerkeszti az említett társulat évkönyveit, melyből évenként két füzet jelenik meg. Szerkesztője volt az Esztergom c. hetilapnak 1898. január 16-tól - 1899. július 8-ig.

Osvai László dr. Kór - Lap 1991. (Szül.1953.04.18.Budapest ) középiskolai tanulmányait az óbudai Martos Flóra Gimnázium biológia tagozatán végezte.Az érettségi évében vették fel a Semmelweis Orvostudományi Egyetemre, melyet 1977-ben végzett el.Ezután az esztergomi kórház belgyógyászatára kerül.Szakvizsgái ; 1982:belgyógyászatból, 1989: tüdőgyógyászat, 2001: családorvosi szakvizsga.Az esztergomi Tüdőgondozó vezetője 1996-tól a mai napig is.Esztergomban telepedett le, felesége dr.Moharos Judit esztergomi születésű fogorvos, négy gyermekük született.Közéleti tevékenysége; 1998-2010-ig az esztergomi önkormányzati képviselőtestület tagja.Kórház tanácsnok, majd az Egészségügyi illetve Népjóléti Bizottság elnöke.1991-ben alapítja Kórlap című újságot, mely kezdetben papiralapon később 2003-tól internetes online folyóiratként foglalkozik rendszeresen a kórház aktuális kérdéseivel is.Könyvei; Az esztergomi Vaszary Kolos kórház építéstörténete.Esztergom,2000., Az esztergomi Vaszary Kolos kórház története 1902-2002. Esztergom,2002., Orvosportrék Esztergomból,(1.kötet)Esztergom, 2000. ennek folytatásaként a 2.kötet 2013-ban jelent meg. Dr.Szállási Árpád orvos-történész irásait gyűjtötte össze Orvostörténeti mozaikok cimű kötetekben 1.köt.1998. 2.köt. 2010. Köreműködött Feichtinger Sándor önéletrajzi ,kultúrtörténeti jelentőségű munkájának kiadásában.

Papp János Hidlap főszerkesztő 2005 (Szül 1945-2010 Dunabogdány) a Marosvásárhelyi Rádió Hargita megyei tudósitója, 1991-1995, a Pest Megyei Hirlap és az Esti Hirlap munkatársa, belpolitikai rovatvezetője volt.1997-től 2004-ig az MTI újságirója volt, majd a Magyar Hirlapnál dolgozott.

Pékh Gyula Esztergom Vármegye Hivatalos Lapja 1943.szolgabíró ,főispáni titkár (1934) műkedvelő zeneszerző is volt ( Esztergom és vidéke 1934.04.01.Esztergomnak uj zeneszerzője van Pékh Gyula főispáni titkár)

Perényi Kálmán Esztergomi Lapok 1892 alapitó-szerkesztő Maróthy Dezső álnéven. 1863-ban született Esztergomban, Budapesten fiatal jogászként több szépirodalmi lap munkatársa volt és szoros baráságban állt Reviczky Gyula költővel.Talán ez indította arra, hogy szülővárosába visszatérve önálló újságot alapítson. Perényi Kálmán jogi pályafutása során magas rangra tett szert, 1907.-től Esztergom vármegye alispánja

Pollák Miklós Katholikus Gyermekvédelem1922-35 szerkesztő Novák Ödönnel együtt Pollák Miklós (szül. Sárkányfalva, Esztergom vm., 1903. okt. 22.- 1964 márc.27.Esztergom) kanonok, A teologiát Esztergomban végezte, 1927-ben szentelik pappá Érsekvadkerten, 1928 :Esztergom Belvárosban káplán, 1935:Pilismaróton, 1939:Esztergom-Vízivárosban, 1946: Dömösön plébános. 1948: ellátta a visegrádi pléb-t is. 1951: bányalelkész Dorogon. 1954. VI. 30: esztergomi mesterknk., 1958-59: 1959, az Árpád-kori ásatások elöljárója, Az Országos Béketanács Katolikus Bizottságának Komárom m. elnöke. - 1922-35: szerk. Novák Ödönnel az esztergomi Kath. Gyermekvédelem c. közlönyt.

Pongrácz Lajos(sz:1815-1889.)Óvári és szentmiklósi Pongrácz Lajos Felsőtúron született. Tanulmányai után Hont megyében szolgabíráskodott Nagy lelkesedéssel vett részt a reformkori küzdelmekben. 1841-től Kossuth Lajos lapjának a Pesti Hírlapnak munkatársa, a szabadságharc eseményeit a Honti Krónika című lapjában örökítette meg. A szabadságharc bukása után az Alföldön, majd Hont megyében különböző közigazgatási feladatokat látott el. Hont megye főjegyzőségéről 1861-ben lemondott, majd 1863-ban Esztergomba költözött és itt egészen az irodalomnak élt, 1865-ben visszatért Hont vármeg

Porubszky Lajos, Diákújság ,Diákszárnyak 1941-42 Porubszky Lajos az érseki tanitóképző növendékeként szerkesztette ezeket az iskolai önképzőköri kiadványokat.Az önképzőkörön belül pedagógiai szeminárium is működött 1932-től. Szépirodalmi , művészeti alkotást, tudományos dolgozatokat is bemutattak.(Esztergom és vidéke 1941. 15,99,102 számokban beszámoló az érseki tanitóképző szemináriuma irodalmi estjeiről,_) Esztergomban tanitott Porubszky Lajos nevű tornatanár (1913 -2004) aki csak névrokona a Diákújságok szerkesztőjének.(2004.jan.15. In memoriam Porubszky Lajos)

Prohászka Ottokár, Magyar Sion folyóirat szerkesztő 1894 ,Esztergom hetilap szerkesztő és kiadó 1898-1910. Prohászka Ottokár (Nyitra, 1858. okt. 10.-Bp., 1927. ápr. 2.): megyéspüspök, A gimnáziumot Losoncon, Nyitrán, Kalocsán és Esztergomban végezte. Mint esztergomi egyházmegyés kispap 1875: a CGH növ-e. 1881. X. 30: Rómában pappá szentelik., filozofia és teologia dr. 1882: tért haza. Esztergomban káplán., 1883: a líceum lat-gör., 1884: a szeminárium dogmatika tanára, 1890: spirituálisa is. 1901: a férfiaknak tartott lelkigyakorlataival vált országosan ismertté. - 1904. III. 4-1905. XI. 6: a bpi egy. dogmatika tanára. A kir. 1905. X. 17: székesfehérvári pp-ké nevezte ki, X. Pius p. XII. 11: erősítette meg, XII. 21: Rómában fölszent. Székét 1906. I. 21: foglalta el. - →Farkas Edittel megalapította a →Szociális Missziótársulatot. Az I. vh. után az első nemzgyűl-ben Székesfehérvár képviselője, a Ker. Nemz. Egyesülés Pártjának elnöke; a kormány elnökségét is fölajánlották neki. - 1909. IV. 29: a MTA l., 1920. V. 5: r. tagjává vál., 1915: a SZIA alapító, 1926: a Kisfaludy Társ. tagja. - 1895. XII. 25-: az Esztergom hetilap alapító főmunk., 1898. I. 16-1910. VI. 27: kiadója. A bpi Egyetemi templom szószékén kapott agyvérzés után halt meg (emléktábla a szószék alatt). -

Prokopp Gyula, ügyvéd, az Esztergom és vidéke tulajdonosa és szerkesztője 1901,-1910 (Szül.1860 Óbuda - 1925 Esztergom) Prokopp János építész fia.Esztergomban a Szent Benedek rendi főgimnáziumban érettségizik, jogi pályára megy Pesten tanul, Esztergomban ügyvédjelölt Niedermann Pál ügyvédnél 1893-tól, 1899-ben ügyvédi vizsgát tesz irodáját megnyitja a Buda u.485 sz.házában ( ma Sissay u.1.) Megnősül 1900-ban felesége Brenner Irma ( Brenner fűszernagykereskedő lánya) az Esztergom és vidéke lapkiadó a házában volt, Ő volt az újság tulajdonosa és szerkesztője 1901- 1910-ig. Aktívan részt vett a város közéletében, Esztergom vidéki Régészeti és Történelmi Társulat tagja, Esztergomi Kereskedelmi Társulatnak is tagja, 1910-ben Esztergom városfőügyészévé választják. Az Esztergom és vidéke kiadását és szerkesztését át adja Dénes Aladárnak. Váratlanul agyvérzésben hunyt el 1925 március 8.-án.

Rényi Rezső, (sz. 1827-1899.)Iskoláit Esztergomban a bencés gimnáziumban végezte. Bölcsészetet, teológiát,majd jogot tanult. Zólyom vármegyében kezdte meg pályafutását. Tevékenyen részt vett az 1848-as szabadságharcban is.Esztergomban 1865-ben a városi törvényszék elnöke lett,majd ügyvédi pályára tért és a jogtudomány mellett az irodalomnak szentelte életét. Az Esztergomi Közlöny, munkatársa, majd az Esztergom szerkesztője, de más lapokba is írt értekezéseket, cikkeket. Pedagógiai, jogi művészettörténeti munkái jelentősek Réthey Prikkel Marian , lásd Prikkel Marian

Reviczky Aladár, Esztergom 1919 okt,19. 26.,szerk. Katholikus Gyermekvédelem szerk.1920 Reviczky Aladár, revisnyei (Esztergom, 1874. máj. 1.-Esztergom, 1921. aug. 7.) az esztergomi papnevelde helyettes igazgatója, öccse dr.Reviczky Gábor Esztergom vőármegye főjegyzője - 1885-92: az esztergomi bencés gimn-ban tanult, a teologiát Budapesten végezte, 1897. VI. 12: pappá szentelik. Hidaskürtön káplán., 1898: Komáromban, 1900: Léván hittanár, 1901: kp. is. 1903-12: a lazarista rend tagja, 1915: Bp-Vízivárosban kp., 1916: ideigl. missziós szabadságon, 1918: az esztergomi papnev. ig-helyettese. - Munkái: Miért boldogtalan oly sok házaspár? Vagyis a vegyesházasságról. Bp., 1907. - Az elrejtett kincs, amelyről még kevesen tudnak, vagyis: a gyakori szt áldozás. Bp.., 1907. (uaz Népiratkák 241.) (tótul is) - Isten nevét hiába ne vegyed.Bp.., é.n. (Új kiad. Uo., 1913) - A gyakori és mindennapi szt áldozásról. 2. bőv. kiad. Uo., 1908. - Krisztus testének és vérének gyakori vétele. Uo., 1908. - Vissza a gyakori szt áldozáshoz. A művelt közönségnek ajánlva. Uo., 1908. - Imák és intelmek a m. kath. hadfiak sz. Írta Molnár Vid Bertalan. 11. kiad. Átd. Uo., 1909. (12. kiad. Uo., 1915) - Az Oltáriszentség. Uo., 1909. - Baylon Szt Paszkál. Írta L. A. de Porrentury. Ford. Uo., 1909. - Jöjj, Uram Jézus. Gyakran áldozó fiúk és leányok imakv-e. Szyllaba Emillel. Uo., 1910. - Jöjjetek hozzám mindnyájan. Röpirat a mindennapi szentáldozásról. Uo., 1910. (Új kiad. Uo., 1914) - Mindennapi lelkiismeret. Uo., 1910. - Mindennapi lelki kenyér. Uo., 1910. - Előadások az Oltáriszentségről. A 20. nemzetk. kölni euch. kongressz. alapján. Uo., 1911. - Jézusom, szeretlek. Gyakran áldozó gyermekek imakv-e. Uo., 1911. - Mindennapi kenyerünk. Gyakran áldozók imakv-e. Uo., 1912. - Bízzál fiam! Imakv. sebesült katonák sz. Uo., 1914. (ném., tót, horvát, lengy. is) - Herr, erbarme Dich unser Gebete der Heimgebliebenen während der Kriegszeit. Übers. v. Berzsenyi. Uo., 1914. - Uram, irgalmazz nekünk. Az itthonmaradtak imádságai a háború idejére. Uo., 1914. (ném. és tót is) - Elesett hőseinkért. Imafüzet. Uo., 1915. - Levél a harctérre hőseinknek. 1-2. levél. Uo., 1915. - Keresztút a háború idejére. Uo., 1916. - Oktatások és imák kat. katonák sz. - Imák és intelmek a háború idejére. Uo., 1916. - Tábori misszió. Uo., é.n. - Kat. asszonyok és leányok misszióegyesülete. Esztergom, 1920. - Kiskunmajsán 1909. I-1910. I: a Reménységünk, 1919. X. 19: az Esztergom és 1920-21: a Katholikus Gyermekvédelem szerk-je. - Írói neve: Reviczky Aladár CM (1903-12).

Reymann János Gyümölcstermelési Értesitő 1935-44

Rózsa Vitál Esztergom vidéki Régészeti Társulat Évkönyve 1890,1898,1900 szerkesztő Rózsa (1881-ig Rosenberki) Vitál János, OSB (Pápa, Veszprém vm., 1857. febr. 18.-Zalaapáti, 1930. dec. 19.): gimnáziumi tanár, perjel. - 1875. VIII. 29: lépett a r-be. Pannonhalmán teol-t, a bpi tudegy-en lat-gör. szakot végzett, 1880. VIII. 18: ünn. fog-at tett, IX. 24: pappá szent. Pannonhalmán hitszónok, 1881: Komáromban gimn. tanár, 1886: Pannonhalmán főisk. tanár, 1888: Esztergomban gimn. tanár, 1910: Komáromban gimn. ig., 1912-30: Zalaapátin perjel, 1914-19: házgondnok is. - Az Esztergom-vidéki Régészeti és Tört. Társulat titkára, a Műemlékek Orsz. Biz-a l. tagja. - 31 sztbeszéde: Szt Gellért (1898-1909). - M: Horatius szatírái. Ford. és magy. 1-3. füz. Pozsony-Bp., 1894-97. (Tanulók kvtára 61, 63, 69.) - Esztergomi Régészeti és Tört. Társulat évkv-e. 1896, 1898, 1900. 1-3. köt. Szerk. Esztergom, 1898-1900. - Egyh. beszéd Szt Imre hg. ünnepén. Uo., 1896. - Titkári jelentés az Esztergom-vidéki Régészeti és Tört. Társulat II. é. működéséről és állapotáról. Uo., 1897. - Qu. Horatii Flacci Satirae III. f. Bp., 1898. (Latin isk. Classicusokhoz való praeparatio) - Ünnepi beszéd a kerségnek tizenkilencszázados, a m. kerség és kirság kilencszázados évford-ja alkalmával... Esztergom, 1900. - A gör-róm. mithológiából és tört-ből kölcsönzött szállóigék. Uo., 1907. (Klny. esztergomi bencés főgimn. értes.)

Ruda Gábor Muravidék 2001-től szerkesztő.Szül 1953 Budapest.Középiskolai tanár, oktatáskutató.Fényképezéssel, filmezéssel,komplex kulturális programok és kutatóexpediciók szervezésével foglalkozik

Sarkady István, hírlapíró és szerkesztő,Esztergomi Népújság 1879 kiadó-szerk.,Új Esztergom 1879,szerk.,EszterGo Misi élclap,1879 kiadó,szerk.Esztergom és vidéke 1879.jún.1. szerkesztő hírlapíró és szerkesztő,(szül. 1834. dec. 24. Gyöngyösön - 1892.dec.8.Bp.) a gimnaziumot Gyöngyösön végezte; a bölcseletet 1852-53-ban az egri liceumban tanulta. Azután felvették a veszprémi papnövendékek sorába s a pesti központi papnevelőbe küldték; itt végezte a négy évi teologiai tanfolyamot. Azonban fölszenteltetése előtt búcsút vett a papi pályától és teljesen az irodalmi pályán működött. Mint növendékpap a Katholikus. Hetilapba és a Religióba írt; 1855-ben pedig a Török János bécsi Magyar Sajtójába lépett fel a világi irodalom terén. 1857-ben az akkori összes szépirodalmi lapok közöltek tőle eredeti történeti beszélyeket. 1858-ban segédszerkesztője volt a Boros Mihály által szerkesztett Társalgó c. népies irányú lapnak. 1860. aug. átvette a Népujság szerkesztését, mely később Sárosy Gyula számüzetéséből való visszatérésekor Trombita címet vette fel, azt 1861. márc. 2-tól május 31-ig szerkesztette, mikor a szerkesztéstől rendőrség eltiltotta. 1862-ben a Sárosy-Albumot szerkesztette; ebben a Sárossy Gyuláról írt cikke miatt hat hónapra elítélték, melyből egy hónapot a Károly-kaszárnyában ki is töltött 1863-ban, de azon év nov. 19. Erzsébet királyné nevenapja alkalmából többi politikai fogolytársaival együtt kegyelmet nyert. 1864-re Hajnal cz. naptárt szerkesztett; majd később bécsi leveleket írt a Pesti Naplónak nyíl jegy alatt. 1879-ben és 1880. május 20-áig az Uj Esztergom c. lapot szerkesztette; 1879-ben az Esztergom és Vidéke c. lapot szerkeszti, de attól három hónap után megvált. 1880-ban visszatért Budapestre és fölelevenítette a Trombita c. lapját, de az csak pár hónapig jelent meg. 1885-ben a Nemzeti Politika főmunkatársa lett. Munkái:Történeti beszélyek. Pest, 1858. Két kötet.,Arany hullámok a történelem tengeréből. Pest, 1859. (Beszélyek.) Hajnal. Arcképekkel és életrajzokkal diszített album, szépirodalmi függelékkel. 1863. (ism. M. Sajtó 265. sz.) 1868. Bécs, 160 arcképpel és 1873. Bpest. Három 4rét kötet körülbelül 500 kőnyomatú arcképpel. Jegyei a Pesti Naplóban báró Kemény Zsigmond szerkesztése alatt a kiegyezés előtt: nyíl jegy a vezérczikkeinél; a Nemzeti Politikában pedig (X) jegy alatt politikai szemléket írt.

Sebő József, Esztergom és vidéke 1987-95. Tanulmányai befejeztével Esztergomban élt 1984 és 1995 között. A Városi Tanács VB művelődési osztályának munkatársa volt, majd 1987-től a Tanitóképző Főiskola tanársegéde, majd adjunktusa 1995-ig." Az Esztergom és Vidéke műsorfüzet formájában indult, többek - Simon Tibor ,Koditek Pál, Nagyfalusi Tibor segitségével .1988- ban csatlakozott hozzánk Bencze Csaba Attila, aki szakértelmével sokat lenditett a lap ügyén." - irja Sebő József kérésemre elküldött életrajzában - " 1991-ben ő vette át a lap szerkesztését, majd egy év után ismét én szerkesztettem a lapot 1995-ig, Veszprémbe való költözésemig. Azóta a veszprémi Padányi Katolikus Gyakorlóiskola tanára,illetve koordinátora vagyok ( a gyakorlóiskolai ügyek felelőse ) .Veszprémbe való költözésem óta írtam öt könyvet.A legutolsó : A katedra túloldalán.Pályakezdő pedagógusok füveskönyve címmel jelent meg."

Séda Ernő, Irodalmi Értesítő 1877 szerkesztő róm. kath. lelkész, később bankhivatalnok(, szül. 1851. június 27. Chinorán /Nyitra m/ - 1898 Bp.),Tanulmányait Pozsonyban és Sopronban végezte. 1868-ban esztergomi papneveldében tanul,1874. júl. 26. áldozópappá szentelik.. Segédlelkész volt Budapesten, 1882-től főszentszéki jegyző Esztergomban; 1888. pápai t. kamarás. Később a papi pályát elhagyta; áttért az ev. reform. vallásra és bankhivatalnok lett Budapesten. Szerkesztette az Irodalmi Értesítőt 1876-ban Esztergomban (Maszlaghy Ferenccel együtt. Ism. Religio 9., 10. sz.) Álnevei és jegye: Sajó, Hernádi, Gemini, Veritas, Sd. (a hazai egyházi kath. napilapokban és folyóiratokban 1866-1882)

Simándi Béla Esztergom Vármegye 1941 (1899 Nagyszombat - 1969 Budapest ): költő, író, újságíró. A lévai tanítóképzőben tanítói oklevelet szerzett. Az I. világháborúban katona volt. Első publikációi háborús élményeiről szóltak. A 20-as években különböző lapoknak dolgozott, kisregényei és verseskötetei is jelentek meg. Mint fiatal írót baráti kapcsolatok fűzték Móricz Zsigmondhoz, Tersánszky J. Jenőhöz, Szomory Dezsőhöz, Krúdy Gyulához, Tóth Árpádhoz, Szabó Dezsőhöz, Szini Gyulához, Szabó Pálhoz és Veres Péterhez. A Nagyszombati Híradó és Tanyai Írások, később vármegyei népművelési titkárként az Esztergom Vármegye cimű lap kiadója és szerkesztője volt 1941-1943, volt. 1932–37-ben a hódmezővásárhelyi tanyavilág aranyadhalmi tanyai isk.-jában tanított. Tapasztalatai késztették a haladó írók és tanyasi parasztok hódmezővásárhelyi író-olvasó találkozójának megszervezésére (1935). Ebben az időben ismerkedett meg a földmunkásmozgalom vezetőivel, így Dobi Istvánnal is és került kapcsolatba az FKgP-vel. 1945 után a Kis Újság vidéki kiadásának főszerk.-je, 1948–49-ben a Szegedi Napló főszerk.-je, 1949–52-ben a szegedi Kis Újság rovatvezetője, 1953-tól 1957-ig, nyugdíjazásáig az Orsz. Takarékpénztár (OTP) Sajtóosztályának munkatársa volt. 1957-től a Szabad Föld és a Magyar Nemzet megbízott munkatársaként cikksorozatban számolt be a parasztság megváltozott életéről, eredményeiről. – F. m. Tél és más elbeszélések (Bp., 1921); Szomorú könyv (versek; Bp., 1922); Egy zászló története (diákr.; Esztergom, 1923); Aranykereső (versek; Esztergom, 1924); Kisvárosiak (kisr., Esztergom, 1925); Gyónás (versek, Bp., 1930); Tanyai írások (füzetsorozat, Hódmezővásárhely, 1934, 1935); Mi kell a magyar népnek? (Bp., 1937); A mai puszta (szociográfia, Újpest, 1938, Bp., 1943); Vándor-cirkusz (r., Bp., 1940); Férfiének (versek, Esztergom, 1942); A költő (Petőfi Sándor) gyilkosa (r., Bp., 1942); Néhány szó a népművelésről (tanulmány, Bp., 1943); Álombárka (kisr., Bp., 1943); Magyar levelező (tanácsadó és mintakönyv különböző levélíráshoz, Bp., 1944); Róka a kert alatt (bábjáték, Tóth Lenkével, Bp., 1950); Egészségügyi nevelés az iskolán kívül (Szabó Lászlóval, Bp., 1956)

Sinka Ferenc Pál , Esztergomi Hírlap szerkesztője 1892_94. Esztergom Évlapjai 1925-1938 (sz.1867 Esztergom - 1942 Esztergom) közgyám,tanár,lapszerkesztő, Sinka Pál, apja Sinka Ferenc építőmester volt.(szül.1867, Makó - 1942,Esztergom) tanár az esztergomi főreáliskolában,majd városi tisztviselő a Közgyámi Hivatalban.Részt vett az első világháborúban,mint szakaszvezető százados szerelt le kitüntetésekkel.Az Esztergom vidéki Régészeti Társulat igazgatója,alapítója és szerkesztője a társulat által kiadott Esztergom Évlapjai periodikának, alapitó-szerkesztője az Esztergomi Hirlapnak, valamint az Esztergomi Szent István Naptárnak.

Síposs Antal Félix, Katholikus Gyermekvédelem 1910.alapító szerkesztő (Szeged, Csongrád vm., 1870. márc. 6.-Udvard, 1941. szept. 21.): plébános. - 1885: belépett a szalvatoriánus ferences rendbe, 1892. VII. 13: Vácott pappá szent., kántortanító okl-et, a bpi Paedagogiumban m-tört. szakos polg. isk. tanári okl-et szerzett. Rozsnyón az el. fiúisk. tanítója. - 1898: átlépett az esztergomi főegyházmegyébe, Budapesten hitoktató., Kéménden, 1899: Léván káplán., az állami tanítóképző hittanára, a kántorképzés vezetője. 10 ezer K-t gyűjtött a KatolikusLegényegylet házalapja javára. 1904: Esztergom-Vízivárosban az apáca iskola. és az érseki. tanítóképző hittanára. - 1915: Udvardon plébános, házhoz juttatta az Olvasókört. 1917: az udvardi Fogyasztási és Értékesítő Szövetk. alapító elnöke., a Gyümölcsészeti Egyesület. és a Paprikatermelők szövetezet. alapítója. 1919-ig Komárom vármegye törvényhatósági bizottság. tagja. Átépíttette a kálváriát, pótolta a háborús célokra elkobzott 3 harangot. 1930 k. a Szlovenszkói Magyar Kultúregyesület helyi körzetének és az Olvasókörnek elnöke. - A dacosok c. színjátékát műkedvelők előadták. - Szinnyei előtt ismeretlen írásai a Rozsnyói r.k. el. fiúisk. értes. (1898), Népnevelő (1898, 1905), Alkotmány (1902), Egyh. Közl. (1905), a esztergomi Kath. Gyermekvédelem (1910/12), a rozsnyói Sajó-Vidék c. lapokban. - M: „Tartsunk bűnbánatot!” Korszerű nagybőjti beszédsorozat. Rozsnyó, 1898. - Kath. hitoktatástan. Esztergom, 1906. (3. kiad. Uo., 1910) - Korunk és az öngyilkosság. Uo., 1909. - Flórenc és Lion vagy két testvér tört. Bp., é.n. (Kozocsánál: Flórenc és Sion ... Bp., 1912) - Hitoktatási rajzlapok. Szemléltetés és csendes foglalkozásul való rajzokt. céljából tanítók és hitokt. haszn-ra. Uo., 1913. - Májusi virágszálak. Szemelvények azon sztbeszédekről, melyeket az utolsó évtizedben a mindennapi májusi ájtatosságok alkalmával az Esztergom-vizivárosi zárdatp-ban a Bold. Szűz Mária tiszt-ére tartottak. Uo., 1914. - Esztergomban 1910. IX. 15-1911. VI. 15: a Ker. Szeretet Orsz. Gyermekvédő Művének közlönye, és a Katholikus Gyermekvédelem alapítója és szerkesztője.

Szalva László, MOVERO Esztergomi Sportrepülők Közlönye 1936 (szül 1909 Esztergom- )tanító.Tanulmányait szülővárosában végezte.Leventeoktatói és 1934-ben ipariskolai közismereti oklevelet is szerzett.Működését 1932-ben az "Esztergom" újságnál kezdte, ahol novellákat és helyi riportokat irt.1934-től a Magyar Sion (hetilap) belső munkatársa.1933-tól az esztergomi községi iparostanonciskolában tanit.Leventeoktató a MOVE sportrepülő egyesület háznagya és választmányi tagja.Az esztergomban végzett tantók bajtársi egyesületének titkára."Doktor egyezzünk meg" c. parasztkomédiája B átaszéken jelent meg, apja Szalva Ferenc főkáptalani tisztviselő volt.Szalva László volt feltehetően az esztergomi Nyilaskeresztes Párt Hungarista Mozgalom 1943 február elsején megjelent "Háborus Esztergomi Hirek" című lapjának.Ezért a háború után biróság elé állítják és börtönbe kerül. Szabadulása után nem taníthatott és piaci árusként dolgozott. Könyve:Beszélgetnek a magyarok.(novellák),Esztergom,1944.Laiszky János nyomda.

Szeder Fábián János , bencés tanár az Uránia szerkesztője, 1784-ben született Komáromban- 1859 Komáromfüss) gimnáziumi tanár. - Érsekújvárt, majd Komáromban, 1797-99: Esztergomban a poétai és rétori o-okat végezte. 1802: Esztergomban írnok, 1803: Nagyszombatban gazd. hivatalnok. XI. 5: lépett a bencés rendbe, Győrött és Pannonhalmán teologiát tanul. 1805. VII. 26: fog-at tett, 1808. VIII. 23: pappá szentelik. Esztergomban, 1811: Győrött gimn. tanár, 1812: gimn. ig. 1813: Sopronban gimn. ig., 1816: Dömölkön hitszónok, 1817: Győrött, 1819: Nagyszombatban, 1824: Komáromban, 1826: Esztergomban gimnáziumi igazgató. és házfőnök 1830: Pannonhalmán kertfelügyelő, 1830-32: rendi lelkész, a 3. éves bölcsész hallgatók nevelés, esztétika, okl-tan és tanmódszer tanára és az ásvány-, régiség- és pénzgyűjt. rendezője is, 1832-43: levtáros is, 1838-43: kvtáros is, 1843: Füssön jószágkormányzó. - 1831. II. 17: a MTA l. tagja, 1838: tagságáról lemondott, a jénai ásványtani társ., 1823: a római árkádiai társ. tagja. A főmonostor tövében lévő kertet átalakította, különösen az eperfák nemesítése foglalkoztatta. - Vígjátékai: Uránia (1829: Tudósok, 1832: Összebékülés 3 fv., 1833: Szemesnek áll a világ 1 fv., Az özvegyek 3 fv.) - M: Öröm dal ... Fejér György úrnak... Győr, 1818. - Ode dicata a gimnasio ... Uo., 1819. - A katholikusok tanítása a protestantizmusra nézve... Ford. ném-ből. Nagyszombat, 1820. - Vál. darabok, melyek néhány jeles honi munkákból a m. olvasást kedvelő ifj. számára szedettek ki. Uo., 1820. - Azael halála, avagy Dima elragadtatása. Dugát D. P. után. Pest, 1826. - Kisded köszöntő zsebkv. az ifj. számára... Esztergom, 1827. (2. kiad. 1829) - Nep. Szt Jánoshoz való ájtatosság. Uo., 1829. - Örömének, melyet ... Rudnay Sándor úrnak átnyújtottak ... Uo., 1829. - Örömvers, melyet ... Kováts Tamás úrnak ... tiszt-ére készített. Uo., 1829. - Esztergomban 1828-33: az Uránia szerk-je. - Kéziratai a pannonhalmi könyvtárban: Magyar.-lat.- ném. szótár; Melyek a magyar nyelvben a tiszta gyökök?; Magyar. grammatika és 6 rendbeli szakkatalógus a pannonhalmi könyvtár példányairól. Székely János,Magyar Sion Új Folyama 2007. Szül.1964. június 7-én Budapesten. Felsőfokú tanulmányait az esztergomi Érseki Papnevelő Intézetben, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karán, illetve Betlehemben folytatta. 1991. március 2-án szentelték pappá. 1991-1993 között káplán volt Érsekvadkerten. 1993-tól 1996-ig Rómában a Pápai Magyar Intézet növendékeként biblikus tanulmányokat folytatott a Pápai Gergely Egyetem mellett működő Biblikus Intézetben, ahol 1995-ben szaklicenciátust szerzett. 1996-tól 1998-ig plébános-helyettes volt Budapest-Erzsébetvárosban. 1997-ben teológiai doktorátust szerzett a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karán. 1998-2001 között plébános volt Budapest-Széphalmon. 2001-től 2005-ig a Központi Papnevelő Intézet spirituálisa volt. 2004-ben habilitált a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen. 2005-2006 között a budapesti Örökimádás templom templomigazgatója volt. 2008. január 5-én az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye segédpüspökévé szentelték.Székely János több teológiai, biblikus és lelkiségi írás szerzője, jelenleg a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karán az Újszövetség tanszék docense, az Esztergomi Hittudományi Főiskola tanára, 2006-tól rektora, az esztergomi Szent Anna-plébánia plébánosa. 2007-től az Esztergom-Budapesti Főegyházmegyében a társadalmi-oktatási-kulturális szakterület püspöki helynöke. 2007-2008-ban anyagi támogatásával újult meg az esztergomi Rozália-kápolna.
Szendi Gábor, Környezetkultura Hirlevél 1994 szerkesztő-kiadó nyugalmazott főiskolai docens a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Vitéz János Karán.Az Esztergomi Környezetkultura Környezetvédelmi Egyesület elnöke.
Szent-Györgyi Pál Esztergomi Népszava 1919 alapitó-szerkesztő Szent-Györgyi Pál, Nagyrápolti (1891-ben született Budapesten - 1969) Apja Szent-Györgyi Miklós (1865 Marosvásárhely-1916 Bp.) anyja Lenhossék Jozefin (1869-1938). Testvérei ; Szent-Györgyi Albert - Nobel-dijas tudós sz:1893-1986 - és László (sz.1900- ) Szent-Györgyi Pál középiskoláit a budapesti Lónyai utcai református gimnáziumban végezte, majd jogot tanult.Édesanyja operaénekes szeretett volna lenni ezért a zenetanulás nagy szerepet kapott a gyermekeinél.Pál kiválóan zongorázott.Ifjú jogászként lett Esztergomban Beniczky Ödön főispán mellett titkár. 1918 október végén a Károlyi Mihály féle forradalomban a forradalom mellé állt , szervezni kezdte a városban a szociáldemokrata pártot és lapot alapított Esztergomi Népszava címmel, melynek első száma 1918.november 6-án jelent meg.Felmentették főispáni titkári állásából.Igy csak a lapszerkesztéssel és a politikával foglalkozott. Volt felettese Beniczky Ödön az Esztergomi Friss Újság 1919.01.19.számában Szent-Györgyi Pál személyét támadó cikket írt.Az 1919 március 21- i Tanácsköztársaság kikiáltása után az esztergomi direktórium tagja.Azonban a helyi kommunisták nem bíztak benne nemesi származása miatt így április 3-án kialakult zavargások alatt gyalogosan elmenekült a városból.Budapestre távozását ápr.6.an jelentette be Esztergomban megtartott gyűlésen Szamuelly Tibor. Lapját az Esztergomi Népszavát május az esztergomi munkás és katonatanács hivatalos közlönyeként adták ki.Mivel főispáni titkárként állt a Szociáldemokrata Párt mellé, a Tanácsköztársaság bukása után nem volt visszatérés számára a városba.Az Esztergom és vidéke 1919.12.07.számában letartóztatásáról ad hírt, majd az Esztergom 1920.01.13.számban már arról ir,hogy Prágába utazott, ahol ebben az időben Szent-Györgyi Albert az egyetemen volt.Életének további folyásáról, Szent-Györgyi Pál harmadik házasságából született fia, Szent-Györgyi Miklós beszélt e sorok írójának.Szent-Györgyi Pál miután 1920-ban elhagyta Magyarországot, Berlinben zenét tanult és hegedűművész lett.Hollandiában kapott állást hegedűsként.Majd Németországban koncertmester volt dortmundi operaházban, Stuttgartban,majd a bécsi Rádiózenekarban.1947-ben tért vissza Magyarországra,a budapesti konzervatóriumban tanított. Öccsét,Szent-Györgyi Albertet a háború után 1945-ben a Nemzetgyűlési törvény alapján felkérik képviselőnek a magyar parlamentbe.1947-ben a svájci Alpokban tartózkodása alatt értesült arról,hogy barátját Zilahy Lajos,írót letartóztatták, ekkor úgy döntött,hogy nem tér vissza Magyarországra és Amerikába ment.Szent-Györgyi Pált, megtorlásként elbocsátották és az Operaház zenekarában kapott helyet.Még az 1956-os forradalom előtt sikerült elszerződnie kelet- Berlinbe, ahol 1961-ben hetven évesen átszökött nyugat-Berlinbe ,majd az emigrált magyar zenészekből 1957-ben alakult Philharminia Hungrica zenekar tagja volt.
Szvoboda Román Esztergom 1918 (szül.kb.1873 ?- ?)Magyarszölgyéni segédtanitó 1894-ben, majd 1905 esztergom-kenyérmezői tanitó, az Esztergom-vidéki Régészeti és Történelmi Társulat tagja,az Esztergom c.lapban és Esztergom és vidékében jelennek meg cikkei,versei.Feleségül veszi Kubicza Anna óvónőt, 1921-ben őt és feleségét a vallás és közoktatásügyi miniszter az óvodák és hadiárvák körüli gondozásért elismerésben részesiti.Esztergom c.lap társszerkesztője 1917, felelős szerkesztő 1918-tól. Több mint ötven éves 1930-ban,amikor egészségi állapota miatt kéri nyugdijazását, az esztergomi szenttamási iskola tanitójaként.
Våczy-Hübschl István Váczy-Hübschl István - Hídlap, 2003 - 08 - alapító főszerkesztő. (Szül.1972. Karcag). Iskolái:Temesvári Pelbárt Ferences Gimnázium, Szegedi Tudományegyetem. Hídlapnál dolgozik annak 2003-as indulásától, mint szerkesztő-újságíró, fotós, 2007-ben az ő vezetésével történik meg az addig veszteséges és népszerűtlen napilap hetilappá alakítása. 2005 - 07 főszerkesztő-helyettes, 2007-08 főszerkesztő. A hetilap a vezetése alatt 40 ezer példányszámos, Magyarországon több mint 20 településen megjelenő, az olvasók és a hirdetők által is megbecsült és véleményformálónak elfogadott, független újsággá nőtte ki magát, mely 2010-ben elnyerte az ország legjobban szerkesztett hetilapja verseny 3.-ik helyét. 2004-05-ben az Esztergomi Városi Televízió legnépszerűbb beszélgetős műsorának házigazdája, szerkesztője. 2004-ben szociálisan hátrányos helyzetű gyerekekkel és nevelőintézeti fiatalokkal forgat négy kisjátékfilmet ((rendezi), melyekkel abban az évben Helsinkiben második helyet érnek el egy nemzetközi filmfesztiválon. 2010 októbertől Tétényi Éva független polgármester sajtófőnöke, majd kabinetfőnöke.
Vajda József, Magyar Sion hetilap,1942 szerkesztő (szül. Újpest, 1912. aug. 28.–Esztergom, 1978. júl. 8.): fölszentelt püspök. –Esztergomi egyhm-s kispapként 1930: az esztergomi bencés gimn-ban éretts. A teol-t a CGH növ-eként a Gergely egy-en Rómában végezte, ahol 1936. X. 25: pappá szent. és drált. 1938: bpi hitokt., 1941: Esztergomban pref. és fil. tanár, 1946: a szem. gondnoka is. 1955: Zebegényben plnosh. 1965: szem. rektor, 1966. VII. 22–1972. VII. 18: lemondásáig protonotarius kanonok, 1969. I. 10: cartennai fszt. püspök. Munkái: Quotuplex sit subiectum immediatum infallibilitatis. Bp., 1941. – Ker. tanítás. Uo., 1969. – Megszentelt élet. Uo., 1979.
Varju Frigyes Hidlap 2005 főszerkesztő Csengery Antal-díjas újságíró,országos újságok munkatársa, többek közt önkormányzati, kamarai stb lapokat is szerkeszt,a Magyar Hírlap szerkesztője, Echo tv főszerkesztő, rádiós műsort is vezet 2012-ben Csengery Antal-díjat kap.
Varga Péter Dénes ,Hirharang 1993 szül.1960.jun.29.- 2016.Történelem tanári diplomát szerez.A Magyar Rádiónál irodalmi műsorokat készít,majd visszatér Esztergomban.Középiskolában tanít, egy ideig a Körzeti tv-nél műsorvezető, a Hidlapba ír.
Vargha Károly Esztergomi Figyelő 1938 forgalmi adóellenőr (Esztergom 1928 febr.19. számban esküvői értesités)

Varsányi Ignác, Esztergom és vidéke szerkesztője 1911, (Szül.1884-1927)Esztergomban a Kereskedelmi és Iparbank titkára volt.Köztiszteletben álló ember volt, a Turista Dalárda elnöke, az Esztergom és vidéke szerkesztője, a városi képviselőtestület tagja.Fiatalon 43 éves korában betegségben hunyt el.Hegyhátsálon temették el, ahol testvérei körében keresett bajára enyhülést.Egy évvel halála után a Turista Dalárda ifj.Vitál István festőművésszel megfestették arcképét és a dalárda gyakorlótermében helyezték el.A vaskapui menedékházon emléktáblát helyeztek el.(Esztergom, 1927.07.10., 1928.05.06.)

Vécs Ottó Esztergom és vidéke,1930 ?, szerkesztő, Esztergom kiadó és szerkesztője 1938.egyetlen szám (1902. január 2.-án született a Baranya megyei Főherceglakon, (ma Horvátországhoz tartozik) - 1961 Brusselle )Apja Witzman István, uradalmi gépész, gróf Montenouvo németbólyi birtokán.A pécsi tanítóképző iskolába jelentkezett, de helyhiány miatt nem vették fel. Barátja tanácsára jelentkezett az esztergomi tanítóképzőbe, ahova fel is vették. 1927-ben megkapta a tanítói képesítést, s mint kezdő tanító állást kapott az Esztergom-tábori Szalézi Intézetbe, ahol 2 évet töltött el. Itt ismerkedett meg Féja Gézával, aki később neves író lett. Ezután az esztergomi ipari iskolában kapott állást (mai Vörösmarty utcában). Már ebben az időben foglalkozott újságírással, és kisebb cikkei jelentek meg, az “Esztergom és Vidéke” című újságban. Mivel a Witzman név nem hangzott jól, magyarosított Vécsre. Vécs Ottó 1930-as években az “Esztergom és Vidéke” szerkesztője lett. Közismert ember volt a városban. Mint újságíró sokfelé megfordult, látott, hallott sok mindent. Bekapcsolódott a közéletbe és ennek eredményeként jelentette meg az Esztergom Tragédiája című könyvét, amely leleplezi a város korrupt vezetőit. Emiatt felfüggesztették állásából. Barátságot kötött Martsa Alajos fényképésszel a Nemzeti Szoc Párt tagjával. Mindig foglalkoztatta Trianon igazságtalansága és elhatározta, hogy végigjárja a Trianon határait. Kerékpárjával majd egy évig tartott, amíg végigjárta a határvonalakat. Így született meg a "Vérző határok” c. könyve, magyar és német nyelven. Báró Perényi Zsigmond ajánlásával, aki a Nemzeti Szövetség elnöke volt, jelent meg a könyve. A borítóján Bajor Ágoston illusztrációja látható, Vécs Ottó jó barátja és a város festő grafikusa volt. Mivel nem kapott állást, különböző cikkeket írogatott, míg 1939-ben Dunaszekcsőre helyezték. Mindig Baranyába vágyott, sikerült állást kapni a német érdekeltségű Pécs-Bányatelepi iskolánál. Itt két évig volt, ezután áthelyezték a Pécs-Vasas bányatelepi iskolába. Már a háború évei voltak, mikor 1943. nyarán megkapta a S.A.S. behívót, ami azonnali bevonulást jelentett. A keleti hadszíntérre került, s mivel jól beszélt németül tolmácsként is dolgozott. Régi újságíró barátja Milotay István, aki a háború alatt az “Új magyarság” főszerkesztője volt, felkérte Vécs Ottót, hogy írjon tudósításokat a frontról. Sorozatban jelentek meg cikkei Pripjety mocsarak vidékéről, a partizánok elleni harcokról. Többek között: 1944. január “Repülő felderítés a Pripjety vidéki közelharc, a vonatrobbantókkal, stb… 1944. nyarán orosz fogságba esett, ahonnan 1947-ben került haza. Családjától különváltan élt. Útja ismét Baranyába vezetett, egy kis faluba, Tekeresre, ahol kántortanítóként működött 1948. nyaráig, míg politikai múltja miatt elüldözték. Egy régi barátjához a Jugoszlávia-i Szabadkára ment, ahol 1956-ig tartózkodott. Az 1956-os forradalom hatására alkalma nyílt más országba mennie. Így került Belgiumba, ahol Brussel-ben mint nevelő kapott állást. Itt élt 1961. március 7-én bekövetkezett haláláig.

Végvári Vazul,OFM. Hidfő.A millenniumi kollégium lapja főszerkesztője.1999-2000. Végvári Vazul, OFMCap, vitéz 1929. szept. 2.–2011.szept.23.) Székesfehérvárott született 1929-ben, szülei nyolc gyermeke közül harmadikként. 1943–45 között a pécsi Hadapródiskola növendéke. A második világháború végén nyolc hónapig hadifogoly. Érettségi után, 1948-ban belép a ferencesekhez.Gyöngyösön novicius Esztergomban a rend hittudományi főiskoláján végzi a teologiát. Esztergomban szentelik pappá 1953-ban. Ezt követően prefektus az esztergomi internátusban, gyóntató, hitszónok, énekkarvezető, spirituális, kulturális programok szervezője, diákszínpadi rendező.1956 október–novemberében a szerzetesből előbújt a hadapród és a hazafi. A szabadságharcosok tábori lelkésze, katonai jellegű egységek parancsnoka és tábori lelkésze a budai Vár védelmében, amíg le nem rohanják őket a szovjet erők november 7-én. Elfogják, de sikerült kiszabadulnia és ferences habitusban, vöröskeresztes jelvénnyel a határőrség hazafias érzelmű katonáinak segítségével Ausztriába távoznia A bécsi ferences kolostorból a menekülők lelki és szociális gondozását végzi, sokakat segít ösztöndíjhoz európai és tengerentúli egyetemekre. Részt vállal a forradalmi emigráció tevékenységében. A Strassbourgi Forradalmi Tanács megalakulásánál küldött.1957-ben az Egyesült Államokba távozik, és csatlakozik az ottani magyar ferences közösséghez. Lelkipásztor, cserkészvezető különböző amerikai és kanadai magyar egyházközségekben.Világszövetség társelnökévé szervezetének elnöke is. 1959. november 4-én az Egyesült Nemzetek delegációjának épületében felajánlotta, hogy hajlandó bíróság elé állni 1956-os tevékenységéért, ha a hasonló vádak alapján kivégzésre váró magyar fiatalkorúakat a kommunista hatóságok szabadon engedik és a Nemzetközi Vöröskeresztnek átadják. Mindszenty József bíboros sajtótitkára a hercegprímás amerikai főpásztori útja során. 1978-ban, mielőtt a Carter-kormány visszaadta Koronát Magyarországnak, tanácsadóként Irányi László, a külföldi magyarok első püspöke 1987-ben vikáriusává nevezi ki. Különböző rádióadások rendszeres szónoka és műsorvezetője, több verses és novelláskötet szerzője. 1956-os tevékenységéért Szabadságért érdemrenddel tünteti ki a Magyar Köztársaság elnöke. 1997 áprilisában hazatelepül. Életét és munkásságát több dokumentumfilm is megörökíti. 1998-ban vitézzé avatják, majd a volt politikai elítéltek és '56-osok szervezetei is papjuknak” tartották.Esztergomi rendházban haláláig lelkipásztorként tevékenykedett
Vitál József. Esztergom Vármegye Hivatalos Lapja 1944 Vitál István, alszászi, nyugalmazott igazgató-tanító, lapszerkesztő A pozsonymegyei Dunaszerdahelyen1870-ben született.Középiskolái, a tanítóképző és több szaktanfolyam elvégzése után több községben tanított, majd Esztergomba került, ahol igazgató-taníto lett. A háboruban, mint népfölkelő hadnagy vett részt és az aranyérdemkereszttel, a vitézségi érem szalagján tüntették ki. Az „Esztergom és vidéke főmunkatársa.

Vízváry Viktor, Esztergom Vármegye Hivatalos Lapja 1939 szerkesztő. (Szül.1899 Tardos - ?) vármegyei aljegyző.Középiskolait Pápán végezte.Az I.világháborúban I.honvédtüzérezred kötelékében szolgált, több kitüntetést szerzett. Egyetemi tanulmányai befejeztével 1924-ben kerül Esztergomba a vármegyéhez.Tb.főszolgabiró,1927: tisztifőjegyző, 1930: vármegyei aljegyző.

Walter Gyula Magyar Sion 1904.szer (szül.Selmecbánya, 1855. febr. 17.–Esztergom, 1929. jún. 30.): választott püspök. – A középisk-t Esztergomban végezte, 1873: a Pázmáneum növ-e. 1877. XII. 22: pappá szent., Komáromban káplán., 1881. I: Szapáry Gyula gr. gyermekeinek nev-je. X: Érsekújvárt kp. XI: Esztergomban hitoktató., 1882: képezdei tanár, 1884: a szem. tanára. 1889. V: főegyhm. kvtáros. 1890. IX: a tanítóképző ig-ja. 1893. X. 31: prím. titkár. – 1896. IX. 19: esztergomi kanonok, 1897: érs. irodaigazgató 1907–11: a Központi Papnevelő Intézet rektora. 1922: nagyprépost, 1928: esztergomi ált. helynök. – M: Lelki harmat. Imakv. gyermekek számára. Esztergom, 1884. – A népisk. és az egészségügy. Uo., 1885. –Jubileumi emlékfüzér. Dr. Majer István ... műveinek jegyzéke 1835–85. Összeáll. Uo., 1885. – Üdvözlégy Mária! Imakv. Uo., 1886. (10. kiad. Bp., 1921) – Dr. Zádori János élete. Uo., 1889.
Zádori János, Új Magyar Sion szerkesztője Zádori Ev.(1864-ig Draxler) János (Kátlóc, Pozsony vm., 1831. nov. 6.–Esztergom, 1887. dec. 30.): kanonok. – Apja Draxler Antal, a gr. Erdődy-uradalom erdésze. Léván, Érsekújvárt, Esztergomban és 1847: Nagyszombatban tanult. A teol. 1851–54: a Pázmáneum növ-eként a bécsi egy-en végezte, 1854. XII. 7: pappá szentelik Balassagyarmaton káplán 1864. VII. 27–1887: haláláig az esztergomi papnevelő intézet tanára. 1867. I. 26: a pesti Tudomány Egyetemen teologia doktorátust szerez,1884. VIII. 2: esztergomi kanonok.
Zolnay László Esztergom Évlapjai 1960 szerkesztő (szül.Bp., 1916. márc. 16. – Bp., 1985. jún. 8.): régész, a történelemtudományok doktora (1984). A bp.-i egy.-en latint és történelmet hallgatott, 1938-ban filozófia-esztétika-művészettörténet tárgyakból doktori oklevelet szerzett. A Franklin Társulat könyvkiadójában lektor, a Tükör c. folyóiratnál segédszerk., 1939-től a Friss Újság munkatársa. 1941-től a lapot kiadó Általános Nyomda és Grafikai Rt. cégvezetője, majd ügyvezető ig.-ja. 1949-ben rövid ideig a rádió munkatársa, majd ugyanebben az évben a budavári ásatásoknál alkalmazták. 1951-ben szakmai nézeteit kifogásolva elbocsátották. 1952-ben az egri múz.-ban dolgozott, 1953-tól az esztergomi Balassi Bálint Múz. ig.-ja; rendezte az esztergomi Keresztény Múz., a Kincstár és a Vármúz. anyagát is. 1960-tól a Művészettörténeti Dokumentációs Központ, 1961-től a Bp.-i Történeti Múz. főmunkatársa. Fontosabb ásatásai: a budaszentlőrinci pálos kolostor, a budai nagy zsinagóga, a XIII. sz.-i királyi szálláshely. 1967-től a budai várpalota területén folytatta ásatásait, 1974-ben felszínre hozta a budavári gótikus szoborleletet. – F. m. Buda középkori zsidósága (Bp., 1968); Ünnep és hétköznap a középkori Budán (Bp., 1975, 1985); A budavári gótikus szoborlelet (Szakál Ernővel, Bp., 1976); Kincses Magyarország (Bp., 1977); A magyar muzsika századaiból (Bp., 1977); Az elátkozott Buda. Buda aranykora (Bp., 1982); Hírünk és hamvunk (visszaemlékezések, Bp., 1986).
Zoványi (Jánoska)Mihály, Egyházi Közlöny 1872 szerk (szül.Esztergom 1839. szept. 29.–Bp., 1900. szept. 26.): plébános, szentszéki jegyző. – A teol-t Esztergomban végezte. 1861. VII. 28: pappá szent., Kemencén, majd Mócson kp. Később nev. és lapszerk. Pesten, Esztergomban érs. kvtáros, Csúzon plnos. 1877: elhagyta a papságot és Bpen élt. 1891. IX. 16: visszatért az Egyh-ba, és sztszéki jegyző lett. – Fm: Tanulmányok a legújabb egyháztört. fölött. Írta Scharpff. Ford. Pest, 1866. –Conferencia-beszédek. Pest, 1871. – Egyháztörténelem. Írta Brück. Ford. Bp., 1876. – 1867. VII. 2–1868. XII. 31: megindította és szerk. a Független Lapokat, 1868. XII. 25–1869. VII. 14: ennek folytatásaként az Autonómiát. 1868: Hatala Péterrel az Egyházi Lapok szerk-je. 1872. X. 1–1873. IX: az Egyházi Közlöny szerk-je.

Felhasznált irodalom
www.ekor-lap.hu szerk.Osvai László In memoriam dr Antalics Mihály
Borovszky:Esztergom vármegye ,1900.
Magyar Katolikus Lexikon
Magyar életrajzi lexikon 1000-1990 MEK
wikipedia(Etter Jenő_
Szinnyei József Magyara irók élete MEK
Bodri Ferenc:Apokrif Krudyról Kortárs 2001.11.sz.
Fővárosi Levéltár a "Lex Gerenday" c.kötethez összeállított iratok.(Lukács András:Lex Gerenday)
Osváth Andor Komárom-Esztergom egyelőre egyesitett vármegyék multja és jelene Bp.1938
Komárom és Esztergom vármegyék ujjáépitése Trianon után Bp.1929.
Vécs Otto életrajza: http://palheidfogel.gportal.hu/gindex.php?pg=33645721
Prokoppné Stengl Marianna: Adalékok Esztergom polgárosodásának történetéhez. In: Esztergom Évlapjai 1994. Esztergom,1
Gábris József:Az esztergomi nevelőképzés krónikája I. Esztegom,1996.
Esztergom és vidéke 1941 - 15,99,102 számok (Porubszky Lajos)
Gábris József:Az esztergomi nevelőképzés krónikája I. Esztegom,1996.
Esztergom és vidéke 1941 - 15,99,102 számok (Porubszky Lajos)
Miklós Tamás: Egy ismeretlen periodika:Háborús Esztergomi Hirek. IN. Esztergom évlapjai 2009.Esztergom, 2009.Balassa Bálint Társaság
Szent-Györgyi Miklós,Szent-Györgyi Pál fia, Kővágóőrs
Esztergom és vidéke:1894,68.sz.,1905.okt.5. 1930 júl.6. (Szvoboda Román), Esztergom Vidéki Régészeti és Történelmi Társulat évkönyve 1900(Szvoboda Román)