Bejelentés


Budapest Bulls Basketball is a lifestyle...










TANULSÁGOS!!!

Összegyűjtöttük a hazai boltokban kapható 50 legegészségtelenebb ételt. Kerüld el őket vagy bánj óvatosan velük! A boltok polcai roskadoznak a különféle

élelmiszerektől, amelyekről természetesen azt sem tudjuk, miből vannak. Jóízűek, drágák, olcsók, feltűnőek és hétköznapiak egyaránt vannak

köztük, az egyetlen közös bennük a titokzatos összetétel.

Időt és fáradságot nem (de az egészségedet annál inkább) kímélve utánajártunk, és táplálkozási szakemberek segítségével megvizsgáltuk, vajon miből is

vannak a legveszélyesebb kosártöltelékek. A kutatás nem márkákra koncentrált (nehéz is lenne, mert a gyártók általában nem szívesen kötik az orrunkra az

áruk pontos összetételét), hanem termékfajtákra.

Íme, a toplista első 25 szereplője:

1. ASZPIKOS FELVÁGOTT

Mi van benne: maradék fehérje, maradék sertésfelvágott, sűrítők, selejtek, algafehérje.

Ami miatt ne fogyaszd: félreértés ne essék, az aszpikos nem piszkos, a selejt nem azt jelenti, ehetetlen, a legtöbbször csupán a szépséghibára utal. Az

algafehérje az agaragar nevű, máskülönben a laboratóriumokban táptalajként használt moszatféle fehérjéje.

2. FRUTTI

Mi van benne: karamella, cukor, kismértékben vegyipari alapanyagok, műanyag gyanta, állományjavító anyag (gumiarábikum).

Ami miatt ne fogyaszd: igen érdekes felsorolás, amihez nincs mit hozzátenni. Talán csak annyit: a gumiarábikum onnan is ismerős lehet, hogy

gyermekkorodban ezzel az anyaggal javították meg a kerékpárok kilyukadt gumijait. Most pedig szépen megesszük!?

Mit egyél helyette: nincs b verzió, hanyagoljuk az ilyen mű édességeket, költsünk helyettük inkább egy kiló barackra, almára.

3. GUMICUKOR

Mi van benne: állati eredetű kötőanyagok, növényi zselék, színezők, aromák.

Ami miatt ne fogyassza: íme a tökéletes élelmiszer ipari termék! Szinte semmi természetes nincs benne, ha ironikusak lennénk, akkor azt írnánk:

szagosított, festett műanyag. Teljesen vegyipari termék.

Mit egyél helyette: a fruttihoz hasonlóan itt is az egyetlen egészséges alternatíva a gyümölcs lehet.

4. TARTÓS SÜTEMÉNY

Mi van benne: benzoátszármazékok, penészedésgátlók, állományjavítók, propionsav, tartósítószer.

Ami miatt ne fogyaszd: ahhoz, hogy egy sütemény több hónapig ehető legyen, iszonyatos mennyiségű tartósítószerrel kell elkészíteni, nemritkán ezen

adalékanyagok aránya elérheti a 10 százalékot is, pedig általában egy-két százaléknál többet nem szoktak használni. Az eredmény egy örök életű, de se íze,

se bűze valami.

Mit egyél helyette: házi, friss sütit, ha már mindenáron édességre vágysz!

5. SZÖRP

Mi van benne: cukor, kukoricából kivont izocukor, sűrítőanyag, aromák.

Ami miatt ne fogyaszd: a jó hír az, hogy a szörpökben nem találsz tartósítószert. A rossz, hogy azért, mert egyszerűen olyan tömény a cukortartalmuk, hogy

amellett egyetlen baktérium sem él meg. A cukor ugyanis vízelvonó, tehát megsemmisíti az életet.

Mit igyál helyette: ásványvizet, forrásvizet, ha mindenképp kell ízesítés facsarj bele citromot, narancsot, vagy bármilyen gyümölcsöt.

6. PÁRIZSI

Mi van benne: körülbelül 40 százalék bőrke (aprított darabka), 20 százalék ipari szalonna, albumin, néha selejt húsáru, 15-20 százalék szója.

Ami miatt ne fogyaszd: szegény párizsinak a köztudatban igen rossz a híre, és most még mi sem védjük meg. Igen, a pletyka igaz, abból készül, ami a

vágóhídon selejt lenne. Semmit sem dobnak ki, mindent felhasználnak, és a tányérjába tesznek. Az ipari szalonna elnevezés a semmire sem jó maradékot

jelenti - szakszóval finomítva -, az albumin pedig a sertés- és marhavérből kivont fehérje.

Mit egyél helyette: ha mindenképp felvágottra éhezel, akkor inkább a tarja, sonka termékeket válaszd, igaz, hogy drágább, de azokon látszik, hogy legalább

húsból van.

7. ZACSKÓS LEVES

Mi van benne: tartósítószerek, mesterséges aromák, ízfokozók, zöldségdarabkák.

Ami miatt ne fogyassza: mielőtt még túl korán örülne, elmondjuk, a felsorolás egyetlen szimpatikus tagjával, a zöldségdarabkákkal sem megy sokra a

bendője, ugyanis olyan apróra vágták, és annyira értéktelenné szárítottak, hogy sem rostot, sem ásványi anyagot nemigen találni bennük.

Mit egyél helyette: a megoldás nem a "tartósítószer mentes" másik zacskós levesben rejlik, hanem a saját, friss alapanyagokból főzött húsleves, bableves,

gulyás az, ami ételként definiálható.

8. VIRSLI

Mi van benne: szója, sertéshús, legalább 20 százalék ipari szalonna.

Ami miatt ne fogyaszd: nagyobbrészt szója, kisebb részt nyesedék sertéshús, vagyis ami az aprításnál leesik. Selejt nincs, valamilyen élelmiszerbe minden

darab jó lesz!

Mit egyél helyette: hasonlóan a parizer esetéhez, a sonka vagy tarja felvágottakat javasoljuk.

9. MIRELIT PIZZA

Mi van benne: felvágottmaradék, maradék sajt, mesterséges ízanyagok, paradicsom.

Ami miatt ne fogyassza: kolbászos és szalámis pizza esetében a selejtes felvágott az egyik alkotórész, sajtosnál a selejtes sajtokat lehet ily módon

hasznosítani. A pizzaalap köszönő viszonyban sincs egy igazi pizzaszósszal, csak hasonlít az olasz pizzériák által használt eredetire.

Mit egyél helyette: a frissen sült pizza nem egészségtelen, de ne egyél belőle túl sokat se.

10. SZÉNSAVAS, CUKROZOTT ÜDÍTŐK

Mi van benne: víz, sok cukor, mesterséges aromák, állományjavító (kevés gumiarábikum, ismételten), szén-dioxid.

Ami miatt ne fogyaszd: igen sok szénsavas üdítőben nincs természetes aroma, az üdítő érzés pedig gyakran a töménytelen mennyiségű szén-dioxid, vagyis

a szénsav miatt van, ami a nyelven pezsegve feldobja a fogyasztót. Előfordulhat, hogy egy literben 5-6 g CO2 is van, ez igen magas szám, összehasonlításul

egy átlagos szódában ez a szám 3 g/liter!

egy átlagos szódában ez a szám 3 g/liter!

Mit igyál helyette: szénsavmentes ásványvizet, forrásvizet.

11. KETCHUP

Mi van benne: paradicsom, állománymódosító anyagok, néha tartósítószer.

Ami miatt ne fogyaszd: még akár állati fehérje is lehet benne, elvégre nem lehet az összes leszedett zöldséget egyenként átvizsgálni, így aztán minimális

százaléknyi állati fehérje, pár szerencsétlen bogár bekerülhet az aprítógépbe. Amúgy a ketchupba sokszor csak a minden másra alkalmatlan paradicsom

kerül.

Mit használj helyette: saját készítésű paradicsomszószt.

12. SANSA OLÍVAOLAJ

Mi van benne: sansaolaj.

Ami miatt ne fogyaszd: azt kérdezed, hogy kerülhet ebbe a rettenetes felsorolásba a híresen egészséges olíva? Úgy, hogy ez nem az a bizonyos, csak a

szegény rokon. A sansa olívaolaj a minőségi olívaolaj gyártása során visszamaradt olívából vegyszeres eljárással készül.

Mit használj helyette: szűz vagy extra szűz olívaolajat.

13. FAGYLALTPOR

Mi van benne: aroma, cukor, zselésítő anyagok keveréke, algákból kivont fehérje.

Ami miatt ne fogyaszd: egy fagylaltportól igazán nem várhatja el, hogy az egészségét szolgálja, ahogyan a szólás tartja, szép az, ami érdek nélkül tetszik. A

fagylaltpor ilyen, fogyasztásához nem kötődik érdeke, nem táplál, csak finom. És mit szól az algafehérjéhez? Akárcsak az aszpikos felvágottban...

Mit használj helyette: fagyasztott joghurtot és igazi gyümölcsöt - ezekből ízletes, házi és egészséges fagylalt készíthető.

14. FILTERES TEA

Mi van benne: teatörmelék, gyakran mesterséges aromák.

Ami miatt ne fogyaszd: komolyan gondoltad, hogy gyümölcsdarabkákat talál majd a csészéd alján? A filteres teák legtöbbje a legértéktelenebb

teatörmelékekből készül, amelyeket kicsit ízesítenek. Egy kis aromával.

Mit használj helyette: teafüvet, amit nem csomagolnak filterekbe.

15. HABSPRAY

Mi van benne: növényi zsír, állományjavító, zselésítő anyag.

Ami miatt ne fogyaszd: a habspraynek semmi köze a tejszínhabhoz, az egy másik kategória, amelyre azok dobozán és majdan a pénztárnál, az ár

beütésekor külön utalást találsz. A habspray kvázi tejszínhab növényi zsírokkal. Egyike a legkevésbé természetes termékeknek.

Mit használj helyette: végy zacskós habtejszínt és egy jó habverőt és már indulhat is az igazi tejszínhab gyártása.

16. "SZINTE"-SAJT

Mi van benne: növényi zsiradék és fehérje, adalékok, színezékek, állományjavítók.

Ami miatt ne fogyaszd: ez a különös élelmiszerbolti lény az állatvilágban megszokott mimikrit használja fel arra, hogy becsapjon. Úgy néz ki, mint a sajt, de

igen távol áll tőle. Tejet ugyanis nem tartalmaz. Szóval ha csupán az illúzió kedvéért fogyasztaná ezt a termékeket, mint Cypher, a lázadók árulója a Mátrix

első részében, amikor egy kitalált étteremben virtuális sonkát falatozott Mr. Smithszel, akkor csak bátran!

Mit egyél helyette: vegyen helyette igazi, azaz házisajtot.

17. SZAFALÁDÉ

Mi van benne: állati kötőszövet, mócsing (inak, rostok), ipari szalonna, kisebb mennyiségű szója, némi albumin.

Ami miatt ne fogyaszd: a háziállat úgynevezett egyéb részeit egy percenként nagyjából 3000-es fordulatszámmal pörgő kés egy fehér, kenőcsös anyaggá

aprítja, ebből lesz a szafaládé. Annyira ez nem egészséges...

Mit egyél helyette: próbáld inkább a színhúsból készült, nemesebb felvágottakat. Árban drágább, és sajnos a tartósítószert ezeknél sem lehet teljesen

megúszni, de legalább kevésbé egészségtelen, ha mindenáron húsra éhezel.

18. ENERGIAITAL

Mi van benne: cukor, mesterséges aroma, állományjavító (gumiarábikum), mesterséges úton előállított anyagok (pl. taurin, coffein).

Ami miatt ne fogyaszd: természetesen tudjuk, az energiaitalt nem azért isszuk, hogy rendbejöjjön a vérképünk, de mivel ebben a termékben semmi

Ami miatt ne fogyaszd: természetesen tudjuk, az energiaitalt nem azért isszuk, hogy rendbejöjjön a vérképünk, de mivel ebben a termékben semmi

természetes anyag nem található, úgy éreztük, mégiscsak itt a helye.

Mit igyál helyette: például a ginzeng teát, ami teljesen természetes és szintén fokozza az ember energiaszintjét.

19. TARTÓS TOASTKENYÉR

Mi van benne: tartósítószer, liszt, állományjavítók.

Ami miatt ne fogyaszd: ahhoz, hogy a szeletelt kenyeret az előállítása után egy héttel is nyugodtan fogyaszthassa, állományjavítók kellenek bele.

Tartósítószerként általában hangyasavat alkalmaznak, a liszt agyonfinomított.

Mit egyél helyette: frissen készített teljes kiőrlésű lisztből készült kenyeret.

20. KAKAÓS TEJTÁBLA

Mi van benne: növényi zsiradék, ízesítők, zsírmentes kakaópor, állományjavító, cukor.

Ami miatt ne fogyaszd: nem véletlenül nem szerepel a termék nevében a csokoládé, nem véletlen a körülírás sem: a szabvány szerint a kakaós tejtábla nem

csokoládé, csupán hasonlít rá, az árháború egy újabb torz gyermekével van dolgunk. Olcsóbban kínáljuk a semmit, ez a mottó. A kakaópor gyakran annyira

kilúgozott, hogy sok hasznos anyag is eltávozik belőle. Tudod, mi a történet csattanója? A kakaós tejtáblába még csak kakaóvaj sem kell! Konklúziónk:

értékes anyagok száma: 0!

Mit egyél helyette: nézze meg a címkét, és vegyél helyette igazi csokoládét.

21. SAJTKRÉM

Mi van benne: selejt sajt, ömlesztősók (foszfátok), tejzsír, ízesítőanyag.

Ami miatt ne fogyaszd: az esztétikailag hibás sajtból készülő sajtkrémeknek, kockasajtoknak rendkívül magas a foszfáttartalma, ez különösen akkor

kedvezőtlen hír, ha csontritkulásban szenvedsz, vagy hajlamos vagy rá, mert a foszfát ezt elősegítheti. Tehát mielőtt egy kockasajtba beleharap, előbb

olvassa el, mit nyomtattak az oldalára...

Mit egyél helyette: igazi, nem ömlesztett sajtokat, például ementálit.

22. CSOKOLÁDÉÖNTET

Mi van benne: cukor, zsír, kevés kakaó és sok adalékanyag.

Ami miatt ne fogyaszd: a szépen folyós állaghoz elengedhetetlen némi állományjavító segédanyag, illetve a színhez is kell valamennyi,és akkor már csak az

íz beállítása van hátra. A csokoládéöntet csokoládét keveset, mesterséges anyagokat annál többet látott.

Mit egyél helyette: nem kell megijedni, pár perc alatt otthon is finom csokoládéöntet készíthető igazi csokiból és igazi kakaóból is.

23. HÚSKONZERV

Mi van benne: kevés maradék hús, ipari szalonna, bőrke és néha szója.

Ami miatt ne fogyaszd: tartósítószer nincs benne, ez kétségtelen. Cserébe viszont annyi ideig hőkezelik, hogy szinte minden értékes vitamin elbomlik benne.

Mit egyél helyette: a konzerv készítményeket, főleg a hústartalmúakat nem árt hanyagolni...

24. BURGONYACSIPSZ

Mi van benne: sok zsír, amiben sütés közben úszott, mesterséges aromák és ízfokozók.

Ami miatt ne fogyaszd: a krumplit megfürdetik a forró olajban, hogy ropogós csipsz legyen. Ebből sokat magába szív, majd jönnek a különböző mesterséges

aromák, hogy például sonkás íze legyen.

Mit egyél helyette: almaszirmot, banáncsipszet.

25. HABKARIKA

Mi van benne: tojásfehérje, cukor, állományjavító és -módosító anyagok, színezékek.

Mi van benne: tojásfehérje, cukor, állományjavító és -módosító anyagok, színezékek.

Ami miatt ne fogyaszd: a tojásfehérjén kívül mesterséges anyagok kész tárháza. A színezéséhez pedig erős színezékeket használnak fel.

Mit egyél helyette: ha már tojáshab, akkor egy szelet gyümölcsös piskóta.

Nem árt tehát tisztába tenni, hogy mi is az amivel etetnek minket. Válasszunk tudatosan, ne sajnáljuk az időt a főzésre, hogy végleg elhagyjuk a

feldolgozott késztermékeket. Friss, tiszta, teljes értékű alapanyagokat válasszunk, még akkor is ha azok drágábbak. Hiszen inkább a jó minőségű ételre

költsünk, mint később a drága gyógyszerekre!

FEHÉRJE FOGYASZTÁS.

RÉSZLETESEN ÍROK CSAPATONKÉNT A KOROSZTÁLYOTOKNAK MEGFELELŐ EDZÉSEKRŐL, DE BESZÉLNÜNK KELL A HELYES TÁPLÁLKOZÁSRÓL IS. SZERETNÉK ELOSZLATNI EGY NAGYON KOMOLY TÉVHITET. TÖBBETEKTŐL HALLOTTAM MÁR AZ EDZŐTERMEKBEN DIVATOS FEHÉRJE FOGYASZTÁSÁT, MINT KÖVETENDŐ ELMÉLETET. SÜRGŐSEN FELEJTSÉTEK EL!!!!! EGY TESTÉPÍTŐ, VAGY EGY ERŐEMELŐ ÉTRENDJE MÉG VÉLETLENÜL SEM EGYEZIK EGY KOSÁRLABDÁZÓÉVAL. MI ELSŐSORBAN ATLÉTÁK VAGYUNK, ENNEK MEGFELELŐEN KELL ÉTKEZNÜNK. A NAPI TESTTÖMEG KILOGRAMMONKÉNT KÖTELEZŐEN ELFOGYASZTOTT 3 GRAMM FEHÉRJE BUTASÁG, SEMMI NEM INDOKOLJA A MI ESETÜNKBEN. ISMEREK ÉN IS OLYAN SPORTOLÓT, AKI KÉPES 200 KILOGRAMMAL GUGGOLNI ÉS FEKVENYOMNI IS, DE AZ AZ IZOMZAT ALKALMATLAN KOSÁRLABDÁRA. AMIRE ODA KELL FIGYELNI, AZ A MEGFELELŐ MINŐSÉGŰ FEHÉRJE FOGYASZTÁSA, AMI TERMÉSZETESEN GYORSÉTTERMEKBEN NEM LEHETSÉGES.

NAPI ÉTRENDRE PÉLDA:

REGGELI: SZÉNHIDRÁT,

 EBÉD: SZÉNHIDRÁT+FEHÉRJE,

VACSORA: FEHÉRJE.


Miért éhezünk, miközben zabálunk?
2012. május 3., csütörtök, 4:40


A tudatos táplálkozás Magyarországon egyelőre még az étteremkultúránál is jobban le van maradva. Ennek nemcsak gasztronómiai hátulütői vannak, de óriási a népegészségügyi kockázata is. Induló cikksorozatunkban ezt a témát járjuk körül. 1. rész, fogyókúrás alapismeretek és tévhitek.

 

 

 

 

Az EU országai közül Magyarországon a legtöbb a kórosan elhízott ember, és itt a legnagyobb azoknak a betegségeknek is az előfordulása, amik a helytelen táplálkozással hozhatók összefüggésbe. Az elhízott gyerekek száma megháromszorozódott az elmúlt években, és az élelmiszerekkel kapcsolatos fogyasztói tudatosság is mélyen alatta van az európai átlagnak. A táplálkozást övező homályt előszeretettel használja ki az élelmiszer- és a fitneszipar: az egyik szépen fölhizlalja a fogyasztót, kihasználva annak táplálkozástani tudatlanságát, a másik pedig a különböző fogyást ígérő cuccokkal, és fantasztikus varázsdiétákkal dolgozza meg. Pedig ez az egész dolog nem olyan bonyolult, minimális odafigyeléssel, és nem túl nagy energia- illetve idő ráfordítással meg lehet oldani, hogy amit otthon eszünk, az ne a zsírpárnáinkat növessze, és ne is a kettes típusú cukorbetegség kiváltója legyen.

Feldolgozott vs. nyers élelmiszer

Az első és legfontosabb, ha úgy tetszik ökölszabály: a feldolgozott élelmiszeripari termék az esetek legnagyobb százalékában szemét. Nem átvitt értelemben, hanem konkrétan: a testnek nincs szüksége annyi cukorra, telített zsírra, adalékanyagra, amit a modern élelmiszeripar élelmiszerfeldolgozás címén a nitrites pácsó mellé odatesz a vákuumfóliába (természetesen vannak jó minőségű feldolgozott termékek, de ezek sajnos olyan ritkák, hogy inkább egyfajta anomáliaként jelentkeznek a rendszerben). Amire tehát első körben figyelnünk kell, az az, hogy az étrendünkben minél több feldolgozatlan étel legyen. Ha ezt sikerül megoldani, onnantól tényleg csak pár apróságra kell figyelni.

A testtömeg index

Erre például nem kell figyelni, bárhogyan is sulykolják minden lehetséges fórumon. A testtömeg index, vagy Quetelet index a 19. sz. első feléből maradt ránk (Adolphe Quetelet, polihisztor dolgozta ki a koncepciót), és manapság az egyik legagyonhasználtabb dietetikai-fitnesz-fogyókúrás alapfogalom.

Egyszerűen lehetetlen úgy elolvasni egy táplálkozástudománnyal vagy diétával foglalkozó cikket, hogy ne essen szó benne a testtömeg-indexről, azaz BMI-ről (ami az angol Body Mass Index rövidítése). Elterjedt, mindenki használja, és még az is tudja nagyjából, hogy miről van benne szó, akit ez a téma egyáltalán nem érdekel. Ezzel szemben viszont teljesen használhatatlan, pontatlan, és használhatatlanná válik abban a pillanatban, hogy az átlagosnál kicsit sportosabb, vagy vastagabb csontozatú egyénről beszélünk. Ja, és semmit nem árul el arról, hogy mennyi zsír van rajtunk. A BMI semmi más, mint egy arányszám, ami azt mutatja, hogy a testsúlyunk hogyan aránylik a magasságunkhoz. Vannak emberek, akik túlsúlyosak, noha a BMI-jükben ez nem jelentkezik, és vannak olyanok is, akik a BMI szerint elhízottak, pedig alig van rajtuk zsír, csak izom.

Kalória és kiloJoule

Az ételekből nyerhető energia mértékegysége a kalória (pontosabban kilokalória, kCal az SI rendszert megelőző energia mértékegység, a kalória után), és kiloJoule (egy kCal= 4,184 kJ). Ez a szám semmi mást nem mutat, mint azt, hogy egy adott élelmiszer vagy alapanyag mennyi energiával képes ellátni a sejteket, ha megfelelően feldolgozza a szervezet. Minden, amit elfogyasztunk, energiává alakul a szervezetben, a legtöbb energiát a zsírból és az ethanolból (ez van az alkoholban) nyerjük: a zsírok 9, az ethanol 7 kalóriát tartalmaznak grammonként (amiből az is látszik, hogy miért nem a legjobb ötlet  mondjuk fogyókúra idején alkoholt fogyasztani).

Az energia mérésének ez a módja nem különösebben pontos, és jó, mert például a szervezetbe jutó fehérjét nem ugyanazokkal az oxidációs folyamatokkal dolgozza fel a test, mint a szénhidrátot, vagy a zsírt, de mivel a köztudatba a kalóriában számolás olyan erősen beivódott, mint a tévés nézettség méréséhez a hasonlóan rossz Nielsen-mérés(http://hu.wikipedia.org/wiki/Nézettségmérés), mindenki ezt használja. A hivatalosan megállapított napi energiaszükséglet országonként változik, általában 2500-3000 kCal között van férfiak, és 2000 körül nők esetében.

Minőségi éhezés és üres kalóriák

Oké, szóval a dolog viszonylag egyszerű, nem igaz? Ha eleget eszik az ember, elég kalóriát visz be, akkor jóllakik, ha túl sokat, akkor fölösleg keletkezik, amit a test zsírban raktároz,  ha pedig keveset, akkor éhes marad, éhezik. Ha ez ilyen egyszerű lenne, akkor a fitneszipar nem keresne évente sok milliárdot azokon az embereken, akik szeretnének lefogyni. A sokszorosan feldolgozott, finomított élelmiszeripari termékek világában a boltban hozzáférhető élelmiszerek jelentős része tele van úgynevezett üres kalóriával. Ezeknek az ételeknek az energiatartalma nagyon magas (kapcsford: nagyon sok kalóriát  tartalmaznak), de a szervezet számára alig adnak értékes, hasznosítható tápanyagot. Sem az izmok számára hasznos szénhidrát és fehérje, sem jó minőségű, telítetlen zsírsavakban gazdag zsiradék nincs bennük. Amikor ilyen ételeket fogyasztunk, a szervezet a hirtelen kapott energialökettel nem nagyon tud mit kezdeni. Akkor még csak-csak, ha nagyon intenzíven és sokat sportolunk, vagy kemény fizikai munkát végzünk, de ha ezek egyike sem áll fenn, és napjaink nagy részét inkább csak gép előtt töltjük vagy autóban ülünk egész nap, azonnal megy minden az úszógumiba. És mivel a szervezet nem kapta meg a szükséges tápanyagokat, hamarosan megint jelzi, hogy szükség lenne rájuk: éhesek leszünk, betolunk valamit, amihez könnyű hozzájutni (arról, hogy a városban tulajdonképpen csak üres kalóriákból álló masszív szénhidráthoz könnyű hozzájutni, majd máskor), és kezdődik az egész 22-es csapdájába oltott ördögi kör elölről.

A szakirodalom ezt a jelenséget gyakran a minőségi éhezés kifejezéssel illeti (a kifejezésnek másik használata: ha valaki legalább kétnaponta nem jut húshoz vagy húskészítményhez - egy tavaly a Vidékfejlesztési Minisztérium által közzétett felmérés szerint ebben az értelemben a magyar lakosság 26%-a tekinthető minőségi éhezőnek). Talán viccesen hangzik, amikor szemmel láthatóan elhízott emberekre az éhező kifejezést alkalmazzák, de a helyzet tulajdonképpen ez: az ő testük sem kap sokkal több hasznos tápanyagot, mint azoké, akik nem, vagy csak alig jutnak ételhez. És az ő testük sincs sokkal jobb állapotban.

A minőségi éhezés gondolatát sokan szeretik kiterjeszteni, és az egész nagyipari növénytermesztést és állattenyésztést okolva kijelenteni, hogy manapság már az sem képes megfelelően ellátni a szervezetét tápanyagokkal, aki odafigyel arra, hogy mit eszik, és sok zöldséget, gyümölcsöt fogyaszt, rostban gazdag, alacsony glikémiás indexű ételeket eszik, mert az utóbbi évtizedekben a zöldségek és gyümölcsök vitamin, illetve nyomelem tartalma is olyan drámaian lecsökkent, hogy a szervezet vitamin és ásványi anyag szükségletét képtelenség természetes forrásokból biztosítani. Hogy aztán ebben mennyi az igazság, és mennyi a táplálékkiegészítő cégek által nyomatott PR, az túllépi ennek a cikknek a kereteit, és a vallásháborúk területére vezet, oda meg mi nem szívesen merészkedünk.


Amint talán ennyiből is látszik, egyáltalán nem mindegy, hogy az ember miből viszi be azokat a kalóriákat.












Ingyenes honlapkészítő
Profi, üzleti honlapkészítő
Hirdetés   10
Végre értem amit angolul mondanak nekem, és megértik amit mondok.

KÖSZÖNÖM NOÉMI!