A Városháza udvarán
Pro bono publico - A közjóért
A közösségért, a városért, a közjóért is sok jeles ember munkálkodott. Az Ő munkásságuk révén fejlődött, formálódott a város.
Így város polgármesterei,tanácsnokai:
1831. május 11.Dugár Pétert megválasztják a kecskeméti tanácsba. ( 1848-ig volt tanácsnok és jegyző)
Dugár Péter 1777. június 4.-én született Kecskeméten.1852-ben mint a város nyugdíjas tanácsnoka, megírta verses önéletrajzát. A Kecskeméti Levéltárban bő anyag tanúskodik közéleti és demokratikus tevékenységéről.
1870 Horváth Döme, Kecskemét nagynevű képviselője megalapítja a Gazdasági egyesületet.
1870 Bagi László lett az első polgármester.
1878 Bagi László utódjává B.Kiss Mihályt választják meg.
1880 - 1896-ig Lestár Péter Kecskemét polgármestere.
1896. május 21.Lestár Péter meghal.
1897.január 28. Kada Eleket megválasztják polgármesternek.
1897 – 1913-ig Kada Elek a polgármester.
Lestár Péter művének a folytatója, továbbfejlesztője. A kedvezőbb gazdasági helyzetet kihasználva kialakítja munkatársai segítségével a belterület városias arculatát.
1913. június 24.Ezen a napon halt meg Kada Elek.
1913. aug.28.Sándor István főjegyzőt választják meg polgármesternek.
1922. január 1.Sándor István eddig volt polgármester.
1922. március 28.Zimay Károly tanácsnokot polgármesterré választják
1938. július 12.Dr. Olaszi Liszka Béla tanácsnokot választják meg polgármesternek.
Akik a mezőgazdaságért tettek:
1890 Mathiász János megkezdi a katonatelepi szőlőiben a nemesítést.
1942. november 1.Dr. Mészöly Gyula megbízást kap A Kecskeméten felállítandó Kertészeti Kísérleti telep megszervezésére.
A tanítók, néptanítók:
1595. Búzás Mihállyal Kecskemétre települt a tolnai református iskola.
1599. Kálvinista iskolát létesítenek, melynek prédikátora Búzás Mihály.
Búzás Mihály az egyházközösség iskoláját kollégiummá fejleszti.
Orvosok:
1881. május 22.Kecskeméten munkába áll az első szemész: Dr. Fodor Jenő.
1904. április. Első nő orvos Kecskeméten Dr. Szendeffy Ida.
Iparosok:
1917. január. 22.Elhunyt Laczy Sándor asztalosmester; több nagyszabású asztalos munka készítője.
Írók, költők:
1868. október 3.Madarassy László megalapítja a Kecskeméti Lapokat.
Festők, zeneszerzők:
1882. dec. 16. A vasútállomás épületében levő szolgálati lakásban született ezen a napon Kodály Zoltán.Világhírű alkotása a Psalmus Hungaricus, mely Kecskeméti Végh Mihály szövegére készült.
1934. július 22.A Hírös Héten először hangzik el Kodály Zoltán, Molnár Anna, Jézus és a kufárok és az Akik mindig elkésnek c. kórusműve.
1950. november.Kodály Zoltán útmutatásai nyomán megkezdi működését az első Ének- zenei Iskola.
Szabadságért harcoltak:
1852 Noszlopi Gáspár gerilla vezér kecskeméti társaival elhatározza, hogy az itt átvonuló Ferencz Józsefet elfogja. Az összeesküvést leleplezték; Noszlopit és néhány társát kivégezték, sokat pedig bebörtönöztek.
1867 Asztalos János forradalmi szellemű ügyvéd megkezdi tevékenységét Kecskeméten és környékén. Táborba gyűjti a kiegyezéssel, a társadalmi renddel elégedetleneket, főként a parasztokat. 1868-ban katonaság bevetésével verték le a mozgalmat.
A képek másolásához, felhasználásához az engedélyem szükséges! A színes képeket én készítettem, a nyitó kép pedig saját tulajdon!
A lap tetejére
