Esztergomi időszakos lapok 4.

Muzslai Zs.Ágnes:III.Esztergomi időszakos kiadványok 1828-2011

Az időszaki kiadvány olyan előre meg nem határozott időtartamra tervezett dokumentum, amely egymást követő, időben eltérő kiadású részegységekből áll. A részegységeket rendszerint számozásuk, keltezésük, kronologikus vagy egyéb megjelölésük különbözteti meg egymástól. Fő jellemzőjük az aktualitás, periodicitás és publicitás. Mindig friss információkat tartalmaznak, bizonyos időközönként jelennek meg és sokkal szélesebb közönséghez jutnak el, mint más dokumentumtípusok. Ilyen időszakos kiadvány az évkönyv vagy a folyóirat, de lehet könyv formátumú sorozat is. A gazdasági, politikai, kulturális eseményekről, az új tudományos eredményekről és a mindennapi élet történéseitől évszázadok óta a hírlapokból és a folyóiratokból szerzünk tudomást, de az időszaki kiadványok közé tartoznak az évkönyvek és a periodikusan megjelenő dokumentumok is. Az első ma ismert hetilapok 1609-ben jelentek meg: az Ariso című Augsburgban, a Ratio pedig Strasbourgban. Ezt követően a hetilapok száma igen gyorsan nőtt: a 17. században gyakorlatilag az összes európai nagyvárosban adtak ki hírlapokat. A tudományos sajtó első képviselője az 1665 óta mind a mai napig megjelenő Journal des Savants című francia folyóirat. Alig egy évvel később indult Angliában a Philosophical Transactions, majd ezt követően a Lipcsében megjelenő, de latin nyelvű Acta Eruditorum. A nagyközönség régen is, most is élénk érdeklődéssel olvassa az ún. társasági lapokat, mely műfaj első ismert képviselője az 1672-ben Párizsban útjára indított Mercure Galant volt. Annak ellenére, hogy az időszaki kiadványok csak a 19. század második felében indultak igazi fejlődésnek, az új tudományos eredmények közzétételében és a napi eseményekről szóló tájékoztatásban alig néhány évtized alatt vezető szerepre tettek szert.

Időszakos kiadványok:

folyóirat

sorozat

évkönyv

időszakosan megrendezett konferenciák, kongresszusok hivatalos kiadványai

időszakosan megjelenő adat- és címtárak:

Az első esztergomi almanach

Uránia

Az első esztergomi kiadású időszaki kiadvány 1828-ban a Beimel nyomda kiadásában jelent meg, szerkesztője Szeder Fábián bencés tanár volt. Egy naptárral, szépirodalmi és kotta melléklettel ellátott almanach volt, amely 1828 és 1833 között évente jelent meg. A kiadvány az Auróra mintájára készült, de szebb kivitelben. Mivel Kármán József Uránia című kiadványa már korábban megszűnt így Szeder Fábián nyugodtan választhatta az évkönyv címéül az Uránia nevet. Az Uránia megjelenése hat éve alatt a reformkor eszméit és jeles írói, költői népszerűsítette távol az országos irodalmi központ vonzásától, főleg az északmagyarországi és dunántúli olvasók körében. Hegedűs Rajmund írt tanulmányt e kiadvány történetéről „Az esztergomi URANIA.1828-1833.” címmel. A tanulmány a Balassa Bálint Társaság által gondozott „ Esztergom Évlapjai Annales Strigoniensis 1981.” című évkönyvben jelent meg . Az évkönyvet Kaposi Endre a Balassa Bálint Társaság elnöke dr. Bárdos István a Társaság titkára szerkesztette. Külön érdekessége ennek az évkönyvnek, hogy ebben olvashatjuk dr. Bárdos István tanulmányát a Társaság történetéről „ Az esztergomi Balassa Bálint Társaság működése 1926-1946.” címmel.

Magyar Tudományos Értekező

1862 januártól decemberig. Tudományos, könyvészeti és kritikai folyóirat volt. Knauz Nándor és Nagy Iván szerkesztette. A kiadvány Horák Egyed nyomdájában készült. A kötetekben főleg történelmi, természettudományi és bölcseleti tanulmányok jelentek meg. A Magyar Tudományos Értekező szolgált mintául Knauz Nándor számára az 1863-ban induló egyháztörténet folyóirat a Magyar Sion szerkesztéséhez, amely szintén Horák Egyed nyomdájában készült.

Irodalmi Értesítő

1874 júliusában Hornig Károly- Buzárovits Gusztáv szerkesztésében indult útjára. Katolikus könyvészeti folyóirat volt, amelyet a Religio előfizetői és Buzárovits nyomdának a megbízói ingyen kaptak. A folyóirat 1877 januárban a III.évf.1.számával megszűnt.

Könyvészeti Lapok

1890, január – március Kiszlingstein Sándor szerkesztette bibliográfiai folyóirat. A Laiszky nyomdában nyomtatták. Kiszlingstein Sándor könyvkereskedő és bibliográfus. Pécsett és Budapesten mint segéd dolgozott, 1880-ban Esztergomban önálló üzletet nyitott. Ekkor indította útjára a Könyvészeti Lapok –at. Két év múlva ismét Budapesten dolgozik. Könyvészeti munkái elsősorban könyvkereskedői célokat szolgáltak, de hasznos segédeszközei a tudományos kutatásnak is.

Mulattató zsebkönyvtár

Szépirodalmi füzetes vállalkozás. Szépirodalmi könyvsorozat közös címe volt, amelyet 1881-1888.-ig szerkesztett Körösy László , az Esztergom és vidéke főszerkesztője, majd a kiadó Buzárovits Gusztáv. A Buzárovits nyomdában készültek a kötetek és népszerűségükre tekintettel 1881-től 1901-ig 53 füzetecske jelent meg a sorozatban. Néhány cím a sorozatból: Balázs Sándor: A mama tyúkszeme (Polgári de azért regényes történet) A vörös Julcsa. Eckstein Ernő beszélye nyomán magyarította Spinoza. Csepreghy Ferencz: A kitűnő vendég. Vígjáték 3 felvonásban. Lauka Gusztáv: Egy agglegény viszontagságai. Körösy László:Salamon és Markalf Humoros történet Salamon király és Markalf historiája legrégebbi magyar kiadás után megjelent kötete.

Esztergom Évlapjai (Annales Strigoniensis),1925-2009

előzménye: Esztergom - vidéki Régészeti Társulat évkönyvei 1890 ,1898,1900. Az 1894-ben alakult Esztergom-vidéki Régészeti és Történelmi Társulat legértékesebb kiadványa volt az Esztergom és környéki régészeti és történelmi kutatásokat közreadó évkönyv sorozat. A Társulat 1894-től 1948-ig működött többszöri újjáalakulással. Alakulásában oroszlán része volt Récsey Viktor bencés rendi tanár, könyvtáros régész kitartó munkájának. A Társaság tagságát a város régészet és történet tudomány iránt érdeklődő, azt művelő értelmisége alkotta. A helyi lapok szerkesztői adták közre a Társaság működéséről szóló cikkeket. Több értékes történettudományi kötet jelent meg a Társaság tagjai munkájaként. Feichtinger Sándor megírta a vármegye és a város flóráját feldolgozó könyvét, amely 1899-ben jelent meg. Kollányi Ferenc megírta Esztergomi kanonokok 1100-1900-ig című életrajzi kötetét, valamint a Borovszky Sámuel vármegyék történetét feldolgozó sorozatában az Esztergom vármegye kötetének elkészítésében működtek közre. Az Esztergom - vidéki Régészeti Társulat első évkönyve 1890-ben jelent meg, amelyben a megalakulásról , alapszabályról tervezett monográfia megírásáról és tudományos célú ásatásokról szóló tanulmányokat adták közre. A következő évkönyv 1898-ban , majd 1900-ban jelent meg. Rózsa Vitál szerkesztette és a Laiszky nyomdában készültek. Ezután hosszabb ideig nem jelent meg évkönyv, a Társulat tagjai különböző kiadványok készítésében működtek közre. Az újabb újjáalakulás után 1925-ben jelent meg a Társulat évkönyveként Esztergom Évlapjai (Annales Strigoniensis)1-2 száma. Szerkesztője Sinka Ferenc Pál , kiadó Laiszky –nyomda. Ezután évente kétszer jelentek meg Esztergom Évlapjai kötetei 1938-ig Sinka Ferenc Pál szerkesztésében. Szünetelt: [1929?], 1931-32, 1935, 1937.években. Az 1938 évi Esztergom Évlapjai az ünnepi Szent István év jegyében fogant. Terveik közé tartozott 1944-ben a Társulat megalakulásának 50 éves évfordulójára egy ünnepi kötet kiadása, azonban a háború miatt erre nem került sor. Az Esztergom-vidéki Régészeti és Történelmi Társulat legfőbb eredménye a város és környéke régészeti ásatásai nyomán előkerült leletek összegyűjtése és múzeumi elhelyezése volt. A Társulat harcot vívott azért hogy városi múzeum létesüljön, ennek sikere nem rajtuk múlt. Végül az egyházzal együttműködési szerződést kötöttek és átadták a gyűjteményt az egyháznak és Keresztény Múzeumhoz kapcsolódva a Bibliotheka épületének emeletén létesült múzeum. A gyűjtemény 1948-ban állami tulajdonba került és ma Balassa Bálint Múzeum néven működik. Hosszú évtizedek után az Esztergom Évlapjai (Annales Strigoniensis) kiadására 1960.-ban került sor az Esztergomi Múzeumok Évkönyve I. címmel. Zolnay László szerkesztette és a Képzőművészeti Alap Kiadóvállalat jelentette meg. E kötetben a legújabb tanulmányok mellett a Balassa Múzeum leltára is szerepel. A második évfolyamba tervezett tanulmányok azonban már a Komárom Megyei Múzeumok Közlönyei I. (1968.) című kiadványban jelentek meg. Az Esztergom Évlapjai sorozatának újra indulása volt az 1960-ban megjelent kötet. Hosszú évek után 1979-ben városi összefogással sikerült újból közreadni az Esztergom Évlapjait. A kiadványok főszerkesztője dr. Bárdos István művelődéstörténész. „Az 1979-1994 közötti időszakban (16 év) 7 kötet jelent meg. Előbb két- majd három- illetve négyévenként. A szerkesztőbizottság titkárának, dr. Bárdos Istvánnak elévülhetetlen érdemei vannak a kötetek szerkesztésében és a megjelenés anyagi alapjainak előteremtésében is. –„ írja Pifkó Péter „ Az esztergomi Balassa Bálint Társaság megújulása” című tanulmányában. (http://5mp.eu/web.php?a=pifkopeter&o=_pbIWwt_0w ) „A ritkább – négyévenkénti – kiadásnak főleg az volt az oka, hogy az anyagi forrásokat egyre nehezebben lehetett előteremteni, másrészt a szerzők publikációs lehetőségei megnőttek, azaz a tanulmányaikat egyre több folyóiratban közölhették. Így az Évlapok a következő években jelentek meg: 1979, 1981, 1983, 1988, 1992, 1994, 2000. Dr. Bárdos Istvánné 2000. évi számban összeállította az 1925-1994-ig megjelent kötetek tartalmát, amiből kitűnik, hogy a szerzők többsége a Társaság tagjainak a sorából kerül ki. A kötetek megjelenését anyagilag a város és megye vezetősége, helyi üzemek és esetenként – alkalmi eseményekkel kapcsolatos – országos bizottságok (pl. Millenniumi) támogatták, de külön említést érdemel az a tény, hogy a szerzők minden díjazás nélkül írták cikkeiket.” „A Balassa Társaság már 1983-ban – elsők között - felvetette az Esztergom és Párkány közötti híd újraépítését, amikor október 3.-án tartott ülésen Vukov Konstantin és Reviczki János „Az esztergomi Duna-híd sorsa” című előadásukban előadták a műszaki megoldási lehetőséget és hangsúlyozták a híd eszmei, nemzetközi jelentőségét. Ez az Esztergomból kiinduló kezdeményezés végül az ország uniós csatlakozása előtt, 2001. okt. 11.-én vált valósággá.” ( (forrás: http://5mp.eu/web.php?a=pifkopeter&o=_pbIWwt_0w Pifkó Péter honlapja „Az esztergomi Balassa Bálint Társaság megújulása 1980-tól napjainkig.) Esztergom Évlapjai 2005 évi jubileumi kötetében az Esztergomi Balassa Bálint Társaság történetét dolgozták fel, következő Esztergom Évlapjai 2009-ben jelent meg.

Magyar Csendőr "Királyért és hazáért".

Szakismereteket terjesztő és szórakoztató Közlöny Esztergom 1896.jan.4-1896.aug.27. között jelent meg hetenként. Szerkesztette . és kiadta : Endrődy Géza. A Hunnia nyomdában készült. A lapról Bodri Ferenc irodalomtanár Kortársban megjelent tanulmányából ismerhettünk meg sok érdekes részletet. Többek között azt is, hogy az ifjú Krúdy Gyula itt jelentette meg első írásait. Lakatos Éva „Magyar Irodalmi Folyóiratok „című 1972-2000 között megjelent bibliográfiájában mutatta be az Esztergomban nyomott Magyar Csendőr című hetilap egyetlen töredék évfolyamát (1896. január–augusztus), amelynek legszorgalmasabb cikkírója és elbeszélője a távol élő és tizennyolcadik életévét még be sem töltő Krúdy Gyula volt. „Esztergomban 1896. január elejétől augusztus végéig jelent meg szerkesztésével szombatonként a Magyar Csendőr – Szakismereteket terjesztő és szórakoztató közlöny című folyóirata, amelyben Pósa Lajos versei mellett Krúdy Gyula folytatásokban közölt kisregényei, elbeszélései és cikkei találhatók, egy számban gyakorta több is. Említettem Krúdy álneveit, ezek inkább a „szakirányú” cikkek és elbeszélések (Csendőrök a hegyekben, Ki a bátor?, A csendőr, Az öreg tolonc, A bűnös ember fotográfiája, Megöltek egy csendőrt?) alatt olvashatók. Nyolc folytatásban egy kisregény (Egy lány, két legény) és a közben másutt is közölt novellák mellett találkozhatunk néhány bájos moralitású értekezéssel is (A magyar címer, A lobogó becsülete, A mi édesanyánkról) – a szorgalmas külsőmunkatárs minden szerkesztői kívánalomhoz készséggel alkalmazkodott. Egy május végi lapszámban jelent meg a hír, majd egy hét után az előfizetési felhívás a tervezett gyűjteményről, a Megöltek egy csendőrt? négy folytatásával (május 30–június 13.) párhuzamosan. Evvel szakad meg az író és a hetilap termékeny násza, hiszen közben a laptulajdonos Budapestre költözött. A nyári hónapokban még innen utazgatva szerkeszti szürkülő közlönyét, de augusztus végétől a fővárosban kiadott Rendőri Lapok harmadik évfolyamába olvasztja be, amelynek egyik szerkesztője lett. Ennek sem sokáig, mert Losoncról, majd Gyuláról aligha lehet budapesti folyóiratot szerkeszteni." (Bodri Ferenc: Apokrif Krúdyról Kortárs 45.évf. 2001. 11.szám. november.) A lap szerkesztője Kisendrédy Endrődy Géza a legelső kriminalisztikai hazai tankönyv írója volt. „A bűnügyi nyomozás kézikönyve a m. kir. csendőrség, városi és járási rendőrhatóságok, valamint vizsgálóbírák, királyi ügyészségek s általában a bűnügyekkel foglalkozó egyének részére” címmel jelent meg 1897-ben (dr. Ibolya Tibor:Az első magyar kriminalisztika tankönyv szerzője . c.tanulmánya) Endrődy Géza a magyar királyi honvédség hadnagya volt. Nyugdíjazása után Esztergomban megalapította a Magyar Csendőr című szaklapot, amely 1896 augusztusában beolvadt a „Rendőri Lapok” című folyóiratba, amelynek szintén egyik szerkesztője lett Endrődy Géza.

Pardon

. Esztergomban kiadott vicces hetilap szerkesztő Dénes Aladár Dénes Aladár dr., ügyvédjelölt, Esztergomban született 1880-ban. Munkái: Vademecum. (Fölvéve a Jogi Zsebkönyvek gyűjteményébe) 1904. II. kiadás 1907. - Perjogi Lexikonok gyűjteménye. I. köt. A polgári perrendtartás lexikona. 1907. II. köt. A bűnvádi perrendtartás lexikona. 1908.Ezenkivül szerkesztette az Esztergomban megjelenő "Pardon" című képes élclapot. (megindult 1905 dec.. 31-én, megszűnt 1906 ápr. 15-én); továbbá 1905 jan. 1-től az "Esztergomi Lapok" helyettes szerkesztője volt Dénes Aladár.(forrás: Esztergom Vármegye Irodalom,művészet)

Nőgyógyászat és szülészet haladása Nőgyógyászat és szülészet haladása, különös tekintettel a nőgyógyászattal határos kérdésekre

Kenyérmező-Esztergom 1917-1918 Szerk. és K: Fonyó János Ny: Buzárovits Gusztáv,Esztergom. Ez a folyóirat orvostörténeti szempontból országos jelentőségű volt. Alapító- szerkesztője Fonyó János nőgyógyász az első világháború idején az esztergomtábori hadifogolytábor orvosparancsnoka volt. Fonyó János nőgyógyász közegészségügyi orvos szakértőként is kitűnően helyet állt. Az Orvosi Hetilap 1915 évfolyamában jelent meg cikksorozata „A foltos hagymáz epidemiológiája prophilaxisa „ címmel, amelyben a kiütéses tífusz okaiként a ruhatetű közvetítő szerepéről írt. A hadifogolytábor orvosaként a beérkezőnél a tetvelenítés, fertőtlenítés volt az első feladat. A beteg gyanús személyeket elkülönítették. Így sikerült megakadályozni a táborban a fertőzés elterjedését. Fonyó János 1917-ben országos orvosi szaklapot szerkesztett Esztergom-Kenyérmezőről., címe:” A nőgyógyászat és szülészet haladása” volt. „ A szerény kivitelezésű lap tartalmának színvonala szinte hihetetlen.Pl: a későbbi Nobel-díjas Hevesy György cikke a radioaktív anyagokról,….Utána Semmelweis mellett legnagyobb nőgyógyászunk, Tauffer Vilmos professzor értekezése a méhrák rádiummal való gyógyításának kísérleteiről. Szerzői között szerepelnek még: Jendrassik Ernő professzor, továbbá Kubinyi Pál,Scipiades Elemér és Frigyesi József, mindhárman a nőgyógyászat tanárai lettek. Fonyó doktor oroszul is tudott (vagy itt tanult meg)nmert többször idés a „Nowoje wremja Medizine” című folyóiratból. Saját lapja a Buzárovits nyomdában készült. Ez volt talán a legszínvonalasabb alkalmi szaklapunk,így nemcsak helytörténeti érdekességű.” ( Szállási Árpád: Szegényháztól a kórházig. Esztergom egészségügyének története. 1997. 51.p.) A lap érdekessége az is, hogy itt jelent meg először a későbbi Nobel-dijas Hevesy György : A radioactiv anyagok cimű értekezése itt jelent meg előszőr magyarul.(Szállási Árpád:Egy rövid életű vidéki folyóirat./Orvosi Hetilap 2004.50.sz.)

Gyümölcstermelési Értesítő

A Komárom-Esztergommegyei Gyümölcstermelő és Értékesítő Egyesület havonta megjelenő Körlevele Esztergom 1935.junius-1944.február. Havonként jelent meg, kiadója és szerkesztője Reymann János volt. A: Buzárovits nyomdában 1943-ig nyomtatták, majd Hacker Rezső nyomdájában 1944.-ben. Esztergom a magyar repülés egyik legnagyobb múlttal rendelkező városa. Az első világháború előtt a mai repülőtér még csak értéktelen mezőgazdasági terület volt, ezért ott katonai gyakorlatokat tartottak. 1911-ben az V. hadtest gyakorlatakor került négy Etrich Taube repülőgép és vele négy hangársor a repülőtérre. A világháború és a trianoni békeszerződés után a magyar repülőgépipar megszűnt. 1929-ben a szentgyörgymezei plébános, Madaras Aurél elhatározásának köszönhető, hogy a városban beindult a motor nélküli repülés. Az 1932-es évben az általános védkötelezettség miatt megnövekedett az igény a jól képzett pilóták iránt. Az Esztergom és Vidéke című újság hasábjain megjelent felhívás után, 1932. október 31-én a katolikus kör termében megalakították a MOVERO sportrepülők esztergomi szakosztályát. Az alakuló gyűlésen egyhangúlag Madaras Aurélt választották a szakosztály elnökévé. A város képviselő-testülete megengedte a szakosztálynak azt, hogy a nagy legelőtérnek a Strázsa-hegy környékére eső 10 holdas területét a repülősport céljaira használatba vegye. Engedélyt adott egy hangár felépítésére és az építéshez szükséges kőanyagok ingyenes kitermelésére és felhasználására. Az egyesület közlönyt is megjelentetett 1936-ban első és egyetlen számát sikerült csak kiadni.

MOVERO Movero Esztergomi Sportrepülő Egyesület Közlönye

Esztergom /1936.szept.?/ Szerkesztője és kiadója Szalva László tanár volt, a Buzárovits nyomdában készült A MOVERO Sportrepülők Esztergomi Szakosztályának a magyar Aero Club anyagi támogatást nyújtott. 1933-ban Magyarországon 19 hasonló egyesület működött. Az esztergomi kiképzőközpontban ekkorra már 35 pilótanövendék tanult.

Esztergomi nyaralók híradója

Esztergom 1939:1-2 száma ismert. A nyaralási évad alatt jelent meg, célja idegenforgalmi értesítő, kurlista. Szerkesztője és kiadója Deső Győző volt, a Buzárovits nyomdában készült. (Mikrofilmen elérhető az Országos Széchenyi könyvtárban)

Esztergomi Figyelő

Esztergom 1938.máj.27. –án jelent meg első és egyetlen száma. Vargha Károly felelős szerkesztő és kiadó tervei szerint évente tízszer jelent volna meg a lap. A Hunnia nyomdában készült. ( Bárdos-Horváth: Komárom megyei hírlapok és folyóiratok bibliográgiájában tévesen szerepel a szerkesztő neve Varga Károlyként. Lásd: OSZK 18 698 számon a lap címleírását.) A Magyar Nemzeti Szocialista Párt (nyilaskeresztesek ) esztergomi szervezetének főkerület vezetője volt Vargha Károly. (Esztergom és vidéke 1935.aug.20. 5.p.) A párt hivatalos lapja az „Új barázda „ volt, amelyre Vargha Károlynál lehetett Esztergomban előfizetni.(Esztergom és vidéke 1935.aug.1.4.p.) Saját helyi lapot is akartak kiadni Esztergomi Figyelő címmel, amelynek csak egyetlen száma jelent meg 1938.május 27.-én az ünnepi Szent István évben.

Esztergomi időszakos lapok, kiadványok a II. világháború után

A háború után 1945-ben Esztergomban több lap is megjelent mint a Népakarat utána a Szabad Esztergom, Komárom –Esztergom Vármegye Hivatalos Lapja – ezekről az Esztergomi közéleti lapok 1863-2011-ig című fejezetben írok részletesen. Időszaki kiadványként a háború utáni újjáépítés éveiben elsőként az

Esztergomi Iparos Híradó látott napvilágot Sebők József szerkesztésében. 1947.február 20.-án jelent meg első és egyetlen szám .

Miután politikai érdekből a központi hatalom 1948-ban megszüntette a helyi lapokat és kizárólag megyei vagy országos lapok jelenhettek meg csak nyomdai szempontból köthetők Esztergomhoz egyes kiadványok. Ilyen a Terménybegyűjtési Híradó, amelyet Komárom Megye Tanácsának Végrehajtó Bizottsága adott ki 1950 december 13-16.-án. esztergomi nyomdában készült.

Nem nyomdai kivitelű, hanem házilag sokszorosított üzemi kiadványok pótolták a helyi újság igényét. Ilyen volt az Esztergomi Állami Erdőgazdaság versenyhíradója a Pilis Gerecse című kiadvány, amely 1954-55 között havonta kétszer jelent meg Esztergomban kiadója, Esztergomi Állami Erdőgazdaság volt.

Jó Egészség címmel jelent meg az Esztergomi Városi Kórház és Rendelőintézet időszakos értesítője 1958-1959 között. Szintén „házi lapként”.

UTTÖRŐHÁZ HANGJA A Komárom megyei DISZ-Bizottság kiadványa

Uttörőház és sporttelepének lapja Esztergomban jelent meg 1955.május 15.-én egyetlen száma. Szerkesztője az Utörőház és Sporttelep Módszertani Tanácsa volt. Kiadója a Komárom megyei DISZ-Bizottság Uttörőház és Sporttelepe, Komáromban nyomtatták.

Az esztergomi úttörőház a Prímás szigeten volt nem messze a Mária Valéria híd lábától. Korábban egyházi ingatlan volt és az államosítás után lett úttörház az emeletes sportpályával rendelkező ingatlaból.A szerencsés vezető kiválasztásnak köszönhetően az intézmény igen népszerű volt a gyerekek között.Gerendás Gézáné -Edit néni - harminc évig vezette az úttörőházat. Erre így emlékezik a vele készült interjúban:

"Akkoriban meglehetősen sok baj volt az úttörőház igazgatójával és bár egészen Rákosiig nyúltak a kapcsolatai, az akkori ,városi képviselők úgy döntöttek, hogy tegyenek engem a helyére, majd én rendet csinálok az intézményben. Nehéz időszak volt, ténylegesen belebetegedtem, hiszen a számtalan kusza gazdasági visszaélés mellett az elődöm valóban lopta a pénzt. Egy alkalommal azután sikerült rsajtakapnom egy ilyen akción és a fejére olvashattam mindazt, amit már addig is tudtam, de immár bizonyítható volt. - Edit néni! A klarisszáknál egykor úgy köszöntek, hogy „Dicsértessék a Jézus Krisztus!” Miképpen lehetett ehhez képest belső meghasonlás nélkül megélni az „elvtárs” megszólítást? - Elmondhatatlanul nehéz volt. Megtiltották a templomba járást a pedagógusoknak, levetették a feszületeket a falról. Géza, mint igazgató csak annyit mondott, hogy jó, de ő nem hajlandó levenni. Végül egy odaátról való kolléganő vállalta, hogy „megtisztítja” az osztálytermeket a keresztektől. Mindazonáltal rendre megkönnyeztem, amikor vasárnap beharangoztak, és én nem mehettem el a templomba. - Ha napjainkban az úttörőmozgalmat emlegetjük, van a kifejezésnek egy pejoratív felhangja, pedig pedagógiai értelemben nem volt egy szerencsétlen intézmény vagy szerveződés. - Bizony nem. Nyugodtan nevezhettük volna szabadidő-központnak, hiszen a gyerekek szakkörbe jártak, múzeumokat látogattunk, színházba mentünk, korrepetálásokkal segítettük a tanulást – nem volt szerencsésebb, mint ma a kulcsos gyerekek, akikre az iskola után nincs, aki felügyeljen, tartalommal töltse meg a szabad délutánjaikat? Őszintén szólva meg is kaptam érte az elismerést, például mindennemű pártelkötelezettség nélkül a „Kiváló pedagógus” kitüntetést. De higgye el, minden nehézség ellenére – ha újra kezdhetném – ismételten csak pedagógus lennék, folyamatosan pályáznék, mint egykor is tettem, hiszen így alakítottunk ki szaktantermeket, játszó szobát, babaházat, kisgazdasszony, ügyes kezek, bélyeggyűjtő, csillagász és rajz szakkört, melyek mind a gyerekkezek nyomait őrzik. Szép és tartalmas munka volt, amelynek emlékeit máig szeretettel őrzik az immár apukákká, anyukákká felnőtt egykori úttörők." /Hídlap 2011.04.03. A kalapos nagysága/

Az 1990 évi rendszerváltás után az úttörőház a mozgalommal együtt megszünt és az épületet visszakapta a katolikus egyház. Kolping ház részeként működött majd megkapta az Esztergomi Vitézek rugby klub és sportházként szállóként működtetik.

BOTTYÁN HIRADÓ

A Bottyán János Gépipari Diákotthon Brigádvezetők Tanácsának Hiradója, 1960.okt: a Bottyán János Gépipari Diákotthon Kisz-Tanácsának Hiradója , Esztergomban jelent meg, 1959.novemberében indult, kiadója Benőcz Ferenc, rendszertelenül jelent meg, házi sokszorosításban készült. .

Üzemi újságok

A megszüntetett helyi sajtó szerepét töltötték be ezek az üzemi újságok. Egy- egy cégnél több mint ezer ember dolgozott és a minden napjaikhoz kapcsolódó főleg munkahelyi eseményekről tájékoztatott az üzemi újság.Szerkesztőbizottságaik tagja volt szakszervezeti titkár és a párt titkár is.

MIM Újság

A Műszeripari Művek G(épipari) T(udományos) E(Gyesület) Gépjárműszakosztályának és vállalati Üzemi Bizottságának Lapja. Havonta jelent meg 1963-tól , Labor MIM "Krónika" címen. Sokszorosított kiadvány volt.

A Labor Műszeripari Művek az egykori Rubik Ernő repülőgép tervező AERO-EVER KFt. utódja volt 1948- tól Sportárú gyár 1963-tól a rendszerváltásig Labor Műszeripari Művek. Neves vezérigazgatója volt Lehner Károly, aki a vállalat keretében mecénásként támogatta a helyi sport egyesületeket és a kultúrát is. Gépipari Tudományos Egyesület keretében a helyi műszaki szellemi életet támogatta. A Labor MIM sporttelep a Prímás szigeten volt, lelátós futball pálya és atletika pályája volt. Életrehívta a Balassa Bálint kórust, a helyi képzőművészetet is támogattta a Labor MIM alkotócsoport tagja volt Kántor János grafikus, Tamási Péter festőművész, Sipeki Gyula fotóművész akik a vállalat sokszorosító nyomda üzemében dolgoztak. A gyár dolgozója és az alkotócsoport tagja volt Tóth Ferenc festő, Bartha Árpád festő, Dobler Károly fotós. Az alkotócsoport és a Petőfi Művelődési Központ képzőművész köre között szoros kapcsolat volt.Lehner Károly nevéhez fűződik az Árok utcai 1. számú gyárral szemben "Tökház" néven ismertté vált Kulturház építtetése. A gyár ebédlője volt de szabadidő központként is működött. Volt színház terme amely ebédlő és táncterem funkciót is betöltötte az emeleti részen kiállításokat rendeztek.Annak idején az épület előtt állt Árvai Ferenc, dorogi szobrász egy fényes koracélból készített szobra is.

SZIM HÍRLAP a Minisztertanács és a Szerszámgépipari Művek lapja.Bp.Hírlapkiadó Vállalat. 1964-től.

A Táti úton lévő Szerszámgépgyár elődje az 1919-ben a Petz testvérek által alapított gépgyár volt. 1948-ban ezt is államosították és Kozma Pál igazgató lett az Esztergomi Szerszámgépgyár első igazgatója. A gyár fejlődése 1963 -ban új lendületet vett országos ipari nagyvállalat a Szerszámgépipari Művek Esztergomi Marógépgyára lett. Igazgatója Hazai Jenő volt aki 1957-62- ig a Belügyminisztériumban vezető politikai beosztásban volt.Az esztergomi üzemi újság az országos nagyvállalat kiadványa volt amely nyomdában készül.

Látómező A Látszerészeti Eszközök Gyára Üzemi Híradója folytatása Granvisus Hiradó 1990.júl.1. .

Az 1957,évi kormányprogram a fővárosi ipari üzemek egy részének a vidékre telepitését célozta.Ennek keretében telepítették Esztergomba 1957-ben a Szemüvegkeretgyárat.Először a Várhegyen a volt kanonoki házsor déli épületrészében jött létre az üzem. Majd 1960-ban a belvárosban lévő "Vak Bottyán" laktanya épületcsoportjában kapott helyet a Szemüvegkeretgyár (Simor János utcai oldal) fejlesztések során a hagyományos szemüvegkeretek mellett hallásjavító készüléket is be tudtak szerelni a szemüvegkeret szárába,ami jelentős előre lépest jelentett.Az átszervezések során létrejött 1970-ben az önálló "Granvisus"Látszerészeti Eszközök Gyára,amelynek üzemi lapja a"Látómező"Látszerészeti Eszközök_Gyára Üzemi Hiradója.Szilágyi János volt a gyárigazgató a gyár termékeit 35 országba exportálták.

Újabb jelentős állomásához érkezett a Granvisus gyár 1990-ben a rendszerváltás után, és az új arculatváltással együtt adta ki a cég a Granvisus Hiradó című üzemi lapot 1990-ben , a dolgozók tájékoztatására. Felelős kiadó Szabó János igazgató, felelős szerkesztő Mészáros István, az Alfa Print nyomdában készült.

Műszaki Tájékoztató|. A Gépipari Tudományos Egyesület és a Méréstechnikai és Automatizálási Tudományos Egyesület Esztergomi Szervezetének időszaki kiadványa . sokszorosított

Az ipari fejlesztések során a városban kiemelt szerepet kapott a műszaki értelmiség.Már 1951-ben megalakult a Gépipari Tudományos Egyesület Esztergomi Szervezete,amelynek kezdeményezésére létesült Technika Háza Esztergomban.Az épület egykori izraelita imaház volt,amelyet a Városi Tanács a Magyar Izraeliták Országos Irodájától 1962-ben megvásárolt és a felújitás és átalakitás után itt kapott helyet a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége (MTESZ)Esztergom Városi Szervezete 1964-ben. A Műszaki Tájékoztató.GTE Esztergomi Szervezetének időszaki kiadványa ennek a szakosztálynak a szakmai kiadványa volt.Az egykori Technika Házát az esztergomi önkormányzat megvásárolta a MTESZ országos központjától 2006-ban és városi Művelődési Ház kapott helyet benne.

Munkatárs.. Az esztergomi Petőfi Sándor Művelődési Ház híradója 1964 körül egyetlen szám A Katolikus Legényegylet 1926-ban átadott épületében működött az egyházi ingatlanok államositása után a Petőfi Sándor Művelődési Ház.Az esztergomi képzőművészek köre,ismeretterjesztő szakkörök, klubbok működtek az intézményben és a gazdag program kínálat igényelte a kapcsoldó sajtó terméket is.Később havonta megjelenő sokszorositott programfüzetet adott ki az intézmény A(ltalános)M(űvelődési)K(özpont) Műsorfűzet cimmel.1974 -től.Ebben a műsorfűzetben egy-két oldalom a szakkörök klubbok irhattak tevékenységükről.Két évfordulós kiadvány jelent meg a Művelődési Ház kiadásában :

Jónás László:A húsz éves esztergomi csillagászati szakkör krónikája1983-ban.

Bárdos István:Az esztergomi képzőművészkör története1986.

Az űzemi lapok kozé tartozik még:

Életünk. TSZ híradó évszám nélkül

UNIKER Híradó évszám nélkül

Szólj esztergomi kisdobosok és úttörők lapja 1983-1984

A rendszerváltás utáni időszaki lapok 1989-től 2011. .

Az 1980-as évek végére a szocializmust épitő álom füstbe ment A gazdasági válság mélyült és rendszerváltó gondolatok erősödtek.Ellenzéki csoportok alakultak.Főleg írók vezetésével megalakult aMagyar Demokrata Fórum(MDF), főleg liberális gondolkodók megalakították a Szabad Demokraták Szövetségét az SZDSZ-t az ifjú jogászok pedig a Fiatal Demokraták Szövetségét a Fidesz-t.A hatalmon lévő MSZMP- n belül is válság alakult ki lemondatták Kádár Jánost, átszerveződött a párt Magyar Szocialista Párt néven.Engedélyezték pártok alakulását, Pozsgay Imre az 1956,-os forradalmat népfelkelésnek nevezte, rehabilitálták Nagy Imre miniszterelnököt és az 1989- es újra temetése a politikai rendszerváltás kezdete volt. . 1990-re új demokratikus választást irtak ki.

Esztergom az 1990 évi választások előtt

Esztergomban is felélénkült a politikai közélet.Dr.Antalics Mihály és dr.Sörös Jenő vezetésével már 1988 végén megalakult az MDF.(Magyar Demokrata Fórum) majd megalakult aSZDSZ (Szabad Demokraták Szövetsége) a Fidesz(Fiatal Demokraták Szövetsége),a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) esztergomi szervezete és a Kisgazdapárt is megszerveződött.

A választásokra készülődve a pártok saját időszakos újságokat adtak ki.

Hegyesi László közlése szerint ebben az időszakban 1989 és 91 között a helyi SZDSZ és Fidesz három alkalommal megjelentetett egy "Civil" cimmel futó kiadványt és a Tanítóképző Főiskolán is működött egy lap "Dobogó" címmel.

Esztergomi Fórum 1990.-től, az MDF helyi szervezetének lapja, szerkesztette.: dr. Antalics Mihály , majd Horváth Zsolt tanár, aki az MDF parlamenti képviselő.- jelöltje volt 1990-ben.

Esztergomi Tükör 1990 -től a Fidesz helyi lapja,szerkesztette Gulya István. A Fidesz parlamenti képviseló - jelöltje volt 1990-ben Knapp János Pál.

Ez Van az esztergomi MSZP(Magyar Szocialista Párt) lapja volt első kiadója Bartha Károly és dr.Gábris József,majd Csernusné Láposi Elza. Az MSZP parlamenti képviselő-jelöltje dr.Haller Zoltán volt.

Hirharang volt a cime az esztergomi Kereszténydemokrata Néppárt KDNP helyi kiadványának, amelyet Varga Péter szerkesztett, kiadója Nemeskéri Edvin. A párt képviselő-jelöltje Ugrin Emese volt. Az Esztergom és vidéke 1990 március 4-i számában közreadta az első rendszerváltó választás jelöltjeinek névsorát: dr.Nemes Tamás - Hazafias Választási Koalicio Juhász Józsefné - Vállalkozók Pártja Horváth Zsolt - MDF dr.Haller Zoltán,MSZP dr.Arató Géza - SZDSZ Knapp János Pál - Fidesz Sasvári József - Agrárszövetség Csóka Ferenc--Kisgazdapárt Ugrin Emese -' KDNP a második fordulóba jutott: dr.Arató Géza SZDSZ,Horváth Zsolt MDF és Ugrin Emese KDNP.. A parlamentbe dr.Arató Géza jutott be. A tavaszi parlamenti választások után az MDF alakított kormányt Antall József miniszterelnök vezetésével, Köztársasági elnök a pártok egyeztetése alapján az SZDSZ -es Göncz Árpád lett.

Esztergomban ősszel az önkormányzati választások eredményeként KDNP többségű képviselő-testület alakult a , polgármester Könözsy László (KDNP) lett. A képviselőtestület tagjai: dr. Ámon György(KDNP), dr.Antalics Mihály (MDF), Balázs László (KDNP), Bánhidi László(KDNP), Brasszai György(SZDSZ-Fidesz), dr.Horváth István(KDNP), Horváth György(KDNP), Juhász Albin(független), Juhász Józsefné(Vállalkozók Pártja), Knapp János Pál( Fidesz-SZDSZ), Kulcsár Márton(KDNP), Kund Ferenc (KDNP),Meggyes Tamás(Fidesz),Miavecz Jenő(SZDSZ),Minczér Kálmán(szlovák kisebbség),Mitter Iván(Fidesz), Nagyfalussy Tibor (SZDSZ), Németh József(KDNP), Nyers Sándor (SZDSZ),Paál Anikó(SZDSZ),ReményiKároly (KDNP), dr. Sinka Gábor (KDNP), (Sipos Imre(KDNP), dr.Sólyom Olimpia(SZDSZ), Szabó Sándor(KDNP), Szóda Ferenc(KDNP), VilmosPéter (KDNP)

Önkormányzati közlöny

A Városháza időszaki kiadványa 1990-1994 és 1994-1998. önkormányzati ciklusokról készült összefoglaló kiadvány, az önkormányzat négy éves munkájáról..

KÓR -LAP Alapító-szerkesztő és kiadó dr.Osvai László.,Havonta megjelenő lap 1990 -től. Kezdetben a Magyar Orvos Kamara támogatta , a lapot mai napig is a szerkesztő jelenteti meg.. A lap célja a kórházról tájékoztatást adjon a betegeknek, kórházi dolgozóknak egyaránt.Számos interjú jelent meg az orvosokról, a kórház betegellátásáról. 2003-tól anyagi okok miatt a nyomtatott kiadás megszűnt és az újság átkerült az internetre www.ekor-lap.hu néven.Mai napig is rendszeren frissülő online lap.

Sajátos műfajként jelentek meg Esztergomban és környékén a hirdetési újságok, amelyek ingyen jutottak el a postaládákba. Az első ilyen hirdetési újság Esztergomban a Fortuna Inform volt 1991 körül indult. A hirdetési újság közszolgálati mellékleteként jelent meg 1992-ben az Esztergomi Hirlap cimű program ajánló, az esztergomi képviselő-testület támogatásával.Néhány évvel később megjelent a 33-as Piac,cimű hirdetési újság , majd az esztergomi székhelyű Kék Duna Rádió-hoz kapcsolódó reklámújság is.

Környezetkultúra Hírlevél Az Esztergomi Környezetkultúra Egyesület tájékoztatója 1994-től jelenik meg időszakosan. Sokszorosított kiadvány. Kiadó:Szendi Gábor.

Érintő az esztergomi központú Relabor Rehabilitációs Célszervezet belső újságja 1995-től 2000-ig havonta, szerkeszti Muzslai Zs. Ágnes, kiadója: dr. Tittmann János, Schiller Kertész Tamás, Tasnádi Sándor, Wieszt Anna. A lap célja volt a több telephelyen dolgozók tájékoztatása.

Mi Újság? Esztergomi körkép. Megjelent 2000-ben Esztergomban egy alkalommal az esztergomi MSZP támogatásával.Szintén a párthoz kötődött a 2001-2002-ben kiadott Esztergomi Ujság,amelynek felelős szerkesztője volt Cserna János,aki a 2002-es önkormányzati választáson az MSZP jelöltje volt. Ez Van az esztergomi MSZP lapja első kiadója Bartha Károly és dr.Gábris József, majd Csernusné Láposi Elza. Az MSZP-hez közelálló lap volt 2001-2002-ben kiadott Esztergomi Újság, szerkesztője Cserna János, aki az MSZP önkormányzati képviselőjelöltje is volt.

Esztergom 2000-ben ünnepelte alapításának ezer éves évfordulóját. A millenniumi hangulat, a programok és ünnephez kapcsolódó beruházások összehangolásához létrejött egy civilekből álló társadalmi kollégium is. A készülődésről szóló beszámolókról a HIDFŐ cimű ingyenes időszaki kiadványból értesülhettek az esztergomiak.

HIDFŐ.Az esztergomi millenniumi társadalmi kollégium lapja. I.évf. 1.szám 1999.június. II.évf.2000. Alapító főszerkesztő Végvári Vazul (OMF)Főmunkatárs:Ámon Adrienn, tervezés:II.Szeder Balázs,Fotó:Balla András, Szánthó Barna. Felelős kiadó:Meggyes Tamás.Megjelenik Esztergom város Önkormányzata támogatásával. Szerkesztőség:Pannónia Produkció Studiális Lapszerkesztés, Ferences gimnázium, Esztergom, Bottyán u.10.

Esztergomi Riport 2005-2006. társasági-közéleti magazin főszerkesztője Néveri Ferenc Igor. A Budapesti Riport lapcsalád tagjaként jelent meg Esztergomban.

Franka. A Temesvári Pelbárt Gimnázium Lapja 1998-2000

Esztergomban 2006 után belső közéleti csatározások indultak a harmadszor is megválasztott Meggyes Tamás polgármester hívei és ellenzői között Az ellenzék internetes közössegként, vagy blogokban nyílvánította ki véleményét, vagy nyomtatott, sokszorosított kiadványban.Az egyik ilyen kiadvány volt az "Esztergomi Válasz" 2008-ban..Több száma is megjelent.

Muravidék folyóirat

Esztergomhoz szorosan kapcsolódó kulturális időszaki folyóirat a Muravidék, a Pilisvörösváron 1997-ben alakult Muravidék Baráti Kör Kulturális Egyesület kiadványaFőszerkesztő: Győrffy Sándor..Szerkesztő Ruda Gábor. A Hidlap 2011.03.12.- számában olvashatjuk a Muravidék történetéről;

„Ruda Gábor a lap szerkesztője mondta el a folyóirat történetét, küldetésének lényegét. A Pilisvörösváron 1997 decemberében megalakult Muravidék Baráti Kör Kulturális Egyesület alapszabályában vállalta a „muravidéki írók mellett nem muravidéki szerzők a Muravidék kulturális eseményeivel, illetve Szlovéniával foglalkozó írásait megjelentető kulturális folyóirat kiadását”. És mivel „az egyesület a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek, valamint a határon túli magyarság kultúrájával kapcsolatos tevékenységeket végez”, a 2001-től megjelenő Muravidék című folyóirat is követi ezt az elvet, bizonyos értelemben Kárpát-medencei (vagy közép-európai) kulturális fórummá nőve ki magát. Ez visszatükröződik a szerzők hovatartozásából, az eddigi 260 szerző 9 különböző európai országban él.”

A Muravidék 2.száma 2002-ben Hidak a Dunán címmel teljes számban foglalkozott az ujjáépult esztergomi Mária Valéria híddal és annak kulturális ,gazdasági jelentőségével.A lap aktuális számai az interneten is elérhetők http://muravidek.eu/ linken.

Az internet elterjedésével különböző közösségi portálokon, blogokban fejthetik ki az emberek véleményüket, gondolataikat a mindennapi életről, közéletről, politikáról, egyes személyekről.. Mivel az internetes közösségi portálokon, fórumokban általában álnéven megjelenő személyeket becsmérlő írások nem tartoznak a sajtótörvény alá, ezért a vélemény nyilvánítás szabadsága mellett felmerült az interneten megjelenő írások, fotók, jogi szabályozásának az igénye is.

Felhasznált irodalom

Borovszky:Esztergom vármegye.Bp.l910., Komárom és Esztergom vármegyék újjáépítése Trianon után. Szerk.Békássy Jenő.Bp.l929. (Homor Imre: Esztergom vármegye és a város sajtója a forradalmaktól napjainkig. 1919-1929.)Bárdos László-Horváth Géza:Komárom megyei hírlapok és folyóiratok bibliográfiája.Tatabánya,1962. Esztergom évlapjai 1981.(Hegedűs Rajmund: Az esztergomi URANIA 1828-1833. 77-101 p. Dr.Bárdos István: Az esztergomi Balassa Bálint Társaság működése 1926-1946. 104-137 p.) Esztergom Évlapjai 1988.( Bárdos István: Az Esztergom-vidéki Régészeti és Történelmi Társulat megalakulása és működése 1894-1948. 52-99 p.) Szállási Árpád: Szegényháztól a kórházig Esztergom egészségügyének története. 1987. Komáromi ny. 51-52 p. Zellinger Alajos:Esztergom vármegyei írók koszorúja.Bp. 1888. Páldi Zoltán: Az esztergomi lokális média és kultúra jelenlegi helyzete. Szakdolgozat 2007.,Pifkó Pter: A katolikus egyház hatása Esztergom társadalmi és társas életére.,Pifkó Péter: Emlékkönyv Esztergom Egyesítésének 100.éves évfordulójára. Esztergom, Pifkó Péter: Esztergomi utcák, 1700-1990. Esztergom. 1995.Körösy László:Esztergom.Történeti emlékkönyv.Az 1887-ben kiadott kötet hasonmása. Laskai Osvát Antikvárium, 2008.Tevan: A könyv évezredes útja.Bp. Bodri Ferenc: Apokrif Krúdyról. Kortárs. 2001.45.évf.11.november. Esztergom 1945-1975. Tanulmányok és bibliográfia. Szerk: Gyarmati Lajos,Nagyfalussy Tibor. Kiad: Esztergom Város Tanácsa Művelődési Osztálya, Komárom, 1979., Bárdos István:35 éves az esztergomi képzőművészkör.kiad. Petőfi Sándor Általános Művelődési Központ 1986. valamint az esztergomi városi könyvtárban és a Főszékesegyházi Könyvtárban őrzött helyi lapok.) .

Üzenetküldés

üzenet

E-mail címed:
Szöveg:

Képgaléria