Dombrád Magyarország egyik legrégibb települése. Az első írásos feljegyzés a faluról 1067-ből származik. Dombrád város Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Rétköz északkeleti részén fekszik, 103 méter magasságban a tengerszint felett. Északi határa a Tisza folyó, amely egyben a megye határa is. Északkelet felől Tiszakanyár, kelet felől Pátroha, délről Gégény, délnyugati és nyugati irányból Demecser, Kék, Beszterec és Tiszatelek községek közigazgatási területe határolja. Teljes területe 52 négyzetkilométer, a belterület ebből négy és fél. A város lélekszáma a hozzá tartozó Kistiszahát lakosaival együtt 4277 fő. A Tisza szabályozása előtt a mély fekvésű területeken csak nád és széna termett, így az állattartás mellett a cserekereskedelemből éltek az emberek. A múlt század legjelentősebb munkája a Tisza szabályozása volt, mely jelentősen megváltoztatta Dombrád arculatát is. A szabályozás eredményeként alakult ki fejlett mezőgazdasága és állattenyésztése, amely ma is meghatározó. Az emberek főleg kalászos és takarmánynövényeket termeltek, de messze földön híres volt a Dombrádon termelt hagyma is. A szarvasmarha - tenyésztés és - tartás mellett kiemelt figyelmet fordítottak a lótenyésztésre. A századforduló és az azt követő évtizedek komoly fellendülést indítottak el a település életében. Ez volt az első szakasz, mely kialakította Dombrád jelenlegi arculatát és a térségben betöltött szerepét. Ennek a kornak meghatározója volt a keskeny nyomközű vasút, melyen az első szerelvény Dombrád és Nyíregyháza között 1905. december 21-én indult el. A település fejlettségét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a húszas években két gőzmalom működött, villanytelepe, néma mozija, állandó piaca, postája, távírdája, gyógyszerésze volt a falunak. Szellemi életének fellendülését hozta az 1925-ben megépült polgári iskola. (Építésekor a terület feltöltésére 5000 szekér homokot használtak fel.) A szomszédos Borsod megyével a kapcsolatot az 1922-ben megépült pontonhíd biztosította. Dombrád Református település volt és az is maradt. Itt található a Tiszántúl egyik legnagyobb temploma, melyet 1913-ban szenteltek fel. (Csáki M., 1994-1997.) Az I. Világháború a községtől 132, a II. Világháború 106 áldozatot követelt. Az elhunytak emlékét két emlékmű örökíti meg. 1950-től több olyan szervezet és intézmény kezdi meg működését, mely ma is meghatározója a településnek. Így többek között az óvoda, állami általános iskola, MGTSZ, ÁFÉSZ, OTP, TÜZÉP-telep, stb. A meglévőket követik az új intézmények és létesítmények megépítése: művelődési ház, könyvtár, szélesvásznú mozi, körzeti orvosi rendelő, ravatalozó, 200 főt foglalkoztató varroda. A település 1971-ben megkapja a nagyközségi címet. A nagyközség életében a rendszerváltás követően történelmi léptékű fejlődés indult el. Kiépült a teljes körű infrastruktúra, minden utcában van vezetékes ivóvíz, gáz, szennyvízhálózat, szilárd burkolatú út, telefon. A település létrehozta a rendőrőrsöt, bővítette az általános iskolát, megépült a 16 tantermes Móra Ferenc Általános Iskola és Gimnázium. 1993-ban újból megkezdi működését a Református Általános Iskola. Elkészült a Helytörténeti kiállítás, a Vasúti Múzeum, állandó Vasúti Járműkiállítás, a Képtár és a Kossuth Lajos Emlékszoba. Tovább bővülnek a köztéri alkotások: Móra Ferenc szoborcsoport, egészalakos Kossuth Lajos szobor, Baross Gábor emlékoszlop és elkészült az 1848-as szabadságharcban besorozott honvédek emlékműve. (Csáki M., 1997.) A települést az Országos Kossuth Szövetség Kossuth emlékhellyé nyilvánította. Kossuth követté választásának évfordulóját a település minden évben megünnepli. 2001-es évben megalakult a Dombrád és Térsége Kossuth Egylet. A település fejlesztése érdekében működik a Nyírvidéki - Rétközi Kisvasút és Turisztikai Társulás, illetve a Dombrádért Egyesület. Dombrád csodálatos Tisza-parttal rendelkezik, ahol két panzió, két kemping, és 136 üdülő található. A település jövőjét mezőgazdaságában, az arra épülő feldolgozóiparban és a csodálatos Tisza-partra alapozott falusi turizmusban lehet meghatározni. A turizmus, vendégfogadás és ellátás tiszta, szép virágos környezet nélkül elképzelhetetlen. Dombrád település 1997-től nevezett be a Virágos Magyarországért mozgalomba és ebben az évben elnyerte a Belügyminisztérium, 1998-ban a Közlekedési Hírközlési és Vízügyi Minisztérium különdíját. 1999-ben falukategóriában országos első lett, ezzel jogot szerzett, hogy 2000-ben képviselje Magyarországot az Európai Virágos Városok és Falvak versenyén. Ebben a versenyben, a falu kategóriában ezüstérmet nyert és Magyarországon először kapta meg a Kertészek Világszövetségének különdíját. 2000-ben Podmaniczky díjat érdemelt ki „hazánk épített öröksége megóvásában” végzett kimagasló munkájáért. 2001-ben benevezett a Virágos Magyarország Mozgalom keretében meghirdetett „Országos Települési Közterület Szépítő Versenyre”, valamint a Vasutas Települések Szövetsége által meghirdetett „Virágos Vasútállomásért” Mozgalomba. (Csáki M., 2000.)Az eredményeket országosan is elismerték, Dombrád 2000. július 1-jén megkapta a városi rangot. 2000. október 10-én megalakult a Dombrádi Városvédő és Városszépítő Egyesület 45 alapító taggal. Az Egyesület célként tűzte maga elé Dombrád város társadalmi, gazdasági felemelkedésének elősegítését, a természetes és épített környezetének védelmét, valamint a város történelmi értékeinek összegyűjtését, népművészeti értékeinek gazdagítását, megújítását, a városi polgárság szellemiségének fejlesztését, a városi oktatás, közművelődés támogatását, a város európai szintű megjelenítését. Az Egyesület célkitűzéseihez kapcsolódó rendezvényeket szervezett. Az Önkormányzat mintegy 31.000 db virágpalántát ültetett el és többszázezerre tehető a magról keltetett virágok száma. A dombrádi parkokban a Millennium tiszteletére emlékfákat ültettek. A Millenniumi Park átadására 2001. augusztus 20-án került sor. A várossá válást követően fellendült a fejlődés az egyébként sem elmaradott településen. Több intézmény is városias arculatot kapott, pl. a Móra Ferenc Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola 2001-ben, a Mesevár Óvoda és a Körzeti Orvosi Rendelő 2002-ben. A legnagyobb átalakítás az Ady Endre Művelődési Ház és Könyvtárat érintette 2005-ben. Az intézmény könyvtári részlege került átépítésre, mellyel egy a XXI. század követelményeinek megfelelő épületkomplexum jött létre. Az új részleg átadására 2007-ben az államalapítás ünnepén került sor.