Harcsa
Származás, elterjedés, élettér:
A harcsafélék (Siluridae) családja szerte a világon elterjedt, legtöbb képviselői Európa, Amerika, Ázsia, Afrika és Ausztrália számos vizeiben él.
Az európai harcsa (Silurus glanis L.) természetes elterjedési területe Közép- és Kelet-Európa, de Ázsiában is megtalálható. Északon a 60. szélességi fok képezi a határt, Dél- Svédország, Finnország és a Balti-tavak területe (Onyega-tó, Ladoga-tó). Honos viszont az Elba vízrendszerében, a Keleti-tenger, a Fekete-tenger és a Kaszpi-tenger mellékfolyóiban. Telepített állománya jelen van Angliában, Franciaországban, Olaszországban, Jugoszláviában, Spanyolországban (Ebro-folyó vízrendszerében kapitális példányok élnek).
Magyarországon nagyobb folyóink Duna, Tisza, Körösök, Rába (rendkívül gazdag harcsaállománnyal rendelkezik). Nagyobb tavaink, mint a Balaton (Fonyódi árok, Tihanyi kút kb. 11 m-es mélysége), Velencei tó, Fertő-tó, és holtágaink Fadd-Dombori Duna holtág, Ráckevei Duna, Holt-Körösök, Alcsiszigeti Holt-Tisza .
A harcsa a nagyobb vizeink fenéklakó hala. Folyókban ott él, ahol a dévér, az állóvizek közül a nagy kiterjedésű, nem túl mély tavakat kedveli (Pl. bányatavakban nem mindig találja meg életfeltételeit). Déli vidékeken elviseli a magas sótartalmat is elviseli, de jobban érzi magát édesvízben. Állandóan keresi a búvóhelyeket, elsüllyedt fatörzsek és vízinövények között. Nagyobb harcsák búvóhelyeit mindig a természetes fedezékek közelében kell keresni. A folyómedrek mélyedései, nagyobb üregek, mellékfolyók torkolatai, duzzasztók alvize, tavak nádszegélye, ahol a harcsa meglapul.
Általában alkonyatkor és éjszaka indul táplálékszerző körútra, a zsákmányát búvóhelye közelében kapja el. Előfordul, hogy nappal is mozog a harcsa, főleg áradáskor nagyobb erőművek kavargó oxigén dús vizében, valamint borús esős időben, zivatar, felhőszakadás előtt fokozott mozgást figyelhetünk meg nála, ami betudható a légköri elektromosság növekedésének. Mindig a mély víz felől a sekély víz felé rabol.
Fogási esélyek.
Hónap:
Január ☺
Február ☺
Március ☺
Április ☺ ☺
Május ☺ ☺ ☺
Június ☺ ☺
Július ☺ ☺ ☺
Águsztus ☺ ☺ ☺ ☺
Szeptember ☺ ☺
Október ☺ ☺
November ☺
December ☺
Majdnem reménytelen fogási esély ☺
Gyenge fogási esély ☺ ☺
Jó fogási esély ☺ ☺ ☺
Legnagyobb fogási esélyi ☺ ☺ ☺ ☺
Magyarországon nagyobb folyóink Duna, Tisza, Körösök, Rába (rendkívül gazdag harcsaállománnyal rendelkezik). Nagyobb tavaink, mint a Balaton (Fonyódi árok, Tihanyi kút kb. 11 m-es mélysége), Velencei tó, Fertő-tó, és holtágaink Fadd-Dombori Duna holtág, Ráckevei Duna, Holt-Körösök, Alcsiszigeti Holt-Tisza .
A harcsa a nagyobb vizeink fenéklakó hala. Folyókban ott él, ahol a dévér, az állóvizek közül a nagy kiterjedésű, nem túl mély tavakat kedveli (Pl. bányatavakban nem mindig találja meg életfeltételeit). Déli vidékeken elviseli a magas sótartalmat is elviseli, de jobban érzi magát édesvízben. Állandóan keresi a búvóhelyeket, elsüllyedt fatörzsek és vízinövények között. Nagyobb harcsák búvóhelyeit mindig a természetes fedezékek közelében kell keresni. A folyómedrek mélyedései, nagyobb üregek, mellékfolyók torkolatai, duzzasztók alvize, tavak nádszegélye, ahol a harcsa meglapul.
Általában alkonyatkor és éjszaka indul táplálékszerző körútra, a zsákmányát búvóhelye közelében kapja el. Előfordul, hogy nappal is mozog a harcsa, főleg áradáskor nagyobb erőművek kavargó oxigén dús vizében, valamint borús esős időben, zivatar, felhőszakadás előtt fokozott mozgást figyelhetünk meg nála, ami betudható a légköri elektromosság növekedésének. Mindig a mély víz felől a sekély víz felé rabol.
Fogási esélyek.
Hónap:
Január ☺
Február ☺
Március ☺
Április ☺ ☺
Május ☺ ☺ ☺
Június ☺ ☺
Július ☺ ☺ ☺
Águsztus ☺ ☺ ☺ ☺
Szeptember ☺ ☺
Október ☺ ☺
November ☺
December ☺
Majdnem reménytelen fogási esély ☺
Gyenge fogási esély ☺ ☺
Jó fogási esély ☺ ☺ ☺
Legnagyobb fogási esélyi ☺ ☺ ☺ ☺
