Bejelentés



pg.5mp.eu
Siklóernyős hírportál

MENÜ

Ingyenes Angol online nyelvtanfolyam kezdőknek és újrakezdőknek. Ráadásul most megkapod ajándékba A Hatékony Angol Tanulás Titkai tanulmányom.







A siklóernyőzés magyar (H)őskora:

Maroknyi lelkes titán a '80-as évek végén Magyarországon is kísérletezett a siklóernyőzés feltámasztásával. Ekkorra külföldön már siklóernyős világversenyeket rendeztek, de a keleti-blokkon belül ebből még nem sok minden szűrődött át. Ez azonban nem vette kedvét a legtettrevágyóbb ifjú ejtőernyősöknek, hogy valami újat, jobbat próbáljanak alkotni. Szerették volna az ejtőernyőjüket az ejtőernyős ugráson kívül többre használni, lehetőleg a felszállító repülőgépet kihagyni, külföldi mintára hegyekről lerepülni, vagy vontatással felszállni. Ez magával hozta az ejtőernyőik átalakítását, új konstrukciók kiagyalását, vagy a már meglévő külföldi ernyők házilag való másolását. Sajátos közösségek alakultak, ahol meg volt a helye az ernyőket gyártó, fejlesztő, javító mesterembereknek, és a gyakorlati tapasztalatokat gyűjtögető úttörő siklóernyősöknek, akik később rendszerint oktatókká váltak. Emellett megjelentek az új sportág első hazai felkarolói, akik nemegyszer kemény küzdelmek árán álltak ki a gáncsoskodók ellen, próbálva megtalálni az utat a siklóernyőzés számára a jogszabályok útvesztőjében. Egy új repülősportág hazai térhódításának lehet tanúja a lelkes olvasó ebben a cikkben, miközben megelevenednek a legelső próbálkozások, megismerheti a legelső hazai siklóernyősöket.

1987 januárjában(?) Végh István (Kódis) egy Takácsy Gézától kölcsönkapott Saleva típusú siklóernyővel végrehajtotta Magyarország első siklóernyős startját, az Újlaki hegyről. Ezzel az országban egy új sport volt születőben; a siklóernyőzés. Később Kódis meghalt siklóernyős balesetben, de a sportág úttörői tovább folytatták lelkes kísérletezéseiket.

Ekkoriban Nagy Zoltán megvarrta első ernyőjét. Sajnos még túl nehézre sikeredett, ezért nem repült, de jó alapnak bizonyult a további fejlesztések terén.



A rendszerváltás előtt az ejtőernyőzés központja Gödöllő volt. Itt is komoly próbálkozások történtek, hogy az ejtőernyős ugrásból kihagyhassák magát a felszállító repülőgépet. Szabó Péter több társával (Berkes Zsolt, Kiszel István, Gyurcsó Attila, Gyimóthy Zsolt, Farda István, Szabó Tamás, Katona Péter, Berzéki Marcell, Konczér János) együtt 1988-ban autós, fix köteles vontatással próbálkozott leselejtezett ejtőernyővel a magasba emelkedni.



A mutatvány nem volt veszélytelen, de két év alatt több mint 300 (!) startot végeztek, minimális baleseti statisztikával, mindenféle ernyőt kipróbálva, a körkupolás ernyőtől, a körkupolásból átalakított Rogallo-ernyőn át a légcellás ernyőig.



A gödöllői ős-siklóernyős csapat 1989-ben próbálkozott először klasszikus hegyi startokkal. Először 1989 április 30-án az isaszegi 30m-es dombról próbálkoztak erős szélben, majd 1989 szeptember 2-án a galyatetői sipályáról történt az első klasszikus hegyi magasstart egy Cloud-ernyővel.



Röpke egy év alatt meghódították Fótot, Dobogókőt, Csővárt, a Kékestetői sípályát. 1990-ben Kesztölcön, majd a Kétágú-hegyen is jártak. Saját bevallásuk szerint ezek a hegyek azok, amelyek elég meredeknek bizonyultak a házi átalakítással feljavított siklószámú, leselejtezett ejtőernyők még mindig csekély siklásához. Ezévben már tandemezésre is sor került.
Az új sport, a „vitorlázóernyőzés” (később siklóernyőzés) egyre terjedt az ejtőernyősök körében. Gödöllőn pezsgett a levegő az új sportág megszületése körül. A BHG Repülő Klubban (később RAIR Aero Club) Szabó Péterék 1993-ban jutottak hozzá az első igazi siklóernyőkhöz, a Nova CXC-khez, melyet Pécsett varrtak. Ezek már nem házilag varrt siklóernyők, vagy ejtőernyőből „sufnitunningolt” szerkezetek, így Péterék képesek voltak már abban az évben, órás időtartamot a levegőben tölteni.



Katona Péter által összevarrt két RL-10-es ejtőernyő kísérleti repülése 1990-ben történt. Ezidőtájt ő is foglalkozott siklóernyő-gyártással. Az első igazán egyedi példánya a "ParaPink", orkánkabát-anyagból készült. Később az ernyőt továbbfejlesztve elkészítette a "Nílus"-t, ami már igazi siklóernyő anyagból készült. Az ernyő 7,2-es oldalviszonnyal (!) rendelkezett, kiváló siklással.



Végül aztán Óbudát is meghódította az új őrület, a siklóernyőzés. Az első startot Dr Bocsák Béla hajtotta végre 1990-ben.



Bocsák Béla Genair 310/510-esét (valószínűleg 310-es lehetett, a középső cellák számát illetően..) Nagy Zoltán a Műegyetemi És Mezőgazdasági Repülő Klub (ma MSE) megbízásából lemásolta, amiből megszületett egy, már teljesen használható jó repülőtulajdonságokkal rendelkező siklóernyő. Ezt az ernyőt később plusz 2-2 cellával megnövelte, és a zsinórozást átalakította 4-sorossá. Ezzel az ernyő, - a korabeli időkhöz mérten - már egy elég jól használható szerkezet lett. Jelenleg a Közlekedési Múzeum tekintélyét növeli a megjelenésével.



1989. május 1-én Nagy Zoltán új ernyőjével, startolt el a Szársomlyóról. Az ernyő jól teljesített, hála a két bevarrt cellával végzett átalakításnak.
1991-ben Zoltán új ernyő megálmodásába fogott. Ez olyan jól sikerült, hogy már sokkal kezesebben startolt, mint a Genair. Tiboldi András /Tigrinc/ felkérésére aztán elkészítette a másodpéldányát is, melynek a "Honeybee" nevet adták. Később ez az ernyő híressé vált, hiszen vele repült Tigrinc Magyarországon először távot a Hármashatár-hegyről a Farkashegyre. Nem sokkal később pedig az Újlakin ő repülte a Honeybee-vel az első 3 óra feletti időtartamot. Mindezt varió nélkül..



1990-ben aztán a Szársomlyó is meghódításra került Fehérvári Tibor és Görbe István által. Ők már a pécsi gyártású Nova CXC-kkel repültek. 1992.11.29-én Apcon, Szabó Péter Katona Péterrel egy nova CXC 23-as ernyővel tandemet repültek. A leszálló fölött, kb. 70-80 méteren Szabó Peti PZP mentőernyőt nyitott, majd belobbanás után, leoldotta magaát a CXC-ről és külön értek földet (a szóban forgó CXC nem tandemernyő volt).



Szabó Péter 1993 márciusában s Kétágún már 3óra 20perceset lejtőzött, majd szeptemberben 4óra 30perceset.

Gergelics László (később Zsédely) ejtőernyős oktató is sikeres startokat végzett a Bádogernyőjével, melyet Nagy Zoltán varrt. A Bádogernyő neve onnan ered, hogy hőlégballon-anyagból készült, ami jó nehéz, kb. 70 grammos (az átlagos fénymásolópapír 80 g/m2), és az egyik felülete alumínium-impregnálású. Ez került belülre az ernyőben, ahogy a hőlégballonokban is belül van az így képzett hőtükör. Elég kezdetleges ernyő volt, de végül is repült. Egy teljes átzsinórozással kevésbé csukódós és stabilabb startú lett.



Nagy Zoltán két példányt készített. A második példány Pál Zoltán tulajdona lett, aki ejtőernyős volt. 1993-ban ő alapította meg, az EMSEGYAKA nevű (Első Magyar SiklóErnyős GYAlogKAkukkok) egyesületét és oktatást is szeretett volna szervezni. Sajnos túl kevés tőkével rendelkezett, meg túl sok használható ötlettel (mily meglepő az ilyesmi ebben az országban..).
Egyik ilyen ötletéből származott a "Paramix", ami egy siklóernyő-ejtőernyő hibrid lett volna (Zsédely László közreműködésével ügyködtek rajta). Ez a szerkezet másfél évtizeddel előzte volna meg az angolokat, akik csak '2008-ban hozták ki a Bullet-et, nagy üzletet kreálva. Sajnos a Paramix-ből semmi sem lett..
1994 végén Zsédely László, akkora már aktív siklóernyős megalakította az akkor már RAIR Aero Club néven futó (a régi neve BHG volt) ejtőernyős klub (légisport egyesület) keretein belül a siklóernyős szakosztályt. Itt olyan nevekkel találkozhatunk, mint Polyák Gyula, és az MRSZ első siklóernyős szakági vezetője, Bíró Ernő. Ez a szakosztály később kivált a RAIR-ből és csatlakozott a Bede Tibor által vezetett Gödöllői Repülő Klubhoz.
Egy évvel később aztán a siklóernyős szakosztály megerősödött annyira, hogy önálló útra lépjen, megalakult a Gödöllői Siklóernyő Klub, a későbbi Felhőút Egyesület, Szabó Péter, és felesége Szabóné Koleszár Edina vezetésével.



Ezalatt Zsédely László sem tétlenkedett, megunva a Hármashatárhegyi óriási siklóernyős forgalmat, családostól vidékre költözött majd Fedémesen megalakította az ASE Fedémes Siklóernyős Szakosztályt.

Simonics Peti és 3 cimborája (Dr. Bocsák Béla, Guba Tibor és Tiboldi András), a verseny- és ernyőforgalmazás-vonalat indították be '90-91-ben, az EDEL nevű, akkor még osztrák cég szponzorálásával.
Pálfi Béla Gábor /Gombóc Artúr/ a második hazai siklóernyő-forgalmazó volt /UP-ernyőkkel/.

Az első hazai siklóernyős oktató tábort 1995-ben rendezték meg. Itt szerezte meg Szabó Péter és Zsédely László is a siklóernyős oktatói minősítést.
A magyar siklórnyős sport mai formája ekkoriban kezdett kialakulni. A hazai, és külföldről behozott siklóernyők katalizátorai voltak az egyre komolyabb sporteredményeknek.
Innen egyenes út vezetett az első Eged-kupához, melyet 1996-ban rendeztek meg:



A csörlős start mai formája is ekkoriban kezdett kialakulni, Szabó Péterék például az 1995-ös siklóernyős oktatói táborban találkoztak először siklóernyős csörlővel, aminek hatására az elvetett fix köteles autós vontatás helyett Gödöllőn belefogtak egy csörlő építésébe.



1999-ben alakult meg Budapesten az ASE (Amatőr Siklóernyős Egyesület) Kerekes László (Guriga) vezetésével. Guriga sárkányrepülő versenypilótaként próbálta ki a siklóernyőzést, majd a sárkányrepülő sport mellett egyre inkább teret hódított nála a siklóernyőzés is, olyannyira, hogy ebben a sportban is elkezdett versenyezni, majd élsportoló lett siklóernyőzésben is.
Guriga, az ASE keretein belül összefogta az országban található kisebb siklóernyős klubokat, így az ASE egyfajta siklóernyős klubok feletti szervezetté kezdett válni. Tulajdonképpen Guriga magát a már működő siklóernyős sportágat, mint a legfiatalabb repülősportot a hazai jogszabályi keretek közé integrálta az oktatási tematika kialakításával, melyben a gödöllői Szabó Péter is részt vett.



Felhasznált irodalom:
- http://www.felhout.hu/multunk
- http://www.felhout.hu/SzaboPeter

- http://www.felhout.hu/gallery/v/sikle/fotogaleriak_001/osernyo/
- http://www.felhout.hu/gallery/v/sikle/fotogaleriak_001/hhh/
-http://www.felhout.hu/gallery/v/sikle/fotogaleriak_001/Vontatas/
-http://www.felhout.hu/gallery/v/sikle/fotogaleriak_001/ParosVontatas/
- http://www.felhout.hu/node/1492
- http://friweb.hu/bogancskutya/

Köszönetnyilvánítás:
Köszönöm Zsédely Lacinak, aki magának a történetnek a gerincét adta, Nagy Zolinak, aki kiváló képanyagának, és leírásának köszönhetően az első összefüggések kibontakozását segítette elő! Köszönöm továbbá a gödöllői Szabó Petinek, aki a saját önéletrajza, és a Felhőút Egyesület története, valamint képanyaga felhasználásával teljessé válhatott a történet.

/Zvada Laci, 2011. 12. 08/



Képgaléria









Ingyenes honlapkészítő
Profi, üzleti honlapkészítő
Hirdetés   10
Végre értem amit angolul mondanak nekem, és megértik amit mondok.

KÖSZÖNÖM NOÉMI!