Bejelentés


HARTYÁN NOK 2.N OSZTÁLY


Ingyenes Angol online nyelvtanfolyam kezdőknek és újrakezdőknek. Ráadásul most megkapod ajándékba A Hatékony Angol Tanulás Titkai tanulmányom.









A hasznos szárnyasok védelme.
1906 óta minden év májusában egy napot az iskolákban arra kell szentelni, hogy megismertessék a gyerekekket a hasznos madarakkal.
A hasznos madarak védelme a madarak etetésével kezdődik, megfigyelésükkel folytatódik.
A fák életkora általában meghaladja az emberek életkorát, így a másik embert is szolgálhatják.

A madár
A szárnyas lények a világon mindenütt elsősorban az éghez tartoznak.
A honfoglaló magyarok totemállata (az Árpád nemzetség állatőse) a turulmadár (valószínűleg valamely sólyomfaj) volt. Az eredetmonda szerint a nemzetség ősanyját, Emesét turul termékenyítette meg. A madárlélek szimbólum jelentése jellemző a kerszténységben is, például a Szentlélek galamb képében jelent meg Jézus feje felett, mikor megkeresztelkedett.

A fa
A fa a legősibb, az egész világon elterjedt, egyetemes növényszimbólum. A fa az örök fejlődés és megújulás, a termékenység; a kiszáradt fa az elmúlás jelképe. A magyar népmesékben is gyakorta találkozunk vele: égig érő fa, aranyalmafa. Az életfa ágai az égi világba vezetnek, gyökerei az alvilágba nyúlnak; utat szimbolizál, amelyen a sámánok, táltosok, mesehősök az égbe vagy alvilágba juthatnak.
Szerintetek a fákat hogyan védhetjük? Írjátok meg nekünk!


Környezetvédelmi világnap
Egymást érik a világnapok, hagyományt teremtő események, évfordulók, melyek közül bárki választhat szívének- és vérmérsékletének megfelelőt. A környezetvédelmi világnap azonban mindenki számára egyaránt fontos lehet.
32 évvel ezelőtt, 1972. június 5-én tartották meg Stockholmban az "Ember és bioszféra" címet viselő ENSZ környezetvédelmi világkonferenciát. Az emberi környezettel foglalkozó konferencia ezt a napot határozatában nemzetközi környezetvédelmi világnappá nyilvánította.
A világnap célja, hogy felébressze az emberekben a felelősségtudatot, és rávezesse őket arra, hogy mindenkinek magának kell tennie valamit természetes, épített, társadalmi és belső környezetünk megóvásáért, harmonikusabbá tételéért.

S mit lehet tenni ezért épp ezen a napon? Pontosan ugyanazt, amit az év összes többi napján.
Megtanulni hogyan védjük, óvjuk környezetünket az év minden napján.

Budapest madárkáiért sokat tehetünk!
A madárvédelem legegyszerűbb módja a téli etetés, amivel különösen az apró testű énekesmadarakon segítünk. Olajos magvaknak, sótlan szalonna daraboknak, gyümölcsöknek örülni fognak, azonban kenyérrel ne kínáljuk őket, attól elpusztulhatnak.
Fontos szabály, hogy az etetés rendszeres legyen egész télen: egy kiürült etető hirtelen időjárás változásnál az etetőre szokott madarak pusztulását okozhatja!
Madárvendéglőt ültethetünk is kertünkbe: a futórózsa, madárberkenye, galagonya, kökény, magyal, fekete bodza, vadszőlő, mogyoró, tűztövis, díszcseresznye, madárbirs stb. terméseit szívesen fogyasztják a madarak.
Sokat segítünk madárkáinkon macskabiztos madáritató kihelyezésével, ez főleg nyáron fontos.
Másik lehetőség szállás biztosítása: sűrűn elágazó cserjék, fenyők, tuják, ház falára futó növények kiváló fészkelőhelyet nyújtanak. Lehetőség szerint válasszunk őshonos fajokat!
Mesterséges fészkeket, odúkat is készíthetünk, ehhez kérjük szakember segítségét, vagy nézzünk utána szakkönyvekben.


Szerintetek még mit tehetünk?
És a fák védelméért mit tehetünk?
Írjátok meg nekünk vonalas lapon és küldjétek el nekünk.



Mese Csöpiről, a kis rigóról
Élt egyszer a kerekerdőben egy rigópár. Szép fészket is építettek a bokrok közé; vékony, de erős gallyakból fonták, fűszállal és puha pihetollakkal bélelték. A rigómama lerakott négy picurka kis tojást és a papával mindketten nagy szeretettel, odafigyeléssel vigyáztak rá. A mama naphosszat melengette a tojásokat, többször megforgatta őket, a papa pedig a közeli bokrokon és fákon figyelt, nehogy valaki zavarja a költést. Messzehangzó énekével boldogan adta tudtára a környék lakóinak, hogy itt nemsokára négy kisrigó fog kikelni a tojásból. Arra persze nagyon vigyázott, nehogy túlságosan közel csalogassa a környék falánk, cirmos kandúrját, vagy a félelmetes fészekrabló hollót, esetleg a ragadozó karvalyt. Telt múlt az idő és egyszercsak a rigómama boldogan újságolta párjának, hogy már hallja is, hogy a kicsinyek hogyan kopogtatnak belülről a tojáshéjakon; bizony, holnap reggelre áttörik kis csőrükkel azt, és ki is fognak kelni.
Így is lett. Négy kis pelyhes rigófióka bújt ki a tojásokból. A legkisebb, aki legutoljára bújt ki, a Csöpi nevet kapta – talán éppen azért, mert ő volt a legkisebb. Csöpp kis rigófióka volt, de nagyon élénk! Amikor a mamája vagy a papája megérkezett a fészekhez egy-egy finom, kövér gilisztával, bizony ő tátotta legnagyobbra a száját, hogy neki jusson a legjobb falat. Ez persze nem mindig sikerült, hiszen szülei ugyanolyan gondosan etették a többieket is, mint őt.
Szépen éldegélt a rigócsalád, a szülők szorgalmas munkája révén a kisrigók gyorsan cseperedtek és tollasodtak. Amikor a macska, vagy a karvaly kóborolt a fészek környékén, a rigószülők gyorsan csendre intették a csivitelő kicsiket, akik szófogadóan meg is lapultak a fészek mélyén, amíg a veszély el nem múlt. Olyan szépen megerősödtek, hogy egy szép júliusi napon már elkezdhették szárnyaik próbálgatását. Kiugrottak a fészekből és a bokrok alatt rejtőztek el; a szüleik ide hordták nekik a táplálékot. Addig, amíg ők gilisztavadászaton voltak, a kicsik próbálgathatták a repülést. A szülők persze felhívták a fiókák figyelmét arra, hogy legyenek óvatosak, bárki arra jár, gyorsan röppenjenek vagy fussanak be a bokrok alá! Csöpi is így éldegélt a bokrok alatt, azonban kicsit lustácska volt. Inkább szaladgálni szeretett; a repülést alig-alig próbálgatta. (Pedig ha tudná milyen nagy szüksége lesz neki majd arra!) A finom gilisztákért is a mamája vagy papája elé szaladt, hiába mondta az neki, hogy inkább próbáljon meg felröppenni.
Történt egyszer, hogy a rigószülők kicsit sokára érkeztek meg, Csöpinek már nem volt türelme várni. Messze merészkedett a bokroktól, hátha hamarabb meglátja mamáját vagy papáját. Sétált, ugrándozott, megszemlélte a sárga gólyahírt, rácsodálkozott az égszínkék nefelejcsre (meg is csipegette egy kicsit), jót kortyolt egy kis tócsa friss vizéből, amelyben a tegnapi eső vize gyűlt össze. Sütött a nap és Csöpi jól érezte magát: szép volt körülötte a világ. Egyszercsak furcsa érzése támadt. Biztosan ti is éreztetek már ilyesmit; megérzi azt az ember – akarom mondani: kisrigó, ha valaki figyeli. Hátrafordult, és éppen abban a pillanatban, amikor egy sötét árnyék suhant feléje! A macska volt az. – Menekülni kell! - jutott egy szempillantás alatt Csöpinek eszébe anyja tanítása és már rohant is, ahogy csak a lábai bírták. Rohant, rohant, de már érezte, hogy elveszett! A lábaiból kezdett kifogyni az erő és a bokrok messze voltak... Még egy pillanat és bekapja a macska!
– Repülj! Hallotta ekkor a kiáltást. Az anyja kiáltott, aki visszaérkezve már messziről észrevette a veszélyt. Csőréből az össze gilisztát kiejtve sietett kicsinye segítségére. De már késő volt. Nem tudta már elterelni Csöpiről a macska figyelmét, csak egy kiáltásra futotta: – repülj! És éppen abban a pillanatban, amikor a macska a száját kitátotta, hogy félelmetes fogai közé ragadja a kismadarat, Csöpi az utolsó erejét is összeszedve elrugaszkodott... Az utolsó pillanatban feltört benne az ősi ösztön: a madárnak repülnie kell! Néhány szárnycsapás, és Csöpi anyjával együtt beröppent az oltalmat adó bokrok közé. Testvérei is rémülten figyelték a jelenetet és megnyugodva vették körül a remegő kismadarat, mikor megmenekült. Csöpi első repülése az életét mentette meg. Nem is feledkezett meg a gyakorlásról soha többé, és pár nap múlva már vígan kanyarogva repült a fák között és ügyesen röppent ágról ágra, hogy megtanulja még mindazt, amit egy kisrigónak kell ahhoz, hogy felnőhessen.

Ezeket a madarakat bizonyára ti is ismeritek:

Barátcinege
Búbos banka
Csóka
Daru
Énekes rigó
Erdei fülesbagoly
Fülemüle
Füsti fecske
És még van sok, ami fokozottan védett állat Magyarországon is!

Ti milyen madarakat ismertek még? Írjátok meg nekünk, és lezárva jutassátok el hozzánk, ki tudja a legtöbbet össze gyűjteni ÖNÁLLÓAN!!!, (anya, apa, tesó, barátok, ismerősök segítsége nélkül) itt megtudhatjátok, ki lett a győztes!

Határidő:2009. 05. 15. Péntek 17:00 óra


Akinek van kedve, attól várjuk a madarakról, fákról, a természet védelméről szóló rajzaitokat, amit szívesen felteszünk a nevetekkel együtt (csak írjátok rá a hátuljára!).












Ingyenes honlapkészítő
Profi, üzleti honlapkészítő
Hirdetés   10
Végre értem amit angolul mondanak nekem, és megértik amit mondok.

KÖSZÖNÖM NOÉMI!