A nagyböjt (latin neve: Quadragesima) a húsvét előtti negyven napos előkészületi időszak, ami hamvazószerdával kezdődik a keresztény egyházi naptárban. Jézus Krisztus negyven napi böjtölésére, szenvedésére és kereszthalálára emlékeztet. Az erre az időszakra eső hat vasárnap nem számít bele a negyven napba, nem része a böjtnek, mert minden vasárnap Krisztus feltámadásának emlékünnepe. Az időszak liturgikus színe: a lila. Utolsó hete a virágvasárnappal kezdődő nagyhét.
A nagyböjt kezdetét megelőző háromhetes időszak a böjtelő,
vasárnapjainak neve (húsvéttól számított hozzávetőleges távolságukról):
hetvened, hatvanad és ötvened vasárnapja. A nagyböjti időszakra eső
vasárnapok nagyrészt introitus zsoltáruk első soráról kapták latin
nevüket:
Lényege a lelki megtisztulás, péntekenkénti böjt,
felkészülés a keresztények legnagyobb ünnepére, a húsvétra. Különböző
szertartásokkal találkozhatunk ilyenkor az Egyházban. Régen a
hittanulók (katekumenek) ekkor készültek fel a keresztség felvételére, ekkor ismerkedtek a hittételekkel, Jézus életével. Húsvét vigíliája (Nagyszombat éjjel) keresztelték meg a katekumeneket, de minden évben csak ezen a napon kereszteltek az ókorban. Sok keresztény közösségben az egész időszakban nem hangzik fel az istentiszteleteken az alleluja.
