Van egy galambászati szakszó, a „tűnő repülés". Ez nem azt jelenti, a madár olyan távolra repül az embertől, hogy eltűnik szeme elől – hanem azt, hogy olyan magasra. Emelkedik keringve a galambcsapat – és egyszer csak azt vesszük észre: nincs sehol. A török hódoltság óta – Szegedi galambászok alakították ki a szegedi magasszálló keringő fajtát, még a török hódoltság után, ázsiai eredetű keringőkből – mondja Fackelmann János neves tenyésztő, civilben a szegedi egyetem műszaki szakembere. Mikor megkerestük a Magyar Galamb- és Kisállattenyésztők Országos Szövetségét, hogy kit kérdezzünk szegedi magasszálló-ügyben, mondták, ha mindent meg akarunk tudni erről a galambról, akkor őt. Az országos szövetség elnökségi tagja, az etikai bizottság elnöke, és az országos fajtaklub titkára is. – Bár országszerte sokan foglalkoznak szegedi magasszállóval, s külföldön is jelen van, a tenyésztők egyharmada még mindig szegedi. Igazi szegedikum ez a madár – mondja. Készül az ideálszobor Nehéz lehet szegedi magasszálló keringőnek lenni: eddig még nem akadt galamb, mely abszolút teljesítette volna a küllemi előírásokat. Pontosabban a tenyésztőnek lehet nehéz, aki a sztenderdnek minél megfelelőbb madarakat akar létrehozni. A tökéletes galamb létrehozása – halljuk –, még senkinek sem sikerült, de törekedni kell rá. A tenyésztők Fűz Vera szegedi szobrászművésszel meg akarják mintáztatni a szegedi magasszálló keringő ideálszobrát – amely etalonszerepet tölt be elkészülte után: ő lesz a mérce. Persze akadhatnak majd, akik azt mondják, márpedig az ő galambjaik szebbek. De hát ez olyan, mint amikor valaki elolvas egy Petőfi-verset, és utána azt gondolja – ilyet ő is tudott volna írni. Lebegő röpmodorban A keringők keringése súlyos pontokat ér. A nagy, országos röpversenyeken szigorúan meghatározott szempontok alapján kell a galamboknak szárnyalniuk – nem csak amúgy összevissza. Huszonnégy galamb kering egyszerre, lassú, lebegő röpmodorban, legalább három és fél órán át. A bírálók árgus szemmel figyelik: teljesíti-e a galambfalka a kívánalmakat. Mérik az időt, nézik, mikor „mennek tűnőbe", azaz mikor válnak láthatatlanná a madarak, és pontozzák a teljesítményt. Hogy a szegedi galambok az átlagnál kitűnőbbek – az idei első verseny első díját is szegedi galambász, Vass Mihály hozta el –, magától értetődik. Sokan – így Fackelmann János is – nem röptetnek, hanem küllemi sajátságok alapján kiállításokra viszik madaraikat. A küllemi szabványok ugyanolyan szigorúak, mint a repülésiek. Ha például az egyednek sötét a szeme, vagy rosszul áll a fésűje, azaz a fején lévő, jellegzetes tollképződmény, hibának számít – tudjuk meg a szakembertől, aki hivatalos bírálókén már külföldi kiállításokon is pontozott galambokat. Európa-bajnok lett Fellegvárak Egykor Felsőváros volt a szegedi galambász-fellegvár – most Petőfitelep. Legalábbis az egyik fellegvár, mert ott lakik például Sági János többszörös röpverseny-győztes, gyémántkoszorús mesterröptető. A másik fellegvár Tápé, ahol a szegedi galambászok székháza található. Mint versenyzőnek pedig egyik madara Európa-champion lett egy Ausztriában megtartott Európa-kiállításon; ez az Európa-bajnok címnek felel meg. Másik galambja pedig éppenséggel – cseh nemzeti győztes! Hazai kiállításokon számtalanszor lettek galambjai fajtagyőztesek. Ötvenezer forintba is kerülnének, ha el akarná adni őket – természetesen nem akarja. Svédországba már jutottak el galambjai, de ingyen jutottak. Ugyanakkor tud szegedi magasszálló keringőről, mely százezer forintért kelt el. Ez a galamb nem szegedi, hanem hódmezővásárhelyi tenyésztőé volt – elvégre kell a történetbe egy kis csavar!