Bejelentés



Bucsai Kézműves és Hagyományőrző Egyesület 5527 BUCSA, Petőfi utca 4.
Csak tiszta forrásból

MENÜ

Ingyenes Angol online nyelvtanfolyam kezdőknek és újrakezdőknek. Ráadásul most megkapod ajándékba A Hatékony Angol Tanulás Titkai tanulmányom.








ALAPSZABÁLY (Módosítva: 2009. március 26.) Alulírottak az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény 12. §. (1) bekezdése alapján létrehozták az Egyesületet. I. Az Egyesület adatai 1. Az Egyesület neve: Bucsai Kézműves és Hagyományőrző Egyesület 2. Az Egyesület székhelye: 5527 Bucsa, Akácos út 13. sz. II. Az Egyesület célja és feladatai 1. Az Egyesület célja: A magyar népi hagyományok, közte a bucsai népi élet felelevenítése, megőrzése és átadása a következő nemzedéknek, valamint bemutatása azoknak, akik turistaként, üdülővendégként Bucsa községbe látogatnak. 2. Az Egyesület céljának megvalósítása érdekében együttműködik minden állami, társadalmi és gazdasági szervezettel, más egyesülettel és szövetséggel, amelyek segítik az Egyesület eredményes működését és céljainak megvalósulását. 3. Az Egyesület céljai megvalósításához szükséges anyagi feltételek megteremtése érdekében a jogszabály előírásai szerint gazdasági, vállalkozási tevékenységet folytathat, gazdasági társaságot és alapítványt hozhat létre, ilyenbe tagként beléphet. 4. Az Egyesület feladatai: - A hagyományos kézműves és népi kismesterségek gyakorlása szakköri, illetve klubfoglalkozások keretében (népi hímzés, gobelin-készítés, kötés, horgolás, fafaragás, fazekasság, szalmafonás, kosárfonás, virágkötés). - A mai kézművességgel foglalkozó hobbi művészetek (gipszöntés, szappanöntés, üvegfestés, gyertyaöntés, papírmunkák, gyöngyfűzés, ékszerkészítés, decoupage technikák, makramé, só-kerámia, gyurmaformázás, festés és egyéb technikák). - Gyermekek és felnőttek részére bemutatni a kézművesség ágait. - A magyar népi élet hagyományainak őrzése, erről szóló fotók és videók készítése, megőrzése. - Az egyesületen belül a néptánc- és csikóscsoport működése, egyéb hagyomány-őrzéssel foglakozó szervezetekkel közös rendezvények szervezése, közös programokban való részvétel. - Az agro-turizmushoz kapcsolódó hagyományos népi ételek készítése, kenyérsütés, a hagyományos falusi élet bemutatása, lehetőség biztosítása a vendégek számára a kipróbálásra. - Rendezvények szervezése (kiállítások, bemutatók, népi vásárok, hagyományőrző, kulturális, jótékonysági és szabadidős programok szervezése és lebonyolítása. - Kiadványok szerkesztése és értékesítése. - Részvétel kiállításokon, népi vásárokon, népi hagyományőrző és szabadidős rendezvényeken. III. Az Egyesület tagsága 1. Az Egyesület tagja lehet az a természetes személy, jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki elfogadja az Egyesület Alapszabályát és belépési nyilatkozatban vállalja, hogy tevékenyen részt vesz az Egyesület munkájában, valamint fizeti a tagdíjat. A tag felvételéről – írásbeli felvételi kérelme alapján – az Egyesület Elnöksége dönt. Az Egyesület tagjának jogai: - részt vehet az Egyesület tevékenységében és rendezvényein, továbbá a Közgyűlés határozatainak meghozatalában, észrevételeket, javaslatokat tehet, véleményt nyilváníthat az Egyesület működésével kapcsolatban; - a tag ajánlásokat tehet az Egyesületet érintő kérdések megtárgyalásában; - felvilágosítást kérhet az Egyesület tevékenységéről, amelyre az Egyesület 30 napon belül köteles választ adni; - 18. életévének elérése után választhat, illetve választható az Egyesület ügyintéző és képviseleti szerveibe, illetve tisztségeire; - indítványt tehet a Közgyűlés és az Elnökség napirendi pontjaira, - a tagok egyharmada írásban ok és cél megjelölésével rendkívüli Közgyűlés és rendkívüli elnökségi ülés összehívását kezdeményezheti. 2. Az Egyesület természetes jogi személy tagjai jogaikat kizárólag személyesen gyakorolhatják. A jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet tagok jogaikat képviselőik útján gyakorolhatják. 3. Az Egyesület tagja köteles az Egyesület Alapszabályát, határozatait betartani, valamint részt venni az Egyesület munkájában, elősegíteni a kitűzött célok megvalósítását. 4. A tagsági viszony megszűnik; - a tag halálával, - az Egyesület megszűnésével, - a tag kilépésével, - a tag kizárásával. 5. Az Elnökség kizárja az Egyesület tagjai közül - azt a tagot, aki egy éven keresztül elmarad a tagdíj megfizetésével. A tagdíj megfizetésének elmulasztása csak abban az esetben eredményezheti a tag kizárását, ha a kötelezettség elmulasztása a tagnak felróható, azaz saját hibájából nem fizette meg a tagdíjat, - azt, akit bíróság jogerős és végrehajtható szabadságvesztés büntetésre itélt, és a közgyűléstől eltiltott. Az Elnökség tagjainak fegyelmi ügyében a Közgyűlés dönt. A kizárt tag a kizárással kapcsolatos határozat ellen, tizenöt napon belül az Egyesület Közgyűléséhez fellebbezéssel élhet. A tagsági viszony megszűnése nem mentesíti a tagot a tagsága idején keletkezett és tagsága időtartamára vonatkozó kötelezettségek teljesítése alól. A kilépési szándékot az Elnökséghez kell írásban bejelenteni. A kilépő tag kilépettnek tekinthető az Elnökséghez megküldött lemondó nyilatkozatával, miután az Elnökség a következő Közgyűlésen tájékoztatja a jelenlévőket a lemondott tag személyéről, és a lemondás elfogadásra kerül. IV. Az Egyesület szervezete 1. Az Egyesület szervei: Közgyűlés Elnökség 2. A közgyűlés az Egyesület legfőbb szerve, amelyet a tagok összessége alkotja. A Közgyűlést évente egyszer össze kell hívni a hely, az időpont és a napirendi pontok közlésével. A tagnyilvántartásban szereplő tagok részére meghívót kell küldeni legalább tizenöt nappal a Közgyűlés időpontja előtt. A Közgyűlési meghívóban közölni kell azt az időpontot, amelyben az ismételt Közgyűlést meg kell tartani, ha az eredeti időpontban megtartott Közgyűlés nem határozatképes. A megismételt Közgyűlés a meghívóban közölt napirendi pontok körében a jelenlévők számára tekintet nélkül, határozatképes. A Közgyűlés összehívását írásban kérheti a tagok egyharmada a cél és az ok megjelölésével, ebben az esetben az elnök harminc napon belül köteles összehívni a Közgyűlést. 3. A Közgyűlést össze kell hívni: - ha a tagok egyharmada cél és az ok megjelölésével írásban kéri ezt, - ha az Elnökség rendkívüli Közgyűlés összehívását tartja szükségesnek, - ha a felügyeleti szerv a Közgyűlés összehívását elrendeli. 4. A Közgyűlés összehívása az elnök feladata. 5. A Közgyűlés határozatképes, ha azon a tagok teljes tagságának több mint a fele jelen van. A határozatképtelenség miatt elhalasztott Közgyűlés, változatlan napirend mellett határozatképes a megjelent tagok számától függetlenül. A Közgyűlés üléseit az Elnök vezeti. Az Elnök a Közgyűlés levezetésével mást is megbízhat. A Közgyűlésről jegyzőkönyv készül, amelyet az elnök és két, a Közgyűlés által megválasztott tag hitelesít. A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik: - az Alapszabály megállapítása és módosítása, - az évi költségvetés meghatározása, - az elnökség beszámolójának elfogadása, - a társadalmi szervezet más társadalmi szervezettel való egyesülése, úgyszintén feloszlásának kimondása, - döntés mindazokban az ügyekben, amelyeket az alapszabály kizárólagos hatáskörébe utal. A Közgyűlés határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. Minden tagnak egy szavazata van. Szavazategyenlőség esetén az Elnök szavazata dönt. A jelenlévő tagok kétharmados szótöbbsége szükséges: - az Alapszabály elfogadásához, módosításához, - az Egyesület feloszlásához, más Egyesülettel történő egyesülés kimondásához; - a tag kizárásával kapcsolatos határozatához. A tisztségviselők megválasztása nyílt szavazással történik. Megválasztottnak azt a személyt kell tekinteni, aki az érvényes szavazatok több mint felét megszerezte. A Közgyűlés ülései nyilvánosak. A tagok szótöbbséggel hozott határozattal a nyilvánosságot kizárhatják, ha valamely Egyesületi tag jogos magánérdekének védelme, vagy közérdek ezt szükségessé teszi. Az Elnök a Közgyűlés tanácskozási joggal meghívhatja állami, társadalmi, gazdasági szervezetek és magánszemélyek képviselőit. 2. Elnökség Az Elnökség két Közgyűlés közötti időszakban – a kizárólagos hatásköröket kivéve – gyakorolja a Közgyűlés hatáskörét, irányítja az Egyesület működését. Az Elnökség szükség szerint, de évente legalább kétszer ülésezik. Az Elnökséget az Elnök, írásban hívja össze. Szabályszerűnek az összehívás akkor minősül, ha a tagok az ülésről legalább tizenöt nappal az ülés időpontját megelőzően írásban értesülnek, és az ülés tárgysorozatáról leírást kapnak. Az Elnökség ülései nyilvánosak. Az Elnökség határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. Határozatképtelenség esetén legkésőbb 30 napon belül az Elnökséget ismételten össze kell hívni. Határozatképtelenség miatt ismételten összehívott ülések is csak akkor határozatképesek, ha azokon legalább 3 elnökségi tag jelen van. Az Elnökség üléseire – annak tárgykörére figyelemmel – esetenként további tagok hívhatók meg. Az 5 tagú Elnökséget a Közgyűlés választja meg az Egyesület tagjai sorából 4 éves időtartamra. Az Elnökség feladata és hatáskörei: - tagsági viszony keletkezésével és megszűnésével kapcsolatos eljárások; - a Közgyűlés összehívásával, működésével kapcsolatos előkészítő és a Közgyűlés munkáját elősegítő szervező tevékenységek; - az Egyesület gazdasági tevékenységével kapcsolatos döntés- előkészítő munka, az éves programok, költségvetés megvitatása és elfogadása; - az Egyesület Szervezeti és Működési Szabályzatának megvitatása és elfogadása; - az Elnök éves beszámolójának elfogadása; - személyzeti munka irányítása; - tisztségviselők, ügyintézők munkájának irányítása; - az Egyesület tagjának kizárásával kapcsolatos eljárás; - minden olyan eljárás, amely nem tartozik a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe, és amelyeket az Elnökség hatáskörébe von. Az Elnökség határozatképes, ha tagjai közül legalább hárman jelen vannak. Az Elnökségnek csak nagykorú személy lehet a tagja, aki nincsen eltiltva a közügyek gyakorlásától és tagja az Egyesületnek. Az Elnökség határozatait szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén az Elnök szavazata dönt. 3. Az Egyesület elnöke Az Egyesület elnökét 4 éves időtartamra az elnökség tagjai közül a Közgyűlés választja. Az Elnök feladata és hatásköre: - az Egyesület tevékenységének irányítása - a Közgyűlés összehívása, határozatainak ellenjegyzése; - döntés és intézkedés az Elnökség ülései közötti időszakban az Elnökség hatáskörébe tartozó kérdésekben; - a Közgyűlés és az Elnökség által hozott határozatok és állásfoglalások végrehajtásának irányítása és ellenőrzése; - kapcsolattartás más társadalmi és érdekképviseleti szervekkel; - irányítja az Elnökség munkáját; - vezeti az Elnökség üléseit; - képviseli az Egyesületet; - intézkedik és dönt a hatáskörébe utalt ügyekben; - összehívja az Elnökség üléseit; - vezeti az ügyintéző apparátust; - irányítja az Egyesület gazdálkodását; - utalványozási jogot gyakorol; - gyakorolja a munkáltatói jogokat; - minden olyan feladat ellátása, amelyet jogszabály az Elnök hatáskörébe utal. VI. Az Egyesület vagyona és gazdálkodása 1. Az Egyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik, amelyet végleges tartalommal a Közgyűlés fogad el. Az Egyesület gazdálkodásáról az Elnökség jelentést készít, amelyet elfogadás céljából a Közgyűlés elé terjeszt. 2. Az Egyesület működéséhez szüksége bevételeket az alábbiak jelentik: - tagsági díj, amelynek mértéke tagonként 150 Ft/hó; - magán- és jogi személyek támogatásai; - az Egyesület gazdasági, vállalkozási tevékenységéből származó bevétel; - egyéb bevételek. 3. Az Egyesület bevételeivel önállóan gazdálkodik, tartozásaiért saját vagyonával felel. Az Egyesület tagjai az Egyesület tartozásaiért – a befizetett tagdíjakon túlmenően – nem felelnek. 4. Az Egyesület vállalkozási tevékenységéből származó bevételének megállapítását a társadalmi szervezetek gazdálkodási tevékenységéről szóló hatályos jogszabályok alapján végzi. 5. Az Egyesület pénzeszközeit számlán kezeli. A bankszámla felett egy elnök és egy elnökségi tag együttesen jogosult rendelkezni a bejelentett banki aláírási jognak megfelelően. VII. Az Egyesület megszűnése 1. Az Egyesület megszűnik: - ha a Közgyűlés az Egyesület feloszlását kimondja; - ha feloszlatják; - ha más szervezettel egyesül; - ha megszűnését megállapítják. Az Egyesület megszűnése esetén – a hitelezők kielégítése után – vagyonáról a Közgyűlés rendelkezik, az ezzel kapcsolatos teendők ellátása a felszámoló feladata. VIII. Vegyes és záró rendelkezések Jelen Alapszabályban nem szabályozott kérdésekre a Polgári Törvénykönyv, az 1989. évi II. törvény, valamint a mindenkor hatályos egyéb jogszabályok az irányadóak. Kelt: Bucsa, 2009. március 26.






Ingyenes honlapkészítő
Profi, üzleti honlapkészítő
Hirdetés   10
Végre értem amit angolul mondanak nekem, és megértik amit mondok.

KÖSZÖNÖM NOÉMI!