Édesapja Katona József takácsmester, édesanyja Borbák Ilona. Elemi tanulmányait 1798-1802 között a kecskeméti római katolikus iskolában végezte. A gimnáziumi éveket a pesti, kecskeméti és szegedi piaristáknál töltötte. Az utolsó filozófiai évet (1809–1810) és a jogot Pesten végezte (1813), itt kerüt kapcsolatba a magyar színtársulattal. 1813-tól sorra írja színdarabjait, a Bánk bánt egy pályázatra írta, de ezt, se a többi műét a cenzúra nem engedélyezte. A Bánk bánt csak 1820-ban adták ki. 1816-ban letette az ügyvédi vizsgát és először mint Halász Bálint ügyvéd segédje, később önálló ügyvédként működött Pesten 1820-ig. 1820. november Katona Józsefet vicefiskálissá választják. Megjelenik a Bánk Bán első kiadása, a tanácshoz írt ajánlással. 1820. november 3-án már Kecskeméten lakott, megválasztották alügyésznek. 1826. november 23-tól Kecskemét főügyésze lett 1826-ban színház építési tervet készített, de a tanács nem pártolja a javaslatot. 1830. április 16.Katona József főfiscális a régi városháza összeesett és meghalt.
1833-ban mutatják be először a Bán bánt, Kassán, majd 1839-ben Pesten adják elő. 1894-ben avatták fel a mellszobrát, Gyulai Pál beszédével a Katona József parkban (Sajnos az eredeti bronz mellszobrot néhány éve ellopták, így a mai napon az eredeti kő másolata látható.) 1930 Katona József halálának 100. évfordulója. Hamvait exhumálják, és április 4.-én helyezik el a Szentháromság temetőben készített díszsírhelyre. 1934 Emlékkövet állított a Katona József társaság; a régi Tanácsház kapujának helyén. 1962. dec. 16. Katona József új emlékművét Illyés Gyula jelenlétében Kodály Zoltán avatja fel.
Katona József emlékét több szobor, intézmény és utca név örkíti meg a városban és az országban.
