Hadtörténelmi információk

A huszár-portya útvonala a történelem folyamán kialakult, különböző hadseregek által használt felvonulási útvonalakat követi és magába foglalja az útvonalon található ma is működő lovassági alakulatok és olyan csatahelyek tisztelgő látogatását, ahol a hadtörténelmi forrásokban dokumentáltan huszár alakulatok harcoltak.  

A MAGYAR HUSZÁR
(Laudáció)

Huszár. Egy magyar szó, amelyet a magyarsággal valaha érintkezett szinte minden más mai nép nyelve átvett. Huszár. Egy magyar jelenség, amely ugyanazt a képet ébreszti fel minden más anyanyelvű népben is. Huszár. Az a lovas katona, aki leffentyűs csákóföveget vagy forgós csákót, gazdagon zsinórozott dolmányt és szűk nadrágot, színes fonott övet és sarkantyús rövidszárú csizmát, balvállán átvetett, ugyancsak gazdagon zsinórozott mentét visel. Huszár. Vállszíjon tartott szablyát és tarsolyt hord, a nyeregkápára erősített karabélyt és deli pár pisztolyt is kéznél tart. Tovább >>

A Félszigeti háború

A Félszigeti háború (1808–1814), amelyet Spanyolországban függetlenségi háborúnak, Portugáliában francia inváziónak, Franciaországban spanyol háborúnak, Katalóniában a franciák háborújának neveznek, a napóleoni háborúk egyik (mellék)hadszíntere volt, ahol spanyol, portugál és brit seregek küzdöttek Bonaparte Napóleon hadai ellen az Ibériai-félszigeten. „Kalapács és üllő”-hadjáratként szokás jellemezni, amelyben az Arthur Wellesley, Wellington első hercege által vezetett 40–80 000 fős brit–portugál seregek alkotta „kalapács” szétzúzta a francia hadsereget a spanyol reguláris haderő és gerillák, valamint a portugál milícia alkotta „üllőn”.
Tovább >> wikipédia http://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%A9lszigeti_h%C3%A1bor%C3%BA#Jelent.C5.91sebb_csat.C3.A1k_.C3.A9s_ostromok