Magyar Epilepsziával Élők Alapítvány
Pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló szabályzat
Készítette:Mészáros László
Hatályos:2013.XI.23.
Jóváhagyta:Mepék Kuratórium. . …………………………………
elnök
A pénzmosási szabályzattal kapcsolatos fogalmak:
Ügyfél: aki az egyesülettel a tevékenységi körébe tartozó szolgáltatás igénybevételére szerződést köt (rendszeres ügyfél), illetve a részére ügyleti megbízást ad (alkalmi ügyfél).
Üzleti kapcsolat: az ügyfél és az egyesület között a tevékenységi körébe tartozó szolgáltatás igénybevételére vonatkozó írásbeli szerződéssel létrejött tartós jogviszony.
Azonosítás: Az egyesület az ügyféllel történő üzleti kapcsolat létesítésekor köteles az ügyfél, annak meghatalmazottja, a rendelkezésre jogosult, továbbá a képviselő azonosítását meghatározott okiratok alapján elvégezni, az adatokat külön törvény előírása esetén írásban rögzíteni
Bejelentési kötelezettség: Az alapítvány, annak tisztségviselője, alkalmazottja bejelenti a kijelölt személynek a pénzmosásra utaló adatot, tényt vagy körülményt.
Kijelölt személy: meghatározása a Pmt. 8. § (2) bekezdésében történik. Eszerint ő (egy vagy a szervezet sajátosságaitól függően több személy) az, aki az egyesület munkatársaitól érkező bejelentést haladéktalanul továbbítani köteles az ORFK-nak.
A Pmt. azt is lehetővé teszi, hogy a Kijelölt személy külső személy, illetve erre szakosodott külső vállalkozó legyen.
Könyvviteli tevékenységet folytat: aki a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 150. § (2) bekezdése szerint könyvviteli szolgáltatást végez.
Ingatlanügylettel kapcsolatos tevékenység: ingatlan tulajdonjoga átruházásának, bérleti jogának üzletszerű közvetítése, ideértve az ügyletek előkészítését, az ingatlan forgalmi értékének becslését, valamint az üzletszerű ingatlanberuházás és ingatlanfejlesztés.
Tényleges tulajdonos: akinek az érdekében az ügyfél az ügyleti megbízást adta, illetve aki az ügyleti megbízás során létrejött vagyoni előny felett utasítási, kapcsolt vállalkozási, megbízási, meghatalmazási, vagyonkezelési vagy egyéb jogviszony alapján rendelkezhet.
Levelezőbanki szolgáltatás: valamely hitelintézet más hitelintézet számára történő számla vezetése pénzforgalmi szolgáltatási megbízás teljesítése vagy pénzügyi, illetve befektetési szolgáltatási tevékenység teljesítése céljából.
Bevezető
Szabályzat célja
2007. évi CXXXVI.. törvény (Pmt.) A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról, melynek fő célja, hogy az azonosítási és bejelentési kötelezettség bevezetésével elriassza azokat, akik illegális vagyonukat Magyarországon próbálják meg tisztára mosni.
A törvény – többek között – a pénzügyi, befektetési, biztosítási, ingatlannal kapcsolatos, könyvviteli (könyvelői), adószakértői, okleveles adószakértői, adótanácsadói tevékenységet végzőket is bevonja [1. § h) bekezdés] a pénzmosás elleni küzdelembe. Kötelezve ezen szolgáltatói kört arra, hogy – jogszabályi kötelezettségként előírva – útját állja a bűncselekményből származó pénzeknek a pénz- és tőkepiaci rendszeren, továbbá más, pénzmosás szempontjából veszélyeztetett tevékenységeken keresztül történő tisztára mosásának. Vagyis kötelezi a szolgáltatót, hogy megakadályozza azt, hogy ügyfele megváltoztassa az illegálisan szerzett pénz azonosságát és legális forrásból származóként tüntesse fel azt.
Az egyesület cél szerinti tevékenységként a fent felsorolt tevékenységeket nem folytatja, azonban vállalkozási tevékenységként a jövőben ingatlanügylettel is kíván foglalkozni, ezért a következő szabályzatot alkotja.
A pénzmosás fogalma
Az 1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről (Btk.) határozza meg a pénzmosás fogalmát. Az követ el pénzmosást, aki szabadságvesztéssel büntetendő cselekmény elkövetéséből származó dolgot gazdasági tevékenység gyakorlása során felhasznál vagy a dologgal összefüggésben bármilyen pénzügyi vagy bankműveletet végez, annak eredete leplezése céljából. A törvény nem tartalmaz értékhatárt a pénzmosás elkövetésére.
A Btk. 303. §-a szerint tehát az alábbi három feltétel együttes fennállása esetén beszélhetünk pénzmosásról:
szabadságvesztéssel büntetendő cselekmény elkövetéséből származzon a dolog
célja a dolog eredetének leplezése
a dologgal kapcsolatos gazdasági tevékenység gyakorlása során történő felhasználás, illetve azzal összefüggésben bármilyen pénzügyi vagy bankműveletet végzése
A „dolog” fogalom alatt nemcsak pénzt, vagyontárgyakat, hanem vagyoni jogosultságot megtestesítő okiratot, értékpapírt is érteni kell, amely a benne tanúsított vagyoni érték vagy jogosultság feletti rendelkezést önmagában biztosítja.
Szolgáltató kötelezettségei
Azonosítási kötelezettségek
Az alapítványaz ügyféllel történő üzleti kapcsolat létesítésekor köteles az ügyfél, annak meghatalmazottja, a rendelkezésre jogosult, továbbá a képviselő azonosítását az alábbiakban meghatározott módon elvégezni, az adatokat írásban rögzíteni
Az üzleti kapcsolatot nem érintő eseten kívül kétmillió forintot elérő vagy meghaladó összegű (forintban, devizában, valutában) ügyleti megbízást a szolgáltató kizárólag olyan ügyféltől, meghatalmazottól, rendelkezésre jogosulttól, továbbá képviselőtől fogadhat el, akinek azonosítását elvégezte. Ez a kötelezettség kiterjed az egymással ténylegesen összefüggő, több ügyleti megbízásra, ha ezek együttes értéke eléri a kétmillió forintot. Ebben az esetben az azonosítást azon ügyleti megbízás elfogadásakor kell végrehajtani, amellyel az ügyletek együttes értéke eléri a kétmillió forintot.
A pénzmosásra utaló adat, tény vagy körülmény felmerülése esetén, a szolgáltató köteles haladéktalanul – ha ezt eddig nem tette meg – az ügyfelet, a meghatalmazottat, a rendelkezésre jogosultat, továbbá a képviselőt a kettőmillió forintos értékhatárra tekintet nélkül azonosítani.
Az azonosítási kötelezettség esetei:
• az ügyfél és a tényleges tulajdonos azonosítása üzleti kapcsolat létesítésekor
• az ügyfél és a tényleges tulajdonos azonosítása pénzmosásra utaló körülmény felmerülésekor
• az ügyfél és a tényleges tulajdonos azonosítása pénzmosásra utaló körülmény felmerülésekor
• a tényleges tulajdonos (ismételt) azonosítása, ha kilétével kapcsolatban kétség merül fel
Belföldi természetes személy azonosításával kapcsolatos eljárás
Mellékletben meghatározott azonosítási adatlap szerint, annak adatait értelemszerűen kitöltve.
Az azonosításhoz meg kell követelni
• a személyazonosító igazolvány (személyi igazolvány) és a lakcímet igazoló hatósági igazolvány, vagy
• az útlevél és a lakcímet igazoló hatósági igazolvány
• együttes bemutatását (az ügyfél belegyezése esetén annak lefénymásolása célszerűbb).
Külföldi természetes személy azonosításával kapcsolatos eljárás
Külföldi természetes személy azonosítása esetén rögzíteni kell azon adatokat, amelyek az azonosító okmány alapján megállapíthatók, valamint - amennyiben van - a magyarországi tartózkodási helyet.
Az azonosításhoz meg kell követelni
• útlevél, vagy
• személyi azonosító igazolvány, feltéve, hogy az magyarországi tartózkodásra jogosít, vagy
• érvényes tartózkodási engedély bemutatását
Belföldi jogi személy (szervezet) azonosításával kapcsolatos eljárás
Belföldi jogi személy (szervezet) azonosítása esetén az eljáró természetes személy adatain kívül rögzíteni kell a jogi személy (szervezet) mellékletben meghatározott adatait
A belföldi jogi személy azonosításához meg kell követelni okirat bemutatását, hogy
a gazdálkodó szervezetet a cégbíróság bejegyezte, vagy a bejegyzési kérelmét benyújtotta, egyéni vállalkozó esetén azt, hogy adószámmal rendelkezik, illetőleg az adóhatósági bejelentkezési kérelmét benyújtotta,
más belföldi jogi személy esetén, ha annak létrejöttéhez hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel szükséges, a nyilvántartásba vétel megtörtént, illetőleg a nyilvántartásba vétel iránti kérelmet benyújtotta,
cégbejegyzési, hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel iránti kérelem benyújtását megelőzően a jogi személy (szervezet) létesítő okiratát (társasági szerződését, alapító okiratát, alapszabályát).
Külföldi jogi személy (szervezet) azonosításával kapcsolatos eljárás
Külföldi jogi személy (szervezet) azonosítása esetén rögzíteni kell a 0. pontban meghatározott adatokat. A képviseletre jogosultak közül elegendő a megbízási/vállalkozási szerződést aláíró személy(ek), valamint a megbízási/vállalkozási szerződésben az ügyfél kapcsolattartóként megjelölt képviselőjének azonosítása és adatainak rögzítése.
Külföldi jogi személy képviseletében eljáró természetes személy azonosításánál az alábbiak az irányadók.
A külföldi jogi személy azonosításához meg kell követelni okirat bemutatását, hogy
a saját országának joga szerinti bejegyzése vagy nyilvántartásba vétele megtörtént;
cégbejegyzési, hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel iránti kérelem benyújtását megelőzően a jogi személy (szervezet) létesítő okiratát.
Adatokban bekövetkezett változás közlése
Üzleti kapcsolat fennállása alatt az azonosítás során megadott adatokban, illetve a tényleges tulajdonos személyét érintően bekövetkezett változásról az ügyfél köteles a tudomásszerzéstől számított öt munkanapon belül a szolgáltatót értesíteni.
A fenti kötelezettség teljesítése érdekében a szolgáltató hívja fel az ügyféllel kötött szerződésben, illetve az ügyfél azonosítás során az ügyfél figyelmét az adataikban bekövetkezett változások közlésének kötelezettségére.
A szolgáltató tudomására nem jutott változásokkal kapcsolatosan annak nyilvántartásba vételére a szolgáltató nem kötelezhető.
Az üzleti kapcsolat megtagadása
Amennyiben az ügyfél nem közli megváltozott adatait, úgy a szolgáltató az ügyféllel való személyes találkozáskor köteles az adatokban való változást rögzíteni.
Ha az ügyfél az azonosítás során nem működik együtt a szolgáltatóval (pl. az azonosításhoz szükséges okmányokat nem mutatja be, illetve nem tesz a tényleges tulajdonosra vonatkozó nyilatkozatot), a szolgáltató köteles megtagadni az üzleti kapcsolat létesítését, illetve az ügyleti megbízás teljesítését.
Bejelentési kötelezettség
A bejelentési kötelezettség teljesítése nem tekinthető bank-, értékpapír-, biztosítási-, pénztár-, üzleti- és adótitok megsértésének vagy más akár jogszabályon, akár szerződésen alapuló adat-, vagy információszolgáltatási korlátozás megsértésének.
A pénzmosásra utaló esetek lehetnek:
• az ügyfél magáról, a tényleges tulajdonosról, illetve az egyes gazdasági eseményekről hamis, félrevezető információt, adatot szolgáltatott;
• nem valós gazdasági eseményekkel kapcsolatos dokumentumok, bizonylatok kibocsátása, illetve befogadása;
• nem létező, illetve azonosítatlan gazdálkodó szervezetekkel (társaságokkal) kapcsolatos gazdasági események dokumentumainak, bizonylatainak befogadása;
• ismeretlen eredetű, jogcím nélküli (jogszabályi előírással, ügyfél nyilatkozatával, illetve szerződéssel, megállapodással alá nem támasztott) átutalások, készpénzmozgások;
• vállalkozási tevékenységet végzők esetében kiugróan magas árbevétel kerül elszámolásra, amellyel szemben nem áll arányos költség (növekedés);
• adatok vagy dokumentumok manipulálása, megváltoztatása, esetleg meghamisítása;
• minimális összegű saját tőkével (vagyonnal) rendelkező gazdálkodó szabályos hitelfelvétellel, kölcsönnel nem igazolható nagy összegű befektetése;
• az ügyfél kötelezettségeit (szerződés, megállapodás hiányában) rendszeresen más teljesíti és fordítva;
• szokatlanul nagy összegű és nemű valuta-tranzakciók.
Iratmegőrzési kötelezettség
Az iratmegőrzés szabályai alapján a Pmt. szerinti ügyfél- és tényleges tulajdonos azonosítás során felvett adatokat, valamint a bejelentési kötelezettség teljesítésével kapcsolatban keletkezett iratokat 10 évig kell úgy megőrizni, hogy ahhoz illetéktelenek ne férhessenek hozzá. Az őrzés során biztosítani kell, hogy - az adatváltozás kapcsán azokból a változások dátuma és változás előtti adatok is megállapíthatók legyenek.
Az adatokat a jelen szabályzatot beiktató szolgáltató papír-alapon tárolja. Kivételesen lehetőség van az elektronikus archiválásra, ha az az iratok nagy tömege, vagy egyéb ok miatt szükséges. Az iratőrzési határidő kezdő napja az azonosítás során felvett iratok vonatkozásában az üzleti kapcsolat megszűnésének napja, a bejelentéssel kapcsolatban a bejelentés napja.
Azon esetekben különösen körültekintően kell eljárni, ahol az azonosítási adatok egy részét a szerződés részeként vagy mellékleteként rögzíti a szolgáltató. Ilyen esetben pénzmosással összefüggő szabályok alapján felvett adatot (pl. a tényleges tulajdonosra vonatkozót) akkor sem lehet kiadni (bemutatni), ha magát a szerződést ki is kell adni. Ilyen esetben is csak olyan másolat adható ki, melyből az adatok megelőzően törlésre kerültek.
Képzés, folyamatos továbbképzés
A képzési, továbbképzési kötelezettség alapján minden újonnan belépő munkatárs képzésben részesül, melynek alapján megismerik a jelen szabályzat előírásait, pénzmosás bűncselekményére vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket, megtanulják felismerni a pénzmosást lehetővé tevő, illetőleg megvalósító ügyleteket, és a pénzmosás gyanújára okot adó esetekben megfelelő eljárást. Amennyiben jogszabályi változás, vagy egyéb ok szükségessé teszi az ismeretek felelevenítését, karbantartását, akkor a Kijelölt személy időközi képzést írhat elő. A képzési, folyamatos továbbképzési feladatok felelőse a Kijelölt személy.
Bejelentés folyamata
Azonosítási lépések:
teljes ügyfél azonosítás, ha még nem került azonosításra, illetve
ismételt nyilatkozat tétele a tényleges tulajdonosról, ha kilétével kapcsolatban kétség merülne fel,
A Bejelentő lap kitöltése és továbbítása:
A bejelentés megtétele a kijelölt személy felé a bejelentő formanyomtatvány kitöltésével és a kijelölt személy által a formanyomtatvány továbbítása az ORFK-nak.
Jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet szolgáltató esetén lehetőség van Konzultációs eljárás lefolytatására is.
A bejelentést a meghatározott személy (ezek a szolgáltató, annak vezetője, alkalmazottja) (továbbiakban: szolgáltató munkatársa) pénzmosásra utaló körülmény felmerülése esetén köteles megtenni. A pénzmosásra utaló körülményeket és - amennyiben azok rendelkezésére állnak - a kérdéses ügyfél adatait a kijelölt személynek bejelenteni, aki továbbítja azt az ORFK-hoz, esetleg kiegészítve az adott ügyfél adataival.
A szolgáltatónál tevékenykedő egyéb közreműködőket (pl egyesületi tagok) a szolgáltatóra háruló kötelezettségen keresztül terhelik a bejelentési kötelezettségek. (Továbbiakban együtt: szolgáltató munkatársai.)
A kijelölt személy. A bejelentés továbbítása az ORFK felé
A kijelölés ezen feladatok egyfajta delegálása a vezető részéről, tehát amennyiben ez a kijelölés nem történik meg, a kijelölt személy feladatainak címzettje a kijelölésre jogosult vezető.
A kijelölt személy feladatai:
az alkalmazottaktól érkezett, pénzmosással kapcsolatos bejelentéseket továbbítja az Országos Rendőr-főkapitányságnak,
kötelező konzultánsként részt vesz a kötelező konzultációs eljárásban
gondoskodik arról, hogy az alkalmazottak folyamatos továbbképzés keretében megismerhessék a pénzmosás megelőzésére vonatkozó szabályzatot és annak változásait, illetve gondoskodik róla, hogy a Szabályzat minden alkalmazott számára hozzáférhető legyen, valamint tájékoztatást ad az azzal kapcsolatos kérdésekben,
ellenőrzi és felügyeli, hogy a szolgáltató a szabályzat előírásait betartsa,
Titokvédelem
A titokgazdák:
a bejelentő személy
a vezető szolgáltató (amennyiben konzultációs eljárás részese volt)
a kijelölt személy (vagy helyettese, ha van ilyen és ő jár el)
a szolgáltató vezetője
A Pmt. titokvédelmi előírásainak betartására, a bejelentés megtörténtének, illetve annak tartalmának titokban tartására akkor is törekedni kell, ha például egy ügyfél esetében bejelentésre okot adó körülmény esetén, maga a Pmt. írhat elő kötelező lépéseket az ügyféllel szemben, melyekből az ügyfél esetleg rájöhet arra, hogy pénzmosás gyanúja esetére előírt bejelentés készül (a nem azonosított ügyfél azonosítása).
A büntetőeljárás során pénzmosás megelőzésével kapcsolatos szabályok alapján felvett adatok kiadása akkor lehetséges, ha a büntető ügyben eljáró hatáság írásban kéri a dokumentumok, illetve adatok kiadását, vagy szabályos házkutatás során foglalja azokat le. Az akkor fordul elő, ha az eljárás során felmerül a bejelentés elmulasztása. Ebben az esetben a másolatokat és az eljáró hatóság kérelmét (illetve a házkutatási jegyzőkönyvet) az ügy irataival (másolataival) együtt tovább kell őrizni.
Melléklet 1.
A szabályzat elkészítésénél figyelembe vett jogszabályok:
2007. évi CXXXVI. törvény A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról
1978. évi IV. törvény A Büntető Törvénykönyvről
AZONOSÍTÁSI ADATLAP
A 2007. évi CXXXVI. törvényben előírt feladat végrehajtásához
I. Természetes személy esetén:
A természetes személy adatai:
családi és utónév:
előző név, leánykori név:
születési hely, idő:
anyja neve:
állampolgárság:
lakcím:
azonosító okmány száma, annak típusa:
kiállító hatóság megnevezése, betűjele:
Külföldi esetén magyarországi tartózkodási helye:
II. Jogi személy esetén:
A jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szerv adatai (egyéni vállalkozónál is ki kell tölteni)
Név, rövidített név:
Székhely, fióktelep címe:
Telephely:
Fő tevékenységi kör:
Azonosító okirat száma, kiadó ország:
Képviseletre jogosultak neve, beosztása:
Kézbesítési megbízott azonosítására alkalmas adatok:
III. Az üzleti kapcsolatra és az ügyleti megbízásra vonatkozó és ahhoz kapcsolódó legfontosabb adatok (információk):Melléklet 3.
Tényleges tulajdonosra vonatkozó nyilatkozat
(A 2007. évi CXXXVI. törvényben meghatározott kötelezettség teljesítéséhez)
(formanyomtatvány)
1. Az ügyfél saját nevében jár el:
2. Amennyiben más nevében jár el (tényleges tulajdonos)
Természetes személy esetén:
Név:
Lakcím:
Jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szerv esetén:
Név, rövidített név:
Székhely vagy külföldi székhelyű vállalkozás esetén a magyarországi fióktelep címe:
Melléklet 4.
Bejelentés
a pénzmosásra utaló adatról, tényről vagy körülményről
1. Az érintett szolgáltató neve, címe:
1.1. Az észlelés időpontja:
1.2. A bejelentés időpontja:
1.3. A kijelölt személy neve, (munkahelyi) címe, beosztása, telefonszáma:
2.A. bejelentett ügyfél azonosító adatai
B. az üzleti kapcsolatra és az ügyleti megbízásra vonatkozó és ahhoz kapcsolódó legfontosabb adatok:
3. A pénzmosásra utaló adat, tény vagy körülmény rövid ismertetése:
Címzett: ORFK Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatóság
Pénzmosás Elleni Osztály
1903 Budapest, Pf. 314/15
