A koraszülés okai,veszélyei,koraszülött ellátás,mentés
Mi a korai?
Általában kis, 2500 gramm alatti súllyal jönnek a világra. Nem csupán kisebbek a normálisnál, más testarányokkal rendelkeznek, és különböző szerveik is eltérően működnek. Hiszen a méhen belüli fejlődés egy fontos szakaszát kénytelenek nélkülözni, így belső szerveik sem feltétlenül érettek meg az önálló külvilági életre. Tüdejük, idegrendszerük, agyuk fejletlenebb, immunrendszerük sokkal gyengébb, mint normál időre született társaiknál, így a különböző fertőzésekre is hajlamosabbak. Az idegrendszer éretlenségéből következően a koraszülötteknek mások a reflexei, reakciói és eltérően is viselkednek.
A koraszülés oka legtöbb esetben ismeretlen, mégis vannak bizonyos tényezők, melyeknél gyakrabban lehet számítani koraszülésre. Ikrek, hármasikrek gyakran születnek a várt idő előtt. Ha a magzatburok hamarabb reped meg, a magzatvíz szivárog, illetve elfolyik, ha a méhnyak a szülés időpontja előtt kinyílik, a méh felépítése nem normális, a méhen belüli magzat nem egészséges, ha anyai betegség miatt a magzat méhen belüli fejlődése nem megfelelő, ha a terhesség korai szakában vírusfertőzések támadják meg a magzatot, és emiatt a magzat súlyos fejlődési rendellenességben szenved, születhet a baba korán. A dohányzás, alkoholizmus, nem megfelelő táplálkozás, gyógyszerek is gátolhatják a magzat méhen belüli fejlődését, a méhlepény működése nem megfelelő és nem tud a magzatnak megfelelő táplálékot biztosítani.
Sokszor ezeknek az állapotoknak a kombinációja vezet végül koraszüléshez.
Már maga a születés is veszélyekkel jár a koraszülöttre nézve, mivel váratlan időben következik be, a baba nem tud felkészülni rá, és habár a baba kisebb, fokozott sérülékenysége miatt mégis több baj érheti a szülés során. Nagyobb a vérzékenységi hajlama, agyvérzése alakulhat ki, amely a későbbiekben maradandó idegrendszeri károsodáshoz vezethet.
A légzőrendszer nem készült fel a méhen kívüli életre, a tüdő éretlen, nem termeli a surfactant nevezetű felületaktív anyagot, amely a tüdő kitágult állapotát tartja fenn, hozzájárulva a kielégítő gázcseréhez. Ezért szükséges a koraszülöttek legtöbbjét lélegeztetni.
Az utóbbi időben már lehetőség van rá, hogy ennek az anyagnak a mesterségesen előállított alakját az újszülött tüdejébe juttatják, így biztosítva a tüdő érését és a megfelelő légzést. Koraszülötteknél éretlen a tápcsatorna is, de kutatások bebizonyították, hogy a korán adott anyatej segít a bélsejtek érésében. Sajnos a korai szülés miatt sokszor az anya tejtermelése sem indul be kellő mértékben.
Ma már tudjuk, hogy a koraszülött babát világra hozott anyák teje összetételében jelentősen különbözik az érett babát világra hozott anyák tejétől, és ebből kifolyólag jóval alkalmasabb a saját gyermeke táplálására, mint a tápszerek. Ha azonban a tejtermelés valamilyen okból kifolyólag nem indul be, akkor sincs vész, mert ma már létezik speciális, koraszülöttek részére készült tápszer is.
A bél rossz keringése miatt kialakulhat vastagbélelhalás, ami hashártyagyulladást, táplálási problémákat okoz. Gyakran fenntartja méhen belüli rendjét a vérkeringés is, amely így nem alkalmazkodik kellő mértékben a külvilági élethez.
Ez kisebb-nagyobb problémákkal járhat, ezért fontos, hogy ezeket a babákat kardiológus is kivizsgálja. A koraszülöttek szervezetének víztartalma relatíve magasabb, veséjük éretlenebb, mint az időre született újszülötteké, ezért mesterséges táplálásuknál ezt is figyelembe kell venni.
Az idegrendszer éretlensége miatt mások a reflexeik, például a nyelési reflex hiánya igen súlyos problémákat (félrenyelés, táplálhatatlanság) okoz. Ezért ezeket a babákat eleinte gyomorszonda segítségével táplálják. Neurológiai következményekben nyilvánul meg az átélt oxigénhiány is.
Mivel sokszor lélegeztetésre szorulnak ezek a pici babák, sajnos a lélegeztetés során alkalmazott magas oxigénkoncentráció, pontosabban az oxigénkoncentráció ingadozása egy speciális, koraszülöttekre jellemző szembetegség, a koraszülöttek retinopátiájának (ideghártya-elváltozás, ROP) nevezett elváltozás kialakulásához vezethet.
A koraszülöttek speciális ellátást igényelnek, melyet a perinatális-neonatális intenzív centrumban kaphatnak meg. Ebből az újszülöttekre szakosodott intenzív osztályból összesen 22 van Magyarországon, 7 Budapesten, a többi főbb megyeszékhelyeken. Súlyuktól, állapotuktól, betegségüktől függően életük első heteit, hónapjait töltik itt a koraszülöttek. Az intenzív osztályok célja, hogy komplex orvosi kezelést biztosítson az arra rászoruló kora- és újszülöttek számára.
Az élet első napjai a legnehezebbek az újszülöttek számára, még inkább így van ez a koraszülöttekkel. A legtöbb halálozás életük első két hetében történek. A komplikációk leküzdése egyre több esetben jár teljes sikerrel, ez azonban sokszor hónapokat vesz igénybe.
A koraszülött intenzív osztály feladata, hogy "művi anyaméhet" biztosítson az apróságoknak, ahol bepótolhatják a normál esetben az anyaméhben zajló növekedés és fejlődés utolsó heteit. A még éretlen szervek működése is sokszor támogatásra szorul.
Koraszülött mentésre akkor van szükség, ha a kicsik olyan helyen látják meg a napvilágot, ahol nincs perinatális intenzív centrum. Ilyenkor speciálisan felszerelt mentőautóban, lényegében egy mozgó intenzív-kórteremben, illetve az abban lévő transzportinkubátorban szállítják őket a legközelebbi koraszülött osztályra. Magyarországon a 2002-ben alakult Magyar Koraszülött Mentő Közalapítvány fogja össze a koraszülöttek mentésére létrejött alapítványokat és szervezeteket. A már korábban létrejött alapítványok összefogásával az egész ország területén megvalósulhatott az állandó ügyelet, a napi 24 órás koraszülött mentési készenlét és ezzel a nagyobb hatékonyság. A Közalapítvány legnagyobb szervezete a budapesti Peter Cerny Alapítvány, amely hazánkban az első ilyen szervezetként jött létre 1988-ban.
