Bejelentés



pg.5mp
Magyar siklóernyős hírportál

Ingyenes Angol online nyelvtanfolyam kezdőknek és újrakezdőknek. Ráadásul most megkapod ajándékba A Hatékony Angol Tanulás Titkai tanulmányom.












Fedémesi 32km-es hátimotoros táv, zárt pályán


Gyönyörű dolog motoros túrát repülni, de egyedül a táj fölött suhanni magányos elfoglaltság. Nincs kivel megosztani az élményeket, a táj látványát. Pedig hát Fedémes dimbes-dombos környéke igazán szép látványt nyújt. Ezért döntöttünk úgy hogy nem egyedül repüljük be az egész környéket, kötelékben minden sokkal izgalmasabb. 2014 február 16-án eljött az idő, belevágtunk.

A szél. Az a kutya szél már megint keresztülhúzta a számításainkat. Bécivel Fedémest szemeltük ki. Gondoltuk végre motorozhatunk. Csakhogy az előrejelzés nagyot tévedett ismét. A gyenge DNY-i szélből erős, változó irányú NY-i szél lett. Egészen Egedre való. Csakhogy addigra mi már Fedémesen a dombtetőn figyeltük, hogy ma is inkább az Egedre mentünk volna. Bécivel már beterveztük, hogy meglátogatjuk hátimotorral a siroki várat, a januári 30km-es hurkot megrepülve.
Még a családot is kivittem, mert napsütéses, meleg idő volt. Kint volt Barkóczy Peti is a családdal, ezért a gyerekek jól eljátszottak. Épp csapdát építettek a vadállatoknak, Laci bácsi nagy „örömére”.
A szél hol DNY-ról, hol ÉNY-ról fújt, de annyira NY-ias irányból, hogy esélyünk se volt elstartolni. Béci elkezdett lecsúszkálni, én elkezdtem játszadozni egy öreg Swing Mistral-al. A vastag síoverálban semmi kedvem se volt kisdombozni. Ebben a napsütésben még a kupolázásban is nagyon kimelegedtem, ezért időnként nekivetkőztem, hogy lehűljek. Mivel volt időm, a telefonomon kicsit jobban utánanéztem az időjárásnak és az volt az érzésem, hogy délután kettő és három között gyengül a szél annyira, hogy a hurok szembeszeles részét képesek legyünk megtenni. Bécinek megemlítettem a dolgot, de nem tehettünk mást vártunk, hátha..


A motoros start előkészületei


Délután kettő fele jött egy zárt felhőréteg a nap fölé, azzal meg is érkezett egy enyhe almulás és a szél is egyenletesen NY-ivá vált. Elkezdtünk készülni. Én szkeptikusabb voltam, de Béci gyorsan elkészült. Amikor kivittem a startplaccra a motort, ő már majdnem elrepült. Közben a szél visszajött és a változó irány miatt még egyszer ÉNY-i irányba terítettem, de aztán ismét bejött a zárt felhőzet és ezúttal úgy is maradt. Kénytelen voltam DNY-i irányba kiteríteni. Eközben Béci már elstartolt. Én is mentem volna utána, de a start csak harmadjára sikerült, mert a kupola folyton félre jött föl.
Start után azonnal ÉNY-i irányba fordultam és elkezdtem a magasságot gyűjteni. A GPS start közben félrecsúszott ezért eltartott, mire normálisan beigazítottam, hogy láthassam. Igazgatás közben az előre beállított feladattól jelentősen eltértünk É-felé. Ez leginkább a motor precessziójának tudható be, mert miközben a GPS-t igazgattam, nem figyeltem a precesszió miatti irányeltérésre, amit korrigálnom kellett. Az ÉNY-i repülési irány helyett visszaálltunk a NY-i kurzusra. Nem akartam nagyon kiemelkedni az erős szél miatt, ezért 300m-nél magasabbra sehol sem emelkedtünk ki. Néha kisütött a nap a felhőzet alól de a levegő időnként így is elég turbulens volt, ezért nagyon alacsonyan sem akartam repülni. Pétervásárát balról kerültük meg, majd Ivád után jött egy dombos-erdős terület. Itt leesett a motorom fordulatszáma, meg mintha mélyebben is duruzsolt volna. Eléggé megijedtem, mert előttem a nagyon sok erdő. Biztos voltam, hogy most kényszerleszállok. Szerencsére Béci folyton a nyomomban volt, így rádión tudta volna jelenteni, ha baj van. Figyeltem a motort és tartottam egy olyan kb. 4-5000-es fordulatot. Teljesen egyenletesen járt, bár megmaradt a mélyebb hang.


A megrepült útvonalat megjegyezte a GPS


Aztán rájöttem, hogy a fülvédőm mozdulhatott el mert kicsit megmozgatva a sisakom, vagy magas hangon vinnyogott, vagy mélyen brummogott ugyanazon a fordulaton. Szóval semmi baj, csak valószínűleg kicsit lazult a szorításom a gázkaron, amit így is nehezen érzékelek a dupla kesztyű alatt a fázós ujjaimmal. A motoromnak amúgy is megvan az a szokása, hogy kb 5-6000-es fordulat fölött hirtelen veszi fel a maximális 8200-as fordulatot, de ha picit lazítok a gázkaron akkor hamar visszaesik. Ez történhetett most is, mert mikor ráadtam a gázt, azonnal elindultam fölfelé. Szóval semmi baj, folytathatjuk az utat. Ám közben az erdős terület fölött napsütéses termikes turbulencia fogadott, így inkább szinten tartottam magam a motort is kímélve, hiszen eddig elég sokat nyomtam a gázt szegénynek.


A motorok: balra a Walkerjet G6, jobbra a Parapower Solo, a háttérben Barkóczy Peti startol


Utólag tudtam meg Bécitől, hogy ahol én turbulenciában repültem, ő bőven emelkedett és még csodálkozott is, hogy én miért süllyedek. Többször hallottam már más siklóernyősöktől, hogy van, mikor az elöl haladó siklóernyő által keletkező légörvény borotválja föl a termikeket, amiben már az utána érkező siklóernyősök ki tudnak tekerni. Talán most is ez történhetett.
Mivel a motort nem tankoltam teljesen tele, ezért nem mentünk el Mátranovákig. Valahol Nádújfalu előtt megláttam egy széles sávot az erdőbe vájva Mátraballa felé, pont a következő fordulópont irányában. Jeleztem Bécinek a kezemmel, hogy fordulni fogunk, majd felvettük a DK-i irányt, Recsk felé. Mátraballát balról megkerülve jutottunk Mátraderecske felé. Itt már elég közel voltunk a Kékes vonulataihoz, ezért nem akartam túlságosan megközelíteni Recsket, nehogy a Kékes lee oldalához túlságosan közel kerüljünk. Ezen a második szakaszon az átlagsebességünk 27km/h-ról rögtön 40-re ugrott fel.


Béci "feszít" a motoroknál


Mátraderecske és Recsk között elkezdtem figyelni a Fedémesi irányt, mert visszafele ismét át kell repüljük azt a széles erdős sávot. A hátimotoros tanfolyamon megtanultuk, hogy „a motornak jogában áll leállni” elv alapján mindig úgy repüljünk, hogy a következő lehetséges vészleszállónak használható mezőt elérhessük, ha leáll a motor.
Ezt az elvet szem előtt tartva még Recsk előtt felvettük az ÉK-i irányt Fedémes felé. Ezen az utolsó szakaszon is tartottuk a 40-es átlagsebességünket, miközben „elszáguldottunk” jobbról Szajla, Terpes, Bükkszék, balról pedig Kisfüzes mellett. Itt Béci már egészen közel, kötelékben repült velem. A benzint nézegetve megnyugodtam, hogy egészen biztosan elég lesz. Mivel Béci motorja kevesebbet fogyaszt az enyémnél, így most már biztosan kitartunk Fedémesig. A gázkart tartó kezem ezúttal is kezdett elfagyni, de még Mátraballa előtt, az első forduló után kibújtattam a fékfogantyúból, és a mellkasomhoz fordítva az ujjaimat, valamennyit engedtek fagyosságukból. Ennek eredményeképpen egész Fedémesig nem kínlódtam annyit az elfagyott ujjaimmal, mint a januári távomon. Persze akkor némileg hidegebb volt. A fedémesi kisdomb fölé érve Béci a falu felől közelítve szállt le, én elrepültem a starthely fölött, megnéztem a bulót és aszerint helyezkedtem be. Naná, bőven elég benzinünk volt még akár több iskolakörre is.


A megérkezés pillanata: Laci landolt


Mivel Béci egészen a falu felől, szinte keletről helyezkedett be, én egy éles balfordulóval koptatva a magasságot egészen Ék-ről érkeztem. Szinte azonos időben értünk földet, Béci pár másodperccel előttem érintette a talajt, de az enyhe oldalszeles leszállása miatt pár lépést futnia kellett. Ezúttal földetérés után nekem még arra is volt lehetőségem, hogy elegánsan kifordulva omlasszam a kupolát.
Hol volt ez a januári becsapódáshoz képest! Végül egy 32km-es zárt háromszög jött össze, valamivel egy óra fölötti repült idővel.

A pilóták:
-Gabányi Béla (ITV Dakota, Parapower Solo 210)
-Zvada László (UP Kantega2, Walkerjet G6 Power100)

Cikk: Zimi


A repülés teljes videóanyaga Béci fejkamerájával megörökítve



<-vissza



Képgaléria



Ingyenes honlapkészítő
Profi, üzleti honlapkészítő
Hirdetés   10
Végre értem amit angolul mondanak nekem, és megértik amit mondok.

KÖSZÖNÖM NOÉMI!