Egy kulturmérnök naplója 1871-ből.
Unghváry (Mojsisovics) Vilmos magyar királyi főmérnök ismeretlen naplója
Irta: Muzslai Zsitva Ágnes
Az esztergomi Főszékesegyházi könyvtárban 1994-ben katalogizálás közben kezembe akadt egy kalendárium 1871-ből.A Megbővíttetett Közhasznu Nemzeti Kalendáriom 1871-diki közönséges évre.57.évfolyam.Pest, Bucsánszky Alajos ny. kötetében (jelzete 83827 számmal könyvként szerepel) kéziratos napló szerű feljegyzéseket találtam, amelyeket feltehetően az egykori tulajdonosa írt.A címlapon kézírással : Nagyszombat megjelölés állt. A naplót olvasva láttam,hogy egy folyamszabályozási munkákkal foglalkozó mérnök feljegyzéseit tartalmazza, melyek részben családi vonatkozásúak, részben a napi eseményekről szólnak. Mivel a Vág folyóval kapcsolatos munkálatok voltak emlegetve a naplóban ,az esztergomi Duna Múzeum könyvtárában kutattam a napló írójára vonatkozó adatok után.
Az esztergomi Duna Múzeum könyvtárában D 5644-es jelzettel találtam egy kéziratos kötetet, mely címe : "Leírása a Vágvölgy vízrajzi viszonyainak ,tekintettel az alsó Vág szabályozására..." írója Unghváry Vilmos. A kézirat 1872-ben készült Nagyszombatban.
A napló és a Duna Múzeumi kézirat összehasonlításakor arra a meggyőződésre jutottam, hogy a naplót Unghváry Vilmos mérnök írt.
Kutatásaimat ebben az irányban folytattam tovább.
A Magyar Életrajzi Lexikon adatai szerint Ungváry Vilmos János Szarvason született 1833. december 26-án.Mérnök, mezőgazda,publicista .Egyik szorgalmazója volt a vízszabályozásnak, öntözőcsatornarendszerek kiépítésének.1902 szeptember 2.-án hunyt el Budapesten.
A napló utolsó oldalán ez a bejegyzés szerepel.
"Dec.26-án születésem napja vala.1833-ban Szarvason születtem ,ma töltém 38.-ik évemet."
Ez a naplóbejegyzés megerősítette a kézírás hasonlóságán alapuló feltételezésemet a naplót író személyt illetően.
A Vágvölgyi vízrajzi leírás nemcsak a már említett kéziratot tartalmazza. A kötetbe bele van kötve: "Jegyzőkönyv. A nyitra megyei Vágbalparti Ármentesítőtársulat alakításáról.Nyitra, 1874.szept.9.". "A nyitra megyei Vágbalparti Vízszabályozásitársulat alapszabályai.1877." és a " A Vágbalparti I.Ármentesítő Társulat Alapszabálya.1877. " című nyomtatott iratanyagok, amelyek Unghváry Vilmos mérnöki tevékenységéhez kapcsolódnak.
A kötetbe bele van bélyegezve Unghváry Vilmos családi címerrel ellátott névbélyegzője: "Unghváry Vilmos magyar királyi főmérnök ,Párisban,Székesfehérvárt szt. kitüntetett kiállító okleveles gazda, a m.kir.természettudományi-békés-gyulai régész és történeti társulat és a magyar mérnök és építészegylet alapító tagja, Békésmegyéből-Szarvasról"
A családi címer alapjan a rettegi Unghváry család tagja. A napló családi vonatkozásai és történeti kutatásom nyomán kiderült hogy Unghváry Vilmos (János,) édesapja Mojsisovics Sámuel nagykereskedő és városi főbiró volt Szarvason, felesége rettegi Unghváry Eszter, a kor jogyudósaként számontartott Unghváry Gedeon lánya. Édesanyja nevét vette fel idővel Unghváry (Mojsisovics)Vilmos királyi főmérnök.
Édesapja Mojsisovics Sámuel Kossuth Lajos személyes ismerőse volt. A szabadságharcban Szarvason ő szervezte meg a Védőrséget és 1848-ban a város főbírájává választották. A szabadságharc leverése után bebörtönözték ahonnan, testvére Mojsisovics György orvos professzor közbenjárásara öt év után szabadult 1861,-ben hunyt el Szarvason.
Unghváry (Mojsisovics) Vilmos 1833. december 26. születeett Szarvason és 1902-ben Budapesten hunyt el. Szarvason az evangikus főiskolán tanult majd 1852-58 Bécsben a császári és királyi polytechnikumban mérnöki és gazdászati pályát végzet. Tanulmányai után Nagyváradon a pűspökség birtokait tagosította innen lépett mérnökként állami szolgálatba 1859-ben. Úgy vélem mint egy szabadságharcos nemzetőr fia, már 1852-ben Unghváry Vilmosként az édesanyja nevét felvéve tanult Bécsben, hiszen apja bortönben volt, majd Unghváry Vilmosként lépett 1859-ben állami szolgálatba. Mindenesetre két néven említették a korabeli dolumentumokban,
"Az 1867-et megelőző években mind sürübbekké váltak a bizalmas, barátságos érintkezések és tervezgető beszélgetések a magyar technikusokat egyesítő testületnek a megteremtése dolgában. Hollán Ernő és köre, másfelől Válkay Imre, Petényi Ottó és Gyengő László, aztán Ungváry (Mojsisovics) Vilmos, nemkülönben a műegyetemi kötelékbe tartozottak eleintén külön-külön, majd mindjobban tömörülve, egyesülve kitartó buzgósággal végre megérlelték az eszmét ugy, hogy mikor az alkotmányos szabadság hajnala hazánkra fölvirradt, a nemzet újjászületésének órája egyúttal a magyar technikusok egyesületének, a magyar mérnök-egyesületnek születésórája is volt. Az alakuló ülést (627 taggal) 1867 máj. 20. és 21. a Köztelken tartották meg. Később az egyesület az építészeket is körébe gyüjtvén," (www.kislexikon.hu Magyar mérnök és építész egylet,)
A Komáromi Lapok I évf.1871.okt.7. számában olvasható.;
"Vágszabályozási Értekezletet tartatott sept.20-án Komáromban, melyben részt vett Madarassy Mór , első alispán úr elnöklete alatt, a vág-nyitra- és zsitva - melléki, komárommegyei érdekeltség.Ezen értekezleten a szabályozási munkálatok vezetésével kormányilag megbizott Mojsisovics Bilmos, Vágszabályozási főnök, körülményes előterjesztést tett a Vág , Nyitra és Zsitva folyók szabályozási ügyének miben állásáról...."
A napló alapján megtudtam, hogy felesége Gyuláról származó Mogyoróssy Paula, Mogyoróssy János leánya.Gyermekük a napló alapján 1870.szeptember 12.-én született Nagyszombatban, ahol a család élt." julius 12. Vilmoskám 10. hónapját betölté."
Több gyermeket nem emleget a naplóban.
A családhoz tartozott még Halásztelken élő Emma nővére, Zlinszky István neje.(Mojsisovics Emma, 1877-78-ban gyűjtést szervezett Kossuth Lajos szüleinek alsó-dabasi sírjának rendbehozatalára és síremlék felállítására, amelyre 1880.június 13-án került sor./Dabasi Újság 2010.június."Czélom a sirt rendbehozatni..."/)
Az augusztusi napló bejegyzésekből kiderül, hogy Vilma nővére ekkor ment férjhez Salacz Ferenchez.
"Aug.5.Vilma nővérem Salacz Ferenccel megesküdött.12 kocsi vendég volt Zlinszky György képviselő és Kontúr József voltak a násznagyok"
Az esküvő Halásztelken volt, a fiatal pár Szarvason lakott a későbbi napló bejegyzések szerint.
Az Unghváry család evangélikus vallású volt, erre utal az is, hogy a kalendariomban az evangelikus naptárban van megjelölve Paula névnap, valamint a naplóban szerepel az is, hogy a rokonsághoz tartozott a felvidéki Turán élő, Bogyai nevű evangélikus lelkész.
A naplót olvasva elgondolkodtam azon,vajon mi indította íróját arra, hogy napi tevékenységéről és a családi eseményekről feljegyzéseket készítsen.
A naplóban részletes kulturmérnöki tevékenységgel kapcsolatos munkaleírások, utazások,(még a szállodai szoba számát is feljegyezte Unghváry Vilmos ahol utazás közben megszállt ) szerepelnek.
Egyleti ülésekről,Gorove miniszterrel való tárgyalásáról is őriz feljegyzést a napló. Egyben például Gorove miniszter hirtelen haragú indulatos természetére utal.
"Március 23.ebéd után 3-kor Gorove miniszterrel, ki 1/8 órára estére lakására rendelt a félkész térképekkel együtt.Itt megjelenvén a miniszter szokott nyers modorával olyanokat mondott Nagyszombaton lakásom végett, mi miatt igen felingerültem és egész éjjel rosszul voltam."
(Gorove István, miniszter az Andrássy -kormányban 1867-70 májusig a földművelés,-ipar-,kereskedelemügyi miniszteri tárcát vitte, majd átült a közmunka-és közlekedésügyi miniszteri székbe, amit a kormány 1871-es lemondásáig látott el.)
A naplóban nagyon bensőségesek a családi vonatkozású bejegyzések.A gyermekét és feleségét szerető apa,illetve férj alakja jelenik meg bennük.
Érdekes orvostörténeti szempontból a megbetegedett kisgyermek gyógykezelésével kapcsolatos feljegyzés:
"1871 január 1.-én de.11-kor kedves Vilmoskánk - a dajka meghűlése miatt - igen nagy beteg lett. Nagy lázt kapott, széke kemény lett, önkívület nélkül volt. Nagyon megijedénk 3-kor futottam Nadenicsák orvoshoz és Aupitinéhoz. Végre megtaláltam őket. Ma kapott füle tövére 2 piócát, hashajtót, 3 allövetet és 11-kor hánytatót. Jan.2.-án ismét 3 allövet és hánytató ámbár jobban lett."
A napló írása egész évben folyamatos volt, kivéve április hónapot. A sokat utazó mérnök heteket töltött távol szeretet családjától, a napló hangneme olyan ,mintha elsősorba a távol levő család számára íródott volna. Erre utal az is, hogy április hónapban hiányos a bejegyzés. Április 9- 24 -ig egyáltalán nincs bejegyzés, viszont az ápr.9-i beírás arra utal, hogy írója folyamatosan otthon tartózkodott Nagyszombatban, a 24.- i beírásból megtudható, hogy beteg volt.
A naplót olvasva ,a családi vonatkozású bejegyzések egy boldog és gyermekét,,feleségét nagyon szerető férfi lelkivilágába is betekinthettem. A sorok írója 37 éves vokt, amikor feltehetően első gyermeke megszületett.S féltő és szerető apa már nagyon várhatta gyermekének világra jövetelét.Elgondolkodtató volt az is, hogy miért most - viszonylag későn - lett apa Unghváry Vilmos. Az a rajongó szeretet, amellyel gyermekéről ír ,azt jelzi,hogy nagyon szeretett volna már korábban is gyermeket. Lehet, hogy erre a kérdésre kaptam meg a választ egy korábbi kalendáriumi bejegyzésben, amit szintén az esztergomi Főszékesegyházi Könyvtárának katalogizálása közben találtam.Az 1864-ben kiadott Bucsánszky Alajos féle Nemzeti Kalendariomban egyetlen bejegyzés volt kézírással:
"1864 június 10-én Paulám rosszul lett és szülési fájdalmak lepték meg, melyek egész éjjel és június 11-én /szombaton/ is tartottak, ezen a napon délután 5 órakor egy idő előtt /6 hónapos/ de eleven és szépen kifejlett fiú gyermeket szült, kit Józsefnek kereszteltünk el és ki pár órai élet után csakhamar jobblétre szenderült.
Június 12-én délelőtt őtet egész csendben a ref.sírkertbe vivén magam egyedül, ott korán elhullott virágunkat kedves felejthetetlen Gizikénk sírjába tettem le atyai kezemmel.Béke lebegjen drága gyermekeink porai fölött."
A kézirás némely hasonlóságot mutat a napló bejegyzésekkel, a stílus és a feleség névazonossága alapján is feltételezhető, hogy Unghváry Vilmostól származik ez a szomorú bejegyzés.
A fenti naptár bejegyzés arra utal, hogy miért született viszonylag későn gyermeke Unghváry Vilmosnak, és ez magyarázat a naplóírás lelki indíttatását is.
Hiszen többszöri koraszülés után egy élő gyermek megszületése nagyon nagy boldogságot jelentett az apának. És a munkája miatt kényszerűségből távol lévő férj és apa ezzel a napló írással tartotta a kapcsolatot lélekben , távol lévő szeretteivel.
Azt is eltudom képzelni, hogy a hazaérkező férj a napló alapján beszámolt feleségének az úrjairól, munkájáról.
Unghváry Vilmos naplója részletes beszámolót tartalmaz a korabeli folyamszabályozási munkákról, a kulturmérnöki tevékenységről, ármentesítő társaságok szervezéséről, nyomon követhető az is, hogy milyen körűlmények között, mi módon lehetett az országban utazni 1870-es években. Bepillantást nyerünk a korabeli gyermekgyógyászatba és nem utolsó sorban megismerjük egy állami hivatalban lévő vezető korabeli családi és társadalmi életét.
A honlapomon közzé tett kutatásom eredményeként, e-mailban megkeresett engem dr.Zana János, aki Unghváry Vilmos leszármazottja. Unghváry Vilmos mérnök második házasságából született Unghváry Mariska volt az Ő nagymamája. Zana úr elküldte nekem Unvhváry Vilmos temetési értesítőjét, amelyen valamennyi gyermek neve szerepel és megtudtam tőle azt is, hogy a naplóban szereplő Vilmoska, később apja kérésére Unghváry Vilmos József nevet vette fel,az eredeti apai név helyett.
Unghváry Vilmos apósának életrajza id. nemes Mogyoróssy János (1805-1893 ) Egy reformkori gyulai nemes írta: Gyevnár Erika
Könyvtár alapító, „ Békésvármegyei Régész - Művelődés -Történelmi - Egylet ” alapító tag, az első megyei múzeum; – „ Békésvármegyei Múzeum ” alapítója, és első igazgatója; ” múzeum - őr ” -je, archeológus, régész, lokálpatrióta.
MOGYORÓSSY JÁNOS EGY REFORM-KORI GYULAI NEMES
