1. a szocpolra jogosultság feltételei,
2. a szocpol mértéke és a megelőlegező kölcsön,
3. az igényléshez csatolandó igazolások, okiratok,
4. a szocpol folyósítása,
5. a félszocpol,
6. adó-visszatérítési támogatás, áfa-támogatás,
7. jelzáloglevéllel finanszírozott hitelek kamattámogatása,
8. kiegészítő kamattámogatás,
9. lakáshitelekhez kapcsolódó adókedvezmény,
10. szocpol lakások adásvétele,
11. fiatalok otthonteremtési támogatása,
12. központi lakbértámogatás,
13. állami kezességvállalás lakáscélú hitelek felvételéhez.
A szocpol egyszeri, vissza nem térítendő állami támogatás, melynek elsődleges jellemzőit témakörünk első cikkében szemléltetjük. Részletesen beszámolunk a támogatás egyéb feltételeiről is, mint például arról, mely eltartott személy után lehetséges annak igénybe vétele.
A szocpol összegével foglalkozó tanulmányunk mértéke kapcsán kiderül, hogy például a gyermek számához igazodik annak összege (pl. az első gyermek után kilencszázezer forint).
Szintén új lakás felépítése, illetve az értékesítés céljára újonnan felépített és felépíttetett lakás megvásárlása esetén kérhetik a fiatal házaspárok a kedvezmény kölcsönként történő megelőlegezését kérhetik. Ebben az esetben azonban a fiatal házasoknak vállalniuk kell, hogy meghatározott időn belül gyermekük születik (így pl. egy gyermek esetén ez az idő négy év).
Következő írásunkból megtudhatja az olvasó, hogy a szocpol igényléséhez milyen dokumentumokat kell benyújtani, és milyen feltételeket kell nyilatkozatban igazolni.
A megkapott támogatásról szóló tanulmányunk olvasása során megtudhatja az olvasó, hogy a szocpolt azonban csak abban az esetben kapja meg a jogosult, ha saját beruházású lakásépítéskor az építtető a folyósító hitelintézetnek a lakás teljes felépítéséhez kiállított számlákat, illetőleg számlát helyettesítő okmányokat bemutatja, illetve lakásvásárlásnál a hitelintézet közvetlenül az eladó bankszámlájára utalja a vevőt megillető kedvezmény összegét.
Lakásbővítéshez és használt lakás vásárlásához igénybe vehető az egyszeri, vissza nem térítendő támogatás, a félszocpol. A félszocpol feltételei és jogosulti köre megegyezik a szocpolra jogosultakéval, azzal a különbséggel, hogy a félszocpolt az egyéb eltartott családtagok után nem jár. Vonatkozó cikkünkben a félszocpol felhasználhatóságáról és annak összegéről szólunk.
Az állami támogatások köre a szocpollal nem merül ki. Az áfa-visszatérítés vissza nem térítendő támogatás, amelyet csak 2005. februárjáig lehetett igénybe venni. Témavázlatunk hatodik írásában jellemezzük a támogatásra jogosultak körét, a támogatás lehetséges célját, ősszegét, valamint a folyósítás módját.
A magánszemélyek részére nyújtott lakáscélú jelzáloghitelek kamatainak csökkentése érdekében az állam belföldi jelzálog-hitelintézet által kibocsátott jelzáloglevél kamattámogatásával támogatást nyújt. Témakörünk megfelelő cikkében szólunk a kamattámogatás időtartamáról, annak összegéről, a támogatás igénylésének módjáról.
Mindezeken túl, kiegészítő kamattámogatás vehető igénybe 30 millió forintot meg nem haladó összegű építési költségek vagy vételár esetén. A témát részletező publikációnkban az olvasó megismerkedhet e támogatási forma alapvető jellemzőivel.
Az állami támogatások tekintetében a szocpol mellett a lakáshitelekhez kapcsolódó adó- és illetékkedvezmény emelendő ki. Cikkünk tanulmányozása során tájékozódhat az olvasó arról, pontosan a felvett hitelösszeg hány százaléka eshet az adókedvezmény hatálya alá és milyen feltételekkel, illetékkedvezmény esetében pedig a visszterhes vagyonátruházási illeték részleteivel foglalkozunk (pl. mikor nem kell egyáltalán illetéket fizetni).
A szocpol-lakások adásvételének részletszabályaival foglalkozó cikkünk foglalkozik például a szocpol összegének visszafizetésével, illetve annak felfüggesztésével lakáscsere és a lakás elidegenítése esetén.
A lakástámogatási rendszerben 2005. február 1-jétől bevezetett új támogatási formákat ismerhetjük meg a fiatalok otthonteremtési támogatásáról, a központi lakbértámogatásról, valamint a lakáscélú hitelek felvételéhez nyújtható állami kezességvállalásról szóló leírásokból.
A szocpolra jogosultak köre, a jogosultság feltételei:
A szocpol - amelyet a jogszabályban lakásépítési, -vásárlási kedvezmény elnevezéssel találhatunk meg - vissza nem térítendő állami támogatás, amelyet a jogosultak csak egyszer vehetnek igénybe.
A szocpol nyújtásának jogszabályi feltételei:
1. állampolgárság, életkor,
2. figyelembe vehető családtagok,
3. meghatározott személyi körnek nem lehet lakástulajdona, lakáshasználati vagy bérleti jogviszonya,
4. saját erő felhasználása,
5. méltányolható lakásigény,
6. igénylési határidő .
Állampolgárság, életkor
Az igénylőkre vonatkozó személyi feltételek:
1. magyar vagy uniós állampolgárság , és
2. nagykorúság (aki 18. életévét betöltötte vagy 16. életévének betöltését követően érvényes házasságot kötött) - de a 16. életévét betöltött, állami gondozásban nevelt kiskorúak is jogosultak támogatásra.
Az Európai Unió állampolgárai - pontosabban a munkavállalók Közösségen belüli szabad mozgásáról szóló 1612/68/EGK tanácsi rendeletben meghatározott jogosulti körbe tartozó személyek - közül 2004. szeptembere óta azok kaphatnak szocpolt, akik Magyarországon dolgoznak (munkavállalók) és a támogatás igénylésének időpontjában érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkeznek. Ki kell emelnünk, hogy részükre a támogatás kizárólag a munkajogi vagy foglalkoztatási jogviszony fennállásának időtartama alatt jár.
Az unió kívüli országok állampolgárai vagy a hontalan személy részére a regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszter engedélyezheti a támogatás igénybevételét. Ha házaspár az igénylő, és az egyikőjük magyar állampolgár, engedély nélkül is kaphatnak támogatást.
Ki veheti igénybe, mely családtagok után?
Az általános feltételek meglétén túl lényeges előírás, hogy a szocpol az építtető (vásárló) által eltartott, vele közös háztartásban élő és a felépített vagy megvásárolt lakásba is együtt költöző gyermekek és egyéb eltartott családtagok után vehető igénybe. Főszabályként nem feltétel viszont az, hogy házaspár legyen a kedvezmény jogosultja (egyedülállók vagy élettársi kapcsolatban élők is igénybe vehetik), és az sem, hogy a támogatás felvétele hitelfelvétellel párosuljon .
Nagyon fontos, hogy a kedvezményt ugyanazon gyermek vagy más eltartott családtag után csak egy alkalommal lehet igénybe venni .
Lakástulajdon, lakáshasználati vagy bérleti jogviszony megszüntetése
A támogatást igénylőnek, házastársának, élettársának és kiskorú gyermekének, együttköltöző családtagjainak nem lehet:
1. másik lakástulajdona (lakástulajdonnak minősül a gazdasági társaság tagja által a társaság részére apportként szolgáltatott, valamint az építési és használatbavételi (fennmaradási) engedélyben meghatározott céltól, illetve a rendeltetésétől tartósan eltérő célra használható lakás is),
2. állandó lakáshasználati joga,
3. önkormányzati tulajdonban lévő, illetőleg szolgálati jogviszonyhoz vagy munkakörhöz kötött lakásra bérleti jogviszonya .
A támogatás igénybevételéhez a lakáshasználati és a bérleti jogviszonyról érvényesen írásban le kell mondani, és azt a bérbeadónak írásban el kell fogadnia.
Lakásvásárlás esetén a szocpol akkor igényelhető, ha az eladó az igénylőnek nem közeli hozzátartozója (vagyis nem házastársa, egyeneságbeli rokona, örökbefogadott, mostoha- és neveltgyermeke, örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülője, valamint testvére) és nem élettársa .
Akinek van lakása, annak azt előbb el kell adnia ahhoz, hogy új lakásának magvásárlásához vagy építéséhez támogatást vehessen igénybe. Azonban szocpol igénybevételénél nem minősül lakástulajdonnak - vagyis a támogatás akkor is igényelhető -, ha az igénylőnek, házastársának, élettársának, kiskorú gyermekének, valamint a vele együttköltöző családtagjának
1. együttesen legfeljebb 50%-os tulajdoni hányada van egy olyan lakásban, amely tulajdonközösség megszüntetése vagy öröklés útján került a tulajdonukba, vagy
2. a tulajdonában lévő lakása lebontását a települési önkormányzat jegyzője elrendelte vagy engedélyezte, vagy
3. a lakás több mint két éve öröklés vagy ajándékozás jogcímén haszonélvezettel terhelten került a tulajdonába és a haszonélvező bent lakik .
A saját erő felhasználása
A támogatás igénylője a rendelkezésére álló anyagi eszközöket - azaz a saját erőt - teljes egészében az építési költség, illetve a vételár kiegyenlítésére köteles felhasználni. A lakás terheinek kiegyenlítése - pl. hitel, önkormányzati támogatás visszafizetése - után fennmaradó teljes eladási árat fel kell használnia a vásárláshoz, illetve építéshez. A hitelintézetek addig nem is folyósítják a támogatást, amíg a jogosult el nem adja meglévő lakástulajdonát. Ezért célszerű olyan adásvételi szerződést kötni, amelyben az eladók használati jogukat bizonyos ideig fenntartják.
Saját erőként veszik figyelembe a támogatási szerződés (kölcsönszerződés) megkötését megelőző 5 éven belül értékesített lakás eladási árát is, csökkentve az azt terhelő és visszafizetett önkormányzati és munkáltatói támogatás, valamint a kiegyenlített lakáshitel összegével .
A méltányolható lakásigény
Fontos tudni, hogy csak a saját méltányolható lakásigény kielégítéséhez igényelhető támogatás . A lakásigény akkor méltányolható, ha
1. az egy főre jutó lakószobák száma megfelel a jogszabályi előírásoknak, és
2. a telekárat nem tartalmazó építési költség, illetve vételi ár nem haladja meg az ugyanolyan szobaszámú lakásoknak a regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszter által a Magyar Közlönyben közzétett építési átlagköltségét .
A jogszabály szerint méltányolható lakószobaszám:
1. egy-két személyre legalább egy és legfeljebb három lakószoba,
2. három személyre másfél - három és fél lakószoba,
3. négy személyre kettő-négy lakószoba,
4. több személyre személyenként fél lakószobával több; három vagy több gyermeket nevelő családnál a felső határ minden további személyre vonatkozóan egy szobával több .
Az együttlakó fiatal gyermektelen házaspár esetében a méltányolható lakásigény felső határának meghatározásánál még legfeljebb két születendő gyermeket, egygyermekes fiatal házaspárok esetében további egy születendő gyermeket is számításba kell venni (így az egy főre eső, megengedett lakószobaszám nő). Az a házaspár minősül fiatalnak, amelyikben a házastársak közül egyik sem töltötte be a 40. életévét a kölcsön-(adásvételi) szerződés megkötésének időpontjáig .
A szobaméretek meghatározása:
1. félszoba a 6 és 12 m2 közötti alapterületű lakószoba,
2. lakószoba a 12 m2 és 30 m2 közötti szoba (amennyiben ennél nagyobb, akkor két szobaként veszik figyelembe),
3. amennyiben a nappali szoba, az étkező és a konyha osztatlan közös térben van, és hasznos alapterületük együttesen meghaladja a 60 négyzetmétert, úgy két szobaként kell figyelembe venni .
Az igénylés határideje
A szocpolra való jogosultság megállapítását és mértékének meghatározását - a megelőlegező kölcsön kivételével - lakás vásárlása esetén a lakásra vonatkozó végleges adásvételi szerződés megkötését követő 120 napon belül, építés, bővítés, valamint korszerűsítés esetén a végleges használatbavételi engedély kiadása előtt - ha ilyen engedély beszerzése nem kötelező, akkor a hitelcél megvalósulását megelőzően - kell kérni a hitelintézettől. Ha a kérelmező eddig az időpontig nem kért szocpolt, később erre már nincs lehetősége .
Újabb gyermek születése
Az igénylési határidő alól kivételt jelent, ha a kölcsönszerződés megkötését követően a kérelmezőnek újabb gyermeke születik (csak azok esetében, akik egyébként határidőben igényeltek szocpolt). A kölcsönszerződés időpontjában hatályos jogszabályi feltételeket teljesítő adóst - az akkori mértékű kedvezmény - a kölcsönszerződés megkötését követően született gyermekek után is megilleti (számításba véve a születés időpontjában meglévő gyermekeiket és személyi feltételeiket) .
Korlátozást jelent, hogy amennyiben a támogatásra jogosult adós a kedvezményt a lakásra vonatkozó adásvételi szerződés megkötését követő 120. nap, vagy építés esetén a használatbavételi engedély kiadása után igényli, akkor a kedvezményt csak új lakás felépítésére vagy vásárlására nyújtott, és a születés időpontjában meglévő kölcsönből még fennálló tartozás csökkentésére használhatja fel. A jelzáloglevéllel finanszírozott hitelek kamattámogatása, illetve a kiegészítő kamattámogatás esetében a gyermek születésének időpontjáig esedékessé vált és az adós terhére elszámolt szerződéses kamatoknak a kedvezményre jutó összegét is jóvá kell írni. Amennyiben az újabb gyermek megszületésére és az igénylésre az adásvételi szerződés aláírását követő 120 napon belül vagy - építés esetén - a használatbavételi engedély kiadása előtt kerül sor, az adós a kedvezmény összegét akár az építési költség (vételár) megfizetésére is felhasználhatja.
A szocpol összege és a megelőlegező kölcsön
Mire fordítható a szocpol?
A szocpol igénybe vehető
1. új lakás felépítésére - a családi vagy ikerház emeletráépítésnek nem minősülő tetőtér-beépítésének a kivételével -, valamint
2. az értékesítés céljára újonnan felépített és felépíttetett lakás megvásárlására vehető igénybe .
A megelőlegező kölcsönt is csak ezekre a célokra lehet felhasználni .
Fontos tudni, hogy a meglévő épület, épületrész vagy építmény átalakítására nem fordíthatjuk a szocpol összegét . Ki kell emelnünk, hogy a nem értékesítés céljára épült és befejezett épület (lakás) tulajdonjogának átruházása esetén az új tulajdonost szocpol nem illeti meg.
A szocpol összege
A szocpol összege:
1. az első gyermek után 900 ezer forint (2005. január 31-ig 800 ezer forint volt),
2. a második gyermek után 1,5 millió forint (2005. január 31-ig 1,2 millió forint volt),
3. a harmadik gyermek után 1,4 millió forint,
4. a negyedik gyermek után 800 ezer forint,
5. minden további gyermek esetében 200 ezer forint ,
6. más eltartott családtagok után személyenként 30 ezer forint .
Ez azt jelenti, hogy például egy kétgyermekes család esetében a szocpol összesen 2 400 000 forint, három gyermek után pedig 3 800 000 forint (a 2005. február előtt benyújtott kérelmek esetében ez az összeg 2 millió, illetve 3,2 millió forint volt).
Az építési költség
Építési költség az alábbi kiadásoknak a ténylegesen megfizetett, az adott lakásra jutó hányada:
1. a lakás, a lakóépület szerkezetének, közös használatra szolgáló helyiségeinek és központi berendezéseinek építési költségei,
2. a lakások rendeltetésszerű használhatósághoz szükséges helyiségek, melléképületek (tüzelőanyag-tároló, lomkamra stb.), melléképítmények (hulladéktartály-tároló, közműpótló építmények és berendezések, közmű-becsatlakozás építményei stb.), valamint egyéb építmények (lakótelek homlokvonalán álló kerítés, az építésügyi hatóság által előírt kerítés, az épület megközelítését szolgáló tereplépcső, lejtő és járda, valamint támfal és szivárgó övárok) építési költségei,
3. a közműbekötések költségvetés szerinti építési költségei,
4. a lebonyolítási költségek, a műszaki tervezési költségek,
5. a jogszabály alapján fizetendő út- és közmű-fejlesztési hozzájárulás,
6. távfűtés bekapcsolási díj, az elektromos hálózat fejlesztési hozzájárulás,
7. a közterületi út-, járda és közműépítési költségek és hozzájárulások,
8. az építmény megépítéséhez szükséges földmunka elvégzésének költségei (tereprendezés, földkiemelés és deponálás),
9. az építmény megépítése érdekében felmerült építménybontási költségek (épületek, építmények bontása), valamint
10. a lakótelek ára .
A gyermekek
A kedvezmény szempontjából gyermek az építő (vásárló)
1. vér szerinti és örökbe fogadott gyermeke,
2. a gyámsága alatt álló, legalább egy éve vele együtt élő és általa eltartott gyermek - ha az építő (vásárló) vállalja, hogy a gyámság három éven belüli megszűnése esetén visszafizeti a kedvezményt, valamint
3. az az intézeti vagy állami nevelt gyermek, aki a gyermek- és ifjúságvédő intézettel kötött megállapodás alapján legalább egy éve él az építtetőnél (vásárlónál) mint nevelőszülőnél - ha a nevelőszülő vállalja, hogy az elhelyezés három éven belüli megszűnése esetén visszafizeti a kedvezményt, vagy másik gyermek gondozására megállapodást köt.
Csak arra a gyermekre tekintettel folyósítható kedvezmény, aki
1. még nincs 16 éves, vagy
2. elmúlt már 16 éves, de nappali tagozaton tanul és még nincs 25 éves, illetve
3. betöltötte már a 16. életévét, de testi vagy szellemi fogyatékossága (betegsége) miatt legalább hatvanhét százalékban elvesztette munkaképességét és ez az állapota legalább egy éve tart, vagy egy év alatt előreláthatóan nem szűnik meg .
Egyéb családtagok
A szocpol megállapítása során eltartottnak minősülhet:
1. a házastárs vagy az élettárs, illetve
2. a szülő, nagyszülő és testvér.
A kedvezmény szempontjából az építtető (vásárló) egyéb eltartott családtagjának minősül a kereső tevékenységet nem folytató házastárs vagy élettárs, ha
1. munkaképességét legalább 67 százalékban elvesztette, vagy
2. betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárt, vagy
3. háztartáson belül legalább két olyan gyermeket gondoz, akik koruknál fogva családi pótlékra jogosultak, illetve egy állandó ápolásra szoruló fogyatékos gyermeket, vagy olyan hozzátartozót, aki a munkaképességét legalább 67 százalékban elvesztette .
A házastárs (élettárs) mellett eltartottnak minősül az építtetőnek (vásárlónak) vagy házastársának szülője (mostoha- és nevelőszülője), nagyszülője és testvére, ha
1. betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárt, vagy
2. legalább 67 százalékában elvesztette a munkaképességét .
A gyermekekre és családtagokra vonatkozó kritériumok
Mind a gyermekekre, mind az eltartott családtagokra érvényesül az a szabály, hogy a kedvezményre való jogosultság szempontjából csak négy feltétel esetében vehetők figyelembe. Az első feltétel, hogy legalább egy éve közös háztartásban kell élniük az építtetővel (vásárlóval). Ez alól a jogszabály két kivételt tesz:
1. a gyermeket - a teljes ellátást biztosító intézetben tanuló gyermek kivételével - az építtetővel (vásárlóval) közös háztartásban élőnek kell tekinteni akkor is, ha tanulmányai folytatása miatt átmenetileg nem az építtető (vásárló) lakásában lakik;
2. az építtetővel (vásárlóval) közös háztartásban élő eltartott házastárs, szülők vagy nagyszülők esetében egyik szülő (nagyszülő) után sem nyújtható kedvezmény, ha együttes jövedelmük meghaladja az öregségi nyugdíj legkisebb összegének kétszeresét .
A közös háztartásban való élés mellett a másik két feltétel, hogy a gyermekek és egyéb eltartottnak minősülő személyek:
1. havi rendszeres keresete, jövedelme a szerződéskötés időpontjában nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegét, amely 2004-ben 23 200 forint volt, jelenleg 24 700 forint (a keresetbe, jövedelembe a lakbér-hozzájáruláson, a vakok személyi járadékán és a házastársi pótlékon kívül a bért, a nyugdíjat, a járadékot, a munkanélküli segélyt és az egyéb rendszeres pénzbeli juttatás kell beszámítani), és
2. az építtetővel (vásárlóval) együtt költöznek be az új lakásba.
A negyedik feltétel, hogy amennyiben az eltartott gyermek, házastárs vagy más családtag maga is építtető (vásárló), utánuk - az egyéb feltételek fennállása esetén - csak akkor lehet szocpolt igényelni, ha a tulajdoni hányaduk együttesen nem haladja meg az 50%-ot .
Fontos tudni, hogy a gyesen, gyeden lévő személy a kedvezmény szempontjából nem minősül eltartottnak, ezért utána nem lehet kedvezményt elszámolni .
A megelőlegező kölcsön
A 40. életév alatti fiatal házaspárok a szocpol összegének kölcsönként történő megelőlegezését is kérhetik. A kedvezményre jogosító egyéb feltételek teljesítése esetében a gyermektelen fiatal házaspár két születendő gyermek, egygyermekes fiatal házaspár további egy születendő gyermek vállalása esetén hitelintézet útján - a hitelintézet által megfelelőnek minősített ingatlanfedezet biztosítása esetén - jogosult a megelőlegező kölcsön igénybevételére (megelőlegező kölcsön) .
A gyermekvállalás teljesítésére vonatkozó határidő, egyben a megelőlegezés időtartama:
1. egy gyermek esetén négy év,
2. két gyermek esetében nyolc év.
A gyermek(ek) vállalt határidőig történő igazolt megszületése esetén a megelőlegező kölcsönnek a kedvezmény összegével megegyező részét az állam a hitelintézet részére közvetlenül megfizeti (ezzel az igénylő házaspár a kedvezményt igénybe vevőnek minősül). A vállalt gyermek(ek) megszületéséig, de legfeljebb az erre vonatkozó határidő lejártáig az igénylő házaspárt a megelőlegező kölcsönre vonatkozó szerződés alapján fizetési kötelezettség - kivéve az igénylő házaspár által kezdeményezett szerződésmódosítással összefüggő költségeket - nem terheli .
A gyermekvállalás teljesítése megelőlegező kölcsön esetén
A vállalt gyermek megszületésére vonatkozó határidőt lakás vásárlása esetén az adásvételi szerződés megkötésének időpontjától, lakás építésénél a használatbavételi engedély kiadásának napjától kell számítani (az igénylő házaspár köteles a használatbavételi engedélyt annak kiadását követő 15 napon belül a folyósító hitelintézetnek bemutatni). A gyermekvállalásra vonatkozó határidőt a terhesség időszakára egyszer meg lehet hosszabbítani, ha az igénylő házaspár a terhességet orvosi bizonyítvánnyal a vállalási határidő lejártáig a folyósító hitelintézetnek igazolja .
A jogszabály a gyermekvállalás teljesítéseként ismeri el az építtető, a vásárló örökbefogadott, valamint bírósági vagy hatósági határozat következtében utóbb a háztartásába került vér szerinti gyermekét is (gyermekvállalás teljesítését 60 napon belül be kell jelenteni a hitelintézetnek) .
Mi történik, ha nem születik meg a vállalt gyermek?
Amennyiben az igénylő házaspár gyermekvállalását nem vagy csak részben teljesíti, úgy a megelőlegező kölcsön meg nem született gyermekre eső részét köteles - a gyermekvállalási határidő leteltét követő hónap első napjától kezdődően, a futamidő végéig - a hitelintézet részére visszafizetni .
Az igénylő házaspár köteles az állam részére - a folyósító hitelintézet útján - részletekben megfizetni a megelőlegező kölcsön meg nem született gyermekre eső összege után az állam által a megelőlegezés időtartama alatt a hitelintézet számára korábban megfizetett teljes összegnek a kiegészítő kamattámogatással csökkentett részét .
Nem kell a visszafizetni a megelőlegező kölcsön összegét, ha a gyermek azért nem születik meg, mert
1. a házastársak egyike elhunyt, vagy
2. a gyermek megszületését a házastársak egyikének legalább 67%-os mértékű megrokkanása következtében nem vállalták, vagy
3. a gyermek a terhesség 26. betöltött hetét követően halva születik
és a kölcsöntartozás kiegyenlítésére megállapodás még nem jött létre.
A visszafizetés elengedésére vonatkozó kérelmet a megelőlegezésről szóló szerződésben vállalt határidő leteltét követő 60. napig lehet benyújtani .
A házasság felbontása a megelőlegezés időtartama alatt
Ha az igénylő házaspár házasságát a megelőlegezés időtartama alatt a bíróság felbontja és a házaspár gyermekvállalását a házasság felbontásának időpontjáig nem, vagy csak részben teljesíti, úgy az előző pontban leírtaknak megfelelően vissza kell fizetni a kedvezményt (akkor is ha, a támogatást 2005. február 1-je előtt igényelték). A házasság felbontását a bírósági ítélet jogerőre emelkedését követő 60 napon belül kötelező bemutatni a megelőlegező kölcsönt folyósító hitelintézetnek. Más szabályok érvényesülnek, ha a feleség a jogerős ítélet időpontjában már terhes .
A szocpol igényléshez csatolandó igazolások, okiratok
A támogatás iránti kérelmet bármelyik - ilyen jellegű tevékenységet folytató - hitelintézetnél be lehet nyújtani. A jogosultság fennállását és a szocpol összegét a kérelem benyújtásakor fennálló személyi körülmények alapján állapítják meg. A jogosultság megállapítását - a kérelem benyújtását követően született gyermek esetét kivéve - a lakásra vonatkozó adásvételi szerződés megkötését követő 120 napon belül, építésnél pedig a használatbavételi engedély kiadása előtt - ha ilyen engedély beszerzése nem kötelező, akkor a hitelcél megvalósulását megelőzően - kell kérni a hitelintézettől. Amennyiben a határidőn belül nem igénylik a támogatást, a későbbiekben már ugyanerre a lakásra vonatkozóan nem tarthatnak rá igényt .
A szocpol feltételeit a folyósító hitelintézet köteles ellenőrizni .
Személyi feltételek igazolása
A lakásépítési kedvezmény személyi feltételeinek meglétét az igénylő lakóhelye szerinti települési önkormányzat jegyzője igazolja a folyósító hitelintézetnek .
A hitelintézetnél a következő dokumentumokkal kell igazolni a személyi feltételeket:
1. személyi igazolvány vagy születési anyakönyvi kivonat bemutatásával a gyermekek életkorát;
2. elvált szülők kiskorú gyermekének elhelyezését a jogerős bírósági ítélet bemutatásával;
3. a továbbtanulást az iskola, tanintézmény által kiállított iskolalátogatási igazolással;
4. az állandó ápolásra szoruló fogyatékosságot az illetékes szakorvosi rendelőintézet igazolásával;
5. a munkaképesség 67 százalékban vagy ennél nagyobb mértékben való elvesztését és a legközelebbi soros orvosi felülvizsgálat időpontját nyugdíjasnál a nyugdíjfolyósító szerv igazolásával, ha pedig a családi pótlékot olyan gyermek után folyósítják, aki tartósan beteg, illetve testi vagy szellemi fogyatékos, a családi pótlékot folyósító szerv igazolásával;
6. a szocpolt igénylő uniós állampolgároknak a munkajogi vagy foglalkoztatási jogviszony fennállását munkáltatói igazolással.
A büntetőjogi felelősség mellett kiállított nyilatkozattal kell igazolni:
1. a közös háztartásban élést;
2. élettársak esetén a közös háztartásban élés időtartamát;
3. azt, hogy a támogatást olyan személy után igénylik, akinek a havi rendszeres jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimumot, illetve, hogy az építtetővel (vásárlóval) együtt költözik az új lakásba;
4. azt, hogy az építtető (vásárló) csak olyan személy után igényelt szocpolt, aki után még senki nem kapott ilyen kedvezményt (ezt a nyilatkozatot az építtető, illetve vásárló és az eltartott is köteles aláírni) .
Milyen dokumentumokat kell csatolni új és használt lakás vásárlása esetén?
Új lakás vásárlása esetén a támogatott személynek legkésőbb a támogatás folyósításáig köteles bemutatni az adásvételi szerződésben szereplő vételárról szóló, saját nevére kiállított számlákat, egyszerűsített számlákat .
Használt lakás vásárlása esetén az illetékes földhivatalhoz benyújtott végleges adásvételi szerződést vagy a tulajdonjog bejegyzését igazoló tulajdoni lap másolatot kell bemutatni a szocpol folyósításához .
Milyen dokumentumokat kell csatolni lakás építése esetén?
Lakás építése vagy építtetése, bővítése, korszerűsítése, illetve akadálymentesítése esetén a hitelintézet által elfogadott költségvetésben szereplő teljes költség legalább 70%-áról, illetve, ha az igénybe vett kamattámogatott kölcsön és közvetlen támogatások együttes összege ennél magasabb, úgy ennek összegét kitevő, saját nevére kiállított számlákat,
Épülő (de használatbavételi engedéllyel még be nem fejezett) lakóingatlan tulajdonjogának az építés befejezése előtti átruházása esetén történő megvásárlása esetén a vételár 70%-a erejéig az előző építő (építtető) nevére kiállított számlákat,
2006. június 30-ig az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti import esetén a nevére szóló számlát, vámhatósági határozatot, valamint az abban előírt vám, nem közösségi adók és díjak befizetését igazoló banki átutalásról szóló igazolást,
Ha a lakás felépítése során bontott anyagok is felhasználásra kerülnek, úgy ezeknek az építkezésért felelős műszaki vezető által írásban igazolt értékéig a számla benyújtási kötelezettség csökkenthető. E csökkentés mértéke nem haladhatja meg a számlával igazolandó építési költségek 20%-át .
A közvetlen támogatások, illetőleg a kamattámogatások igénybevételéhez a költségek igazolásaként bemutatott számlát a hitelintézet csak akkor fogadhatja el, ha a kibocsátó a kibocsátás időpontjában az állami adóhatóság nyilvántartásában működő adóalanyként szerepel. Külön adóhatósági igazolás nélkül elfogadhatja a hitelintézet azt a számlát, melynek kibocsátója a számlakibocsátás időpontjában - bejelentkezése alapján - az állami adóhatóság e célra létrehozott külön nyilvántartásában működő adóalanyként szerepel, és hozzájárult ahhoz, hogy nevét (cégnevét), adószámát, székhelyét, adóalanyként történő nyilvántartásba vételének és törlésének időpontját az adóhatóság az interneten közzétegye. A külön nyilvántartásban nem szereplők által kibocsátott számlákat a hitelintézet akkor fogadhatja el, ha a támogatott személy a számlákhoz csatolja az állami adóhatóság igazolását, mely szerint a számlakibocsátó a számla kibocsátásának időpontjában az állami adóhatóság nyilvántartásában működő adóalanyként szerepelt. A külön nyilvántartásban nem szereplők által kibocsátott számlákat a hitelintézet akkor is elfogadhatja, ha a támogatott személy a számlákhoz csatolja 2006. június 30-ig az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti import esetén a nevére szóló vámhatósági határozatot, valamint az abban előírt vám, nem közösségi adók és díjak befizetését igazoló banki átutalásról szóló igazolást .
A támogatott személy kötelezettségei
A hitelintézet köteles visszaadni az eredeti számlákat - letörölhetetlen jelzéssel ellátva - a támogatott személynek. A támogatott személynek pedig a költségek igazolásaként bemutatott számlákat az adásvételi szerződés megkötése, illetve a használatbavételi engedély kiadása évének utolsó napjától számított öt évig megőrizni .
A szocpol folyósítása
A szocpol folyósítása lakásépítés esetén
Lakásépítésnél csak akkor folyósíthatja a hitelintézet a támogatást, ha az építtető rendelkezik a lakás felépítéséhez szükséges egyéb forrásokkal is, azaz a lakás a saját forrás és a támogatás (esetleg kölcsön) felhasználásával biztosan felépülhet.
A kedvezményt a készültségi fokkal arányosan folyósítják, és a folyósítás csak akkor kezdhető meg, ha az építtető a kedvezményen és a pénzintézeti kölcsönön kívül eszközeinek legalább egyharmadát, készpénzben igazolt anyagi eszközeinek 80%-át már felhasználta a lakás építésére .
A szocpol folyósításához szükséges hozzájárulás
A támogatottnak írásban hozzá kell járulnia ahhoz, hogy
1. személyazonosító adatait valamint a támogatásra vonatkozó információkat a támogatás szabályszerű igénybevételének ellenőrzése céljából a hitelintézet átadja az állami adóhatóság részére,
2. az állami adóhatóság a bizonylatok valódiságát, a bennük foglalt gazdasági esemény megtörténtét, a szocpol igénybevételének jogszerűségét, felhasználásának szabályszerűségét a helyszínen (a lakásban is) ellenőrizze, és annak eredményéről a hitelintézetet tájékoztassa .
Jelzálogjog, illetve elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzése
A szocpol folyósításával egyidejűleg az építkezés idejére és a használatbavételi engedély megadását követő 10 évre, vásárlás esetén az adásvételi szerződés megkötését követő 10 évre a szocpol biztosítása érdekében a Magyar Állam javára az épülő, a felépült, vagy a megvásárolt lakásra jelzálogjogot, valamint annak biztosítására elidegenítési és terhelési tilalmat jegyeznek be .
Fiatalok otthonteremtési támogatása (Fészekrakó program)
A kormány 2005. február 1-jével, a Fészekrakó program keretében hozott létre egy új lakáscélú támogatási formát, amellyel a fiatalok lakásszerzését kívánja elősegíteni, és a félszocpol kibővített felhasználási lehetőségeként is felfogható. A fiatalok otthonteremtési támogatása - a szocpolhoz hasonlóan - egyszeri támogatás, amelyet nem kell visszafizetni.
Kik jogosultak a támogatásra?
A használt lakás vásárlásához szükséges önerő növelése érdekében fiatalok otthonteremtési támogatására jogosultak:
1. a gyermeket nevelő, 35 év alatti házastársak, legalább egy éve közös háztartásban élő élettársak vagy egyedülálló személyek, használt, legalább komfortos lakás vásárlásához szükséges önerő növelése érdekében, amennyiben
2. az általuk vásárolt ingatlan vételára nem haladja meg Budapesten és megyei jogú városokban a 12 millió forintot, vidéken a 8 millió forintot .
Fontos, hogy ugyanazon gyermek után egyetlen közvetlen támogatást - a szocpolt, a félszocpolt vagy a fiatalok otthonteremtési támogatását - lehet csak igényelni . Ha valaki igényel ilyen támogatást, akkor a később született gyermek után is - az adásvételi szerződés keltének időpontjában érvényben volt összegben - megkaphatja ezt, amennyiben kölcsönszerződése van .
A szocpol személyi feltételeire vonatkozó rendelkezéseket a fiatalok otthonteremtési támogatása esetében is alkalmazni kell, ezeket külön most nem ismertetjük.
A támogatás igénybevételi feltételeinek meglétét a folyósító hitelintézet vagy a kölcsönt nyújtó biztosítóintézet ellenőrzi, míg a személyi feltételek meglétét az igénylő lakóhelye szerinti települési önkormányzat jegyzője igazolja a folyósító hitelintézetnek .
Miket kell csatolni a kérelemhez és mi a benyújtás határideje?
A támogatás iránti kérelmet bármelyik - ilyennel foglalkozó - hitelintézetnél be lehet nyújtani a lakásra vonatkozó adásvételi szerződés megkötését követő 120 napon belül (amennyiben a határidőn belül nem igénylik a támogatást, a későbbiekben már ugyanerre a lakásra vonatkozóan nem kérelmezhető). Mindazokat a dokumentumokat, igazolásokat csatolni kell, amelyek a személyi feltételek fennállását bizonyítják, és a szocpol iránti kérelemhez is be kellene nyújtani .
A támogatás folyósítása előtt be kell mutatni a földhivatalhoz benyújtott adásvételi szerződést vagy a tulajdonjog bejegyzését igazoló tulajdoni lap másolatot .
A félszocpol
A köznyelv lakásbővítési kedvezményként, illetve félszocpolként ismeri azt az egyszeri, vissza nem térítendő támogatást, amely főként a szocpol igénylési és folyósítási szabályai szerint nyújtható. A félszocpolra jogosultak köre megegyezik a szocpolra jogosultakéval, azzal a különbséggel, hogy a félszocpol eltartott családtagok után nem jár.
Mire használható fel a félszocpol?
A félszocpolt lakásbővítéshez, és - szűk személyi körben, szigorú feltételek mellett - használt lakás vásárlásához lehet felhasználni.
Olyan lakásbővítéshez használható fel a félszocpol, amelynek eredményeképpen a lakás legalább egy lakószobával bővül. Fontos kiemelnünk, hogy az új lakás építésének nem minősülő tetőtérbeépítéssel megvalósuló bővítéshez csak a kettő vagy több gyermekes családok vehetik igénybe a félszocpolt. Az egy gyermeket nevelő családok viszont csak az emeletráépítéssel vagy hozzáépítéssel megvalósuló bővítéshez kaphatnak támogatást. A három vagy több gyermeket eltartók vagy együtt költöző eltartott gyermekeik a 2001. augusztus 1-jén már tulajdonában lévő lakásuk értékesítése, és helyette másik használt lakás vásárlásához is kaphatnak félszocpolt, feltéve, hogy:
1. a vásárolt lakás nagyobb hasznos alapterületű és legalább egy lakószobával több szobaszámú, valamint legalább komfortos,
2. az értékesített lakás az eltartóknak és együtt költöző eltartott gyermekeiknek együttesen legalább 50% arányú tulajdonában állt, továbbá,
3. az értékesített lakás eladási árának - az azt terhelő, visszafizetett önkormányzati, illetőleg munkáltatói támogatással, valamint lakáscélú hitelintézeti kölcsönnel csökkentett - összegét a vásárlásra fordítják,
a kedvezmény igénybevételével megvásárolt lakóingatlanban az eltartók és együtt költöző eltartott gyermekeik tulajdoni hányada nem lesz kevesebb, mint az értékesített lakásban volt. .
A lényeg tehát:
1. 1 gyermek esetében lakásbővítéshez használható fel a félszocpol (tetőtérbeépítéssel megvalósított bővítésnél 1 gyermek esetében nem jár)
2. 2 gyermektől az új lakás építésének nem minősülő tetőtérbeépítéssel megvalósuló bővítéshez is lehet igényelni a félszocpolt
3. 3 gyermektől a jogszabályi feltételek mellett használt lakás vásárlásához is kapható (de igényelhető az a) és b) felhasználásokra is).
A kedvezmény összege
A félszocpol összege:
1. az első gyermek után 450 ezer forint (2005. február 1-je előtt négyszázezer forint volt),
2. a második gyermek után 750 ezer forint (2005. február 1-je előtt hatszázezer forint volt),
3. a harmadik gyermek után 700 ezer forint (2005. február 1-je előtt hatszázezer forint),
4. a negyedik gyermek után 400 ezer forint,
5. minden további gyermek esetében 100 ezer forint .
Ez azt jelenti, hogy például egy kétgyermekes család esetében a félszocpol összesen 1 200 000 forint, három gyermek után pedig 1 900 000 forint (a 2005. február előtt benyújtott kérelmek esetében ez az összeg egymillió, illetve 1,6 millió forint volt).
A fiatalok otthonteremtési támogatása
igénybevételének feltétele továbbá a támogatott személynek a vonatkozó támogatási szerződésbe foglalt kötelezettségvállalása, hogy a támogatás folyósítását követő egy éven belül bemutatja a hitelintézet számára:
1. az illetékhivatal által hozott, a támogatással vásárolt ingatlan visszterhes vagyonszerzési illetékelőlege kiszabásáról szóló határozatát és
2. a lakcímet igazoló hatósági igazolványát, amely igazolja, hogy a támogatással vásárolt ingatlan a lakóhelye .
Milyen összegű a támogatás?
A fiatalok otthonteremtési támogatásának összege megegyezik a félszocpol összegével, vagyis
1. az első gyermek után 450 ezer forint,
2. a második gyermek után 750 ezer forint,
3. a harmadik gyermek után 700 ezer forint,
4. a negyedik gyermek után 400 ezer forint,
5. minden további gyermek esetében 100 ezer forint .
Eltérést jelent viszont a félszocpolhoz képest, hogy a támogatás összege nem haladhatja meg az adásvételi szerződés szerinti vételár 70%-át .
Mire lehet felhasználni a támogatást?
Az igénybe vett támogatást csak a még fennálló kölcsön - elsődlegesen az államilag támogatott lakáscélú jelzáloghitelek - tőketörlesztésére lehet fordítani. A kölcsönből még fennálló tartozás csökkentésére elszámolható összeget úgy kell megállapítani, hogy a fiatalok otthonteremtési támogatása összegét el kell osztani az állami kamattámogatás mellett folyósított kölcsön összegével. Az így kapott arányszámmal meg kell szorozni a gyermek születésének időpontjáig az adós terhére elszámolt - állami támogatással csökkentett - kamatokat, s ehhez kell hozzáadni a gyermek után járó fiatalok otthonteremtési támogatását. Ezzel az összeggel csökken az adósnak a gyermek születése igazolásakor fennálló tartozása.
Az elidegenítési tilalom időtartama: öt év
Ha a támogatás igénybevételével vásárolt lakást 10 éven belül lebontják, a lakásigény kielégítésétől eltérő célra hasznosítják, illetőleg elidegenítik, akkor a lakás tulajdonosa köteles a támogatás összegét visszafizetni. A visszafizetési kötelezettség érvényesítése iránt a Kincstári Vagyoni Igazgatóság intézkedik . Öt évig a vásárolt lakásra a Magyar Állam javára jelzálogjogot, valamint annak biztosítására elidegenítési és terhelési tilalmat jegyeznek be. A visszafizetési kötelezettség felfüggesztésére - a jegyző határozata alapján és a szocpolnál ismertetett feltételek mellett - a fiatalok otthonteremtési támogatása esetében is lehetőség van.
Állami kezességvállalás lakáscélú hitelekhez
A kormány a Fészekrakóprogram keretében kiterjesztette azoknak a személyeknek a körét, akik a lakáscélú hitelüket állami készfizető kezességvállalással vehetik fel. Az állami kezességvállalás csökkenti a szükséges önrész összegét, ezzel kedvezőbb feltételekkel lehet lakáshitelhez jutni. 2005. februárjától igényelhetik az állami kezességvállalást a fiatal párok vagy gyermekét egyedül nevelő személyek, míg korábban a köztisztviselők, a Magyar Honvédség és a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjai, illetve 2005. január 1-jétől a közalkalmazottak, valamint a bírók, ügyészek és az igazságügyi alkalmazottak részesültek ilyen kedvezményben.
Jelen ismertetőben a fiatalok által igényelhető állami garancia feltételeit ismertetjük, a közszférában dolgozókra vonatkozó előírásokat külön leírásban találhatják meg.
Mit jelent az állami garancia?
Az állam meghatározott feltételek mellett készfizető kezességet vállal a központi költségvetés terhére a lakáscélú ingatlan építéséhez, vásárlásához hitelintézettől igényelt, 2004. december 31-e után megkötött hitelszerződés alapján folyósított kölcsön összegének a hitel fedezetéül szolgáló, a hitelcél szerinti lakásingatlan hitelbiztosítéki értékének 60%-át meghaladó részére legfeljebb a hitelbiztosítéki érték 100%-áig (garantált hitelrész). Az állami kezességvállalás mértéke a garantált hitelrész és az erre felszámított kamat és kezelési költség 100%-a. A hitelt felvevő részére ez azért jelent nagy előnyt, mert a hitelintézet jóval kisebb önerőt követel meg a lakáscélú hiteligény elbírálása során .
Ki jogosult állami kezességvállalásra?
Az állami kezességvállalással biztosított hitelt házastársak, élettársak, valamint gyermeket nevelő egyedülálló személyek vehetik igénybe, ha:
1. a hitelkérelem benyújtásakor a házastársak vagy az élettársak egyike sem, illetve a gyermeket nevelő egyedülálló személy nem töltötte be a 35. életévét;
2. a kölcsön felvételénél az adós(ok) mellett adóstárs csak az adós(ok) közeli hozzátartozója (vagyis házastársa, egyeneságbeli rokona, örökbefogadott, mostoha- és neveltgyermeke, örökbefogadó-, mostoha- és nevelőszülője, valamint testvére) ;
3. a támogatást igénylőnek, házastársának, élettársának és kiskorú gyermekének, együttköltöző családtagjainak - bizonyos kivételektől eltekintve - nincs másik lakástulajdona, állandó lakáshasználati joga, illetve önkormányzati tulajdonban lévő, illetőleg szolgálati jogviszonyhoz vagy munkakörhöz kötött lakásra bérleti jogviszonya ;
4. az eladó az igénylőnek nem közeli hozzátartozója vagy élettársa ;
5. az adósnak, adóstársnak, ezek házastársának, élettársának és szülői felügyelete alatt álló kiskorú gyermekeinek, valamint az együttköltöző családtagjainak nincs államilag támogatott lakásépítési, lakásvásárlási, lakásbővítési célú kölcsönük, vagy azt 360 napon belül visszafizetik ;
6. a házastársak vagy az élettársak legalább egyike, illetve a gyermeket nevelő egyedülálló személy magyar állampolgár vagy olyan uniós állampolgár, aki Magyarországon munkavállaló és a támogatás igénylésének időpontjában érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkezik .
Az ingatlan vételárára vonatkozó követelmények
Az állami kezességvállalás csak akkor jár, ha a hitellel vásárolt ingatlan vételára, új lakás építése vagy vásárlása esetén pedig a telekár nélkül számított általános forgalmi adót tartalmazó építési költsége vagy vételára nem haladja meg:
1. Budapesten és megyei jogú városokban használt lakás esetén a 12 millió forintot, új lakás esetén a 15 millió forintot,
2. más településeken használt lakás esetén a 8 millió forintot, új lakás esetén a 12 millió forintot .
Fontos előírás, hogy a nyújtott kölcsön teljes összege nem haladhatja meg a hitellel vásárolt ingatlan vételárának, új lakás vásárlása vagy építése esetében pedig a telekárral együtt számított, általános forgalmi adót tartalmazó vételárának vagy építési költségének 90%-át .
Tulajdonszerzési feltételek
Az állami kezességvállalás feltétele, hogy
1. a házastársak vagy az élettársak a kölcsön adósai legyenek és a hitelcél szerinti ingatlanban közös tulajdonjogot szerezzenek, illetve
2. a gyermeket nevelő egyedülálló személy a kölcsön adósa legyen és a hitelcél szerinti ingatlanban tulajdonjogot szerezzen.
Fontos tudni, hogy a hitelcél szerinti ingatlanban kizárólag a házastársak, az élettársak, a gyermeket nevelő egyedülálló személy, valamint gyermekeik szerezhetnek tulajdonjogot .
Pénzügyi feltételek
A készfizető kezességvállalás további feltétele egyebek mellett, hogy
1. a nyújtott kölcsön fedezetéül szolgáló, a hitelcél szerinti ingatlan hitelbiztosítéki értékét a jogszabályi előírásoknak megfelelően határozták meg,
2. az adós(ok), illetve adóstársak hitelképessége jövedelmi helyzetüket is figyelembe véve a kölcsön teljes összegére vonatkozóan - a kölcsönt nyújtó hitelintézet belső szabályai szerint - fennáll,
3. a kölcsön fedezetét biztosító jelzálogjogot a hitelintézet javára kizárólag a garantált hitelrészt meghaladó kölcsönösszegre és annak járulékaira kötik ki ,
4. a kölcsön teljes hiteldíj mutatójának mértéke kisebb, mint a kölcsönt nyújtó hitelintézet által állami kezességvállalás nélkül, azonos devizanemben, kamattámogatás szempontjából azonos feltételekkel nyújtott lakáskölcsön teljes hiteldíj mutatója .
Kezességvállalási díj
A hitelfelvevő az állami kezességvállalás után a központi költségvetés javára kezességvállalási díjat köteles fizetni, amit kérésére a hitelintézet meghitelez. A garantált hitelrész folyósított hányadára számított kezességvállalási díj összegét a hitelintézet - a garantált hitelrész folyósítási napját követő hónap 5. napjáig - átutalja a központi költségvetés részére a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01034004 Különleges bevételek számlára.
Amennyiben a hitelfelvevő nem kéri a kezességvállalási díj meghitelezését, egy összegben megfizetheti a díj összegét a hitelintézet részére. A hitelintézet e hitelek esetében is a fent meghatározott időpontban utalja át a kezességvállalási díj összegét a központi költségvetés részére. A díj mértéke a garantált hitelrész - kezességvállalási díj nélkül számított - összegének 2%-a.
Deviza alapú hitelnél a forintban fizetendő díjat
1. forintban folyósított kölcsön esetén a garantált hitelrész forintösszege alapján,
2. a kölcsön devizanemében folyósított kölcsön esetén a garantált hitelrész folyósítási hónapjának utolsó munkanapján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett hivatalos devizaárfolyam alapján kell megállapítani.
A kezességvállalási díj hitelintézet által történő meghitelezése esetén a díj összege növeli az állami kezességvállalással biztosított garantált hitelrész összegét, illetve mértékét .
Fiatalok lakáskölcsönéhez kezességvállalás (Fészekrakó program)
A lakáscélú hitelfelvételt kísérő állami garanciavállalás megteremtésének köszönhetően már tíz százalékos önerővel is lehet lakást vásárolni, félszocpolra jogosultság esetén akár önerő nélkül is!
Igényelhetik: lakással nem rendelkező 30 év alatti házastársak, élettársak, gyermeket egyedül nevelő személyek.
Feltétel, hogy a lakás vételára vagy építési költsége nem haladhatja meg: Budapesten és megyei jogú városokban használt lakás esetén a 12 millió Ft-ot, vidéken a 8 millió Ft-ot.
