Családon belüli erőszak és távoltartás

A családon belüli erőszak még a mai modern társadalmunkban is sokak számára tabu. Igyekeznek eltitkolni, senki nem beszél róla, mindenki szigorú magánügynek tekinti, sokan úgy érzik nem illik közbeavatkozni. Így a hatóságok sem szereznek tudomást a bántalmazásról.

A családon belüli erőszak a partnerek közötti, illetve az idősebb vagy fiatalabb családtag, akár gyermek bántalmazása Az erőszakot tágan kell értelmezni. A fizikai bántalmazás mellett lehet pszichikai, lelki terror is.

A bántalmazó jellemzően a másik fél felett hatalmat, testi, anyagi vagy jogi dominanciát gyakorol. Gyakran előfordul szexuális erőszak, vagy pénzügyi függőségbe kényszerítés, amikor a bántalmazó nemcsak érzelmileg, hanem pénzügyileg is függőségben tartja áldozatát. Ellenőrzést gyakorol a pénze fölött, megszüntetve az önálló megélhetés lehetőségét. Emiatt az áldozat nem tud telefonálni, vásárolni, gyakran a lakásból sem tud kilépni.

A bántalmazók általában féltékeny típusok, ezért gyakori az áldozat baráti és családi kapcsolatainak, illetve mozgási szabadságának a korlátozása. Elszigeteli társát a külvilágtól, és megakadályozza, hogy bárki belelásson az életükbe, és lelki támaszt, kiutat nyújtson a bántalmazottnak.

Jellemző, hogy a bántalmazó az áldozatot teszi felelőssé a kialakult helyzetért, lelkiismeret-furdalást ébreszt benne, és elhiteti vele, hogy ő hibázott, és büntetést érdemel. A bántalmazottaknak alacsony az önbecsülésük, bűnösnek, hasznavehetetlennek érzik magukat, és elhiszik, hogy megérdemlik a sorsukat. Szégyellnek segítséget kérni. Ha mégis segítséget kapnak, akkor is hajlamosak visszatérni az erőszaktevőhöz, mert szeretik és függnek tőle, és könnyen megbocsátanak neki. Ez gyakran vet véget a bírósági eljárásoknak is.

Ám a sokszor évekig húzódó erőszak váratlanul felszínre törhet. Egy ártatlannak induló szóváltás súlyos következményekkel, akár emberöléssel is végződhet. Gyakran az évekig elnyomott és megalázott áldozat ragad kést...

2009. október elsejétől törvény segíti a hozzátartozók közötti erőszak megelőzését. A törvény lehetőséget biztosít arra, hogy még egy esetleges bűncselekmény bekövetkezte előtt, amikor a bántalmazásnak még csupán a veszélye áll fenn, a hatóságok beavatkozzanak, és a bántalmazó távoltartásával megakadályozzák az erőszak folytatását.

A jogszabály jelzési kötelezettséget ír elő az egyes gyermekvédelmi, egészségügyi és közoktatási intézmények, illetve az igazságügyi hatóságok számára, akik kötelesek jelezni az erőszak veszélyét, vagy a már megvalósult erőszak tényét.

A távoltartás elrendeléséről a rendőrség vagy a bíróság jogosult dönteni. Kétféle intézkedés rendelhető el: az ideiglenes megelőző és a megelőző távoltartás.

Amennyiben a rendőrség bejelentés alapján, vagy helyszíni intézkedés során észleli az erőszakot, vagy annak veszélyét, ideiglenes távoltartást rendelhet el. Ezzel 72 órára korlátozhatja a bántalmazó tartózkodási szabadságát, tartózkodási helyének szabad megválasztását, szülői felügyeleti jogát, valamint gyermekével való kapcsolattartását.

A megelőző távoltartást bíróság rendelheti el. A bírósági eljárás automatikusan megindul, ha a rendőrség ideiglenes távoltartást rendelt el, de megindulhat a bántalmazott, vagy az ő közeli hozzátartozójának kezdeményezésére is. Az elrendelés gyorsított bírósági eljárás keretében történik. A kérelem beadása után három napon belül a bíróságnak határoznia kell az alkalmazásáról. A megelőző intézkedést legfeljebb 30 napra lehet elrendelni.

Ez idő alatt a bántalmazó köteles távol tartani magát a bántalmazottól, annak otthonától és a határozatban megjelölt személyektől. A bántalmazottal sem közvetlenül, sem közvetve nem léphet érintkezésbe.

A szabályokat megszegővel szemben a rendőr tettenéréskor kényszerintézkedést alkalmazhat. Őrizetbe veheti, a bíróság pedig elzárást vagy pénzbírságot állapíthat meg.