Bejelentés



TORNÁCOS VENDÉGHÁZ AZ EGRI BORVIDÉKEN, A MÁTRA LÁBÁNÁL
TORNÁCOS VENDÉGHÁZ-NAGYSZERŰ KIINDULÓPONT A MÁTRAI ÉS BÜKKI TÚRÁKHOZ, EGER FELFEDEZÉSÉHEZ!

MENÜ

Ingyenes Angol online nyelvtanfolyam kezdőknek és újrakezdőknek. Ráadásul most megkapod ajándékba A Hatékony Angol Tanulás Titkai tanulmányom.









Isten hozta a Palócföldön!

 Palócföld a Mátrától és a Bükktől északra fekvő medence jellegű terület, illetve az Ipoly völgye, a Mátra-hegység környéke, amelyet régebben Felföldnek neveztek. A palócok szállásterülete a magyarországi és szlovákiai Hont, Nógrád, Heves, Borsod és Gömör történeti megyékre terjed ki, ahol mintegy félszáz településen élnek. Legnagyobb városaik: Ipolyság, Rimaszombat, Tornalja, Fülek, Eger, Miskolc és Gyöngyös.

Az orosz krónikairodalom a IX. században már ismeri a palóc-kunokat, akiknek egy része Kijevnél a magyarokhoz csapódva a honfoglalókkal bejött a Kárpát-medencébe. A XI-XII. században a délorosz sztyepek felől fenyegető nomád törzsek betörése elhárítására indított hadjáratok során a magyar hadak többször találkoztak olyan kunokkal, akiket az oroszok poloveceknek neveztek. A palóc nevet viselő mai népcsoport elődei a török eredetű polovec-kunok voltak, akiknek Moldvában maradt részei a XI-XIII. századokban - a tömeges kun beköltözés előtt - "lassanként beszivárogtak" a Kárpát-medencébe. A "palóc" etnikai kifejezéssel először csak 1683-ban találkozunk, ennek oka az, hogy a történelem során a palócoknak soha nem volt különállást élvező joga. Becsült lélekszámuk valaha félmillió körüli lehetett, de számuk - különösen Szlovákiában a tudatos elszlovákosítás következtében - egyre apad.

Viseletük, szokásaik és táncaik alapján a palócok között egy nyugati és egy keleti csoportot különböztethetünk meg. E különbözőség oka, hogy a keleti palócság nem keveredett olyan mértékben idegen népelemekkel, mint a nyugati, ahol a XVII-XVIII. században erős szlovák hatás érte őket. Nyelvjárás szerint hét csoportjuk van.

 Sajátos ősi elnevezésük a "had", amely az egy községben lakó mindazon palócok elnevezése, akik egy vezetéknevet viselnek, ha mindjárt különálló családot képeznek is. A palócok fontos foglalkozási ága volt a méhészet, a pálinka- és a lekvárfőzés valamint az aszalás és a rekesztő-emelőhálós halászat. Félvad sertéseiket ridegen tartották és makkoltatták, az igavonásra még a XX. század elején is ökröket használtak. Növénytermesztésüknél mindig ügyeltek a jeles- és tiltó napokra. A palócok tudatában ott élnek az ősi hitvilági alakok, hiedelmek, babonás képzetek, a "garabonciás gyiák", a "tüzes emberek", a "bolygótüzek", a "nyavalya" és a "tudalmas halottlátó asszony". Több helyen ma is tartják az ördöglagzi, a mátkatál, a kiszehordás, a villőzés, a májfaállítás, a Luca-nap, a betlehemezés és a karácsonyi vesszőhordás szokását. Ezekben a népszokásokban az ősi belső-ázsiai hitvilág maradványai a kereszténységgel keverednek.

 

- A barkók Őzd környékén, a Rima-Hangony és a Hódos patakok mentén laknak, egyesek szerint önálló magyar népcsoportnak tekinthetők, mások szerint viszont a palócok legrégibb oldalágát kell látnunk bennük. Mai gúnynevük először 1833-ban jelenik meg; egyesek szakállukkal, mások a Bertalan és Bertók keresztnevekkel hozzák összefüggésbe, de vannak, akik egy Barco nevű gyűlölt osztrák tábornok nevét vélik nevükben felfedezni, akinek a lovasezrede a barkók területén táborozott. A barkók katolikusok; házaik és hétköznapi életük a Sajó menti lakosokéhoz hasonló.

     

Kb. 1 órányi útra található Verpeléttől az 1987 óta az UNESCO által a Világörökség részét képező parányi település, Hollókő, ami 1 napos kirándulás keretében feledhetetlen látványt nyújt. Itt megcsodálhatjuk a magyar népművészet hagyományait, az Ófalu  gyönyőrüen felújított parasztházait, a fazsindelyes templomot.  Ha itt járunk, feltétlenül látogassunk el  a Babamúzeumba, ahol a sokszínű magyar népviseletbe öltöztetett babákat tekinthetjük meg. A faluban lakó idős asszonyok kézzel készített és tömött  elkészítése kb. 4 napot vesz igénybe és igazi aprólékos kézimunka, amihez  orvosi csipeszt is használnak, hogy  a tömés egyenletesen legyen eloszlatva a  baba testén. Lehetőség van kézműves foglalkozásokon való részvételre is, ahol felnőtteket és gyermekeket is egyaránt szívesen látnak, hogy kipróbálhassák kézügyességüket, gyékény, nád, kukoricacsuhé felhasználásával. A mívesházban népviseletbe öltözhetünk és készíthetünk egy emlékezetes fényképet:-)))

 

 



Képgaléria









Ingyenes honlapkészítő
Profi, üzleti honlapkészítő
Hirdetés   10
Végre értem amit angolul mondanak nekem, és megértik amit mondok.

KÖSZÖNÖM NOÉMI!