A nyírség kialakulásában a folyók vándorlásai voltak meghatározóak. A pleisztocénben a Latorca , az Ung és az Ondava, majd később a Tisza. Homokos váztalaj típus a jellemző. A szintkülönbségek ellenére meglehetősen változatos képet mutat a terület talajtani szempontból. A mély fekvésű láp és réti talajok mellett barna erdőtalajjal és ritkán szikfoltokkal is tarkított. A folyók hordalékából alakult ki az itteni homoktalaj, és a rendszeres áradások meghatározták a táj arculatát. A homokbuckák közötti mélyedésekben és az ősfolyómedrekben összefutó talajvíz és a rendszeres árvízi vízpótlás eredményeképpen összefüggő lápos mocsaras élőhelyek alakultak ki. A buckaközökben állandóan képződő párát a mocsarakat határolt erdők nem engedték távozni a mély fekvésű területekről, így a mocsarakban állandóan nedves, hűvös mikroklíma alakult ki. Ennek a fizikai tényezőnek köszönhető a számos ritka reliktum faj megléte. A folyószabályozás és a mezőgazdálkodás kiterjesztésével az ember a legtöbb ilyen nyírvíz lapos élőhelyet kiszárította. Az igrice mocsár is erre a sorsa jutott, de később mégis elindult a roncsolt terület természetes megújulása. Ismét megjelentek ill. megerősödtek a korábban itt élő növénytársulások, és állatok.

    A területen művelési ág szerint, gyepek,nádasok, erdők, vízállások vannak, jelenleg mezőgazdaság nem folyik a területen. A területtel szomszédos gyümölcsösökben intenzív gazdálkodás folyik, ami elsősorban a fokozott vegyszerhasználat miatt jelent veszélyt a a védett területek víz és talajminőségére. A mocsár, nagy kiterjedésű nádasaival és nyílt vízfelületeivel a Nyírségre valaha jellemző élőhelyet őrzi. Elhelyezkedése: Az Igrice mocsár a város északi oldalán, a város - Sóstóhegy – Ilonatanya által határolt háromszögben fekszik. Az 1852-ben kezdődő lecsapolásáig - a Bujtos mocsarával - együtt a város egyik legnagyobb mocsara volt. Értékét a város közelsége, valamint a benne található páratlan flóra- és faunavilág adja. Ezt az értéket a város is felismerte és 1992.-ben védetté nyilvánította. A vadászati hatóság vadászati kíméleti területté nyilvánította a több, mint 70 ha nagyságú mocsarat.

Védelem, kezelés: Kezelője a Felső - Tisza Alapítvány, amely tanösvényt és madárlest létesített. A mocsár a Nyírségre egykor jellemző vizes élőhelyek, a nyírvízlaposok egyik utolsó képviselője. Több mint száz madárfaj és kétszáznál is több növényfaj előfordulása bizonyított. A területet az Igrice csatorna táplálja a felszínről összegyűlő csapadékvízzel. A mocsár közepén két nagyobb, kb. 5 - 5 ha kiterjedésű nyílt vízfelület is van. Külön ritkaság, hogy a város közelsége ellenére a rekettyefüzesben az egyébként igen félénk bakcsó is megtelepedett.

Forrás: Felső-Tisza Alapítvány