A húsvét a keresztények legfontosabb ünnepe, de a tavaszvárás, a tavasz eljövetelének ünnepe is, melyet március vagy április hónapban (a Hold állásának megfelelően) tartanak. A Biblia szerint Jézus – nagypénteki keresztre feszítése után – a harmadik napon, vasárnap feltámadt. Helyettes áldozatával megváltotta minden ember bűnét, feltámadásával pedig győzelmet aratott a halál felett. Az eredetileg zsidó ünnep (héberül pészah) az egyiptomi fogságból való szabadulás ünnepe volt. A húsvét egybeesik a tavaszi napéjegyenlőség idején tartott termékenységi ünnepekkel is, melynek elemei a feltámadás, az újjászületés. Húsvétvasárnap dátumai nyugaton és keleten (2000–2021) 2000: április 23./április 30. 2001: április 15. 2002: március 31./május 5. 2003: április 20./április 27. 2004: április 11. 2005: március 27./május 1. 2006: április 16./április 23. 2007: április 8. 2008: március 23./április 27. 2009: április 12./április 19. 2010: április 4. 2011: április 24. 2012: április 8./április 15. 2013: március 31./május 5. 2014: április 20. 2015: április 5./április 12. 2016: március 27./május 1. 2017: április 16. 2018: április 1./április 8. 2019: április 21./április 28. 2020: április 12./április 19. 2021: április 4. A név eredete Húsvét, az azt megelőző időszak, Jézus sivatagi böjtjének emlékére tartott negyvennapos böjt lezárulását jelzi. A böjt után ezen a napon szabad először húst enni. A böjt utolsó hetének neve: nagyhét, a húsvét utáni hét húsvét hete, egyes magyar vidékeken fehérhét – fehérvasárnapig tart. A húsvét héber neve a pészah. A szó kikerülést, elkerülést jelent, utalva arra, hogy a halál angyala elkerülte a zsidók, bárány vérével megjelölt házait. Innen származik a ritkábban használt angol név, a passover is. A kifejezés az ünnep magyar nevében nem található meg, de Csíkményságon a húsvéti körmenet neve: kikerülés. Az angol Easter a német Oster szóval együtt keresendő. Őse egy germán istennő, Ostara a tavasz keleti (v.ö. angol East, német Ost) úrnője, ünnepe a tavaszi napéjegyenlőség idején volt. A húsvét helye az egyházi évben A húsvét helye az egyházi évben Nyugati kereszténység (Katolikus Egyház) A keresztény egyház szertartásaiban a hosszú ünnepi időszak átfogja a kora tavasz és a nyár elejei hónapokat. Az előkészületi idő a nagyböjt, amely Jézus negyvennapos sivatagi böjtjének emlékére, önmegtartóztatására tanít. Ezt kisebb-nagyobb ünnepek követik s a húsvéti ünnepkör a pünkösddel zárul. A ciklus a karácsonyi ünnepi szakasz párja, de jóval régebbi annál. Latin neve: Septuagesima – hetvened, mert hetven napig tart, húsvéti időnek is nevezik. Húsvétvasárnap elötti vasárnap, nagyböjt utolsó vasárnapja. Jézus bevonulása Jeruzsálembe, ahol a nép ünnepelte. Ilyenkor hagyományosan barkát szentelnek, s körmenetben vonulnak be a templomba. Nagycsütörtök Nagycsütörtök az utolsó vacsora emléknapja, az Eukarisztia (oltáriszentség) alapításának ünnepe. Ilyenkor a székesegyházakat kivéve minden templomban csak egy mise van, az esti órákban. Tilos bármilyen más mise. A székesegyházban délelőtt van az úgynevezett Krizmaszentelési mise. Ezen a misén az adott egyházmegye összes papjának rész kell vennie. Itt megújítják papi fogadalmunkat, valamint a püspök megáldja és megszenteli az azt követő évben használt szent olajokat és a krizmát. Három féle szent olaj van, amit meghatározott szertartásban használnak: Keresztelendők olaja Betegek kenete Krizma (Balzsammal kevert faolaj, kereszteléskor, bérmáláskor, papszenteléskor és templomszenteléskor használják.) A nagycsütörtöki esti misén a pap az örvendezést, ünneplést jelentő fehér ruhában van. Az orgona szól, egészen a Dicsőség a magasságban Istennek... kezdetű himnuszig, ami alatt szólnak a harangok, és a csengők is. Utána húsvét vigiliájáig se az orgona, se a csengő nem szól. („A harangok Rómába mentek...”) Ez jelképezi, hogy senki nem szólt Jézus mellett. A prédikáció után (ahol megtartják) a lábmosás szertartása jön. Ennek hagyománya a Bibliában található, Jézus az utolsó vacsorán megmosta tanítványai lábát. A mise után következik az ún. oltárfosztás. Ez jelképezi, hogy Jézust megfosztották ruháitól. Ennek nincs szertartása, csendes. A mise után általában a templomokban virrasztást szoktak tartani, mondván Jézus tanítványai elaludtak. Nagypéntek Ezen a napon nincs mise. Téves és kerülendő kifejezés a csonka mise. Nagypénteken Igeliturgia van, áldoztatással. A pap a szertartást piros vagy lila öltözékben végzi. A papság és a segítők teljes csendben vonulnak be a templomba, s az üres oltárszekrény (tabernákulum) előtt leborulnak. Ezt követi az Igeliturgia: Isten szenvedő szolgájáról szól az olvasmány, a szentlecke, és János evangéliumából olvassák fel a passiót. Ezután jön az évente egyszeri tisztelgés a kereszt előtt, a Kereszthódolat. Az igeliturgia teljes csendben áldoztatással ér véget. Nincs áldás, nincs elbocsátás. Nagyszombat Ezen a napon napközben semmilyen szertartás nincs, a nagyszombati liturgia kifejezés téves. A katolikus időszámításban (ősi zsidó alapokra hagyományozva) szombat este a sötétedés után már vasárnap van, ezért a szombat esti misét vasárnap vigiliájának nevezik. Húsvét vigiliája az év legszebb, de legbonyolultabb szertartása. A pap az öt részből álló szertartást fehér öltözékben végzi. Fényliturgia Ekkor történik a tűz megáldása, majd arról a húsvéti gyertya meggyújtása. A húsvéti gyertya (minden résztvevőnél van) jelképezi a feltámadt Jézust. A templomba való bevonulás után énekli a pap a húsvéti öröméneket. Igeliturgia Az Igeliturgiában kilenc olvasmány található. Hét az ószövetségből, egy szentlecke, és az evangélium, ebből legalább három ószövetségit és az evangéliumot fel kell olvasni. A Szentlecke előtt megszólal az orgona, harangok és a csengők is, amik nagycsütörtök óta hallgatnak. A Szentlecke után felhangzik az alleluja (az örvendezés éneke), ami egész nagyböjtben nem szerepelt a liturgiában. A prédikáció után a keresztségi ígék megújítása következik. Keresztségi liturgia Ha vannak keresztelendők, akkor itt történik meg a keresztelés. Ez is ősi hagyomány, mivel régen mindig húsvét vigiliáján keresztelték meg a jelölteket. Megáldják a keresztkutat és a szenteltvizet. Eukarisztia liturgiája Innen a mise a hagyományos rend szerint folytatódik, de sokkal ünnepélyesebben. Körmenet Ez nem tartozik szervesen a vigiliához. Lehet körmenetet tartani a mise végén, ezzel „hirdetni a világnak”, hogy feltámadt Krisztus. Húsvétvasárnap Délelőtt ünnepi szentmisét tartanak. A húsvét ünnepe akkora ünnep az egyházban, hogy nem egy napon keresztül, hanem nyolc napon keresztül ünnepelik. Utána még több héten át húsvéti idő van.
Feltámadt Krisztus! Alleluja!
Kegyelemteljes Húsvéti ünnepeket kívánok mindenkinek, aki e sorokat elolvassa !
Isten nagyon szeret Téged!
Az Ő Tervében minden tökéletes. Az, hogy mi ezt nem mindig érezzük, s nem mindig tudjuk elfogadni, természetes, hiszen mi nagyon távol állunk a Tökéletestől… Ő azt szeretné, hogy egyre közelebb kerüljünk hozzá, ezért megengedi az életünkben a „kereszteket”, a fájdalmakat, a „nem szeretem” dolgokat… De elénk áll, és azt mondja: „Itt vannak az én sebeim, fájdalmaimmal egyesülhetsz, melyet minden emberért, Teérted is elviseltem, s az Atyának „Igent” mondva utat mutattam mindannyiótoknak…” Jézus fájdalma, keresztjének súlya mirólunk levette a terhet, hogy az életutunkon az Ő erejéből merítve tudjuk hordozni a saját keresztünket, amely nem összeroppantani, hanem felemelni hivatott… El kell fogadnod: Isten szeret Téged! Szeretete Tökéletes, és lényed egészét nézi…, hogy mi a legjobb a számodra… Ha a verebeket mind számon tartja, s egy se veszik el az ő tudta nélkül (mint ahogy a Bibliában olvashatjuk), akkor mennyivel jobban figyeli a Te életedet, mennyire közel van hozzád, akiért az életét adta… Ha elfogadod azt, hogy Isten szeretetből a Te javadra rendezi életed, akkor szabad utat engedsz az Ő Akaratának… Ő most is körüljár, és keresi, kit gyógyíthat meg!
Rendezd az életed Vele, fogadd el az ő hatalmát életed felett, s a Feltámadt Krisztus Fénye rád ragyog!
