Bejelentés



TORNÁCOS VENDÉGHÁZ AZ EGRI BORVIDÉKEN, A MÁTRA LÁBÁNÁL
TORNÁCOS VENDÉGHÁZ-NAGYSZERŰ KIINDULÓPONT A MÁTRAI ÉS BÜKKI TÚRÁKHOZ, EGER FELFEDEZÉSÉHEZ!

MENÜ

Ingyenes Angol online nyelvtanfolyam kezdőknek és újrakezdőknek. Ráadásul most megkapod ajándékba A Hatékony Angol Tanulás Titkai tanulmányom.









- SIROK LÁTNIVALÓI (Verpeléttől 13 km):

 1.BORICS PÁL EMLÉKHÁZ
Innen indult  Borics Pál (1908-1969) siroki születésű szobrászművész pályafutása, akinek  alkotásai a mai napig kőszobrászatunk időt álló remekei. A művész nehéz, viszontagságos gyermekévek után minden előképzettség nélkül . Kortársa művészek  „a kő gyermeke" megnevezéssel illették, aki művészi szintre emelte tufakő faragását. 1968-ban a művelődési házban nagy sikerű kiállításon mutatta be alkotásait szülőfalujának, sajnos utoljára. Emlékének adózva  utcát neveztek el róla, szobra ma  a polgármesteri hivatal előtt áll. A könyvtárban őrzött alkotásai és köztéri szobrai csak kis töredéke életművének, de hűen tükrözik  a palócföld emberének hétköznapjait, markáns, robosztus alakjai a hozzájuk fűződő élményeinek tömör, beszédes megfogalmazása.

2. A NYÍRJES-TÓ:
Védett érték a Nyírjes-tó és mellette a tőzegmohaláp. Legértékesebb növénytársulásában több jégkorszaki reliktumfajt is találni. Több, a Vörös Könyvben szereplő fajt is megtalálni itt.
A mintegy 23 hektáros területen 0,9 hektáron helyezkedik el az átmeneti tőzegmohaláp, mely a Darnó-hegy északkeleti lejtőjének lefolyástalan medencéjében képződött. Itt vészelte át a klíma változásait a hüvelyes gyapjúsás és a gyapjas-magvú sás (mindkettő Vörös Könyves faj), a szőrösnyír és 7 tőzegmoha faj. Gazdag a csiga- és kagylófauna, a rovar- és gerinces állatvilága kevéssé kutatott. Vörös Könyves állatfajai pl. a nappali pávaszem, kardospille, fecskefarkú lepke.
 Szabadon látogatható!

3. A SIROKI VÁR 

Hazánk egyetlen barlangvára. A Bükk és a Mátra határán a Tarna-patak észak felé kiszélesedő völgye felett található.  A középkorban a Tarna-völgyében észak felé vezető utak lezárására és ellenőrzésére igen alkalmas helyen épült, bár elsősorban földesúri magánvár volt, stratégiai szerepet alig játszott.
A honfoglalás után a Mátra vidékét az Aba nemzetség uralja, és a birtok elosztásakor a nemzetség egyik ága, a Borh-Bodon ág veszi birtokába az ősi pogány várat a mai fellegvár helyén. Az ezt követő századokban úgy ismerkedünk meg nevével, mint a kabar eredetű Aba nemzetség egyik birtokközpontjával. A név akkor csak a várra vonatkozott, magát a települést Sirok-aljának nevezték. n. A várat a régi birtokosa, a Bodon család építi a tatárjárás után, a községet pedig a vár későbbi tulajdonosa, a híres Tari család alapítja közvetlenül 1388 után-
Károly Róbert király a várat királyi várrá nyilvánítja, és a hozzá hű Kompolthy Imrét nevezi ki várnaggyá, kit ebben a tisztségében 1324-ben kelt levelében meg is erősít. Később nagy fordulatot jelent a térség birtoklásában a Tari család megjelenése. Zsigmond király 1388-ban megengedi Tari Lászlónak szolgálatai elismeréséül, hogy kiváltsa a zálogból a várat és megtartsa magának és családjának. Tari László még abban az évben kifizeti a zálogösszeget Domoszlai Miklósnak, majd egy év múlva a várat új adomány címen meg is kapja a királytól.
Az új tulajdonos miután birtokba veszi a várat, alatta falut is alapít Sirok-alja néven, melyet a következő évben már oklevél is említ. (1389) Ekkor a következő helységek tartozntak még a várhoz: Verpelét, Nagyberek és Szajla. Sirok közvetlenül a vár alatt, attól délre fekszik, ezért nevezik a régi oklevelekben többféleképpen: Sirokallya, Sirokvárallya, Syrak, Syrok, végül Sirok. A falu 1426-ban és később 1454-ben Villa Sirokallya néven fordul elő. A „villa” latin szó magyar jelentése mezei lak, gazdasági major. Ez tehát világosan mutatja, hogy nem régen keletkezhetett a falu, és a települések kezdeti stádiumában volt. 
Sirok a 15. század második felében már városi jelleggel bír, ahol vámszedő hely is volt. A Tari család utolsó örököse Tari László dédunokája György elő. Később egy évszázadon át az Országh család uralja a térséget.
Országh Mihály nádor halála után négy fia: János, Ferenc, Imre és László 1522-ben kölcsönös örökösödési szerződést kötnek a Kompolthyakkal, amelynek értelmében örökös nélküli haláluk esetén birtokaik egymásra szállnak. A négy Országh fiú közül csak Lászlónak maradt fiúgyermeke, a vár végérvényesen Kristóf birtoka lesz. Országh Kristófnak kedvelt tartózkodási helye volt Sirok. Ide hozza ifjú feleségét is Zrínyi Ilonát, a szigetvári hős nővérét. Ezidőtájt növekszik meg különösen a vár katonai jelentősége. Buda török kézre kerülése, majd Hatvan eleste és az egri vár ostroma komoly figyelmeztetések. A török veszélyt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy bár térségünket még nem hódították meg, 1550-ben Sirok már adózik a töröknek.
Az 1555. évi gönci részleges országgyűlés elrendelte váraink megerősítését. A katonai tapasztalatok ugyanis azt mutatták, hogy a törökök óriási létszámával és fegyverzeti fölényével, harci módszereivel szemben a küzdelmet a kis létszámú hazai véderő — a siker valamelyes reményében — kizárólag egyes megerősített helyeken, várakban, illetve azokból alakított zárólánccal veheti fel. Ezek az építmények annak előtte legfeljebb uraik közvetlen személyes védelmét szolgálták, most azonban egyszerre rendkívüli jelentőségre tettek szert. Ilyen vár szerepét töltötte be a siroki vár is. A vár ura, Országh Kristóf, — aki egyébként Nógrád megye főispánja és országbíró is volt — maradéktalanul eleget tett a gönci határozatnak. 1561-ben megerősíti a felső várat, megépíti az ó-olasz bástyát és az alsó-várat, az őrséget pedig 100 lovasra egészíti ki. Ennek az építkezésnek az emlékére helyeztetett el egy táblát az aló vár kapuja felett, melyet a 18. században Bél Mátyás, majd később Rómer Flóris is látott. Így megerődítve a várat, Sirok is beépül a végvár rendszerbe, mint Eger legerősebb, legjelentősebb elővára Cserép és Szarvaskő mellett. A siroki várnak különösen nagy jelentősége volt, mivel a hódoltság peremvonalán állt, és közvetlen harcérintkezésben volt a törökökkel, akik valóságos rémei voltak a Mátra aljának. Sirok védői az iménti módszerekkel sikeresen védelmezték a Tarna völgyét. Várunk erős, bevehetetlen vár hírében állt, a törökök meg sem próbálkoztak bevételével.

Országh Kristóf halálával 1567-ben kihalt a család fiúága, az utódok azonban nem frodítnaka figyelmet a vár állapotának megőrzésére.1596-ban jelentős török sereg közeledik Sirok felé Ali és Ahmed basák vezetésével ,s a törökök így kardcsapás nélkül foglalták el azt. Hatvanhoz, Egerhez hasonlóan a siroki vár is katonai objektum lett. A török megerősíti az alsó várat, és új bástyákat húz, a falakat felmagasítja. Az építkezéshez a köveket a környékbeli lakatlan és elpusztult falvak templomaiból hordatja fel. A sarokbástya kváder kövein a románkori díszítmények ma is szépen láthatók. A vár belterületén és a várfalak melletti házakban török katonák és családtagjaik telepedtek meg, de a falu, Sirokalja a XVII. század közepéig magyar földesurak birtokában maradt. 1687. október 22-én foglalták el  az osztrák seregek. Egy osztrák történésztől kapott levélbeli tájékoztatás szerint Herbeville két napi ágyúztatás után bírta feladásra a törököket. A töröktől elhagyott vár a kincstár rendelkezése alá került. Rendbe hozatták a szomszédos községek lakosainak ingyen munkájával, és császári őrséggel rakták meg. 1693-ban gróf Bagni Scipió megvásárolta a hozzá tartozó uradalmakkal együtt, de 1711 után a megegyezés értelmében ismét régi urai, a Nyáry örökösök, a Hallerek, ezek örökösei a Brudern bárók, az Orczyak vették birtokukba.A Rákóczi szabadságharc idején (1703-11) a várat állandóan 100 lovas védte, míg Orczy István befolyására 1709-ben fel nem adták a felkelők. A szabadságharc bukása után a várat még rövid ideig meghagyták, de a haditanács elvben már hozzájárult annak lerombolásához. Doria császári tábornok már ekkor elvégezteti az első robbantásokat, és 1713-ban a többi magyar várral együtt végleg lerombolják. A falak leomlanak, a kazamaták összedőlnek, eltűnnek a falak magasítására mélyített árkok, a törmelék több méter magasan feltölti a várudvart. A falu életét, sorsát meghatározó szerepe véglegesen megszűnt. A csend és nyugalom fellegvára lett, de a romjaiban is lenyűgöző látvány előtt ma is csodálattal áll meg az idegen.

 4. BARLANGLAKÁSOK 

 A településen a Széchenyi utcában és a Fenyves úton is megcsodálhatjuk a siroki barlanglakásokat, amelyeket a XIX. század első harmadában vágták a külön ezzel foglalkozó kőfaragók. A mindenütt jelen lévő követ a berendezés során is hasznosították, a vájható kő alkalmat adott arra, hogy ülő- és fekvő padkákat képezzenek ki a falak mentén.

Bővebb információ:
Siroki Idegenforgalmi és Turisztikai Egyesület
Információ: Kárpáti Endre — elnök
3332 Sirok, Dobó utca 6.
Tel.: 36/361-285, 30/581-3330, Fax: 36/561-037
E-mail: karpatiendre@t-online.hu

- RECSK LÁTNIVALÓI (Verpeléttől 17 km

1. Ércbányászati kiállítás
A Művelődési Ház épületében kapott helyet a kiállítás. Az épületet 1943-ban emelték, belső faszerkezetét, máramarosi fenyőkből készült eredeti famennyezete teszi rendkívül széppé és érdekessé. Az épület eredetileg Bányász Kultúrotthonnak készült, a mára már megszűnt ércbánya tartotta fenn. Recsk önkormányzata felújította az épületet, ahol 2000-ben nyílt meg az állandó kiállítás. A szabadban csillék, bányászati gépek, a két teremben a bányászathoz használt eszközök, bányászati térképek láthatók. A bányászat múltjából több mint150 ásvány, féldrágakő ad ízelítőt.

2. Nemzeti Emlékpark

 A Mátra hegység e térségében, közel Recsk községhez, a Magyar Államvédelmi Hatóság (ÁVÓ) 1950 nyarán minden törvényes felhatalmazás nélkül a szovjet gulág-táborok mintájára büntető jellegű kényszermunkatábort létesített. A mintegy1500 kényszermunkás a magyar társadalom minden rétegét képviselte. Volt közöttük munkás, értelmiségi dolgozó, a hadsereg tagja, korábbi földbirtokos, politikus. Közülük senkit sem állítottak bíróság elé, el nem ítélték őket. 
 A politikai okokból fogva tartott kényszermunkások maguk építették fel a kényszermunkatábort, kerítették be magukat többszörös szögesdrót kerítéssel. A kerítésén belüli erdő fáiból építették meg primitív barakkjaikat, a tábort körülvevő őrtornyokat. Az andezitbányában primitív kézi szerszámokkal sziklát fejtettek, követ törtek az útépítésekhez. Naponta 12- 14 órát dolgoztak, nem több mint 1000 kalóriányi élelemmel. Szinte valamennyien éheztek, minden szájba vehetőt, amit az erdőben találtak, megettek: gombát, zöldhajtásokat, gyökereket, bogyókat, sőt gyíkot és csigát is. Legtöbbjük eredeti testsúlya mintegy negyven százalékkal csökkent fogságuk ideje alatt. Az elégtelen táplálkozás nyomán sokuknak kihullottak a fogai. Az orvosi ellátás elégtelen volt, gyógyszerhez alig jutottak. Számosan éhen haltak, az andezitbányában balesetben vesztették életüket, s volt, akit az őrök agyonlőttek. Senki sem tudja pontosan, hogy a halottakat hol temették el. A tábort három esztendeig tartó fennállása alatt hermetikusan elzárták a külvilágtól. Akik túlélték a megpróbáltatásokat, 1953 nyarán és őszén szabadultak. Arra kényszerítették őket, hogy kötelezvényt írjanak alá, mely szerint a kényszermunkatáborról, ottani megpróbáltatásaikról soha szót nem ejtenek. Szabadulásuk után vagy rendőri felügyelet alá kerültek, vagy több évre börtönbe zárták őket. Az utóbbiak nagy része csak az 1956-os forradalom során szabadult. Az egykori munkatábort feloszlása után néhány esztendővel lebontották, a barakkok helyét befásították, hogy nyoma se maradjon. A kommunista rezsim alatt a magyar hatóságok mindvégig állították, hogy a recski kényszermunkatábor sosem létezett. A kényszermunkatábor túlélői 1988-ban megalapították a Recski Szövetséget. Az itt töltött, sosem feledhető évek, valamint elhunyt rabtársaik emlékének megőrzésére emlékművet állítottak, amelyet 1991 őszén Antall József néhai miniszterelnök avatott fel. Ezt követően a szövetség emlékparkot hozott létre a volt tábor helyén, melyet 1996-ban Göncz Árpád köztársasági elnök adott át. Az emlékparkban az erdőtől újra visszafoglalt eredeti területen a volt rabok visszaemlékezései alapján kirakták a tábor épületeinek alapjait, útjait. Felépült egy valósághű barakk is, melyben kiállítás található az összegyűjtött emlékekből. Az emlékpark, mely a falu központjától mintegy 6 km-re található, autóval jól megközelíthető, az útirányt végig táblák jelzik. A park bejáratánál az egykori őrtorony mása fogadja a látogatót, majd az emlékmű, melyen mindig van koszorú, virág. A Recski Nemzeti Emlékpark szabadon, egész évben látogatható. Az ottani tájékozódást táblák segítik.
Előre bejelentett csoportoknak előadást tartanak, illetve igény szerint idegenvezetést is vállalnak a tábor területén.
 Bejelentkezés a Művelődési ház vezetőjénél, Hugyecz Jánosnál, a 06/20/93-59-043-as telefonszámon

A kiállítóhely nyitvatartása:
Május 1-től szeptember 30-ig minden nap 9-17 óráig 
Október 1-től április 30-ig szombaton és vasárnap 9-15 óráig 
Téli időszakban (október 1-től április 30-ig) a Tábor nyitvatartásával kapcsolatban Ivádi Attila gondnokot lehet kereseni az alábbi telefonszámon: 
06/20/435-0581
A kiállítóhelyen jelképes, 300 Ft összegű belépőjegyet kell váltani, mellyel a Recski Szövetséget támogatják a kedves látogatók.

-Kálvária

A Kálvária területe gróf Barkóczy Sándor és felesége tulajdona volt. Az első kereszteket ők állítatták. Az erdejükből vágatták a fákat, ácsmesterek ingyen faragták, és lóval húzták fel a hegyre.
A gróf 1942-ben adta el a kastélyt az irgalmas nővéreknek. A németek 1944-ben kivágták a kereszteket. 1945-ben lett újra felállítva. 1968-70 körül Kiss Pál plébános idejében Pócs József újította fel.  Ma elhanyagolt állapotban van a Kálvária Domb. 
Az egyházközösség tervezi a rendbetételét.Hagyományt szeretne teremteni: minden évben virágvasárnap előtti szombaton keresztúton felmenni és imádkozni a Kálvárián. Terveik arra irányulnak, hogy ez egy közös, ökumenikus ima-alkalom legyen a községünkben élő összes keresztény embernek: reformátusoknak, baptistáknak, katolikusoknak.

-CSEVICE KÚT

 A Mátrában lezajlott utóvulkáni működés következményeként alakultak ki ezek a források. A szénsavas gázok feltörésük közben vízrétegen pezsegnek át, s közben ízesítik, szénsavval "dúsítják" azt. Ezeknek a szénsavas forrásvizeknek neve a Mátrában a "csevice". A szó szláv eredetű, jelentése: savanyú. 
Recsken a Csevice patak mellett, a Várbükki útról megközelíthető helyen található ilyen forrás. Az Önkormányzat felújította a kutat, bevizsgáltatta a vizét.

- STRUCC FARM

A Strucc farmot - Eger felől érkezve - a 24. sz. főútról letérve a települést elkerülő út mentén lehet megtalálni.
Belépőjegy: 200.-Ft/fő
Telefon: 06/70/611 9116
A struccfarm honlapja: http://www.struccfarmrecsk.atw.hu

-BÚZÁSVÖLGYI TÓ

A Szajla felé induló úton a lakott területtől néhány száz méter megtétele után jut el a kiránduló a Búzás-völgyi tóhoz, melynek vízfelülete 54 ha. Az oda vezető út legmagasabb pontjáról csodálatos kilátás nyílik a településre és a Kékes távoli csúcsára, a másik irányban pedig elénk tárul a tó és a közeli víkendházak színes tarkasága. A természetes élővizekben élő szinte valamennyi halfajta megtalálható itt. A szép környezet pihenni csábít, de országos horgászengedély és napijegy birtokában bárki kedvére horgászhat. A tó gyalogosan és járművel is körbejárható. 
A horgászáshoz szükséges: 
állami horgászengedély
napi jegy vásárlása, melynek összege: 3.300 forint, az ifjúsági napijegy 2.000 forint. Egy napijegyre elvihető: 2 db ponty, 2 db ragadozó hal, 1 db 50 cm feletti amúr és 5 kg egyéb hal, az ifjúsági napijegyre 1 db ponty, 1db ragadozó hal, 1 db 50 cm feletti amúr és 5 kg egyéb hal!
Napi jegy kapható: a tónál a halőr háznál Tógazda: Pabolkov Péter Telefonszám: 06- 20/937 7545 Búzásvölgyi Horgász Egyesület: Képviselő: Fábián János A társadalmi szervezet célja:

-Arborétum:

Recsk községétől délre kb. 2,5 km-re fekszik a Jámbor Vilmos arborétum, melyet Györke, Jámbor tanya vagy Bojtoskert néven is említenek. 1975-ben 69 ha lett védetté nyilvánítva kerttörténeti jelentősége miatt, ebből 4,58 ha az arborétum. Tengerszint feletti magassága 270-300 méter. Az eredeti vegetációt az északi alacsonyabb fekvésű területeken cseres-tölgyes alkotja, mely fokozatosan gyertyános-tölgyesbe megy át, a magasabb területeken pedig bükk a domináns. Létrehozása Jámbor Vilmos főhercegi főkertész (1825-1901) nevéhez fűződik, aki a múlt század végén hozta létre csemetekertjét, valamint a világ szinte minden tájáról összegyűjtött, elsősorban örökzöld fafajokból álló gyűjteményét. Sajnos, a kert a II. világháborút követően pusztulásnak indult. A botanikai értékek számbavétele 1955-ben megtörtént, de igazi gazdája nem volt. 1975-ben védelem alá helyezték az erdő 70 ha-nyi részét, melynek 4,5 hektáros középső területe tekinthető arborétumnak. Ma 29 fajhoz tartozó, 572 betelepített fásszárú növényegyed él itt. A területen nincsenek kiépített sétáló utak, ösvények. Igazi vad vidék, amelyen a természetes erdő fafajai békésen együtt élnek az exótákkal.

 

- Népművészeti Tájház (Kossuth út 118.):

pitvarkonyhából és elsőszobából álló tájház, melyet 1997-ben az illetékes minisztérium műemléki védelem alá vont. Az épületben működik a Hevesi Népművészeti és Háziipari Szövetkezet recski részlege. Itt készülnek a híres "recski hímzések".
Tel.: (+36) 36/478-444












Ingyenes honlapkészítő
Profi, üzleti honlapkészítő
Hirdetés   10
Végre értem amit angolul mondanak nekem, és megértik amit mondok.

KÖSZÖNÖM NOÉMI!