ALAPSZABÁLY
(Módosítva: 2016. május 07.)
Alulírottak, mint az elnökség tagjai, az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény 12. §. (1) bekezdése alapján 2007. június 30-án létrehozott Egyesület, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. Törvény (Ectv) rendelkezéseinek megfelelve, alapszabályát a következőkben módosítják.
I.
Az Egyesület adatai
1. Az Egyesület neve: Bucsai Kézműves és Hagyományőrző Egyesület
2. Az Egyesület székhelye: 5527 Bucsa, Petőfi út 4-6. sz.
3. Első képviselője: Bíró Endre
II.
Az Egyesület célja és tevékenysége
1. Az Egyesület célja: A magyar népi hagyományok, közte a bucsai népi élet felelevenítése, megőrzése és átadása a következő nemzedéknek, valamint bemutatása azoknak, akik túristaként, üdülővendégként Bucsa községbe látogatnak.
2. Az Egyesület céljának megvalósítása érdekében együttműködik minden állami, civil és gazdasági szervezettel, más egyesülettel és szövetséggel, amelyek segítik az Egyesület eredményes működését és céljainak megvalósulását.
3. Az Egyesület céljai megvalósításához szükséges anyagi feltételek megteremtése érdekében a jogszabály előírásai szerint gazdasági, vállalkozási tevékenységet folytathat, gazdasági társaságot és alapítványt hozhat létre, ilyenbe tagként beléphet.
4. Az Egyesület tevékenysége:
- A hagyományos kézműves és népi kismesterségek gyakorlása szakköri, illetve klubfoglalkozások keretében (népi himzés, gobelin-készítés, kötés, horgolás, fafaragás, fazekasság, szalmafonás, kosárfonás, virágkötés).
- A mai kézművességgel foglalkozó hobbi művészetek (gipszöntés, szappanöntés, üvegfestés, gyertyaöntés, papírmunkák, gyöngyfűzés, ékszerkészítés, decoupage technikák, makramé, sókerámia, gyurmaformázás, festés és egyéb technikák).
- Gyermekek és felnőttek részére bemutatni a kézművesség ágait.
- A magyar népi élet hagyományainak őrzése, erről szóló fotók és videók készítése, megőrzése.
- Az egyesületen belül a néptánc- és csikóscsoport működése, egyéb hagyomány- őrzéssel foglakozó szervezetekkel közös rendezvények szervezése, közös programokban való részvétel.
- Az agroturizmushoz kapcsolódó hagyományos népi ételek készítése, kenyérsütés, a hagyományos falusi élet bemutatása, lehetőség biztosítása a vendégek számára a kipróbálásra.
- Rendezvények szervezése (kiállítások, bemutatók, népi vásárok, hagyományőrző, kulturális, jótékonysági és szabadidős programok szervezése és lebonyolítása.
- Kiadványok szerkesztése és értékesítése.
- Részvétel kiállításokon, népi vásárokon, népi hagyományőrző és szabadidős rendezvényeken.
III.
Az egyesület működésére vonatkozó általános szabályok
1. Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.
IV.
Az Egyesület tagsága
1. Az Egyesület tagja lehet az a természetes személy, jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki elfogadja az Egyesület Alapszabályát és belépési nyilatkozatban vállalja, hogy tevékenyen részt vesz az Egyesület munkájában, valamint fizeti a tagdíjat.
V.
A tagsági jogviszony keletkezése
A tagság a belépési nyilatkozat elfogadásával keletkezik.
A belépési nyilatkozatot az elnökséghez kell benyújtani, amely szerv a kérelem beérkezésétől számított 30 napon belül, egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással határoz a tagfelvételről. Határozatát annak meghozatalát követően 8 napon belül írásba foglaltan, igazolt módon kell megküldeni a tagfelvételt kérelmező számára. A tagfelvételi kérelem elutasítása esetén jogorvoslatnak helye nincs.
VI.
A tagok jogai
1. Az Egyesület tagja jogosult:
- részt vehet az Egyesület tevékenységében és rendezvényein, továbbá a Közgyűlés határozatainak meghozatalában, észrevételeket, javaslatokat tehet, véleményt nyilváníthat az Egyesület működésével kapcsolatban;
- a tag ajánlásokat tehet az Egyesületet érintő kérdések megtárgyalásában;
- felvilágosítást kérhet az Egyesület tevékenységéről, amelyre az Egyesület 30 napon belül köteles választ adni;
- 18. életévének elérése után választhat, illetve választható az Egyesület ügyvezető szerveibe, illetve tisztségeire;
- indítványt tehet a Közgyűlés és az Elnökség napirendi pontjaira,
- a tagok egyharmada írásban ok és cél megjelölésével rendkívüli Közgyűlés és rendkívüli elnökségi ülés összehívását kezdeményezheti.
2. Az Egyesület természetes jogi személy tagjai jogaikat kizárólag személyesen gyakorolhatják. A jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet tagok jogaikat képviselőik útján gyakorolhatják.
VII.
A tagok kötelezettségei
1. Az Egyesület tagja:
- nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását és az egyesület tevékenységét.
- köteles a tagdíjat annak esedékességéig megfizetni.
- köteles az egyesület alapszabályának, a döntéshozó szervek határozatainak reá vonatkozó előírásait, rendelkezéseit betartani.
- köteles a lakcímét, annak megváltozását követő 8 napon belül az elnökséghez eljuttatni.
VIII.
A tagsági jogviszony megszűnése
1. A tagsági viszony megszűnik;
- a tag halálával,
- az Egyesület megszűnésével,
- a tag kilépésével,
- a tag kizárásával.
2. A tagsági jogviszonyát a tag az egyesület elnökéhez címzett írásbeli nyilatkozatával bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti. A tagsági jogviszony a nyilatkozatának az elnökséghez történő megérkezése napján szűnik meg.
A kilépő tag kilépettnek tekinthető az Elnökséghez megküldött lemondó nyilatkozatával, miután az Elnökség a következő Közgyűlésen tájékoztatja a jelenlévőket a lemondott tag személyéről, és a lemondás elfogadásra kerül.
3. Az Elnökség nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel kizárhatja az Egyesület tagjai közül
- azt a tagot, aki a tárgyévet követő egy éven keresztül elmarad a tagdíj megfizetésével. A tagdíj megfizetésének elmulasztása csak abban az esetben eredményezheti a tag kizárását, ha a kötelezettség elmulasztása a tagnak felróható, azaz saját hibájából nem fizette meg a tagdíjat, továbbá, ha az elnökség, írásban felszólítja a tagdíjhátralék teljesítésére, mely a felszólításban meghatározott póthatáridőn belül is eredménytelen marad.
- azt, akit bíróság jogerős és végrehajtható szabadságvesztés büntetésre ítélt, és a közgyűléstől eltiltott.
- aki jelen alapszabály rendelkezéseit vagy a közgyűlés határozatát megsérti, súlyosan vagy ismételten sértő magatartást tanúsít.
A kizárási eljárást bármely tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére az elnökség folytatja le. A kizárási eljárásban a tagot az elnökség ülésére meg kell hívni, azzal a figyelmeztetéssel, hogy a szabályszerű meghívása ellenére történő távolmaradása az ülés megtartását és a határozathozatalt nem akadályozza. Az ülésen biztosítani kell számára a védekezési lehetőséget. Az ülésen a tag képviselővel is képviseltetheti magát. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indoklással kell ellátni. Az indoklásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről szóló tájékoztatást. Az elnökség a tagkizárási eljárás megindulásától számított 30 napon belül meghozza és 8 napon belül igazolható módon közli az érintettel.
Az Elnökség tagjainak fegyelmi ügyében a Közgyűlés dönt.
A kizárt tag a kizárással kapcsolatos határozat ellen, tizenöt napon belül az Egyesület Közgyűléséhez fellebbezéssel élhet.
A közgyűlés a fellebbezés tárgyában a soron következő ülésen nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt. A közgyűlés határozatát annak meghozatalakor szóban kihirdeti, és 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli az érintett taggal.
A tagsági viszony megszűnése nem mentesíti a tagot a tagsága idején keletkezett és tagsága időtartamára vonatkozó kötelezettségek teljesítése alól.
IX.
Az Egyesület szervei
1. Az Egyesület szervei:
Közgyűlés
Elnökség
Közgyűlés
2. A közgyűlés az Egyesület legfőbb döntéshozó szerve, amelyet a tagok összessége alkotja.
A Közgyűlést évente egyszer össze kell hívni a hely, az időpont és a napirendi pontok közlésével. A tagnyilvántartásban szereplő tagok részére írásban, igazolható módon, meghívót kell küldeni legalább tizenöt nappal a Közgyűlés időpontja előtt.
Lehetséges a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra történjen.
A Közgyűlési meghívóban közölni kell azt az időpontot, amelyben az ismételt Közgyűlést meg kell tartani, ha az eredeti időpontban megtartott Közgyűlés nem határozatképes.
A megismételt Közgyűlés a meghívóban közölt napirendi pontok körében a jelenlévők számára tekintet nélkül, határozatképes, amennyiben a tagok figyelmét erre a meghívóban felhívták.
A közgyűlési meghívót az egyesület székhelyén és honlapján nyilvánosságra kell hozni.
3. A Közgyűlést össze kell hívni:
- ha a tagok egyharmada cél és az ok megjelölésével írásban kéri ezt,
- ha az Elnökség rendkívüli Közgyűlés összehívását tartja szükségesnek,
- ha a felügyeleti szerv a Közgyűlés összehívását elrendeli.
4. A Közgyűlés összehívása az elnök feladata.
- A Közgyűlés összehívását írásban kérheti a tagok egyharmada a cél és az ok megjelölésével, ebben az esetben az elnök harminc napon belül köteles összehívni a Közgyűlést.
Az elnök köteles a közgyűlést haladéktalanul összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha
- az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi,
- az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat az esedékességkor teljesíteni, vagy
- az egyesület céljainak elérése veszélybe került.
Ezekben az esetekben az összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni, vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.
5. A Közgyűlés határozatképes, ha azon a tagok teljes tagságának több mint a fele jelen van.
A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell.
A határozatképtelenség miatt elhalasztott Közgyűlés, változatlan napirend mellett határozatképes a megjelent tagok számától függetlenül.
6. A Közgyűlés üléseit az Elnök vezeti. Az Elnök a Közgyűlés levezetésével mást is megbízhat.
A Közgyűlésről jegyzőkönyv készül, amelyet az elnök és két, a Közgyűlés által megválasztott tag hitelesít.
A jegyzőkönyv tartalmazza a határozatok sorszámát, a döntésének tartalmát, időpontját és hatályát, illetve a döntést támogatók és ellenzők számarányát.
7. A közgyűlés hatáskörébe tartozik
- az alapszabály módosítása;
- az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;
- a vezető tisztségviselő megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása;
- az éves költségvetés elfogadása;
- az éves beszámoló - ezen belül az ügyvezető szervnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének - elfogadása;
- a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll;
- az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a felügyelőbizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt;
- a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;
- a felügyelőbizottság tagjainak megválasztása, visszahívásuk és díjazásuk megállapítása;
- a választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása; és
- a végelszámoló kijelölése.
8. A Közgyűlés határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. Minden tagnak egy szavazata van.
A közgyűlési határozatokat a levezető elnök a közgyűlésen szóban kihirdeti és az érintett tagokkal a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatnak az egyesület honlapján történő közzétételével egyidejűleg.
9. Határozathozatal:
- Az egyesület alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
- Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
- a tag kizárásával kapcsolatos határozatához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
10. A tisztségviselők megválasztása nyílt szavazással történik. Megválasztottnak azt a személyt kell tekinteni, aki az érvényes szavazatok több mint felét megszerezte.
11. A Közgyűlés ülései nyilvánosak. A tagok szótöbbséggel hozott határozattal a nyilvánosságot kizárhatják, ha valamely Egyesületi tag jogos magánérdekének védelme, vagy közérdek ezt szükségessé teszi.
12. Az Elnök a Közgyűlés tanácskozási joggal meghívhatja állami, civil, gazdasági szervezetek és magánszemélyek képviselőit.
13. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
- akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
- akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
- aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
- akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója;
- aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
- aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
14. A közgyűlés a napirendi pontok tárgyalását megelőzően egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással megválasztja a levezető elnök személyét, továbbá a jegyzőkönyvvezető és két jegyzőkönyv hitelesítő személyét, valamint szükség esetén a két fős szavazatszámláló bizottságot.
Elnökség
1. A 3 tagú Elnökséget a Közgyűlés választja meg az Egyesület tagjai sorából 5 éves időtartamra.
Az Elnökség két Közgyűlés közötti időszakban – a kizárólagos hatásköröket kivéve – gyakorolja a Közgyűlés hatáskörét, irányítja az Egyesület működését.
Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízás:
- a megbízás időtartamának lejártával,
- visszahívással,
- lemondással,
- a vezető tisztségviselő halálával,
- a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenység ellátásához szükséges körben történő korlátozásával,
- a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.
A vezető tisztségviselő megbízatásáról az egyesülethez címzett, az egyesület másik vezető tisztségviselőjéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat. Ha a jogi személy működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.
2. Az Elnökség szükség szerint, de évente legalább kétszer ülésezik.
3. Az Elnökséget az Elnök, írásban hívja össze. Szabályszerűnek az összehívás akkor minősül, ha a tagok az ülésről legalább tizenöt nappal az ülés időpontját megelőzően írásban értesülnek, és az ülés tárgysorozatáról leírást kapnak.
Az Elnökség ülései nyilvánosak.
4. Az Elnökség határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. Határozatképtelenség esetén legkésőbb 30 napon belül az Elnökséget ismételten össze kell hívni. Határozatképtelenség miatt ismételten összehívott ülések is csak akkor határozatképesek, ha azokon legalább 2 elnökségi tag jelen van. Két elnökségi tag esetén kizárólag egyhangúlag hozható határozat.
Az Elnökség üléseire – annak tárgykörére figyelemmel – esetenként további tagok hívhatók meg.
A határozathozatalkor nem szavazhat az,
- aki a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít,
- akivel a határozat szerint szerződést kell kötni,
- aki ellen a határozat alapján pert kell indítani,
- akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja,
- aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll, vagy,
-aki egyébként személyesen érdekelt az ügyben.
5. Az Elnökség feladata és hatáskörei:
- tagsági viszony keletkezésével és megszűnésével kapcsolatos eljárások;
- a Közgyűlés összehívásával, működésével kapcsolatos előkészítő és a Közgyűlés munkáját elősegítő szervező tevékenységek;
- az Egyesület gazdasági tevékenységével kapcsolatos döntés- előkészítő munka, az éves programok, költségvetés megvitatása és elfogadása;
- az Egyesület Szervezeti és Működési Szabályzatának megvitatása és elfogadása;
- az Elnök éves beszámolójának elfogadása;
- személyzeti munka irányítása;
- tisztségviselők, ügyintézők munkájának irányítása;
- az Egyesület tagjának kizárásával kapcsolatos eljárás;
- minden olyan eljárás, amely nem tartozik a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe, és amelyeket az Elnökség hatáskörébe von.
6. Az Elnökség határozatképes, ha tagjai közül legalább ketten jelen vannak.
-Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.
- Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.
- Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.
- Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.
7. Az Elnökség határozatait szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza.
8. Az Egyesület elnökét 5 éves időtartamra az elnökség tagjai közül a Közgyűlés választja.
9. Az Elnök feladata és hatásköre:
- az Egyesület tevékenységének irányítása
- a Közgyűlés összehívása, határozatainak ellenjegyzése;
- döntés és intézkedés az Elnökség ülései közötti időszakban az Elnökség hatáskörébe tartozó kérdésekben;
- a Közgyűlés és az Elnökség által hozott határozatok és állásfoglalások végrehajtásának irányítása és ellenőrzése;
- kapcsolattartás más civil és érdekképviseleti szervekkel;
- irányítja az Elnökség munkáját;
- vezeti az Elnökség üléseit;
- képviseli az Egyesületet;
- intézkedik és dönt a hatáskörébe utalt ügyekben;
- összehívja az Elnökség üléseit;
- vezeti az ügyintéző apparátust;
- irányítja az Egyesület gazdálkodását;
- utalványozási jogot gyakorol;
- gyakorolja a munkáltatói jogokat;
- minden olyan feladat ellátása, amelyet jogszabály az Elnök hatáskörébe utal.
10. Az egyesület vezető tisztségviselői:
Az egyesület elnöke:Majoros Gyuláné,
anyja szül. neve: Farkas Mária, lakóhely: 5527 Bucsa, Kossuth u. 48/a
Az elnökség tagjai:
Fazekas Józsefné, anyja szül. neve: Varga Zsuzsanna, lakóhely: 5527 Bucsa, Kossuth u. 38.
Horváth Éva, anyja szül neve: Gombos Róza, lakóhely: 5527 Bucsa, Széchenyi u. 24.
Az egyesület törvényes képviseletét az elnök látja el.
A képviseleti jog gyakorlásának terjedelme: általános.
A képviseleti jog gyakorlásának módja: önálló.
X.
Az Egyesület vagyona és gazdálkodása
1. Az Egyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik, amelyet végleges tartalommal a Közgyűlés fogad el. Az Egyesület gazdálkodásáról az Elnökség jelentést készít, amelyet elfogadás céljából a Közgyűlés elé terjeszt.
2. Az Egyesület működéséhez szüksége bevételeket az alábbiak jelentik:
- tagsági díj, amelynek mértéke tagonként 150 Ft/hó, melyet legkésőbb, minden tárgyév december 31-ig kell megfizetni, egy összegben vagy részletekben, az egyesület házi pénztárába;
- magán- és jogi személyek támogatásai, adományok;
- az Egyesület gazdasági, vállalkozási tevékenységéből származó bevétel;
- egyéb bevételek.
Az újonnan belépő tag a tagsági jogviszony keletkezésének évében a tagdíj időarányosan számított összegét köteles megfizetni.
3. Az Egyesület bevételeivel önállóan gazdálkodik, tartozásaiért saját vagyonával felel. Az Egyesület tagjai az Egyesület tartozásaiért – a befizetett tagdíjakon túlmenően – nem felelnek.
4. Az Egyesület vállalkozási tevékenységéből származó bevételének megállapítását a társadalmi szervezetek gazdálkodási tevékenységéről szóló hatályos jogszabályok alapján végzi.
5. Az Egyesület pénzeszközeit számlán kezeli. A bankszámla felett egy elnök és egy elnökségi tag együttesen jogosult rendelkezni a bejelentett banki aláírási jognak megfelelően.
XI.
Az Egyesület megszűnése
1. (1) Az Egyesület jogutód nélkül megszűnik, ha
- határozott időre jött létre és a meghatározott időtartam eltelt;
- megszűnése meghatározott feltétel bekövetkezéséhez kötött és e feltétel bekövetkezett;
- a tagok vagy alapítók kimondják megszűnését; vagy
- az arra jogosult szerv megszünteti
feltéve mindegyik esetben, hogy a jogi személy vagyoni viszonyainak lezárására irányuló megfelelő eljárás lefolytatását követően a bíróság a jogi személyt a nyilvántartásból törli.
2. A jogi személy jogutód nélküli megszűnésének általános esetein túl az egyesület jogutód nélkül megszűnik, ha
a) az egyesület megvalósította célját vagy az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg; vagy
b) az egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt.
3. Jogutódlással történő megszűnés:
- Egyesület más jogi személlyé nem alakulhat át, csak egyesülettel egyesülhet és csak egyesületekre válhat szét.
4.Fennmaradó vagyon:
- Az egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyont az alapszabályban meghatározott, az egyesület céljával megegyező vagy hasonló cél megvalósítására létrejött közhasznú szervezetnek kell átadni. A nyilvántartó bíróság jogszabályban meghatározott szervezetnek juttatja a vagyont, ha az alapszabály nem tartalmaz rendelkezést a megszűnő egyesület vagyonáról, vagy ha az alapszabályban megjelölt közhasznú szervezet a vagyont nem fogadja el vagy azt nem szerezheti meg.
- A fennmaradó vagyon sorsáról a nyilvántartó bíróság a törlést kimondó határozatában rendelkezik, a vagyonátruházás teljesítésére szükség esetén ügygondnokot rendel ki. A vagyon feletti rendelkezési jog az egyesület törlésével száll át az új jogosultra.
XII.
Vegyes és záró rendelkezések
Jelen Alapszabályban nem szabályozott kérdésekre a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. Törvény (Ectv.) rendelkezései az irányadóak.
Kelt: Bucsa, 2016. május 07.
………………………………….
elnök
………………………………….. …………………………………………..
elnökségi tag elnökségi tag
Tanú:
Lakcím:
Személyi igazolvány száma:
Tanú:
Lakcím:
Személyi igazolvány száma:
