Dombrádon a könyvtár kialakulásának kezdete már a húszas évek előtt is felvetődött. A településen meglévő szórakozóhelység a VIGADÓ volt, ahol találkoztak, illetve filmet tekinthettek meg az idelátogatók. Az 1920-ban felvetődött gondolatokat tett követte és a mozi kialakításán túl könyvtári helyiség létrehozása is megtörtént. 1927-ben a község a Vallás és Közoktatási Minisztériumtól 170 kötetes közművelődési népkönyvtárat, 1930-ban pedig a Földművelésügyi Minisztériumtól 153 kötetes gazdasági népkönyvtárat kapott. A könyveket a polgári iskolában helyezték el. Az iskola bezárásával (1945) a könyvtár az általános iskolába kapott helyet. Magyarországon a második világháború után a demokratikus jellegű könyvtári kultúra kialakuló rendszerében a népkönyvtárak, a közművelődési könyvtárak fő feladata a társadalom legszélesebb réteginek művelődésének elősegítése volt. Fontos feladattá vált a szakműveltség színvonalának emelése, a termeléshez szükséges információs hátteret biztosító szakirodalmi tájékoztatás. Lényegében ez a könyvtárpolitikai elv volt a vezérfonala, s egyben mozgatórugója megyénkben is a lassan meggyökeresedő intézmények működésének, majd a tanácsi könyvtárhálózat létrehozásának, mely a lakóhelyi igények, kielégítését célozta, szolgálta. A dombrádi községi népkönyvtár a nyíregyházi és a kisvárdai könyvtáraktól összesen 297 kötete vett át. Az átadott könyvek csoportosítás szerint: - mezőgazdasági munkák, - állattenyésztés, - gyümölcstermesztés, - mezőgazdasági gépek. A dombrádi népkönyvtárban már 1953-ban is volt könyvtáros alkalmazva, ezzel is segítve az olvasókat. 1955-ben Hurka Magdolna volt a könyvtáros, őt Orosz Mária követte, 1957-ben Tóth Erzsébet veszi át a helyét. A könyvtár ekkor már 330 kötetes állománnyal rendelkezik, melyeket szekrényekben helyeztek el a Vizsgáló Bizottság elnöki szobájában. 1957. február 13.-án a Községi Tanács ülésén ismét felvetődik – már sokadszorra –, hogy a könyvtárnak kell egy állandó helyiség. 1957. október 31.-én újból felvetődik a könyvtár és egy kulturális intézmény megépítése. Az épülő kultúrotthonba kap elhelyezést a könyvtár is olvasóteremmel együtt. Az építéshez tervezett összeg 500.000.-Ft. Az építkezés nem kezdődött el. 1958. május 21.-én a dombrádi községi könyvtár ellenőrzésekor döntenek arról, hogy Újdombrádon is létre kell hozni egy könyvtárat. A tiszteletdíjas könyvtáros Nagy Béla volt. Az átadott könyvek száma 59 kötet. A dombrádi könyvtár élete igen izgalmas volt, hiszen szinte évente váltottak le és neveztek ki könyvtárost. 1958-ban Márton József nevelőt kérték fel a könyvtári teendők ellátására, aki egészen 1980-ig látta el feladatát.

A községi könyvtár kialakulása

Az 1958. január 9.-én megtartott ülésen a V. B. határozatot hozott. A régi kultúrház, amit a Római Katolikus egyháznak adtak át elavult, szükségessé vált egy modern kulturális intézmény megépítése. Döntöttek arról is, hogy a községfejlesztési alap terhére kizárólag a községi kultúrházat kell felépíteni. A község lakói már 29.000.-Ft értékű társadalmi munkát vállaltak, ezen kívül 52.000.-Ft állt rendelkezésre. Javasolták a tanácsnak, hogy a községfejlesztési hozzájárulást emeljék meg. Szerették volna 1959-ben teljesen felépíteni az új intézményt, de ez nem valósult meg. Elhatározták, hogy mivel a KTSZ-szel nehezen megy az építkezés, egy házilagos brigádot hoznak létre. Orbán József kisiparost bízták meg a munkaközösség létrehozásával, aki addig szünetelteti az ipart és tanácsi alkalmazott lesz. Felvettek mellé még hat segédmunkást is. Az állam is ígért még pénzbeli segítséget, és tovább szervezték a társadalmi munkát is. 1960 májusában még mindig nem készült el a kultúrház és könyvtár. A költségvetést még 457.000.-Ft-tal megemelik és a munkákat a Kisvárdai Építőipari Vállalat készítette el. 1960. szeptember 20-án Molnár Lajos jelenti a Végrehajtó Bizottságnak, hogy a kultúrház még mindig nincs kész, nincs hozzá pénzt. A munkálatok befejezéséhez még 100.000.-Ft kölcsönt vettek fel.

1960. november 22-én már csak a kályhák, a rádió és a lemezjátszó hiányzik, melynek beszerzését a megye vállalta magára. Abban az időben a járás legnagyobb kultúrháza volt. Nagytermével, hatalmas színpadával, öltözővel, klubszobával, könyvtárhelyiségekkel és igazgatói irodával egy igazán modern épületegyüttes volt. Újra megindulhatott a kulturális élet Dombrádon. A könyvtár átadását követően még mindig nem a könyveké volt a főszerep. Márton József az 1961-62-es munkatervében a következő szerepel: „A kultúrház olvasóhelyisége és könyvtárszobája jelenleg a gyógyszertárnak és egészségügyi célokra van lefoglalva ideiglenesen. A könyvtár így az általános iskola központi épületének egyik tantermében van elhelyezve. A kölcsönzés heti 8 órában összesen 4 alkalommal történik.” 1963-ban a könyvek száma eléri a 2.725 kötetet. A könyvtári teendőkkel Veres Sándor is meg volt bízva. Márton Józsefet megbízzák, hogy a két tanyai településen – Újdombrádon és Kistiszaháton – szervezze meg a fiókkönyvtárakat. 1965-ben az önálló községi könyvtárnak 5.218 darab saját és 243 kötet letéti állománya volt. A beírt olvasók száma 602 fő. A könyvtár a későbbiek során több alkalommal kap támogatást a kisvárdai és nyíregyházi könyvtáraktól. 1970-ben megállapítják, hogy a kölcsönző 27 m2, a raktár 13 m2 alapterületű. A könyvtári állomány 10.300 kötet, de a polcokon csak 5.800 könyvnek van hely. Felvetődik, hogy a könyvtár alapterületét növelni kell. Márton József folyamatosan képezte magát, illetve a könyvek bővítésére is nagy figyelmet fordított. 1979. október 19.-én a könyvtárat Csáki Menyhért veszi át, aki addig a művelődési ház igazgatója volt. A dokumentumok száma ekkor már 16.704 darab.

1982-ben olvasókör alakult ki, rendszeressé válnak az író-olvasótalálkozók, melyeket az újdombrádi fiókkönyvtárban is szerveznek. A teljesség igénye nélkül néhány név az előadást tartók közül: Berkes Péter, Baranyai Ferenc, Fekete Gyula, Balogh Béni, Fodor András, Lengyel Dénes, Lőrincz L. László. 1993-ban a Képviselő-testület összevonta a művelődési házat és könyvtárat. 1998-tól az összevont intézmény igazgatója Vincze Menyhért, helyettese Csáki Menyhért könyvtáros. Az összevonást követően kiállító-helyiségekkel is bővült az intézmény. Továbbra is szervezünk író-olvasótalálkozókat, TIT előadásokat. Találkozhattak az érdeklődők: Erdélyi Lili Ada mesekönyv íróval, Jankovics Marcell rajzfilmrendezővel, Berki Antal színésszel, Dr. Kriveczky Béla és Dr. Sipos József történészekkel és még sokan másokkal. A képtárban rendszeresek a kiállítások a határon innen és túli művészekkel. A 2007-es évben hatodik alkalommal rendeztük meg a Nemzetközi Festő-, Alkotótábort. A művészek egy-egy képpel köszönik meg a vendéglátást a városnak. A Vasúti Jármű Kiállítást, a Vasúti Múzeumot, a Helytörténeti Kiállítást, a Kossuth szobát rendszeresen látogatják. A művelődési házon belül megyei és megyén túli eseményeket rendezünk, melyek közül az alábbiak évente ismétlődnek:

Tini Kifutó Nyugdíjas Népdaltalálkozó Hagyományőrző Szüreti Mulatság Városnap Intézményi előadások Aranykalászos gazdatanfolyam