Bejelentés


Pifkó Péter honlapja Ne sikeres ember próbálj lenni, hanem értékes. / Einstei


Ingyenes Angol online nyelvtanfolyam kezdőknek és újrakezdőknek. Ráadásul most megkapod ajándékba A Hatékony Angol Tanulás Titkai tanulmányom.








Pifkó Péter: Petőfi és Jókai Esztergomban Petőfi Sándor sok fehér folttal tarkított, kérdőjelekkel kísért életútjának egy darabkáját igyekezett befoltozni 1955-ben Hatvany Lajos, Zolnay László közlése nyomán. /1/ Közzétette azt az anyakönyvet, amelyet az esztergomi belvárosi plébánián őriznek, s Várady Antal és Ruffy Ida 1846. június 29-én kötött házasságkötésére vonatkozik. /2/ Önmagában ez a két név nem mond számunkra sokat, de más nézőpontba kerül az esemény, ha felfedezzük, hogy az esküvői tanuk Petőfi Sándor és Jókai Mór voltak. A kutatóban rögtön a kérdések sokasága vetődik fel, mivel nemcsak Petőfi és Jókai életének kutatása tartogat mindmáig megoldásra váró feladatokat, de a hozzájuk kapcsolódó személyeké is. Az elsők között rögtön felvetődik. Ki is volt Várady Antal? Ezt megválaszolhatjuk a másik esküvői tanú Jókai Mór szavaival. "... Petőfi azon egyetlen barátja volt, akire soha meg nem haragudott, akivel soha össze nem kócódott." /3/ Megismerkedésük első perceiben a szúrós szemű, szegénység gőgjével megáldott sápadt, sovány költő gyanakodva nézte a finoman öltözött "pesti arszlánt". A szabolcsi születésű /Paszab 1819/ Várady sárospataki, eperjesi tanulóévek után 1840-hen jurátusként érkezett törvénygyakorlatra Pestre. /4/ Több egybehangzónak tűnő visszaemlékezés szerint 1843-ban ismerkedett meg Petőfivel, de valós dátumnak 1844 február 8-at kell tekintenünk. A korábbi találkozás csak Jókai fantáziájában létezett, a többiek csak kiszínezték az eseményt. /5/ Az említett 1844-es évben Petőfi Debrecenből jött Pestre, s bekopogtatott Várady Zöldfa utcai /ma: Veres Pálné u. 24./ lakásába, s áprilisig nála lakott. Ekkorra már végigjárta Pest nagy részét kiadót keresve verseinek. Várady és poéta barátai azt tanácsolták neki, hogy keresse fel Vörösmartyt a "költőpátriárkát", aki a Nemzeti Kör elnöke volt, Várady pedig e körnek a jegyzője. Addig magasztalták, dicsérték Petőfi verseit, míg végül Várady bejegyezhette a kör jegyzőkönyvébe a határozatot arról, hogy támogatják Petőfi verseinek kiadását. /6/ Tudjuk, Petőfi nem volt otthonülő fajta, s rövidesen ismét országjárásra szánta el magát. A vándorút után először Vahot Imrénél, később Vachot Sándornál lakott. Várady Antallal 1845. október 1-től béreltek közös szobát a Hatvany utcában /ma: Kossuth L. u. 10./ Együttlétük most hosszabb életű volt, sőt március 10-től egy időre Tompa Mihály is hozzájuk költözött, s a többi költőtárssal megalapították a Tizek Társaságát. Közben Petőfinek feltűnt, hogy Várady gyakran nem tartózkodik otthon. Heves vérmérsékletével kérdőre is vonta. "Hol jársz te? Én azt hiszen, hogy olyan barátok között, mint mi vagyunk nem lehet titok, ha van elválunk egymástó1." /7/ Várady érezte, hogy Petőfi nem tréfál, s kénytelen volt bevallani, hogy megismerkedett egy előkelő művelt lánnyal, Ruffy Idáva, aki ekkor Esztergomban élt édesanyjával. /8/ Ismét felvetődik bennünk a kérdés. A fiatal pesti ügyvéd hol ismerkedett meg jövendő menyasszonyával? Azt gondolhatjuk, hogy valamelyik megyebálon találkoztak, akárcsak Petőfi Szendrei Júliával. E vallomás után eddig meg nem válaszolt kérdések sora merül fel bennünk. Ki volt Ruffy Ida? Kik voltak a szülei? Amennyiben az esztergomi 1845-ös adóösszeírás szokatlanul felületesen bejegyzett adatát vesszük figyelembe csupán annyit tudunk meg, hogy Ivanovics Simon özvegyének házában /ma: Kossuth Lajos u. 21./ lakik "egy özvegy asszony Ruffyné, annak van egy tehene." /9/ S máris előttünk a következő kérdés, amely akár egy Jókai regénybe is beillenék. A pesti költővilág népszerű alakja Várady, hogyan került Esztergomba, s miért pont egy szegény özvegyasszony egyetlen leányába szeretett bele? A romantikusnak tűnő kérdésre egy korántsem romantikus törvényszéki iratból kapjuk meg a választ. "Alulírottak hivatalosan jelentjük, hogy f. évi Tél hó 4. kén T. Ruffy András Tábla Bíró Úr Neje született Tésai Foglár Mária Asszonyság előttünk személyesen meg jelenvén közte és Fürst Jakab volt haszonbérlője közt fen forgó s bizalmi bíróság Által elítélendő követelési Ügyben, s egyedü1 e tárgyban T. Cz. Várady Antal Tets. Táblai hites Ügyvéd Urat tellyes meghatalmazottyának vallotta, rendelte kérvén szükség esetére erről magának hiteles módozatán bizonyság levelet adni. Kelt. Esztergomban Télhó 20-án 1845."/10/ Koltay Zsigmond szolgabíró Barta Antal esküdt" Várady Antal 1845-től nyitott ügyvédi irodát Pesten, s rövidesen oly kiváló család alkalmazta, mint a Telekiek. Amint látjuk ügyfelei között elsők voltak a Ruffyak. Szinte bizonyos, hogy Váradynak csak néhányszor kellett megfordulni Esztergomban, s hamarosan felfigyelt a finom, művelt leányra Idára, akibe bele is szeretett. A fenti iratból kiderül Ida szüleinek személye is. Ruffy András és tésai Foglár Mária. Az Ugocsa vármegyéből származó Ruffy család 1722. júliusában nyert címeres levelet. A Komárom vármegyei Koltón és a hozzátartozó Bars vármegyei Fajkürtön voltak birtokaik. Vármegyei hivatalokat töltöttek be az évszázadok során, mint ahogy Ida édesapja Ruffy András is. Táblabírók, alispánok voltak. Ida testvére Kálmán 1848-ban honvédfőhadnagy a 17. zászlóaljnál s a kápolnai ütközetben megsebesült. Később főbíró lett. /11/ Még előkelőbb és szerteágazóbb nemesi família volt Ida édesanyjáé tésai Foglár Máriáé. A Foglár család még 1583-ban Rudolf császártól kapott címeres levelet. 1698-ban szereztek még örökség révén az akkor Hont vármegyei Tésát, s ezen előnévvel éltek 1775-től. Már 1728-ban id. Foglár Imre kisebb templomot épített, majd ennek pusztulása után ifj.). Foglár Imre 1775-ben az Ipoly melletti dombra barokk templomot építtetett, bolthajtásos sekrestyével, három oltárral, gazdag felszereléssel, kriptával, ami egyben családi sírboltul is szolgált. Nemcsak mecénásként voltak említésre méltóak a Foglárok, de az irodalomhoz is kapcsolódtak Foglár Imre az irodalmi hagyományokkal rendelkező Fáy családba nősült. Nőül véve Erzsébetet. Egyik lányukat Annát Liptay Sándor a "magyar Cicero" vette feleségül. Liptay Sándor Hont megye legtiszteletreméltóbb embere volt, s vonzó modorával, ékes előadásával nagy népszerűséget szerzett magának. E kiváló férfiúnak szintén kiváló gyermekei születtek. Lajos császári királyi kamarás, Antal esztergomi kanonok, címzetes püspök. A leányok is a Nádasdy és Forgách családba mentek férjhez. Foglár Imre is érdekes egyéniség volt. "Magas száraz ember volt szeretett urat játszani és már akkor kamarásságról álmodott mit később utol is érte, de nem tudománya végett". 1835- ben alispánnak is jelölték, de alul maradt Terstyánszky, Sándorral szemben. Nem kedvetlenítette el a kudarc, mert kárpótolta a királyi tanácsosi cím, s a barsi főszolgabíróság. Történelmi tanulmányokat is írt a török korból. /12/ S most, hogy eddig jutottunk a családi szálak bogozásában még érthetetlenebbé válik számunkra, hogy egy ilyen kiváló és gazdag család lánya mint Foglár Mária mit keresett lányával kettesben egy lakás albérlőjeként Esztergomban. Feltételezhető, hogy itt várta ki Fürst Jakab bérlőjével folyó per végkimenetelét. A már idézett összeírás alapján valóban úgy tűnhet számunkra mintha a családi vagyonából kiforgatott özvegyasszonnyal lenne dolgunk, akinek utolsó menedéke a per volt ahonnét pénzt remélhetett. De valóban özvegy volt - e Ruffyné? A rendelkezésünkre álló iratok egyáltalán nem bizonyítják számunkra ezt a tényt. Egy 1843-ban kelt irat szerint "Bozzay János első alispán úr jelenti Ruffy András télhó 2-án előtte személyesen megjelenvén Ügyészt vall, erről magának bizonyságlevelet kiadatni kér" /13/ Az 1845-os irat is eldöntetlenül hagyja a kérdést. Amíg az iratban R. A. Tábla Bíró Úr nejéről ír a fogalmazó és sem az özvegy sem a néhai megjelölés nem szerepel, addig a jegyzőkönyvben R.A. Tábla Biró Úr és neje áll. Így egyetlen és Ruffy Andrást mint élőt állítja elénk/14/. Ugyancsak élőként áll előttünk egy 1851 április 12-én Koltán kelt úrbéri perre vonatkozó iratban, ahol a közbirtokosok között ott találjuk Ruffy Andrást, valamint Ida testvérét, Ruffy Kálmánt, mint anyja teljes meghatalmazottját /15/ - A család további történetét nézzük, látjuk András 1877-ben halt meg, túlélve fiát Kálmánt, aki 1873-ban már halott volt. A családra vonatkozó adatokat Kálmán fia, Pál Bars vármegye országgyűlési képviselője, 1896-tól alispánja állította össze, s ő kizárt, hogy tévedett volna /16/. A felsorakoztatott tények többsége azt valószínűsiti, hogy csupán adminisztrációs könnyelműség tette özveggyé Foglár Máriát, s a per végetérte után visszatért férjéhez Fajkürtre vagy Koltára. Nem ismert tény az, hogy Ruffyné az 1846-os esküvő után sem hagyta el Esztergomot. Csupán átköltözött az utca szemközti oldalára a Buda utca 16. szám alá /ma: Kossuth L. u. 26./. Az 1850-es évet az összeírás tanúsága szerint a Buda utca 15-ben /ma: Kossuth L. u. 28./ töltötte. Érdekességként említjük meg, hogy ez a ház volt 1809-től 1843-ig Pathó Pál apósának, Vargha Lászlónak és özvegyének háza, majd a 60-as évektől Palkovics György és Palkovics Ignác lakta. A szomszédban /ma: Kossuth L. u. 24./ lakott 1844-tő1 Reviczky Pál vm. főügyész, később Boronkay Lajos birtokos. 1851-ben már nem szerepel Ruffyné az összeírásokban. Addig viszont nem szerepel az özvegy megjelölés sem /17/. Ruffy Ida családjáról eddig megismert, adatok azt bizonyítják előttünk, hogy Várady Antal nem kívánt rangján aluli menyasszonyt eljegyezni, s oltár elé vezetni. Petőfi látatlanul is megkedvelte Idát, s a "Szerelem gyöngyei" egy példányát Várady Antalnak ajándékozta, egy másik példányt a következő dedikációval Idának. "Ruffy` Ida kisasszonynak ismeretlen tisztelője-Petőfi. A továbbiakban is féltő gonddal óvta mindkettőjüket /18/. 1846. május 22-en Dömsödről írt verses levélben a következőképpen inti Váradyt. „S azt gondolod tán: annyi a barátom Mint fönn az égen a csillag? ha egy Lehull közülök, észre sem veszem? Hiszen tudod jól: mily kis számotok van Nektek, kik engem őszintén szerettek, Kik föntartjátok szivem melegét. Mért e kis számot megfogyasztani? – És Ida, Ida, e kedves leány, Ha téged elveszt ő, mivé lesz? ő Kinek kivüled nincsen senkije. Te vagy világa... Lennél oly kegyetlen, Reászakadni hagynád a világot? „/19/ E baráti verses levél kapcsán ismét előre kell futnunk időben majd negyed évszázadot. S érdekes módon a szálak ismét Esztergomhoz vezetnek. Jókai Mór- 1870 késő őszén levelet kapott a Hon szerkesztőségébe, mely így szólt. "Szerkesztő Úr! Nem tudom nem Kampós uram szerepét vettem e fel az Új földes úr-ból, de azért ne nevezzen szerkesztő úr rajongónak mert e tettemre egyedül azon tisztelet indít, mellyel a Lant és kard hősének tartozom. Hogy világosabban szóljak e szerény soraimhoz mellékelt és Petőfi Sándortó1 eredetnek látszó levelet azért bátorkodtam szerk.-úrhoz- mint Petőfi kéziratának ismerőjéhez beküldeni, hogy ön annak eredetiségét ekképpen szíves leend felderíteni. E levél Petőfi minden munkái kiadádásából kimaradt, hihetőleg azért, mert magánügy jelleget viseli magán. Ha e levél nem is bírna átalán kiváló műbeccsel, elvitázhatatlanul sikerült helyei miatt - szerény nézetem szerint - mégis egy kis levélke a halhatatlan író koszorújában. Hogy e levél Petőfitől eredett légyen, bizonyítja annak kis története. Zilahy Károly szerint u.i. Petőfi barátságos viszonyban volt Várady Antallal, kinek halála után került a levél K... úrhoz, akinek szívességéből, van szerencsém azt szerkesztő úr szíves figyelmébe ajánlani a végből, hogy annak eredetisége kegyed ismeretei mellett kiderülne - szíveskedjék azt a Hon tárczájában felvenni stb. Esztergom 1870 dec. 3. T. Futó Ferenc". Jókai válaszolt Futó levelére, amelyben megemlékezik kalandos násztanuságukról Esztergomban, s említést tesz a nevezetes jelentekről, amelyet a tisztelendőatyákkal folytattak. Közben helyreigazítja a levélírót is e sorokkal. "Azt tehát félreértette a tisztelt beküldő Úr, hogy ki halt meg, s hogyan került az eredeti irat ily körútban hozzám? Várady ezt Kazinczy Gáborak adta, kinek nagybecsű kézirat-gyűjteménye volt s kivel Jó barátságban élt. Kazinczy Gábor halála után kelhetett körútra a kézirat, melynek hozzám küldéséért Futó Ferenc Úrnak forró köszönetemet nyilvánítom az irodalom nevében."/20/ A köszönet után Jókai teljes egészében közli a verset lapjában. Jókai elegendőnek tartotta az általa ismertetett magyarázatot, s a köszönetet, amelyet e vers beküldőjének Futó Ferencnek tolmácsolt. Minket viszont érdekelt Futó Ferenc személye, s a kérdés, vajon milyen úton juthatott Futó, Várady Antalhoz írt levélhez. Mindjárt az első adatok, amelynek birtokába jutottunk szolgált némi meglepetéssel. Kiderült, hogy Futó Ferenc 1852-ben született Tatán. Apja Futó János csizmadia, majd pénztári ellenőr volt. Anyja szintén tatai, Holicsek Franciska. /21/ Alsóbb iskoláit a tatai kegyesrendieknél végezte, majd 1867/68-as tanévtől átiratkozott az esztergomi bencések V. osztályába. A bencésekhez 1871. május 21-ig járt, majd betegeskedése miatt magántanuló lett. Tehát ez azt jelenti, hogy Futó, amikor a verset elküldte Jókaihoz mindössze 18 éves bencés diák volt. /22/ S itt vetődik fel a következő kérdés, miként kerülhetett a levél birtokába. Sajnos erre pontos adatunk nincs, bár úgy érezzük, hogy némi feltételezéssel, magyarázattal talán tudunk szolgálni. A gimnáziumban 1867. október 13-án alakult meg a Czuczor Gergely önképzőkör, amelynek Futó Ferenc is tagja volt, s már a következő tanévben 25 irodalmi témájú dolgozattal állt tanárai és tanulótársai elé. A következő évben 1869-ben, mint az önképző kör legszorgalmasabb munkatársa elnyerte az egy aranyas pályadíjat./23/ Az önképzőkör lelkes vezetője Gulyás Elek tanár volt. Az ő gondozásában jelent meg 1860-ban Guzmics Izidor és Kazinczy Ferenc levelezése /1822-1831/. E levelezés összeállításánál feltétlen kapcsolatban és barátságban állt a kéziratgyűjtő Kazinczy Gáborral. Szinte biztosra vehetjük, hogy hozzá került a Váradyhoz írt levél, hiszen tudhatott a korábbi Várady és Ruffy esküvőről, s Petőfiék tanúskodásáról is. Így kiváló tanítványát jutalmazta azzal, hogy ő küldhette el Jókaihoz a levelet a szerkesztőségbe./24 / Feltételezésünk igazolását elsősorban még az akkor élő Várady Antaltól várhatnánk. Ő azonban sem Kazinczy Gáborra sem Futó Ferencre nem tér ki abban a levélben, amelyet 1870 december 11-én küldött Jókainak, néhány nappal a vers és a kísérő levél megjelenése után. A Rózsapusztáról küldött elfogódott hangú levélben inkább Petőfihez és Jókaihoz kapcsolódó emlékeit idézi fel a követvetkezőképpen. "Várady Antal - Jókainak /1870. dec. 11/ Lelkem igazi barátom! Elérzékenyülve, könnyel szememben köszönöm meleg megemlékezésedet. Ifjú korom valódi barátai közül már csak egyedül Téged bírlak, de boldog emlékeim s leg tisztább baráti s testvéri hagyományosa és örököse is egyedül Te vagy. Hozzád ragaszkodom mind azon szent érzelmeimmel melyekben oly kevesen osztoztatok, Hozzád, ki soha meg nem tagadtál és gyengéd viszonyunkat meg nem sértetted. Tarts meg továbbra is nagy becsű baráttságodba és ne tépd össze ifjúságom emlék koszorúját, mely életem legdrágább kincse. A közlött vers megifjított. Látom kis szobámat, melyben Petőfi és Tompa lakott velem. Hallom minden délután a Te lépteidet, élvezem hármunk praeferance játéka kellemeit és Sándor stereotip mondatát: "Benn buksz Marczi, vagy benn buksz Tonele" Ott ülünk később az Eisele Beiselében vacsoránál, Sándor erőssen kutséberezik. Istenem! Mily csekélységek, és még is mily drága emlékek! Alig pár évtizede mióta Petőfi nem él, s ha a rólla közlött ferdeségeket főleg Zilahy otromba munkáját meg gondolom, úgy látszik mintha századdal előbb élt volna, oly kevés valódit tud rólla a Nemzet, - s a mit igazat tud, azt Te írtad. Sokszor tollat fogtam már hogy őt mint élt, s mellyen volt, leírjam, de a szerénység vissza tartott vala mint annak tudata, hogy homályban lévő nevem miatt, munkámnak senki legkissebb fontosságot sem fogna tulajdonítani, ekkép élményeim és positív tudomásom valószínűleg sírba viszem. Most Isten Veled kedves jó barátom, ölel és csókol Rózsa puszta, 1870. dec. 11. U.p. Csuz. Örökké híved Várady Antal E rövid irodalomtörténeti kitérő után térjünk vissza az 1846 év nyarához. A verses levélből kicsendülő baráti szeretet és féltő aggódás, amelyet Petőfi érzett Várady Tóni és leendő felesége Ruffy Ida iránt érthetővé teszi számunkra, hogy miért Petőfit és a másik barátot Jókait kérték meg, hogy esküvőjükön vállalják el a násztanuságot. S ők erre örömmel igent mondtak. Akkor még nem sejtették, hogy milyen bajok és megpróbáltatások leselkednek rájuk Esztergomban az érseki székhelyen. Az események ismét csak romantikus regénybe illettek, amit később Jókai meg is írt a Tengerszemű hölgyben, Menyasszonyrablás Esztergomban címmel. "Petőfi aztán nagy nyugodtan elbeszélte, hogy közös jó barátunk, az ügyvéd, egy esztergomi földbirtokos kisasszonyát akarja nőül venni. A leány szülői katolilcusok, a vőlegény református: nem akarják hozzáadni. A fiatalok pedig szeretik egymást. Így nincs más mód, mint elrabolni a menyasszonyt. Ez már tiszta munka! Nekem nem lehetett kifogást tennem. Ha az ember költő és protestáns, ilyen helyzetben kötelessége a leányrablás. Éppen azon években folyt nagy országos parlamenti harc a "vegyes házasságok" kérdése fölött. "Hie! Welf`! We Ghibellin!" Itt állást kellett foglalni! S én másnap Petőfivel csakugyan nekiindultam leányt rabolni egy harmadik jó barát számára. A merénylet várakozáson felül jól sikerült: nem volt szükség sötét éjszakára és kötéllajtorjára: elég volt Petőfinek a megjelenése velem együtt a menyasszonyi háznál: a szülők engedtek, s a pap összeeskette az egymást szeretőket. De azért mi örökké nagyra voltunk a leányrablási kalandunkkal:" Más azonban a költészet, s más a valóság. Az valóban igaz volt, hogy a kisnemesi jurátus Várady és Jókai reformátusok voltak, s Petőfi evangélikus, amíg Ida szülei katolikusok. Az sem kizárt, hogy felvetődött bennük, hogy mennyire lesznek szívesen látott vendégek a lányos háznál, s felkészültek egy esetleges leányrablásra is. Ezekre felkészülve indult el a három barát Esztergomba. Nem kellett leányt rabolni, de mégsem ment minden ilyen egyszerűen, ahogy ezt Jókai a regényben elintézte. S hogy mi történt valójában azt is Jókai tollából tudjuk, édesanyjához irt leveléből. "Kedves anyám. Pest.1846. Jún. 24. Hétfőn már ott várt a gőzösnél Sándor barátunk, kivel is mi másnap megkezdtük násznagyi bajoskodásainkat, lévén ezerféle bajunk Esztergom minden rendű és rangú papjaival és plébánosaival a vicariustól kezdve a kuktáig. Várady barátunk mint nyakas kálomista nem adott reversalist, a tisztelendő atyák pedig nem adtak dispensatiót, minek az lett a következése, hogy már most végig kell várnunk a háromszori hirdetést, mi legközelebbi Hétfőn, mint ünnepnapon, fog befejeződni."/26/ Mi lehetett az az ezerféle baj, amelyben részük volt? Elmentek Kollár Istvánhoz a belvárosi templom plébanosához, aki közölte, hogy háromszori kihirdetés nélkül nem adhatja össze a jegyeseket. Ez alól felmentést csak az Érseki Helynöki Hivatal adhatott. Nyakukba vették hát a várost és elzarándokoltak Kuntz József vikáriushoz és Mészáros Imréhez, a helynöki hivatal jegyzőjéhez./27/ Köztük zajlottak le azután azok a nevezetes jelenetek, amelyről Jókai megemlékezett. S miután a nyakas Várady nem adott reverzalist /kötelezvényt, gyermekei jövendő vallásáról,/ Kunzt József sem állította ki a felmentést a háromszori kihirdetés alól. Így az esküvő elmaradt. S mi történt ezután? Ezt is Jókaitó1 sikerült megtudnunk. "-A nem sikerült esküvő után kocsira ültünk, s neki indultunk az utazásnak: - elmentünk Hont vármegyébe Tésára, hol is páratlan szívességű házi gazdánk az ottani földes úr Boronkay Lajos Szombatig nem eresztett el bennünket, az alatt meghordozott bennünket a környéken, többek között Szalatnyán is, az őszre pedig meghitt a Szitnyára (egy Selmecz melletti magos hegy) egy általa rendezendő mulatságra. Ha haza kerülök sokat tudok majd e kalandunkról beszélni. Azután lejöttünk Pestre. Ugyan szépen jártam, sem Vahot Imre sem Schedel nincsenek Pesten Vasárnapra jőnek meg: megjártam volna ha rájok támaszkodom” / 28 / A hoppon maradt tanukat a reformnemzedék kiváló alakja Boronkay Lajos karolta fel. Ő a család közeli rokona, a már említett Foglár Imre királyi kamarás özvegyét vette nőül, s vált tésai birtokossá. Mint jegyző és szolgabíró működött, s különösen kitűnt szónoki tehetségével. A szabadelvű szellem, s az örök ellenzékiség jellemezte. 1840-től főjegyző. Radikalis nézetei miatt egy ideig visszaszorult a politikai élettől a konzervatívokkal szemben. Több figyelmet szentelt családjának, birtokainak, s még többet a szabadelvű eszméknek. 1848-ban kormánybiztosnak nevezték ki. Az ő dolga volt a tisztújítás és a hadsereg élelmezése is. A magyar sereget Világosig követte. A szabadságharc bukása után fogságba került, majd szabadulása után képviselő lett, az 1861-es országgyűlésen. 1863-ban bekövetkezett haláláig a Hont vármegyei kaszinó igazgatója volt. Itt kell megemlítenünk azt is, hogy a Boronkay családnak irodalmi kapcsolódásai is voltak. Boronkay Róza volt az édesanyja a már említett Kazinczy Gábornak./29/ Megismerkedve e hazafias szellemű férfiúval egyáltalán nem csodálkozhatunk azon, hogy házánál szívesen látott vendégek voltak Petőfiék. A kellemesen töltött napok után a három barát nem tehetett mást, minthogy kivárta a háromszori templomi kihirdetést, majd ismét felkerekedtek Esztergomba. Az esküvőre június 29-én került sor. Ekkor már nem jöttek hiába, s talán a jegyespárt is vigasztalta, hogy ezen a hétfői napon igazi ünnep volt, Péter-Pál, egyben a templom búcsúja A templom előtt a Halpiacon, halárusok, színes sátrak, nyüzsgő, zsibongó nép sokasága között vonulhattak az oltár elé. Kollár István plébános végre összeadhatta a jegyeseket, s bejegyezhette az esküvőt az anyakönyvbe. Dicséretére válik, hogy volt annyi irodalmi érzéke és előre látása, hogy Petőfivel és Jókaival saját kezűleg íratta alá e fontos okmányt, amely a következőket tartalmazza A házasságra összeadottak vezeték és keresztneve, hitvallása, életneme, születés és lakhelye: - Ns. Várady Antal helvét vallású, köz- és váltó ügyvéd, paszabi (Szabolcs vm.) születés, pesti lakos. Ruffy Ida k. a. r. katolilcus fajkürthi születés. itteni lakos. A tanuk vezeték és keresztneve, életneme: - Petőfi Sándor költő, pesti lakos - ásvai Jókay Móric pesti lakos. Az összveadó egyházi személy: - Kölcsönös megegyezésöket a házasságra kijelentették előttem, Kollár István plébános előtt a plébánia lakban. Felmentés, elbocsátás: - Vőlegény felmentve és elbocsátva. - Menyasszony hirdetve. S hogy az esküvő után a lányos háznál a Buda utcán /ma: Kossuth L. 21./ tartottak e lakodalmat, vagy esetleg a szomszédos Magyar Király vendégfogadóban /ma: Kossuth L. u. 25./, vagy a szemközti Fehér Bárnyban /ma: Kossuth L. u. 35./ ültek le vacsorára, s néhány pohár borra, arról semilyen krónikás nem tudósít. Hagyomány maradt az is hogy ezen az esküvőn ismerte meg Petőfi Pató Pált a magyar nemes jellegzetes figuráját. S ahhoz, hogy mi is alaposabban megismerjük személyét ismét ki kell lépnünk a költészet világából, s bele kell tekintenünk a 150 évvel ezelőtti sárguló iratokba. Ki is volt Pathó Pál, s milyen ember volt a valóságban. Az 1793-as születésű nemes Pathó Pál jegyzői teendőket látott el szülőfalujában Muzslán egészen az 1830-as évek elejéig. 1831-től apósa Menyhárt István nyugdíjazása után Magyarszőgyénbe költözött feleségével. Itt apósa tisztségeit átvéve szintén jegyző volt./32/ Felesége Menyhárt Terézia már 1820-as évektől élt férje mellett, aki szorgalmas hivatalnokként eljárt a megyegyűlésekre Esztergomba, hogy a falvak ügyes-bajos dolgait a testület elé tárja. Az 1840-es tisztújító gyűlésen vámagynak választották, s neki kellet felügyelnie a hajdúkat (5 lovas, 18 gyalogos)./33/ Pathó Pál vagy a beosztottjaira, vagy a tisztségével járó társasági életre unt rá, mert 1841-ben "útbiztosi állásért esedezett", amit meg is kapott./34/ Ezután gyászos év köszöntött rá. Meghalt apósa, majd június 29-én eltemette feleségét, s néhány napra rá (július 3) 16 éves János fiát kísérte a temetőbe./35/ Egy időre nem maradt más neki, mint az, hogy a hivatalt minél hívebben szolgálja. Amíg a megye kis és naggyűlései tartottak a többiekhez hasonlóan Esztergomban szállt meg. így kerülhetett földijének a szőgyéni nemes Vargha László főszolgabíró özvegyének házába /ma: Kossuth L. u. 28/, ahol megismerkedett az özvegy, hajadon lányával Erzsébettel. Bármekkora is volt Pathó Pál úr bánata, hamar vigasztalódott. Éppen, hogy kitelt a gyászév 1843 július 19- én feleségül vette Erzsébet kisasszonyt, s hogy a hozomány is meglegyen Vargha Benedek főszolgabíró, a későbbi alispán" maga és testvérei nevében örökösen eladta" a Buda utcai házát Bakai Pál kanonoknak 8.500 forintért./36/ Ebből ezer forint illette a menyasszonyt, amit a házassági szerződésben rögzítettek, s Reviczky Pál vármegyei főügyész és Fabrinyi István vm. táblabíró, mint esküvői tanuk hitelesítettek./37/ Az ifjú pár Szőgyénbe költözött, s ott élt a 195-ös számú házban Pathó Pál haláláig. Közben Pathó Pál urat a Pest Buda és Bécs között épülő vaspályához nevezték ki rendtartónak. Neki kellett felügyelnie a vasút tervezését, a telkek kisajátítását, a dömösi Duna szakasz kialakítását./38/ 1848-ban ismét számított rá a hivatal. Május 23-án még a nemzetőrsereg egyik szervezője, míg 1849. márciusban a császári Andrási József királyi biztos a mindenre kapható szolgahadban, főszolgabírónak nevezi ki. Láthatjuk személye mily ellentmondásokkal teli./39/ Ugyanilyen ellentmondásos a kérdés megválaszolása is, Ott volt e Pathó Pál Várady Antal és Ruffy Ida esküvőjén? Talán ott volt. Vagy arra is lusta volt, hogy odamenjen? Egy biztos, a megye június 30-án tartotta naggyűlését, amelyen a testület szinte teljes létszámban részt vett, de Pathó Pál uram nem volt jelen./40/ Vajon miért nem? Lehet, hogy az előző napi esküvő fáradalmait pihente? Az is meglehet, hogy saját névnapját ünnepelte Szőgyénben, vagy netán az éppen három éve halott felesége iránti kegyeletbő1 maradt távol a mulatozástól? Ki tudja? Az életrajzi adatok ismeretében mindenki eldöntheti magának, hogy Petőfi versének hőséből mennyi a költészet és mennyi a valóság. Várady Antal és Ruff`y Ida az esküvő után Pestre költöztek. Ida 1858-ban bekövetkezett haláláig, boldog házasságban éltek, s 4 gyermekük született. Ida, /Csányi Lászlóné/, Béla, jó nevű pesti ügyvéd lett, Bálint állami lelkész Ilaván, s Gizella, Völgyi Elemér orvos felesége. Az ő leszármazottaik a máig Budapesten élő Gáthy család. mindmáig híven őrzik családi hagyományaikat, s mindazokat az írásos és képes emlékeket, amelyek Várady Antalra és Ruffy Idára vonatkoznak./41/ Várady Antal 1864-ben újra nősült. Felesége Csaplitzky Franciska lett. Két év múlva felhagyott az ügyvédséggel, s a Ruffyaktól örökölt Komárom vármegyei birtokára a Kolta melletti Rózsapusztára költözött A gazdálkodás mellett szívesen irogatott a fővárosi lapokba felidézve a régi időket, a hajdani nagyokat, akik őt is ismertté és naggyá tették./.42/ Jegyzetek: 1. Hatvany Lajos : Így élt Petőfi 2. Az esztergomi belvárosi plébánia házassági anyakönyve. 1846. 3. Hatvany i. m. III. 352. o. v 4. Baróti Lajos: A költő barátja Vasámapi Újság Bp. 1885. december 20. 5. Baróti Lajos és Jókai szerint Fekete Lajos lakásán ismerkedett meg Petőfi, Váradyval 1843. július 22-én, versválogatás közben. Hatvany ezt kétségbe vonta, mivel Fekete 1844. novemberéig Pozsonyban tartózkodott. 6. Hatvany i.m. II. 301. o. 7. Baróti Lajos: A költő barátja Vasárnapi Újság Bp. 1885. december 25. 8. Hatvany Lajos i.m. 9.Esztergom szabad királyi város adóösszeírása 1845/46 Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat levéltára 10.Esztergom vármegye törvényszékének iratai 4/1845 KEMÖL. 11.Bars vármegye monográfiája szerk. Borovszky Samu Bp. 1905. Nagy Iván: Magyarország nemesi családai 12.Hont vármegye monográfiája szerk. Borovszky Samu Bp. 1906. Gyürky Antal: 54 év Hont vármegye történetéből 1820-1874 Vác 1875-1883 13.Esztergom vármegye törvényszékének iratai 64/1843 KEMÖL 14.Esztergom vármegye jegyzőkönyve 4/1845. sz. KEMÖL 15.Majer gyűjtemény 154 kötet 32. sz. 16.Bars vármegye monográfiája 17.Pifkó Péter: Esztergomi utcák 1700-1990. Esztergom 1990. 18.Hatvany i.m. 19.Levél Várady Antalhoz megjelent 1870. Hon dec. 8. 20.Hon 1870. dec. 8. Petőfinek egy eddig nem ismert költeménye 21.Tata 1852-es keresztelési anyakönyv, Köszönetet mondunk Kótai Lász1ó-.ak a.Szent Kereszt Plébánia plébánosának 22.Esztergomi Bencés Gimnázium értesítői 1867-18711Zelliger Lajos: Esztergom vármegyei Írók koszorúja Bp. 1888. 23.Jókai Mór A tengerszemű hölgy /1890/ Bp. 1972. 24.Jókai Mór összes művei levelezés I. Bp. 1971. 25.Kollányi Ferenc: Esztergomi kanonokok Bp. 1900 `Az esztergomi belvárosi plébánia iratai 1846. 26.Jókai Mór összes művei levelezés I. 1971. 27.Gyürky Antal i.m. 28.Esztergomi belvárosi plébánia 1846-os házassági anyakönyve 29.Pifko Péter i.m. 30.Nagymajtényi Jenő: Szőgyén Esztergom, 1943. Zolnay László: Esztergom évlapjai 1960. Vércse Miklós : Pathó Pál úr Párkány és Vidéke 1993 31.Esztergomi kalendárium 1840-1843 Majer gyűjtemény Főszékesegyházi Könyvtár Esztergom 32.Esztergom vármegyei közgyűlés jegyzőkönyve 1841. 3021. sz. 33.Magyarszőgyén halálozási anyakönyve 1842. KEMÖL 34.Magyarszőgyén házassági anyakönyve 1843. KEMÖL Pathó Pál házassági leve1843. KEMÖL Esztergom város felvallási iratai 1843. KEMÖL 35.Pathó Pál házassági levele 1843. KEMÖL 36.Esztergom vármegye közgyűlési jegyzőkönyve 1846. 1708. sz. KEMÖL 37.Esztergom vármegye monográfiája Bp. 1907. 38.Esztergom vármegye közgyűlési jegyzőkönyve 1846.KEMÖL 39.Hatvany i.m. Gáthy Zoltán mérnök visszaemlékezései Ezúton mondunk köszönetet Gáthy Barnabásnak és családjának, hogy rendelkezésünkre bocsátották a családi visszaemlékezéseket és Várady Antalt, Ruffy Idát és gyermekét, Gizellát ábrázoló festményeket 42.Hatvany i.m. A témához kapcsolódó írások találhatók még a következő kiadványokban: Pifkó Péter Petőfi és Jókai Várady Antal esküvőjén Esztergomban Honismeret folyóirat Budapest 1998. 2. sz Pifkó Péterné: Hej, Dunáról fúj a szél…. Komárom – Esztergom megyei modulfüzet a magyar irodalom tanításához 5. évfolyam Pécs Comenius Kiadó 1998. Bodri Ferenc: Petőfi Sándor „esztergomi kapcsolatai” LIMES folyóirat. Tatabánya 1996. p.73-82.
Képgaléria

Szólj hozzá

Név:
E-mail címed:
Az e-mail címed nem jelenik meg az oldalon
Szöveg:
Milyen nap van ma Magyarországon?



Márton István [ 2013-09-07 15:27 ]

Milyen érdekes...
Ruffy Péter, nagy-nagybátyám író, újságíró hagyatékában rábukkantam Várady Antal és Ruffy Ida házassági bizonylatára. Fénymásolat...
Egy másikra is, könyvből kitépett lap, Tompa Mihály Ruffy Idához írott szép verse.
Hát nem érdekes?
Anyai nagyszüleim, 1912-ben, a szép Felvidékről, Bars megyéből Óhajról, Nagyváradra költöztek. Nagymamám, királyházi Ruffy Pál lánya, Ruffy Mária. Annyit tudok, szegről-végről egy tőről fakadunk...
Márton István Nagyvárad,
gallicus47@gmail.com








Ingyenes honlapkészítő
Profi, üzleti honlapkészítő
Hirdetés   10
Végre értem amit angolul mondanak nekem, és megértik amit mondok.

KÖSZÖNÖM NOÉMI!