Városháza
Kecskemét városa 1890-ben írt ki pályázatot új városháza tervezésére. Az első díjat nyert pályamű 1893–1895 között épült fel (építészek: Pártos Gyula és Lechner Ödön, kivitelezők: Jirászek Nándor, Krausz Lipót, Lichner Dávid és Fia. Mesterek: falképek: Székely Bertalan; díszítőfestés: Götz Adolf; festett üvegablakok: Kratzmann Ede; bútorok: Rainer Károly; díszcsillár terv: Várdai Szilárd, kivitel: Árkay Sándor). 2000–2001-ben helyreállítva.
Nagytemplom
A város 1752-ben kapott engedélyt Mária Teréziától plébániatemplom építésére, helyét 1772- ben jelölték ki, az építkezést 1774-ben kezdték meg (építész: Oswald Gáspár piarista szerzetes, kivitelező Fischer Boldizsár és váci mesterek). Bár 1791-ben felszentelték, építését csak 1799-ben fejezték be. 1819-ben tornya és tetőzete leégett, és csak 1863-ban állították helyre (Dubecz János ácsmester). 1880-ban külsejét, 1901-ben belsejét újították meg. 1911-ben a földrengés után renoválták, homlokzatait megújították (építész: Lux Kálmán).A torony 75 méter magas.
A lap tetejére
Barátok temploma
A 14. század második felében épült plébániatemplom hajóját és szentélyét a 15. század első felében K-i irányban meghosszabbították. 1543–1564 között a város két vallásfelekezete közösen használta. 1644-ben kapták meg a ferencesek. É-i mellékterét, az ún. Szent Antal-kápolnát, az1678. évi tűzvész utáni helyreállításkor, 1679–1689 között átépítették (Kovács János építőmester). 1777–1782 között teljesen átépítették. Tornya 1790-ben készült el, de 1863-ban újraépítették (Dubecz János ácsmester). 1933-ban restaurálták. A templom Ny-i homlokzata előtt, középen ívesen záródó kerítésfal.
A fal előtt kőből készült, kovácsoltvas ráccsal elkerített Kálvária-szoborcsoport, a feszület alatt a Tisztítótűz domborművel. Dombormű: 1790; szoborcsoport: 1816 körül (Dunaiszky Lőrinc). A szoborcsoport két oldalán kovácsoltvas rácsos kapuk: 1931 (Tiringer Ferenc).
A kerítésfal belső oldalán: Lourdes-i barlang.
Ferences Kolostor
Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézet
A középkorban ezen a területen a királynői birtok kezelőinek háza állott, ehhez épült a védőtorony 1439 előtt. A ferenceseket 1644-ben hívták Kecskemétre. Rendházuk 1700–1702, 1722–1724 között több ütemben épült s csak 1736-ra készült el teljesen. Az 1970-es évek első felében a Kodály Intézet számára állították helyre.
Református templom
Épült 1680–1684 között (András, László és Máté debreceni kőművesek).
A bejárati előépítmény 1728-ban készült. 1787–1790 között átépítették, falait, tornyát megmagasították, fakarzatát kőkarzatra cserélték, s ekkor készült a kéthajós belső tér is (építész: Fischer Boldizsár). 1700-ban készült a templom körítőfala (Hölbling János budai építőmester). 1862-ben a torony rézsisakot kapott (Dubecz János ácsmester). A templomot az 1911-es földrengés után vasbeton szerkezettel átboltozták (építész: Uy Károly). A bazársor 1877-ben épült (építész: Pártos Gyula), ekkor bontották el a körítőfalat.
A lap tetejére
Katona József Színház
Kecskemét város közgyűlése 1892-ben határozta el színház építését, amivel a királyi pár megkoronázásának kívántak emléket állítani. Épült 1895–1896 között (építészek: Ferdinand Fellner Hermann Helmer. Mesterek: díszítő plasztika, szobrok: Heinrich Hausbeitner, Bécs; stukkók: Bock, Bécs). Azépület rekonstrukciójára 1986–1987-ben került sor.
Szentháromság szobor
Az 1739-ben pusztító pestis emlékére állíttatta a város tanácsa. Készült 1741–1742-ben (Conti Lipót Antal). 1786-ban megrongálódott, több részletét újrafaragták (Fischer Boldizsár). 1892-ben felújították s több szobrát is újrafaragták (Jablonszky Vince kőfaragó), ekkor készült a szobrot övező vasrács is (Maár Antal műlakatos).1996-ban restaurálták.
A lap tetejére
Újkollégium
Épült 1911–1912-ben (építész: Mende Valér, kivitelező: Zaboretzky Ferenc. Mesterek: festett üvegablakok a díszteremben: Róth Manó; műlakatos munkák: Tiringer Ferenc). A Kálvin téri oldalszárnyát 1927-ben építették (építész: Szappanos Jenő).
Cifrapalota
A "palota" eredetileg bérháznak épült. A város költségén épült 1902–1903 között (építész: Márkus Géza, kivitelező: Mészáros János építőmester).Jelenleg kiállításokat rendeznek benne.
Technika Háza (Zsinagóga)
A zsinagóga 1864–1871 között épült . Az 1911-es földrengés során lebillent kupolája helyébe új készült 1912–1913-ban. Rákóczi úti homlokzatához a hitközség irodáit is ekkor építették hozzá.Az 1970-es évek óta kongresszusi központként ill. múzeumként működik. Itt található a Michelangelo Galéria.
A lap tetejére
Luter Palota (Luther udvar)
Építtette az Evangélikus Egyházközség 1911–1913 között.
Evangélikus templom (Lutheránus templom)
Az evangélikus gyülekezet 1857-es határozata alapján épült 1862–1863-ban (építész: Ybl Miklós) Homlokzatát még a 19. század végén üzletsorral elfedték, amit 1984 - ben bontottak le.
A lap tetejére
Iparos Otthon
A Kecskeméti Ipartársulat megbízásából épült 1906–1907-ben (építészek: Komor Marcell és Jakab Dezső. Mesterek: festett üvegmozaik: a díszteremben Róth Miksa; műlakatos munkák: Reismann Márton).Jelenleg az Otthon Mozi és az Ifjúsági Otthon épülete.
Az oldalbejáratokban emléktáblák örökítik meg akik támogatták az Iparos Palota megéppíttetését. A támogatók közt van dédnagyapám; Laczy Sándor(1863 - 1917) asztalos mester is. Az épület asztalos munkáit Ő készítette, de más épület belső munkái is az Ő mühelyéből kerültek ki. Így többek közt a Református Újkollégium, a Városi Székházban elhelyezett levéltár, a Művésztelep, több vidéki telefonközpont és iskola berendezése is az Ő műhelyének nagyszabású művei voltak, melyekből már csak kevés maradt fent.
Emléktábla a kapualjban
A lap tetejére
