Bejelentés


HARTYÁN NOK 2.N OSZTÁLY















A farsang az újjászületés ideje: „aki álarcot vesz, új életet is kezdhet”- tartja a mondás.

Boglárka munkája

Vízkereszt napjától (január 6.) hamvazószerdáig tartó időszak.
A farsang a lakodalmak, disznótorok s egyéb mulatozások időszaka volt.
Hamvazószerdát megelőző 3 nap, - melyet "farsangutójának", "farsangfarkának" is szokás volt nevezni- az igazi mulatozások, játékok ideje. Reggel a fiatalok dudaszóval, táncolva járták végig a falut nyársakkal kezükben, s a házakba betérve az alábbi verset mondták:

Itthon van-e a gazda,
van-e jó farsangja?
Menjen fel a padlásra,
hozzon le szalonnát,
szúrja a nyársamra!



Maskarázás

Farsang idején ki ne változna át, daliás herceggé, vagy gyönyörű hercegnővé. Bátor és rettenthetetlen tigrissé, vagy pillangóvá, aki virágról virágra száll, vagy egy vígan ugrándozó tapsifüles nyuszivá, vagy akár kedvenc mesehősé, tündérré, manóvá, boszorkánnyá és még sorolhatnám.

Gyermekként, minden nap lehet farsang, de a legszebb mégis a téltemető farsang, mikor a felnőttek is maskarákba bújnak és egy kis időre ők is átváltozhatnak.
Az óvodákban, iskolákban farsangi bulikat rendeznek a gyerekeknek.
A felnőtteknek sem marad el a farsangi mulatozás lehetősége, rengeteg zenés, mulatós bált rendeznek ebben az időszakban.



Rengeteg lehetőség van, a farsang hagyományainak megismerésére.

Az egyik ilyen nálunk a mohácsi Búsójárás.


Ég a tűz. Lobognak a lángok. A jelképes koporsó lassan parázzsá hamvad Mohács főterén. A mohácsi sokácok égetik a múltat, a telet. Farsang ideje van, a messze földön híres busójárásé. Télbúcsúztató farsangi vonulása, maszkosan ijesztgetős, tréfásan komoly karneválja.
A hagyomány eredetét a törökűzéssel szokás magyarázni. Eszerint a Mohács-szigeti mocsárvilágba menekült sokácok fellázadtak a török uralom ellen, és egy viharos éjszakán – ijesztő álarcokat öltve – csónakkal átkeltek a Dunán. Azután hihetetlenül zajos kereplőikkel, szörnyeteg maszkjaikkal úgy megrémítették az álmából riadó törököt, hogy az fejvesztve menekült a városból. A legendának azonban nincs, nem is lehet történeti alapja. Mohács 1687-ben szabadult fel a török uralom alól, a katolikus horvátok – a sokácok – betelepítése pedig csak egy évtizeddel később kezdődött meg.
Ám a dunai átkelés rítusát máig őrzi a néphagyomány. Egy helybéli, Sas Tibor, hosszú éveken át kereste azt a fát, amelyikből kifaraghatta egy hajdani bödöncsónak pontos mását, hogy azután busójáráskor átevezhessen vele a folyón. Az átkelés ma is látványos része a mohácsi farsangnak, a vízen érkezőket a sokác révnél várják a társaik, hogy kezdetét vehesse a karnevál.



Más országokban is hagyománya van a farsangnak:


OLASZORSZÁG, VELENCE-i karnevál leginkább a régmúlt időket idéző maskarákat láthatsz A jellegzetes, finom vonású maszkok szinte a velencei karnevál védjegyévé váltak.. a karnevál ideje alatt koncerteket és opera-előadásokat is tartanak, ahol a közönségnek maszkban és jelmezben illik megjelenni.

BRAZÍLIA, RIO DE JANEIRO A többnapos mulatság fő eleme a szambaiskolák vetélkedése, A karneválon persze nem csak a szamba iskolák növendékei rophatják, bárki táncra perdülhet, ha kedve szottyan rá. A gyerekeknek külön mulatság is dukál, amelyet a karnevált megelőző pénteken tartanak,

SVÁJC, BÁZEL A három legszebb nap: így nevezik a bázeliek a farsang – vagy ahogy ők mondják: Faschnacht – időszakát. Hat héttel húsvét előtt hétfőn (idén február 11-én), pontban négy órakor kialszanak a fények a belvárosban, csak a sok ezer, óriási álarcot viselő, színes jelmezbe öltözött felvonuló lampionja világít. A felvonulást kísérő, nagy hagyományú zenekarok, az úgynevezett clique-ek tagjai, a pikolósok és a dobosok szintén maskarát viselnek. Másnap van a rézfúvósok és ütősök napja, ekkor ezeken a hangszereken játsszák a talpalávalót. E napon tartják a gyerekek farsangját is. A Faschnachton ünnepi menü is dukál: az asztalról a hagyományok szerint nem hiányozhat a lisztleves, a hagymás pite és a köménymagos sütemény.

NÉMETORSZÁG, KÖLN A valódi farsangi mulatozás a következő év hamvazó szerdáját megelőző hét napra esik, és hétfőn, az úgynevezett Rosenmontagon (idén február 4-én) éri el tetőpont ját. A karnevál három főszereplője a karnevál hercege, a földműves és a hajadon – ez utóbbi szerepét is mindig férfi kapja. A rosenmontagi felvonulásra díszbe öltözik a város, és szinte valamennyi járókelő maskarát ölt és rég










Ingyenes honlapkészítő
Profi, üzleti honlapkészítő
Hirdetés   10
Végre értem amit angolul mondanak nekem, és megértik amit mondok.

KÖSZÖNÖM NOÉMI!