Magyar Sion 1863-2011.

A Magyar Sion első számát 1863 januárban vehették kezükbe az olvasók. Havi kiadású egyháztörténeti tanulmányokat közreadó folyóirat volt. A szerkesztő Knauz Nándor esztergomi kanonok, címzetes püspök, később pozsonyi prépost. A XIX. század magyar egyháztörténet-írásának kiemelkedő alakja. Az Esztergomi főegyházmegye történetének forrásait publikáló Monumenta Ecclesiae Strigoniensis elindítója. A folyóirat kifejezetten egyháztörténeti jellegű volt és célja a magyar egyháztörténelmének feltárása volt. Az igen színvonalas egyháztörténeti tanulmányok közlésével a lap a magyar egyháztörténet írás megújulását is elősegítette. 1869-ben Knauz Nándor lemondott a lap szerkesztéséről – hogy fő művén a Monumenta Ecclesia Strigoniensis -en dolgozhasson, így a lap kiadása átmenetileg szünetelt. A folyóirat szerkesztését 1870-től Fraknói Vilmos és Zádori János vette át és a lap Új Magyar Sion Egyházirodalmi folyóiratként jelent meg újra. A Buzárovits nyomdában készült .Fraknói Vilmos három év után megválik a laptól és szerkesztést Zádori János viszi tovább 1886-ig. A folyóirat visszatér eredeti Magyar Sion címhez 1887-től szerkesztői voltak Horváth Ferenc, Kereszty Viktor, Prohászka Ottokár, Walter Gyula utolsó száma 1904-ben jelent meg. A folyóirat ekkor már teljesen eltért eredeti egyháztörténeti jellegétől és a különböző tudomány területekről érkező cikkek mellet helyet kapnak a hitéleti, egyházpolitikai, szociális és kultúrális kérdések is.A Magyar Sion idővel kevés előfizetője miatt anyagi bázis hiányában 42 év után megszünt. A Knauz Nándor alapította folyóirat szellemi örökségét folytatja a 2007-ben kiadott Magyar Sion Új Folyama, a folyamatosságot jelzi az is, hogy a XLIII./2007.1. Lapszám megjelölés. Felelős szerkesztő: Székely János, az Esztergomi Hittudományi Főiskola rektora.

Honnan ered a Magyar Sion elnevezés?

Az első esztergomi katolikus folyóirat címe a Magyar Sion a városra, illetve a Várhegyre is utal., mivel mivel a Várhegyet gyakran nevezték Magyar Sionnak. Az elnevezést eredetéről írt tanulmányt Székely János esztergomi püspök " A magyar Sion kifejezés eredete és jelentése " címmel és a tanulmány stílszerűen a Magyar Sion 2007 évi Új Folyamában jelent meg. A Esztergomban a Várhegyen állt az első magyar székesegyház, itt született Szent István királyunk , aki itt hozta létre a magyar katolikus egyház központját. Esztergom szent hegye a Várhegy. A bibliai utalás Sion hegyére, ahol Dávid városa és később a jeruzsálemi templom állt és vallási központ lett, amelyet a hódítók elsöpörtek. Esztergom virágzó vallási központ volt amelyet a török hódítás 1543-ban elpusztított. Az esztergomi érsekség Nagyszombatba költözött a török elöl. Ez lehetett azaz időszak, amikor az esztergomi Várhegyet először magyar Sionnak nevezték. Valószínűleg Barkóczy Ferenc érsek volt az első aki összefüggésbe hozta a török által elpusztított Esztergomot az elpusztult Sionnal. 1761-ben kiadott pásztorlevelében ír arról, hogy az esztergtomi érsekségnek vissza kell térnie eredeti városába és újra építeni a lerombolt Szentélyt. Scitovszky érsek a Bazilika 1856 évi felszentelése előstéjén hálát ad Istennek, hogy "fölépíthessük e magyar Sion tetején a lakóházát." A Bazilika felszentelése alkalmából több ünnepi kiadvány jelent meg amelyekben a magyar Sion kifejezés olvasható. Tulajdonképen ezidőtől került a köznyelvbe az esztergomi Várhegye , a városra vonatkozó Magyar Sion kifejezés . Pesten 1838-ban indult hittudományi folyóirat Magyar Szion címmel valószínűleg ez is szerepet játszhatott az első esztergomi egyházi folyóirat címének kiválasztásában.

A XIX.századi Esztergomban, a papság misékre való felkészülését segítette azaz egyház szónoklati folyóirat, amelyet 1871-ben indított útjára Zádori János,

Katholikus Lelkipásztor címmel. A folyóirat kéthavonta jelent meg 1875-ig.

Alapvetően esztergomi kiadású volt a budapesti Hunyadi nyomdában készült az Egyházi közlöny című hetilap, amelynek szerkesztője az érseki könyvtárosként működő Zoványi(Jánoska) Mihály volt és 1872 októberétől 1873 májusig jelent meg.A szerkesztő sokat foglalkozott az egyházi autonómia kérdésével, már az 1869-ben Budapesten kiadott Autonómia című lapjában. A „híven katolikus és korszerűen szabadelvű” lap csak az alsó papság támogatására számíthatott, s így a főpapi betiltás,Zoványit fél év múltán lapja beszüntetésére kényszerítették. Talán a szerkesztőnek a főpapisággal szemben álló gondolatai is okozták, hogy az esztergomi kiadású <>b>Egyházi Közlöny című hetilap néhány hónap után megszűnt. Az 1875-ben megszűnt egyházszónoklati folyóirat a Katholikus Lelkipásztor folytatásaként került kiadásra 1876-ban az

Isten Igéje című szentbeszédgyűjtemény Fábián János plébános szerkesztésében. A havonta megjelenő folyóirat katolikus egyházi beszédek gyűjteményeként adott segítséget a prédikációkra való felkészülésben. A lapot 1881-től Molnár(Nepomuk)János, 1883-tól Jagicza Lajos OSB.,1896-tól Halmos Ignác kanonok, 1900-tól 1905-ig. Andor György és Babura László szerkesztette. A kiadója mindvégig Buzárovits Gusztáv nyomdája volt.

A magyar katolikus egyház székhelyéhez méltón országos terjesztésű katolikus lapok is kiadásra kerültek Esztergomban. Ilyen volt az 1881-84 között Esztergomban kiadott

Jézus Szent Szívének Hírnöke című hitbuzgalmi kiadvány, melynek szerkesztője és kiadója Molnár Nep. János volt, aki az Isten Igéje szentbeszédgyűjtemény szerkesztője is volt. Jézus Szent Szívének Hírnöke 1884-től Kalocsán jelent meg, a Jézus Szíve Szövetség folyóirataként Tóth Mike SJ. Szerkesztette 1884-től. A lap 1936-ig jelent meg. Alapító szerkesztője Molnár Nep.János 1890-től egyházi személyként politikai pályára lép és a Néppárt egyik elnöke lesz. Országos katolikus társadalmi szervezet lapjaként adják ki Esztergomban 1896. november 30.-án a

Kolping című lapot. Az újság a Magyarországi Katholikus Legényegyesületek Országos Szövetségének hivatalos közlönye. Felelős szerkesztője Töttösy Miklós volt. Szerkesztő Konrády Lajos. A lap 1912. októberig jelent meg. Kiadója a Szövetség volt, a Laiszky nyomdában nyomtatták.

Esztergomban az országban másodikként már 1863. március 25.-én megalakult az Esztergomi Katolikus Legényegylet. Elnöke Zitsák János reáltanodai igazgató volt. Az egyesület célja a kézműves, iparos ifjúság vallási, szakmai és családi életre való felkészítése, Adolf Kolping tanításai alapján.Jelszavaik: vallás és eerény, munkásság és szorgalom, egység és szeretet. Az egyesületi életben helyet kapott a műkedvelő színjátszás is, a kórus éneklés. Az egyesület 1876-ig működött aktívan, majd 1890-ig Katolikus Iparos Ifjúsági Betegsegélyző Egylet néven szerepelt, mint Katolikus Legényegylet 1896-ban éledt újra, elnöke Csernoch János hercegprímás volt. Így nem csoda, ha Esztergomban adták ki Kolping cimmel az országos szövetség közlönyét.

Katholikus Gyermekvédelem 1910-1943

Országos gyermekvédelmi egyesületet alapított Esztergomban Rajner Lajos püspök 1907-ben. Az általa létrehozott Keresztény Szeretet Országos Gyermekvédő Műve az elhagyott és árva gyermekek gondozását vállalta fel. A gyermekeket vagyonilag független, katolikus . szellemben élő családoknál vagy zárdai intézetekben , árvaházakban gyermekotthonban helyezték Anyagi hátteret a tagsági díjak, különböző gyűjtések, adományok, alapítványok, ünnepségek jövedelmeiből biztosították. Az egyesület központja Esztergomban volt, ahol a Keresztény Szeretet Országos Gyermekvédő Műve a Szt Anna zárda mellett 40 személyes fiúotthont, a Szentgyörgymezőn leányárvaházat, munkáscsaládok gyermekeinek napközi otthont tartott fenn. Az egyházmegyékben fiókszervezetei működtek. Az egyesület védőszentje Szent Erzsébet. A Kersztény Szeretet Országos Gyermekvédő Műve taglétszáma 1914 körül kb. 7000 fő volt (ebből 200 alapító), a gondozottak száma 200, a Keresztény Szeretet Gyermekvédő Műve a megalakításától a gondozottakra több mint 70 ezer koronát költött. Az egyesület képes havi lapja: Katholikus Gyermekvédelem volt, mint a tagok ingyenes havi értesítóje. Katholikus Gyermekvédelem a Keresztény Szeretet Országos Gyermekvédő Műve hivatalos közlönye 1910 szeptembertől -1943.(októberig) jelent meg,évente tíz alkalommal. Szerkesztője :Siposs Antal Félix 1911.szept.től Keményffy K.Dániel, 1920 -tól Reviczky Aladár , 1922.-től Novák Ödön, Pollák Miklós, 1935-től Bayler István, 1938-tól Gianone Egon, 1941-től Gianits József. A fotókkal illusztrált újságot Laiszky János nyomdájában nyomtatták.

Jelentős változás történt Esztergom főegyházmegyében az 1920-as trianoni békekötés után. Az országhatárok változása szinte kettétörte Esztergom főegyházmegyét. Az ekkor működő 481 plébániából 393 került csehszlovák fennhatóság alá. A határok megváltoztatása fokozatosan szorította háttérbe az esztergomi érsek hatáskörét. A nagyszombati helynök egyházilag még az esztergomi érsekhez tartozott, de anyagi szempontból a csehszlovák kormánytól függött. Végül 1937-ben a Szentszék a Csehszlovákiához csatolt részt önálló egyházmegyévé nyílvánitotta. A trianoni békekötés után az esztergomi főegyházmegye magyarországi területéhez az esztergomi, nógrádi, komáromi, honti főespereségek egy-egy része és a budapesti helynökség tartozott. Így a plébániák száma 88-ról 13-ra növekedett.Az első bécsi döntés után 1938-ban a Felvidék magyar lakta területeinek egy része átmenetileg visszakerült az esztergomi főegyházmegyéhez, de a II. Világháború befejeződése után 1945-ben újra visszaállították a trianoni határokat.

Magyar Sion katolikus politkai és társadalmi hetilap 1934-1944 Ismét Magyar Sion címmel jelent meg esztergomi újság 1934-ben. Azon egyházi lapok közé tartozi a Magyar Sion című katolikus társdalmi és politikai hetilap , amely célja a társadalom kulturális, szociális gazdasági és világnézeti kérdések katolikus szellemben való megválaszolása. A lap munkatársai figyelemmel kívánták kísérni a Világegyház eseményeit és az Esztergom városi illetve Komárom-Esztergom vármegyei eseményeket egyaránt. A lap főszerkesztője Szappanyos Béla volt felelős szerkesztője és kiadója Lippay Lajos. A Buzárovits nyomdában készült. Helyi lapként maradt meg az újság, nem sikerült országos jelentőségű katolikus lappá fejleszteni.Kevés volt az országos hír benne, főleg a prímás tevékenységével kapcsolatban. Főleg megyei és városi hírek jelentek meg a lapjain. A fenntartásához reklámoknak is helyet adtak. Az újságot 1942 szeptemberétől Vajda József szerkesztette egészen az 1944 október 15-i megszűnéséig. Az utolsó szám főcíme: Boldogasszony Anyánk... volt, és Serédi Jusztínián érsek utolsó körlevelét is közreadta, amelyben a papságot .mint a Jó Pásztor utódait , vértanuság árán is a helyükön való maradásra szólította fel. Az újság nem adott helyet a szélső jobboldali pártoknak így a nyilas uralom megjelenése is hozzájárult a megszűnéséhez. A háború utáni időkben már nem volt lehetőség az újra indítására.

Esztergomi katolikus egyházközségi tudósítások és diáklapok

Az esztergomi katolikus sajtó részeit alkotják a kis terjedelmű és példányszámú egyházközségi kiadványok, iskolai lapok, ifjúsági mozgalmi kiadványok. Ilyen volt az Esztergom-Érsek-Vizivárosi Tudósító, amelynek egyetlen száma jelent meg 1936.július 15.-én Kiadója Hóka Imre a vizivárosi templom plébánosa volt és Buzárovits nyomdában készült. A belvárosi plébánia templomában járó híveihez szólt Egyházközségi Tudósító -jában 1941 márciusi egyetlen számban Felber Gyula az esztergom -belvárosi templom plébánosa ,aki 1933-tól 1944-ig látta el plébánosi teendőt. A kiadvány a Laiszky nyomda terméke volt. Az egyházi iskolák növendékeihez és a cserkészek szóltak a különböző diák lapok. Ilyen volt a Diák Újság a liceumi növendékek lapja 1940. januártól decemberig, amelynek folytatása a Diákszárnyak cmű líceum és tanítóképző növendékeinek lapja volt. A lap 1941. január 25.-1942. május 1.-ig jelent meg Esztergomban évente 10 alkalommal szerkesztője Porubszky Lajos, az érseki tanitóképző növendéke volt.( nem azonos Porubszky Lajos esztergomi testnevelő tanárral, ő Prágában végzett.) Kiadója az Esztergomi Érseki. Tanítóképző és Lyceum Hitelszövetkezet, a Buzárovits nyomdában készült.. A tanitókképzőben önképzőkör is működött, szépirodalmi, művészeti alkotásokat, tudományos dolgozatokat jelentettek meg. Az esztergomi ferences papnövendékek lapja Szeráfi Rügyek címet kapta. Rendszertelenül jelent meg 1938-1945 szeptember 8 között, kiadója és szerkesztője az esztergomi ferences gimnázium papnövendékei voltak. Ugyancsak az Esztergomban tanuló papnövendékek lapja volt Esztergom Ősrégi Szemináriuma című kiadvány, amely évente kétszer jelent meg 1942 december és 1944 június között. A felelős szerkesztő Boér Miklós tanár volt, a szerkesztő és kiadó pedig: az Esztergomi Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolája volt. Ezt az esztergomi kiadványt Budapesten az Élet nyomdában nyomtatták. A cserkész mozgalom esztergomi kiadványa volt az 1938 és 1941 között évi hat számmal megjelent A Mi Lapunk című cserkészújság, amely nem nyomdában készült, hanem egy sokszorosított kiadvány volt. Az esztergomi bencés gimnázium 14-es "Hollók "cserkészcsapat kiadványa volt a Végvári Öregcserkész , amely 1937-38 között jelent meg. A 14-es "Hollók" 25 éve címmel jelent meg a "Végvári Öregcserkész" 1938-as jubileumi száma, amelynek szerkesztői voltak : Bády István, Eggenhofer Béla, Etter Kálmán,. Katona Gábor, Magas Miklós, Monszberger Ulrik, Spick Gyula és Szölgyémi Pál. Esztergomban 1938-ban Laiszky János nyomdájában nyomtatták.

A magyar egyházi sajtó a második világháború után nem tudott talpra állni. Lényegében 1945 és 1950 között még háború előtt induló országos terjesztésű lapok, mint a Papi Lelkiség, Magyar Kórus, A Szív újra indultak, de 1950-ben megszűntek. Mindszenty József Emlékirataiban irja: "A háború végén az egyháznak új lapengedélyért kellett folyamodnia. Az engedély megadása a Vörös Hadsereg főparancsnokától függött, aki csupán két katolikus hetilap s egy havi folyóirat megjelenéséhez járult hozzá... Később cenzúrát is alkalmaztak. A sokféle akadályoztatás egyetlen célt szolgált: az egyházat minél előbb kikapcsolni a közvéleményt formáló tényezők sorából." Jól érzékelte a bíboros a hatalom korlátozó szándékát. 1945 előtti években a sajtóbibliográfia adatai szerint csaknem ezer féle katolikus periodika jelent meg. A rádióban is helyet kaptak az egyházi események. Hasonlóan gazdag volt a református és evangélikus sajtó is. 1945 után újjáéledtek a zsidó sajtótermékek is. Az akkori politikai hatalom számára ez a gazdag vallásos sajtóélet ellenőrizhetetlennek bizonyult ezért mindent megtettek a megszűnéséért. Az 1910-ben indult legrégibb európai katolikus sajtótudósító, a kőnyomatos Magyar Kurir, félhivatalos egyházi lap, továbbra is megjelenhetett azonban az állami információs monopólium lehetetlenné tette valódi hírügynökségi munkáját. Az 1970-es években engedélyezte az Állami Egyházügyi Hivatal, hogy a külföldi katolikus hírügynökségek és lapok anyagán kívül a Vatikáni Rádió magyar adásainak híranyagából is közöljön. Az érdeklődés és a terjedelem megnőtt: napi 1-10 oldal stencilezve sokszorosított anyag jutott el hetente postán az előfizetőkhöz. Azonban továbbra is "másodkézből" jelenhettek meg a hírek. A Magyar Kurir mellett az 1935-ben indult Vigilia tudta csak átmenteni magát az új érába. 1946-ban az Actio Catholica kiadásában jelent meg ismét szerkesztését Sik Sándor vezetésével Mihelics Vid, Possonyi László és Rónay György látta el. A katolikus egyház számára 1945 után két hetilapot engedélyeztek az Új Ember című hetilapot az Actio Catholicakiadásában és a politikai irányzat által 1950-ben létrehozott katolikus papi békemozgalom lapját, amely először Kereszt címmel jelent meg, majd 1956 után Katolikus Szó címen működött ,mint a Katolikus Papok Országos Békebizottságának lapja 1990 január 7.-ig. Az engedélyezett csekély számú katolikus lap szerkesztőségének ellenőrzését az Állami Egyházügyi Hivatal látta el. Természetesen ilyen körülmények között az esztergomi katolikus sajtó 1945 és 1990 között nem létezhetett. Sőt Esztergom mint prímási székhely különleges figyelemben és elbánásban részesül. Államosították az egyházi iskolákat az egész országban 1948-ban. Esztergomban 1944/45-ben az községi általános iskolák mellett egyházi iskola volt a Szent Anna -zárdai elemi iskola, a Vizivárosi elemi iskola, és az Érseki Tanítóképzőnek két elemi iskolája. Egyházi középiskolák az alábbiak voltak: Vizivárosi polgári leányiskola, Esztergomtábori(szalézi)polgári fiuiskola, Szentbenedekrendi Szent István gimnázium, Szent Antal szt. ferencesrendi gimnázium, Érseki Boldog Margit Leánygimnázium ,Érseki leánylíceum és tanítóképző intézet, Érseki líceum és tanítóképző intézet. Az iskolák államosítása után a polgári iskolák általános iskolává alakultak, valamennyi egyházi iskolát állami iskolává tettek, az állam és az egyház között létrejött megegyezés alapján egyedül a ferencesrendi gimnázium maradhatott egyházi középiskola Temesvári Pelbárt Gimnázium néven. Az államosítás során a Szatmári Irgalmas Nővérek által fenntartott Érseki Leánylíceum és Tanítóképző Intézete összevonták a még Majer István kanonok által 1842-ben alapított Érseki Líceum és tanítóképző intézettel Állami Tanító és Tanítónőképző néven. A "Szent Istvánról nevezett ősrégi szeminárium" hittudományi főiskola Várhegyen lévő épületét elvették – katonaságot telepítettek ide- és a papnevelő híttudományi főiskolát a Szatmári Irgalmas nővérektől elvett Bajcsy -Zsilinszky utca (ma Pázmány u.) épületében helyezték el. Mindszenty József esztergomi érseket, hercegprímást 1948.december 26-án letartóztatták és elhurcolták székvárosából, ahová földi maradványai is csupán a rendszerváltás után 1991. május 4.-én térhettek vissza.

A rendszerváltás utáni első magyar kormány Antall József miniszterelnök vezetésével keresztény erkölcsi értékeken alapuló kormányprogramot hirdetett meg. Ez a helyzet kedvezett a katolikus sajtónak is. Az Új Ember katolikus hetilap mellett 1993-ban Miskolcon jelent meg országos terjesztésű katolikus hetilap Keresztény Élet címmel. A Sz.Maximilián kiadó kezdeményezése jónak bizonyult mert mai napig is megjelenő életképes hetilapot adott ki. A sajtószabadság ellenére nehezen indult újra a katolikus sajtóélet. A négy évtizedes korlátozás miatt nem nevelkedett ki olyan nemzedék , amely a XX.század végi társadalmi kérdésekkel katolikus szemmel megfelelően tud foglalkozni. Egyes főegyházmegyék kiadtak önálló újságokat, mint a negyedévente megjelenő Esztergom-Budapest címűt az 1993-ban átszervezett Esztergom-Budapest Főegyházmegye. Az Esztergom-Budapest Főegyházmegyében jelenleg mintegy negyven egyházközségi újság jelenik meg a plébániák kiadásában. : A mai katolikus lapok között tallózva megtaláljuk az Egyházmegyei Hírek-t az Egri Főegyházmegye havilapja, Örömhír a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye havonta megjelenő lapja, a Szeged-Csanádi Egyházmegye kiadványa a Toronyirány Szegedi Katolikus Értesítő a Glattfelder Alapítvány gondozásában, a felelős kiadó és szerkesztő Kis-Rigó László püspök és a hetente megjelenő lap szerkesztésében és formájában olyan, mint az esztergomi Kupola című értesítő , amelyet szintén Kis-Rigó László alapított 1991-ben. Azonban a Toronyirány heti értesítő mellett, azonos című Magazin és Kalendárium is kiadásra került, valamint Gyerünk címmel adják ki a Szeged-Csanádi Egyházmegye katolikus ifjúságának lapját, Márton Gábor szerkesztésében. Székesfehérvár Egyházmegye negyedévente megjelenő lapja a SZEM ,Székesfehérvári Egyházmegye Magazinja. szines illusztrált kiadvány 2003 óta jelenik meg. Az egyházmegye honlapján kép video és hangtár is található az egyházmegyei eseményekről. Veszprémi Fegyházmegye több sajtókiadványt is megjelentet.Családunk A Családpasztorációs Iroda Lapja (2004-től) Rab Mária Híradó Időszakos lelkiségi kiadvány, valamint a főegyházmegyéhez tartozó néhány településen önálló katolikus újságok is megjelennek: Harangszó a balatonfűzfői plébánia lapja, Nagytemplomi Hírek, a pápai főlébánia lapja, és a pápai Szent Anna Egyházközségi Értesítő valamint 2005-től a Regina Krónika , a veszprémi Regina Mundi Plébánia lapja. A Szombathelyi Egyházmegye havilapja a Martinus 2008-tól olvasható.A Győri Egyházmegyei lapja Hitvallás címmel, 1999 óta jelenik meg havonta. A katolikus egyház is egyre jobban él a korszerű sajtó és multimédiás lehetőségekkel. Az interneten a www.katolikus.hu címszó alatt valamennyi egyházi, egyházmegyei hír esemény elérhető. Az egyházmegyék története, intézményei plébániái is megtalálhatók a világhálón. A régi könyomatos Magyar Kurir naprakészen áll az internetes információkkal. A sajtókiadványok egy része online is olvashatók, hallható az egri Szent István Rádió és Mária Rádió, az internetes közösségi oldalakon látható és hallható a Bonum Tv adása.

Esztergom mint a magyar katolikus egyház székhelye kiemelt helyzetbe került a rendszerváltás utáni években. Ezt támasztja alá az is, hogy 1991. május 4.-én Esztergomba hozták Máriazellből Mindszenty József hercegprímás földi maradványait. Az ünnepélyes újratemetésen jelen volt Antall József miniszterelnök és a magyar kormány több tagja. Az egyházak és a világ párbeszédét segítette elő az a nagyszabású egyháztörténeti konferencia. Dr. Bárdos István, a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat művelődésügyi főtanácsosa és dr. Beke Margit, a Prímási Levéltár igazgatója kezdeményezésére, " Egyházak a változó világban" címmel három napos nemzetközi egyháztörténeti konferenciát tartottak Esztergomban a Prímási Levéltár és a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat közös rendezésében. A rendezvény célja az volt, hogy közvetlen párbeszéd lehessen egyházi és világi történészek között egyháztörténeti témákról. A konferencia címe is a szándékot tükrözte:" Egyházak a változó világban". Esztergomban 1991 május 29-31 között került megrendezésre ez a nemzetközi egyháztörténeti konferencia. Az elhangzott előadások szinte teljes körben átfogták a magyarországi történelmi egyházak történetét Szent Istvántól -Mindszenty bíborosig. . A konferencián elhangzott előadások könyvben is kiadásra kerültek Bárdos István és Beke Margit szerkesztésében. Dr.Bárdos István, művelődéstörténész az egyháztörténeti konferencia ötletének megszületésére igy emlékezik vissza:
"Az Egyházak a változó világban című Nemzetközi Egyháztörténeti Konferencia sorozat indító eseménye volt a később Esztergomi Stúdiumok összefoglaló címet viselő konferencia és kiadvány sorozatnak. Ezt Margittal indítottuk, Andrással folytattuk, közösen szerveztük 2000-ig, ezt követően még egy volt a sorban, ezt Csombor és András szervezte. Az Egyházakkal a változó világban konferencia indulásának hiteles története. Margittal 1989 novemberében Szekszárdra mentünk Veszprémi Akadémiai Bizottság által szervezett konferenciára. Autózás közben beszélgetve formálódott a gondolat, hogy szervezzünk konferenciát. Ekkor fogalmaztuk meg a címet, és kezdtünk hozzá a gondolat megvalósításához. Ebben a munkában, és a következő konferenciák szervezésében, mint a megyei önkormányzat tudományos feladataival foglalkozó munkatársaként és a Kultsár István Társadalomtudományi és Kiadói Alapítványa kuratóriumának titkáraként vettem részt. Ezeken kívül még két jelentős egyházakat érintő konferencia megszervezése és az előadások írásos változatainak szerkesztője voltam. 2004-ben, illetve 2005-ben, a történelmi egyházak megyénkben illetékes egyházi vezetőinek (Esztergomi és Veszprémi érsekség, a Győri illetve Székesfehérvári püspökség, a Komárom-Esztergom megyei református esperesség és a Székesfehérvári Evangélikus Egyházkerület vezetőinek illetve a MAZSIHISZ képviselőjének) részvételével Egyházakkal az Európai Unióba illetve 2005-ben a Holokauszt évfordulón Soha többé címmel. Lektorként és szerzőként voltam részese Beke Margit: Esztergomi érsekek kötetének, három plébánia történetének írója voltam a Katolikus Budapest köteteknek. Szervezőként pedig a Kultsár István Alapítvány kuratóriumának titkáraként Margittal együtt az alapítvány végezte a tanulmányok elkészültével kapcsolatos valamennyi teendőt."
Esztergomban 1991-ben a Szent Anna plébánia alapításában katolikus általános iskola létesült -Kis Rigó László akkori plébános munkájának köszönhetően - amelyet Mindszenty Józsefről neveztek el. Ez volt a főegyházmegyében az első katolikus általános iskola , az 1990. évi első szabad országgyűlési választások után. Törvény született az egyházi ingatlanok visszaadásáról, illetve kártalanításról. Ennek eredményeképpen újra iskolát nyithatott a Szatmári Irgalmas Nővérek rendje az egykori Duna-parti épületükben, amelyet fokozatosan adott át a város, mivel iskolák működtek az épületben. 2001 óta itt működik az Árpád-házi Szent Margit Középiskola, Általános Iskola és Óvoda. Visszakapta az egyház a Várhegyen lévő szeminárium épületét – lepusztítva- amelyet felújított az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye és most Szent Adalbert Központ néven több egyházi intézmény is helyet kapott az épületben.

Az első esztergomi katolikus lap 1991.február 17.-én jelent meg Kupola címmel a Szent Anna plébánia egyházközségi lapja dr. Ladocsi Gáspár szerkesztésében.

A hetente megjelenő újságot Ladocsi Gáspár püspök és Kiss-Rigó László püspök alapította azzal a szándékkal, hogy a római katolikus hívek az egyházi események hírei mellett igemagyarázatokat is olvashassanak. Ezt a küldetést a Kupola a mai napig be is tölti, az eltelt két évtized alatt pedig komoly olvasó törzsközönség várja vasárnaponként a lapot. Az újság alcíme: Esztergomi Katolikus Értesítő, amely arra utal, hogy város és az egyházmegye számára is mond híreket. A lapot a Rudnay Sándor Kulturális és Városvédő Egyesület adja ki. A Rudnay Sándor Kulturális és Városvédő Egyesület hagyományt teremtett Becket Szent Tamás emlékének gondozásában. Az esztergomi Szent Tamás-hegy viseli az angol szent nevét. Bánfy Lukács esztergomi érsekkel együtt tanult Párizsban Becket és így szentté avatása után Európában elsőként emeltek tiszteletére templomot Esztergomban és nevezték el róla a hegyet. A Kupola elsőként számolt be a Becket Szent Tamás napi ünnepségek rendezéséről, amely elősegítette Esztergom és Canterburry testvérvárosi kapcsolatát. Az esztergomi Hídlap 2010.febr.20-i számában üdvözölte a Kupolát megjelenésének húsz éves évfordulóján.

Idén ünnepli indulásának huszadik évfordulóját a Kupola elnevezésű egyházközségi kiadvány. A folyóiratot Ladocsi Gáspár püspök és Kiss-Rigó László püspök alapította azzal a szándékkal, hogy a római katolikus hívek az egyházi események hírei mellett igemagyarázatokat is olvashassanak. Ezt a küldetést a Kupola a mai napig be is tölti, az eltelt két évtized alatt pedig komoly olvasó törzsközönség várja vasárnaponként a lapot. Az újság első száma húsz évvel ezelőtt, nagyböjt első vasárnapján jelent meg. A kiadvány alcíme – Esztergomi Katolikus Értesítő – egyben jelezte is az alapítók szándékát, miszerint a lap egyrészt az Esztergom déli városrészében élő katolikusok számára nyújt friss információkat, másrészt pedig ezen túl a város, illetve az egyházmegye tagjai számára mutat be írásokat. Kiss-Rigó László püspök a jubileum kapcsán lapunknak elmondta: a húsz évvel ezelőtti induláskor még különlegességnek számított a Kupola, érezhető hatása volt a város életére.Az alapító püspök hozzátette: az évfordulóról természetesen cikkek egész sora foglalkozik majd a következő számban. A szerkesztőségben dolgozott, dolgozik többek között Kiss-Rigó László püspök, mint felelős szerkesztő, Tóth Sándor költő, tanár, Földes Vilmos grafikus, tanár, Magyar György tanár, Németh László, valamint állandó munkatársként: Borz Gergely, Cserny Szilvia, Németh József és Tóth János Csaba. A lapot a Rudnay Sándor Kulturális és Városvédő Egyesület gondozásában adják ki."

A Belvárosi plébánia templom egyházközségének lapját 1997-ben adta ki Beer Miklós püspök, -akkori plébános – Belvárosi Harangszó címmel. Azóta is megjelenik a kiadvány Michels Antal plébános, majd az őt követő Harmai Gábor plébános gondozásában. Esztergom főegyházmegyében 1993-ban jelentős változások történtek. Az 1993.május 31.-én életbelépett változások szerint a főegyházmegye neve " Eztergom-Budapesti Főegyházmegye"lett központja pedig a főváros. Budapest valamennyi plébániája a főegyházmegyéhez került, Budaörs,Budajenő és Telki pedig a székesfehérvári egyházmegyéhez. A Szigetköz plébániái a győri egyházmegyéhez, a volt honti és nógrádi főesperesség pedig a váci püspökséghez. A változások után jelent meg az Esztergom -Budapesti Főegyházmegye negyedévente kiadott lapja: Esztergom-Budapest címmel.

A Katolikus Legényegylet 1926-ban átadott épületét az államosítás után Művelődési Házként működtette a városi Tanács. Az 1990 évi rendszerváltó első szabadon választott parlament által hozott törvények az egyházi tulajdon visszaadásáról is rendelkeztek. Ennek köszönhetően lehetővé vált, hogy az egykori Katolikus Legényegylet épületében 1994-től, a német és magyar kormány együttműködési szerződése alapján, Kolping Oktatási és Művelődési Alapítvány Szakképző iskolát létesítsen. Az iskola alapításának kezdeményezői az esztergomi Kolping Család és a velük jó kapcsolatban lévő lindaui Kolping Család voltak. A lindaui Kolping Család elnöke volt 1990-2002 között Albert Platter , aki az esztergomi Kolping családdal 1992-ben vette fel a kapcsolatot, amely azóta is töretlen. Albert Platter az augsburgi Kolping világszövetség közbenjárásával segítette az esztergomi Kolping Katolikus Szakiskola létrejöttét, a képzésekhez szükséges felszereléseket, az iskolai berendezési tárgyakat is az ő támogatásával biztosította az iskola a tanulók részére. Albert Plattert a városért kifejtett tevékenységéért az esztergomi önkormányzat 2008-ban Boldog Gizella -díjjal tüntette ki. A Magyar Kolping Szövetség mint egyházi iskolai fenntartó működteti az iskolát, amely állami feladatokat ellátó keresztény szellemiségű iskola, ahol a általános iskolát gyengébb eredménnyel végzők, szociálisan hátrányos helyzetű családban élő tanulási gondokkal küzdő fiatalok kapnak szakmai képzettséget, amellyel munkához juthatnak. Az esztergomi Kolping Családok közösségi házának, a Kolping -háznak az avatóját 1993-ban tartották. Erről számol be a Kolping Ifjúsági Társaság lapja, a Mi Újság című Katolikus Ifjúsági lap. Fénymásolóval készült a kiadvány, kiadója Kolping Ifjúsági Társaság Esztergom Nagyduna sétány 1. (itt volt a Kolping ház) felelős kiadó:Putz Gábor. Később az épületet átdták az Esztergomi Vitézek rugby egyesületnek és a lindaui Kolping Család támogatásával a Kolping iskolához közel, a Bubik István utcában újították fel 2006-ban a Petőfi Általános Iskola melletti üresen álló épületet. A Szent Imre Kolping-Házat Beer Miklós püspök szentelte fel és az esztergomi Kolping család kezelésében a mai napig is működik.

Az első esztergomi katolikus folyóiratot az 1863-ban megjelent Magyar Sion-t keltette életre 2007-ben az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye, a Magyar Sion Új Folyama címmel

Magyar Sion Új Folyama

Első lapszáma 2007-ben 43./1 évfolyam megjelöléssel jelent meg, ezzel is jelezve, hogy az évente két alkalommal kiadásra kerülő folyóirat az 1904-ben megszűnt Magyar Sion folytatása. A lap felelős szerkesztője Székely János püspök, A szerkesztőbizottság tagjai: Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyéspüspök, Ladocsi Gáspár püspök, Gaál Endre nagyprépost, Peter Blaho rektor, Cséfalvay Pál kanonok, Németh László rektor, Herdics György apát, Szakál László esperes, Horváth Károly plébános, Beke Margit elnöknő, Esztó Péterné könyvtáros, Szelestei Nagy László dékán, Ivan Chalupecký professzor, Käfer István professzor, Hegedűs András igazgató, Czékli Béla igazgató .Kiadója az esztergomi Szent Adalbert Képzési, Lelkiségi és Konferencia Központ megbízásából a Glória kiadó. A XXI. Században újra induló XIX. Század végi folyóirat fővédnöke, Erdő Péter, bíboros, prímás,érsek , aki bevezetőjében hangsúlyozza "Visszatekintve erre a régi örökségre, a legrangosabb és legértékesebb részének éppen az az időszak tűnik, amikor a Magyar Sion tudományos folyóiratként működött. Ezért Knauz Nándornak, Fraknói Vilmosnak és társaiknak kezdeti szándékához kívánunk visszatérni, akik az itt folyó tudományos kutatásoknak teremtettek fórumot ezzel az időszaki kiadvánnyal. "Ebben a szellemben indul tehát újra a folyóirat, amely teret ad a történeti tudományoknak, a művészettörténetnek, a teológiának, a filozófiának, az egyházjognak, egyszóval a Hittudományi Főiskolán képviselt diszciplínáknak. Ugyanakkor méltó fórumot kíván nyújtani a keresztény pedagógiának és a Vitéz János Római Katolikus Tanítóképző Főiskolán oktatott, valamint a Szent Adalbert Közép-Európa Kutatócsoport keretében művelt tudományoknak is." A Magyar Sion Új folyama induló számában olvashatunk a Magyar Sion című folyóirat történetéről, Hegedűs Andrástól, valamint Beke Margit tanulmányát Magyarország rövid egyháztörténete 1945-2005 között , többek között Németh Lászó: Mindszenty József és a Santo Stefano Rotondo (1945-1975) című tanulmányát a bíboros római címtemplomának történetéről, a Szent István Ház felépítéséről. A Magyar Sion Új folyama a korszerű kommunikációs eszközöknek köszönhetően az interneten is olvasható, az Elektronikus Periodica Archívumban a http://epa.oszk.hu/html/vgi/kardexlap.phtml?aktev=2007&id=1397 cím alatt.

Így eljutottunk oda, hogy az esztergomi katolikus sajtó már online multimédiás lehetőségekkel is rendelkezik.

Felhasznált irodalom:

Magyar Katolikus Lexikon ( interneten rajta van) katolikus magyar sajtó – lásd: Magyar Katolikus Lexikon ( katolikus magyar sajtó tört.) Hegedűs András: A Magyar Sion folyóirat története. In: Magyar Sion Uj folyam 2007/1.szám(43.évf.) Esztergom Kókay György: A felvilágosodás eszméinek továbbélése a reformkori katolikus sajtóban. In:"Nem sűlyed az emberiség" Album amicorum Szörényi László LX. Születés napjára. Bp.2007. MTA Irodalomtudományi Intézet, Tauber Gabriella: Prohászka Ottokár közírói működése az "Esztergom" című hetilapban 1896-94 között.In: LIMES .Tudományos szemle.2001/1-2. II.kötet. Tatabánya Pifkó Péter: A katolikus egyház szerepe Esztergom társadalmi – és társas életében a 19. század folyamán. In: LIMES Tudományos szemle. 2001/1-2.kötet II.kötet. Tatabánya, Székely János: A magyar Sion kifejezés eredete és jelentése. IN: Magyar Sion Új folyama 2007/1.szám (43.évf.) Esztergom Dóka Klára: Az esztergomi főegyházmegye topográfiája a statisztika tükrében.In: LIMES Tudományos Szemle 2001/1-2 II.kötet.Tatabánya :Fáy Zoltán: A katolikus sajtó és a rendszerváltás.In:Magyar Szemle Online Új Folyam XVI. 11-12.szám 2007 december Budapest. Magyar Ferenc: A magyarországi katolikus sajtó.In: Magyar katolikus almanach II. A magyar katolikus egyház élete 1945-1985. Bp.1988 www.katolikus.hu : Katolikus sajtó Magyarországon Gábris József:Az esztergomi tanitóképzés története I. Esztergom,1996. (37.p.) Esztergom és vidéke 1941.-15,99,102 szám, 2004.01.15.szám .

Képgaléria