Bartók László összefoglaló írása a B-15 egyesületi kiállításáról:

1. rész

2. rész

--------------------------------------------------------------------

Taskovics Zoli barátomtól kaptam AZ 1926-ban - máltai galambról - irt cikket,valamint egy képet, mely hirdetés melléklete volt 1933-ban./Láttam már szebb máltait is!/

Értékes,elgondolkodtató relikviák. Ajánlom,máltai tenyésztő-társaim figyelmébe! Ugyancsak mellékelek egy szerb eredetű "méretezett" sematikus rajzot is kedvenc galambomról.

Csécsey Kálmán - máltai tenyésztő

-------------------------------------------------------------------

Alábbi cikk 15 éve jelent meg a máltai galamb bírálatáról és a fajtaleírást árnyaltan kiegészítő megállapításairól. Szerzője neves német máltai tenyésztő és bíráló. Minden betűje szívemhez nagyon közel áll. Ajánlom tanulmányozásra tenyésztőknek és bírálóknak, különösen azoknak akik ugyan rendelkeznek III. fajtacsoport bírálatának minősítésével,de csak ritkán jutnak máltai galambok szakszerű megítéléséhez. Eredeti cikk.

Csécsey Kálmán - máltai tenyésztő

A Máltai galamb

A Tierwelt júliusi számában olvastam Finkernagel Alfons cikkét, és mert a fajták tenyésztés közbeni alakulását mutatja, a nemzetközi bírálatnak a fajtát illető változásait szemlélteti, lefordítottam. Talán a tenyésztőket érdekelni fogja.

A Máltai galambfajta a tyúkgalambok családjába tartozik és ennek megfelelően kell kiállításainkon bírálni is. Egyetlen, e csoportba tartozó galambfajtánál se annyira tipikus a „tyúkforma”, a tartás és az állás, mint ennél a fajtánál. Az összbenyomás vonatkozásában a testnagyság, a széles, rövid test, a lábak és a nyak hosszúsága a legfontosabb tényezők. Az első benyomás meghatározza magát az egyedet, a beteg, hiányos vitalitású vagy a kiállításoktól már fáradt tartás az első pillantásra eldönthető.

A fajtaleírás azt mondja, hogy minél rövidebb a törzs, a galamb annál jobb. Ennél kifejezőbbet ugyan nem mondhatunk, de azért hozzá kell tennünk, hogy egy bizonyos testhosszúságra viszont az utódok felneveléséhez e fajta legjobb példányainál is szükség van. Ez persze nem mehet a galamb hagyományos eleganciájának a rovására.

A nyak nemessége

Az alak, a nyak- és a lábhosszúság a magasan hordott farokkal együtt, amely a megfelelően széles bázisból kiindulva felfelé egyenletesen keskenyedik, a végén pedig mintha ollóval lenne levágva egyenletesen magas vonalú, a nyakkal párhuzamosan hordott, a dúsan tollazott mintegy párnázott farokalj, vízszintes hátvonal, félkör formájú test alsó résszel – szinte minden adva van, ami a Máltaitól megkívántatik. Harmonikusan magasan hordott mell, „nagyon hosszú”, függőlegesen hordott és csaknem mindenütt egyformán egyenletesen vékony nyak. Ez a kiváló Máltai összes jellemzője.

A bagdettacsomó nem kívánatos

„A francia bagdetta bekeresztezésének maradványaként még ma is előfordul a nyak közepe táján egy nyakcsomó, ez a begdettacsomó. Ez valamikor – évekkel ezelőtt – még a fajta nemességének egyik jelének számított. A tenyésztés azonban tovább ment a Máltaiak esetében is. A tapasztalat azt mutatja, hogy ez a nyak göb ma a nyak megjelenésében inkább negatív hatást mutat, ezért a tenyésztők már nem helyeznek súlyt olyan példányokra, amelyeknél ez a csomó megjelenik.”

A fej jellemzője a hosszan húzott és csak kevéssé ívelt, keskeny homlok, s ha ez még szép ívben, kereken megy át a nyakba, már közel is vagyunk az ideálhoz. A középhosszú, nem túl vékony csőr jól illik a kikerekített torokkal díszített pofákhoz éppúgy, mint a finom szövetű sima orrdudor. A fehérek csőre szaruszínű, a vöröseké, sárgáké, fakóké, barnáké szintén, minden más színűé sötét. Nemritkán előfordul a toka, ami természetesen nemkívánatos, a toroknak ugyanis jól kimetszettnek kell lennie. A csőrvonal a szemek közepén fut keresztül.

A szemszín

A szem színe narancsvörös. Itt azonban különbséget kell tenni az egyes színek és színárnyalatok között, mert pl. a sárgáknál és a fakóknál sohasem kívánunk olyan szemszínt, mint a kékeknél és a feketéknél. Bár vannak már sárgák is narancsvörös szemmel, de ezek még lényegesen kisebbségben. Csak a fehérek esetében megengedett a sötét szem.

Egy-két szót a szemgyűrűkről. Hogy egy valóban kiváló egyedhez hozzátartozik a szép, kör alakú szemgyűrű, az magától értetődik. A fehérek szemgyűrűje narancsvörös, de minden más színűé sötét. A fehér színváltozatban – akármilyen magas állású, egyéb tekintetben nagyon elegáns és szép példány is legyen – világos, színtelen szembőrrel semmiképpen nem kaphat igen jó minősítést! Az utóbbi időben ismét látható őszfejűek szemgyűrűje a fehér fejrajz miatt hasonlóan világos narancsvörös. Célirányos, de meghatározott takarmányozás is pozitív hatással van a szemgyűrű színére: több árpával és kevesebb kukoricával jobb szemszín érhető el.

A Máltai galamb szívesen járkál sétálgatva, ami azért van, mert a hosszú combok erősen kiállnak a hasból. A hosszú lábak tollatlanok, az izületek között nyújtottak, a lábujjak viszonylag hosszúak és terpesztettek. A gólya- és az X állásra figyelni kell, egyik sem kívánatos.

Gondot okoz az utóbbi években a szárnytartás is, elsősorban az extrémen rövid madaraknál vetődik fel az a probléma. Itt beszélünk az olló szárnytartásról, ami lényegében azért van, mert az evezőknek a kormánytollak nem hagynak helyet. A Máltainál lehet, és kell is, hogy az evezőtollak a farok előtt enyhén kereszteződjenek, de nem szép, ha a kéztollak függőlegesen felfelé mutatnak. Ez durva hiba.

A Máltai tollazata nem nagyon tömött, de feszes, a tollak a test felületére simán fekszenek.

A színek és a rajzok minden színváltozatban tiszták, teltek. A szalagok, ha vannak, keskenyek és a szárnyakat átfogják. A kék színváltozatban mi csak az előbbi generációikból ismerünk példányokat, akkor kéményseprőkről beszéltek. Ma tudjuk, hogy egy szép galambkék színűnél a némileg világos hátat tolerálják. Előírás szerint persze ez nem lehet fehér.

Rögzítsük, hogy a bírálatnál a következő fontossági sorrend követendő: testforma és testnagyság – állás – nyak- és lábhosszúság fej a szemmel és a szemgyűrűkkel – szín és rajz. Mint durva hibákra, nagyon kell figyelni a bírálatban: a hosszú, keskeny és lejtősen hordott test; a vastag, rövid nyak; a rövid vagy az X lábak; a terpeszállás; a széles, X, ferde vagy laposan hordott farok, a lógó szárnyak; a mély vagy hasadt mell.

Hogyan bíráljuk a Máltait?

Induljunk ki abból, hogy nagy kb. 50 cm-es ketrecben állnak. Itt – vagy ehhez hasonló nagyságúban – mutatja magát legkedvezőbb oldaláról egy szép Máltai galamb. Ha a tenyésztő csak egy kevés felelősséggel foglalkozik is a galambjaival, némi ketrechez szoktatással, ketrecdresszúrával már félig-meddig helyben is vagyunk. Egy, a ketrechez hozzászoktatott Máltai a csőre előtt tartott bírálópálcától kihúzza magát, felemeli a fejét, tipikusan tartja a csőrét. A bíráló pedig – örömmel és jóleső érzéssel szemlélve a galambot – szívesen adja a megérdemelt pontokat. Sohase kövessük el azt a hibát, hogy kézbe vesszük először a bírálandó egyedet és csak utána nézzük az állását, mert a Máltai már soha nem fog úgy beállni, mint előző, nyugodt pillanatában. Ha mindezt megszívleljük, a jövőben kiállításainkon még sok szép Máltai galambban gyönyörködhetünk.

Fordította és közli:

Batta László

-------------------------------------------------------------------

A fokhagyma alkalmazása

A fokhagyma kiváló élettani hatásáról sokat tudunk, hogy én pár éve hogyan alkalmazom, azt szeretném megosztani kedves érdeklődőkkel, hozzátéve azt, hogy ezt én áldott emlékű Bánfi Janitól tanultam. Amióta így itatom a galambjaimat, vitaminon kívül szinte semmi egyébre nincs szükség.

Hozzávalók (kb. 2 liter eszenciához):

3 nagy fej vöröshagyma

3 nagy fej fokhagyma

3 fél literes almaecet

1-1 fej vörös- és fokhagymát egy üveg (fél liter) almaecettel alaposan összeturmixolok, és egy nagyobb edénybe töltök. (ez a mennyiség egyszerre belefér a turmixgépbe). Ezt még kétszer megismételem, és ezt a sűrű, pépes anyagot egy éjszakára állni hagyom. Elég szagos, így a pincébe szoktam levinni, mert hűtőbe tenni nem praktikus.

Másnap reggel feleségemtől elorzott harisnyán átszűröm, és egy tölcsér segítségével egy kétliteres üvegbe töltöm. (a harisnyát az üvegbe helyezett nagyobb tölcsérre teszem, merőkanállal beleszedek annyit, hogy ne follyon ki, majd egyik kezemmel a harisnya felső végét fogva a másik kezemmel alaposan kinyomkodom a masszát addig, amíg lé jön ki belőle). Ez az alapanyag mennyiség a hagymák nagyságától és létartalmától függően kb. két liter mustszerű, fokhagyma, hagyma, ill. ecet illatú eszenciát eredményez, amit hetente egy alkalommal az ivóvízbe adagolva itatok. (az ötliteres itatóba egy öblítőszeres kupaknyit, ami bő fél deci)

Azon túl, hogy az elkészítés bíbelődését leszámítva egyszerű a csodaszer, télen nyáron alkalmazható, a galambok megszokják, és szívesen fogyasztják.

Sok sikert a kipróbálásához! Kérek visszajelzést a hatásáról, illetve ha valaki mást is tesz bele, ami hatását fokozza, ossza meg velünk tapasztalatait!

Hajducsek János