„8 óra munka, 8 óra pihenés, 8 óra szórakozás.” Nem mindig volt ez így…A 19. század elején még 11-14 órát dolgoztak a munkások. Május elseje, a munkásság nemzetközi ünnepe a nyolcórás munkanapért folyatott harcban született.



A Munka ünnepe, a munkavállalók nemzetközi szolidaritási napja 1890 óta.
A munka ünnepe minden év május 1-jén tartandó ünnepség, hivatalos állami szabadnap, mely a munkások által elért gazdasági és szociális vívmányokat hivatott megünnepelni.


"Mi lett a Munka Ünnepéből
Mit egykor Őseink vívtak ki szívből.
Ünnepelték, hogy jól dolgoztak
S e napon sörrel-virslivel mulattak."

Mélyebb gyökerek az ókorból


Gondolom, ezek után sokakban felmerül a kérdés, hogy mégis hogy jön a munka ünnepéhez a májusfa állítás, a majális, a felvonulások. Egyszerű a magyarázat. E nap gyökerei sokkal korábbra, a pogány Európa múltjába nyúlnak vissza. Méghozzá egészen az ókorig, ugyanis ezen a napon az istenek tiszteletére rendeztek ünnepséget. Elsősorban Maia istennő tiszteletére szóltak a mulatságok, aki a május hónap névadója, és egyben a termékenység és bujaság szimbóluma volt. De tiszteletüket adták Flórának, a virágzó ifjúság és a tavasz istennőjének is.

Már a kelták is ünnepelték

A kelta kultúrában a tűz napját ünnepelték május elsején. A parasztok fáklyákkal vonultak fel a dombokra, ahonnan tüzes kerekeket löktek a szántóföldekre. Úgy hitték, hogy ezzel elűzik a betegségeket okozó gonosz szellemeket és boszorkányokat.

Májusfa állításának eredete

Európa-szerte a legtöbb helyen szokássá vált a májusfa állítása, mely fallikus jelleggel bír. A szokás szerint a még egyedülálló lányok és fiúk szalagokkal a kezükben körbetáncolták a fát, remélve, hogy összetekerednek a jövendőbelijükkel. Magyar hagyomány szerint a májusfához való fát a legények éjszaka vágták ki az erdőn, feldíszítették szalagokkal, virágokkal, tojással, borral, és a lányos házak elé állították. Ezzel adták a falu tudtára, hogy melyik lány tetszik nekik. Néhol a házakat is felékesítették zöld lombokkal. Sok helyütt pünkösdkor "kitáncolták a fát, azaz kidöntését mulatságokkal, tánccal ünnepelték.

Népszokások a nagyvilágból

Az ünnep eredete a világon mindenütt megegyezik, de a néphagyományok más-más szokásokat éltetnek az egyes országokban. Angliában a gyerekek virágot osztogatnak, egypennys érmekért, amiket aztán kútba dobnak, hogy kívánhassanak valamit. Franciaországban a májust Szűz Mária hónapjának tekintették, és elsején a templomban a kislányokat Mária királynőnek öltöztették, akik a szűz tiszteletére tartott felvonulásokat vezették. Emellett tradíció volt az is, hogy ezen a napon friss, még meleg tejet kell inni, aminek szerencsehozó ereje volt egész évre. Görögországban a gyerekek az első tavaszi fecskére vadásznak május elseje reggelén. Miután megtalálták, dalokat énekelnek házról házra járva, némi édességért cserébe.

Május elseje több mint egy piros betűs ünnep a naptárban. Megemlékezünk a munkássztrájkok mártírjairól, és emellett ünnepeljük a tavasz, a természet újjászületését. Habár ma már nem a népi hagyományoknak megfelelően ünnepelünk, ez a nap alkalmas arra, hogy a család legalább kimozduljon egy kicsit a szabadba.