Bejelentés


Aprax Gondolataid mágikus erővel bírnak!


Ingyenes Angol online nyelvtanfolyam kezdőknek és újrakezdőknek.
+
Ingyenes tanulmány:
10 megdöbbentő ok, ami miatt nem megy az angol.










Az örök boldogság receptje

Ánanda, Gautam Buddha unokatestvére és tanítványa volt. Ő mindig Buddha mellett tartózkodott -, negyvenkét éven keresztül gondoskodott róla. Amikor Buddha végül meghalt, a történet szerint Ánanada még mindig mellette volt, és sírt.

A többi tanítvány elítélően magyarázta neki, hogy Buddha tökéletesen beteljesülve halt meg -, inkább örvendeznie kellene. De Ánanda ekkor így szólt: "Félreértettetek engem. Én nem őmiatta sírok, hanem saját magam miatt. Egész életében mellette voltam, és még mindig nem érkeztem be."

Ánanda aznap egész éjjel virrasztott, elmélyülten meditált fájdalma és szomorúsága fölött. Azt mondják, másnap reggelre megvilágosodott.

A nagy bánat és szomorúság időszaka a nagy átalakulás lehetőségét is magában hordozza. De az átváltozáshoz mélyre kell merülnünk önmagunkban, fájdalmunk legmélyebb gyökereihez kell eljutnunk, és ott ítélet és önsajnálat nélkül kell szembenéznünk vele.



"A fájdalom nem azért van, hogy szomorúvá tegyen, ne feledd. Ez az a pont, ahol az emberek mindig eltévednek... A fájdalom csak azért van, hogy éberebbé tegyen - mert az emberek csak akkor válnak éberré, amikor a nyílhegy mélyen a szívükbe hasít, és megsebzi őket. Egyébként nem ébrednek fel.

Amikor az élet könnyű, kényelmes és zökkenőmentes, akkor kit érdekel? Akkor ki törődik az éberséggel? Amikor a barátod meghal, az egy lehetőség. Amikor a szerelmed elhagy... azok a sötét éjszakák, amikor olyan magányos vagy... annyira szeretted őt, mindenedet kockára tetted érte, és most hirtelen nincs többé veled.

Magányosságod sírásában... ott a lehetőség; ha jól használod, tudatossá tesz. A nyíl hegye fájdalmasan éget - használd fel. A fájdalom nem azért van, hogy nyomorulttá tegyen, hanem azért, hogy tudatosabbá válj! És ha tudatossá váltál, minden szenvedés eltűnik." (Osho)

Osho az egyik legismertebb, és leginkább elismert megvilágosodott Mester, aki pár évtizeddel ezelőtt alapjaiban forgatta fel a világot, noha nem tett egyebet, csak figyelt. Figyelt, és megfigyeléseinek eredményét adta át azoknak, akik hajlandóak voltak meghallgatni. Azoknak, akik a boldogságot keresték. Szívből, igazán, őszintén keresték, és rálelni vágytak - nem csak mondták.

Ugyanis sokan állítják, hogy boldogok akarnak, vágynak lenni, ám amikor valaki azt állítja, hogy tud erre működő receptet, kinevetik, kigúnyolják, és ragaszkodnak szenvedésükhöz. Míg szenvedünk, addig legalább tudjuk, hogy élünk?

Tudatosnak lenni annyit tesz, hogy az ember nem a múlt történéseit éli újra és újra meg, s nem a jövőt tervezgeti az álmok világában, hanem itt van. ITT és MOST Az emberi agy, pontosabban az elme hajlamos elterelni a figyelmet a való életről, a MOST lehetőségéről. A múlt MÁR, a jövő MÉG nem létezik. Ami valóságos, az a jelen pillanat. Aki nem a jelen pillanatban él, az valójában nem is él, az egész élete illúzió csupán.

Figyelj a MOST-ra.

A fájdalom – testi-lelki, egyre megy – az egyetlen dolog, ami figyelmedet a MOST-ba tudja rángatni, méghozzá erővel. Tudatosan összpontosíts a fájdalomra ott a mellkasod közepén. Figyeld meg, mit érzel valójában. Nagyon erősen figyelj, csak az érzésre, és semmi másra. Fókuszáld, határold be, add át magad neki.

Ezt nevezik JELENLÉTNEK. Ez az, amikor fizikai valód és lelked teljes egészében egyesül, lelked, akinek semmi dolga, amikor a múltban s a jövőben kóborolsz, vagyis valójában egész életeden át alig akad dolga veled, „hazatér”, mert végre szükség van rá. Az emberi lélek maga a szeretet, maga a boldogság, maga az öröm.

Az az életenergia, amiből valaha teremtetett, az a leírhatatlan öröm és mindent elsöprő energia, ami leginkább az orgazmus érzetével rokonítható, hisz az emberi lény szerencsés esetben ebből az érzelemből jön létre. Szerelemből, szeretetből, örömből, boldogságból, mindezek mindent elsöprő, fergeteges változatából. Mindezek az energiák, illetve ezek megtestesülése az ember.

Tehát ha jelen vagy, a fájdalomra fókuszálsz, a lélek hazatér, a fájdalom pillanatokon belül elillan, mintha sosem lett volna, és mérhetetlen boldogság lesz úrrá rajtad. Ne keresd az okát, mert az ember maga a boldogság, nincs oka arra, hogy önmaga legyen.

Ez vagy TE!

Ez a mennyei öröm, ez az igazi valód, nem más. A boldogság az ember természetes állapota, aki mást mond, az hazudik. Hogy eléred-e, megtartod-e, nem a külvilágon múlik, hanem rajtad. Egyes-egyedül rajtad.

Ha hagyod, hogy elméd kérdésekkel bombázzon, „minek örülsz annyira, van-e okod rá?”, ha hagyod, hogy tévútra vezessen, menten boldogtalanná válsz. Az elme a fájdalomból él, ha nincs fájdalom, halálfélelme van, mert ő maga a fájdalom. Ám az ember – TE – nem az elme, nem a gondolat. Az ember a lélek és a test.

Meg lehet, és meg is kell tanulni nem gondolni semmire. Egyszerűen kikapcsolni az elmét, gátat vetni a boldogtalanságot hozó gondolatoknak, emlékeknek, s mindennek, ami az élet szépségét rontani hivatott. Amint ez sikerül, pár pillanatra gondolatok nélkül maradni, csak figyelni éberen önmagunkba – légzésünkre, fájdalmunkra, bármire önmagunkban -, azonnal megjelenik a lélek, azaz az öröm, a felszabadult öröm és boldogság érzése.

Csak légy jelen, légy önmagadban, hagyd hazatérni a lelkedet. Földhöz ragadt, szenvedéshez szokott elméd minden erejével akadályozni próbál majd, minden erővel, és ezerféle módon próbálja magára vonni a figyelmedet, s amint ez sikerül, a fájdalom azonnal visszatér.

A fájdalom, a kín, a félelem, a kétség, a harag, a bánat, a bosszúvágy mind-mind az elme műve, ő állítja elő benned azzal, hogy hagyod eluralkodni magadon, hogy hagyod elterelni figyelmedet a MOST-ról, hagyod energiáidat a múltba, vagy a jövőbe vinni – nem létező helyekre, halott történésekbe.

Aki sokat szenved, azt nem Isten veri, ahogyan mi hittük, hisszük. Azt Isten mindenki másnál jobban szereti. Annak megadatott a lehetőség az egyetlen igazi boldogságra. Annak megadatott a lehetőség a megváltásra. Aki sokat szenved, az KIVÁLASZTOTT. Azt hívják haza, arra a helyre, amit úgy nevezünk, Mennyország, ám ez a hely itt a földön létezett, és létezhet újra, mert ez a hely nem egyéb, mint egy tudatállapot.

Jézus minden szava erről szól.

Jézusé, aki nem Isten volt, nem is Isten fia volt, csupán egy megvilágosodott ember, aki szerette volna megértetni embertársaival, hogy ezt az állapotot bárki elérheti, aki igazán akarja. Nem könnyű, de ezt nem is állította sem Ő, sem senki más. Ám lehetséges.

Ahogyan Neki, és Buddhának, meg Krisnának, meg még nagyon sokaknak sikerült, akik egyszerű emberek voltak, úgy akárkinek sikerülhet. Minden ember ezt keresi, ha nem is tud róla, mert boldogság nem létezik máshol, csakis a Mennyországban, a Mennyország pedig a megvilágosodott ember tudatszintje. Ilyen egyszerű.

A „keskeny út” a szenvedés. A szenvedés jó, pontosabban hasznos dolog. A leghasznosabb az életedben. Terel, irányít, figyelmeztet. Megmutatja, mit kell tenned, mire figyelj. És ha követed tanácsait, olyan boldogság jut részedül, amiről álmodni sem mertél soha. És ezt a boldogságot soha, senki nem veheti el tőled. Senki és semmi. Mert ez a boldogság nem függ senkitől és semmitől.

Ez a boldogság TE VAGY!

Míg nincs szenvedés, addig az ember eldagonyázgat a maga kis pocsolyájában, és ragaszkodik ahhoz, amit a maga valóságának vél. Ám amint semmi sem sikerül, amint az élet, a mindennapok merő fájdalomtengerré válnak, elkezdi keresni a kiutat. A baj az, hogy mindig KÍVÜL keressük, noha a kiút bennünk van. Lényünk legmélyén, elrejtve. Arra vár, hogy felfedezzük végre, hogy többé ne tagadjuk meg, hogy életünk Róla szóljon, ne az illúzióról, ami a múlt, és a jövő.

Itt és MOST van lehetőséged változtatni, bármit tenni, tehát légy jelen, és figyeld a megfelelő pillanatot. Addig is, míg az elérkezik, egyetlen érzés lesz veled – a boldogság. A könnyed öröm, a szárnyalás. Lelked nehéz koloncai leröppennek, s Ő szabad végre.

Érdemes kipróbálni. Egyetlen percet adj magadnak!

Egyetlen percet, amikor minden figyelmedet önmagadra, pontosabban önmagadba fordítod, és vigyázol, hogy egyetlen gondolat, egyetlen szó se verje fel elméd csodálatos csendességét.

Csodát fogsz tapasztalni.

És a csoda a tiéd, egyedül rajtad múlik, hogy kitartóan gyakorlod-e, míg lételemeddé válik, vagy legyintesz egyet, ellépsz mellette, és szenvedsz tovább. Mert szenvedni fogsz, hidd el. Akit hazahívnak, az nem szabadul. Szenved, vagy hazatér. Pontosabban addig szenved, míg nem lesz hajlandó hazatérni. Haza, önmagába, a boldogságába.

Jézus azt mondja, ahol a kincsed, ott a szíved. Ennek okán sok földi halandó hitte, hiszi, hogy gazdagnak lenni vétek, bűn, és aki gazdag, az nem lehet kedves Isten szemében. Pedig a Mester koránt sem erről beszélt.

Amit leginkább szeretsz a világon, amihez, vagy akihez a leginkább ragaszkodsz, az fogva tartja gondolataidat. Minden gondolatod körülötte forog. Apró odafigyeléssel megteheted, hogy figyeled önmagad, s valahányszor arra eszmélsz, hogy gondolataid megint ott járnak, annál a személynél, vagy tárgynál, másfelé irányítod gondolataidat. Magadba. Befelé. Hazatérsz, s jelen leszel önmagadban.

Amikor már semmi, de semmi nincs a világon, ami „kincsed” lehetne, akkor már rengeteget szenvedtél, hisz elvesztettél mindent, amit ember elveszíthet – az anyagi világban. Sajnos sok esetben ez az egyetlen lehetőség a megvilágosodásra, azaz a boldogságra. Ha tudatosan teszed, tudatosan keresed az utat, akkor sokkal könnyebb, és Jézus ezt a tudást próbálta átadni nekünk.

Gondolj önmagadra a nap minden második percében, úgy, ahogyan szerelmedre gondolnál. Minden gondolatod önmagadba forduljon vissza, pontosabban ne is létezzen! Figyelmed, éber, de gondolatok nélküli figyelmed forduljon önmagadba vissza.

Ez az örök boldogság receptje. Sokan kipróbálták már, és hidd el, működik. Csak ez működik, és semmi más. Hívd haza a lelked. Hívd haza örökre, mert egyedül Ő adhatja meg Neked, amit egész életedben kerestél. Senki, és semmi más nem képes rá.

"Te nem véletlenül vagy itt. A létnek szüksége van rád. Nélküled a létből hiányozna valami, amit senki más nem képes pótolni. Ez ad neked méltóságot: az egész lét hiányolna, ha nem lennél itt. A csillagok, a Nap, a Hold, a fák, a madarak, a Föld - a világon minden érezné, hogy valahol egy pici vákuum van, és ezt az űrt rajtad kívül senki más nem töltheti be.

Az, hogy a léthez tartozol, és hogy a lét szeret téged, hihetetlen örömöt, megelégedettséget ad. Amint megtisztulsz, látod, hogy minden irányból csak hatalmas szeretet árad feléd..." (Osho)












Ingyenes honlapkészítő
Profi, üzleti honlapkészítő
Hirdetés   10
Végre értem amit angolul mondanak nekem, és megértik amit mondok.

KÖSZÖNÖM NOÉMI!