hanem hihetetlen javulást érhetünk el vele bizonyos betegségeknél.

Az vízi foglalkozásoknak többek közt még két fontos célunk van:

1. különböző betegségek kialakulásának megelőzése

2. A már meglévő deformitások enyhítése, további romlásuk megelőzése.

A víz jótékony hatása ma már sehol sem vitatott, a babaúszás rehabilitációs, terápiás alkalmazása pedig egyre elismertebb.

Mivel a legtöbb betegség születést követően viszonylag korán diagnosztizálható nem érdemes kivárni a baba 3 hónapos korát ahhoz, hogy elkezdhető legyen a hidroterápia, ugyanis a kádúszás keretein belül 3-4 hetes kortól el lehet kezdeni az otthoni vízi mozgásfejlesztést!

Kádúszás hiányában a csoportos foglalkozások megkezdése előtt ajánlott 1-2 egyéni óra kérése, hogy az oktatóval a betegség átbeszélése után a család elsajátíthassa azokat a specifikus fogásokat, gyakorlatokat, mely a babára kimondottan fejlesztően hat.

A foglalkozások előtt orvosi igazolás kérése kötelező, melyen a baba betegsége pontosan meg van nevezve, hogy az oktató felkészülhessen a babával való foglalkozásra!

MELLKASDEFORMITÁS:

A mellkas deformitások általában veleszületett megbetegedések. A mellkas kisgyermekeknél kétféleképpen deformálódhat. Egyik esetben az elöl levő szegycsont (amihez a bordák kapcsolódnak- és csecsemőkorban ez még puha is) besüpped.
Ez az ún. pectus excavatus (tölcsérmellkas). A másik esetben a szegycsont előemelkedik, ez a pectus carinatum (tyúkmellkas)
A deformitás fokától függő mértékben a mellkasi szervek mükődése is károsodhat, melyet a terhelhetőségnél figyelembe kell venni.

Ezen deformitások közül a tölcsérmellkas esetén önálló terápiaként alkalmazható a babaúszás, melynek következtében a deformitás mértékétől függ a javulás, de enyhébb esetben az teljesen megszüntethető.

SKOLIOZIS (gerincferdülés):

A gerinc fiziológiás görbületeinek kialakulásában az első 3 évben történik:

• 3. hónap: fej emelése›nyaki lordosis (előre görbület) alakul ki
• 5. hónap: felülés›háti kyphosis (hátra fele görbület) alakul ki
• 12. hónap: felállás› ágyéki lordosis/derék görbülete alakul ki
• 18-24. hónap: keresztcsonti kyphosis›kialakul a gerinc görbület a kettős „S” alak

Ezen időszakokban a csecsemő nem megfelelő fektetése, túl korai ültetése vagy állítás eredményezheti a normálistól eltérő gerinc görbületek kialakulását,
melyek az évek előrehaladtával fokozatos és súlyosbodó problémákat eredményeznek. Ezen problémák elkerülése érdekében fontos a gerinc fiziológiás görbületeinek visszaállítása,
és így a helyes testtartás kialakítás és megtartása. Ezt elsősorban hátizom erősítéssel lehet elérni, melyre a babaúszás a legmegfelelőbb mozgásforma ezen időszakban.

A gerinc normálistól eltérő fejlődését okozhatják csigolya fejlődési rendellenességek is, melyek a születést követően kiderülnek és orvosi kezelést igényelnek.

FERDE NYAK (Torticollis)

A veleszületett ferde nyak kétféle módon keletkezhet:
• Méhen belüli állapotban a fej, a nyak kényszertartásban van, szülés során a szülőcsatornában kiegyenesedik és közben, az izomzat elszakadhat, bevérezhet.
• Óriásmagzat esetén téraránytalanság jön létre a magzat a szülőcsatorna között. Oxigénhiányos állapotban bevérezhet a fejbiccentő izom (musculus sternocleidomastoideus) és vérömleny (haematoma) jön létre.
A haematoma kötőszövetesen átalakul, zsugorítva, megrövidítve a fejbiccentő izomrostokat. A megrövidült izom elfordítja a fejet, létrejön a ferdenyak. Később a vérömleny részben felszívódik, részben kötőszövetesen átalakul úgy, hogy az izomrostok zsugorodnak, rövidebbek lesznek

A klinikai tünetek 1-2 hetes korban már észrevehetők.

A fej az egyik oldali fejbiccentő izom zsugorodása miatt a kóros oldal felé hajlik. Az arc a másik oldalra tér ki, rendszerint nem szimmetrikus, továbbá kissé lapos lesz és rövidebb.
A fejbiccentő izmon a vérömlenynek megfelelően megjelenik egy borsónyi/babnyi akut szakban tapintásra fájdalmas duzzanat, a csecsemő ilyenkor élesen felsír. Felsír akkor is a csecsemő, ha a fejet megpróbáljuk helyrehozni, mert a sérült, zsugorodott izom megfeszülése fájdalmat okoz.
Megállapítható az is, hogy a két tapadási pont közül (claviculáris, vagy a sternalis markolati: manubrium sterni) melyik feszül meg jobban. Nagyon ritkán észlelhető a fejbiccentő izom mindkét oldali megrövidülése.
Ferdenyak esetén a babaúszás kiegészítő terápiaként kiváló, de nem helyettesítheti a gyógytornát.

VÉGTAGHIÁNNYAL SZÜLETETT CSECSEMŐK:

A különböző végtaghiánnyal született csecsemők mihamarabbi gyógytornája ajánlott a teljes mozgásfejlődés kialakításában, melyben méltó helyet foglalhat a babaúszás, mert segít a helyes test séma kialakításában.


TRAUMÁS SÉRÜLÉSEK:

Születés közben is kialakulhatnak traumás sérülések, melyek érinthetik az idegeket, izomzatot, ízületet és csontokat. Ezek eredményezhetnek izomszakadást, csonttörést, idegsérüléseket, melynek következtében a baba mozgásfejlődése akadályozott.
A trauma ellátását követően (gipszrögzítés, izomvarrat, idegvarrat) a rehabilitáció időszakában kiemelkedő szerepe van a vízi rehabilitációnak, így a sérülés mértékétől függően önálló és kiegészítő terápiaként is alkalmazhatjuk a babaúszást.

PLEXUS BRACHIALIS SÉRÜLÉS
(karfonat szülési sérülése):

Plexus brachialisnak hívjuk a kar mozgásaiért felelős idegek kötegét, mely a kulcscsont közelében helyezkedik el, és ennek sérülése következtében az ideg nyomás alá kerülhet, megsérülhet így működése zavart szenved.
Ha sérül az izmokat ellátó ideg, akkor az adott izom nem tud mőködni, így a mozgás kiesik.

Kialakulása:
- Perinatális sérülés (orvosi műhiba).
- Normál fekvésű magzat spontán születésekor is kialakulhat a magzat vállkörfogata és az anyai medence harántátmérője közötti téraránytalanság esetén.
- Gyakoribb a fogós szülésnél, amikor a fogó közvetlenül nyomhatja meg a plexust.
- Farfekvéses szülésnél a Veit-Smellie féle fogás alkalmazásakor az orvos ujjainak nyomása sértheti a karfonatot.
- Váll, illetve kar kifejtéskor rongálódhat a plexus, vérömleny keletkezhet és eltörhet a kulcscsont - nyomja a plexust -átmeneti funkciózavar jön létre ( 10% maradandó sérülés)
- zárt, általában egyoldali sérülés

Születéstől kezdve folyik az információszállítás a központi idegrendszer felé a váll, a kar és a kéz működésétől, így jön létre a váll, a kar és a kéz testsémája.
Ebből következik, hogy a karfonat, illetve az azt létrehozó ideggyökök sérülése nem csupán mozgásbeli korlátozottságot okoz, hanem következtében az ingerületek hiányában a felső végtag szerepe a testsémába korlátozódik.
Az idegsérülés létrejöhet az ideg folyamatosságának megszakadása nélkül (neuroapraxia). Ha a tengelyfonalak folytonossága megszakad (axonotmesis), viszont a burkoló elemek megmaradnak, igen kedvező a későbbi regeneráció szempontjából.
Legsúlyosabb sérülés, ha mind a tengelyfonalak, mind a burkoló elemek folytonossága megszakad (neurotmesis).

Bármelyik idegsérülésről is van szó az orvosok és a gyógytornászok legfőbb feladata, hogy a lehető leghamarabb visszaállítsák az ideg ingerületének vezetését, ezzel az idegnek megfelelő izmok működését is.

A babaúszás itt is kiegészítő terápiaként szolgálhat párhuzamosan a gyógytornával!

Ez a két terápia egymás hatásait felerősítve hamarabbi regenerálódást eredményezhet, mely nagy mértékben függ az ideg sérülésének mértékétől.


SZÜLETÉS UTÁNI AGYVÉRZÉS:

A szülés közbeni illetve utáni kialakuló agyvérzés, oxigén hiányos állapot eredményezheti a csecsemő mozgásfejlődésének elmaradását. Hogy melyik mozgások, készségek, képességek esnek ki azt az befolyásolja, hogy az agyvérzés az agy mely területét érintette.
Ezek a folyamatok nagytöbbségében teljesen tünetmentesen visszaállíthatóak ha a baba a legmegfelelőbb kezeléseket kapja meg.
Manapság számos módszer segíti a babák mihamarabbi felépülését és a teljesebb mozgásfejlődését.

Ha a fejlődő idegrendszert valamilyen károsodás éri, akkor a fejlődés nem áll meg , hanem kóros irányt vesz.
- A központi idegrendszer sérüléseinek látványos tünete akkor manifesztálódik, amikor a humán specifikus funkcióknak ki kell bomlani.
- Célunk: a kóros fejlődéi irány megtörése, éphez való közelítés, minél precízebb, korai diagnosztikával, mivel a korai időszakban felállított diagnózis, megakadályozni a kóros irányú fejlődés elindulását.

Kezelési lehetőségek:
- Bobath módszer: neurofiziológiai alapra épülő komplex pszichomotoros fejlesztés, vizuális, akusztikus, taktilis és proprioceptiv ingerekkel igyekszik a legnagyobb függetlenség elérésére.
- Vojta – módszer: a mozgásokhoz szükséges testtartás stabilizálása, mert minden mozgás alapja egy stabil helyzet , pl.:támaszkodás -> törzs egyik oldalának lefogásával, biztosítja a stabilitást így az ellen oldalon mozgások keletkeznek.
- Pethő – módszer: szem előtt tartotta azon defektusokat is melyet mozgáskorlátozottságot okozhatnak ?pl.: környezettel való kapcsolat hiánya -> fejleszteni kell a gyermek mozgásra irányuló szándékát, akaratát. A funkció számít nem a minőség -> verbális és vizuális megerősítés.
- Dévény – módszer: speciális gimnasztika és manuális terápia

Nem lehet azt kijelenteni, hogy ami az egyik babának bevált, az a másik babának is biztosan eredményt hoz.

Az az igazán jó szakember, legyen az orvos vagy gyógytornász aki felismeri hogy a babát a neki megfelelő módszerrel kezelik-e vagy sem, és csak azért nem tart ki egy módszer mellett, mert csak azt ismeri!

A babaúszás központi idegrendszeri sérüléseknél szintén kiegészítő terápiaként alkalmazható.


HIPOTÓNIA:

A csecsemõ izmainak nem megfelelő tónusát jelenti, melynek következtében bizonyos mozgásokat nem végez a baba, vagy a végtagjai kóros helyzetben állnak. Leggyakrabban azt láthatjuk, hogy a baba mindkét karját hátrafeszítve tartja, nem nyúl spontán a játékokért.
Ilyenkor a csecsemő izomzata nem a megfelelő módon fejlődik, erősödik, ezért legfontosabb feladat az izomerősítés, tónusfokozás.

Általában 2 módszerrel kezelik a gyógytornászok a csecsemőket:
- Dévény – módszer: speciális gimnasztika és manuális terápia
- Katona - módszer: a szülőknek gyorsan elsajátítható mozgásterápia

A babaúszás enyhébb esetbe önálló terápiaként is szolgálhat illetve akiknek heti 2 gyógytorna javallott, általában az egyik kiváltható babaúszással.


DMP
(distrophia musculorum progressiva):

Örökletes izombetegség,általában csecsemőkorban kezdődik, izomsorvadással jár. A hiba az izomsejtek felépítésében, anyagcseréjében van -> izomsejt átépül.
Az izomtömeg csökken, sorvadnak az érintett izmok, az elpusztult izomrostok helyét zsírszövet tölti ki.

A babaúszás csak kiegészítő terápiaként szolgálhat.


LITTLE-KÓR
(infantilis cerebralis paraesis):

Gyűjtőfogalom, pszicho-sensoros betegségek, melyek méhen belüli, születési vagy csecsemőkori agykárosodás következtében alakulnak ki.
A szülések 3 %-nál valamilyen szövődmény lép fel, 1 %-ban központi idegrendszeri károsodás jön létre.

Jellemző tünetek:

- spasztikus(feszes, merev) izomzat, bizonyos esetekben különböző mértékű bénulás
- csecsemő a fejlődésben visszamarad. nem fordul, nem ül és nem áll fel időben
- járó gyermeknél a lábak kereszteződése, hajlított térddel lábujjhegyen járás a jellemző
- sajátságos sírásuk van
- nyelési és szopási nehézség
- kezek állandó ökölbe szorítása
- reflexek hiánya, majd kóros reflexek kialakulása.
- kóros fejtartás
- pislogás elmarad

Kezelés: A betegség korai felismerése nagyon fontos! A megfelelő gyakorlatokkal megelőzhető vagy csökkenthető a deformitások kialakulása.

- Katona - módszer
- Vojta – módszer
- Pethõ – módszer - Dévény – módszer A babaúszás kiváló kiegészítő terápia a meglévő izomzat fenntartásában és a deformitások kialakulásának megelőzésében.

ASTHMA BRONCHIALE:

Az asthma bronchiale rohamokban jelentkező, spontán vagy gyógyszerre reverzibilis diffúz hörgőobstrukció által kiváltott nehézlégzés.
Jellemző tünetei a nehézlégzés, köhögés, a változó mennyiségű és milyenségű köpet ürítése, hallgatózással a tüdők felett sípolás, búgás.
Az obstruktív ventilációs zavar hátterében az un. hörgi triász áll; a hörgők sima izomzatának spazmusa, nyálkahártya duzzanat, fokozott váladék- szekréció.

Az aszthmás babáknál az úszás önálló terápiaként szolgál, mivel a légzőizmok erősítése ezen mozgásformában a leghatásosabb.

DOWN - KÓR:

A Down-szindróma (vagy Down-kór) egy veleszületett kromoszóma-rendellenesség, ami a 21. kromoszómapár hibás osztódásának következtében jön létre.
Középsúlyos értelmi fogyatékossággal és testi rendelenességekkel társul. A babák teljesebb mozgásfejlődése érdekében a gyógytorna mellett a vízben való játékos mozgás hozzájárul a babák boldog mozgásfejlődéséhez.
Down-szindrómás babáknál nagyon fontos tényező a babaúszás játékos hatása, mely lelki megerősítést és szellemi fejlődést is eredményez.


ANGELMAN - SZINDRÓMA:

Az Angelman-szindróma néhány gén deléciót követő abnormális kifejeződése miatt alakul ki, melyek a 15-ös kromoszómán találhatók.

Tünetei:
- Etetési problémák (75%) (csecsemő nem vesz fel táplálékot, súlya nehezen gyarapszik)
- Üléskor és sétánál jelentkező nehézségek
- Hiányos beszéd
- Alacsony figyelemkészség és hiperaktivitás
- Súlyos tanulási nehézségek
- Epilepszia (80%) és abnormális EEG
- Szokatlan mozdulatok (remegés, kézlendítések)
- Gyengéd természet és gyakori nevetés
- Merev testtartás
- Átlagon aluli fejméret, gyakran hátul lapított koponyaalak - Enyhe, de karakterisztikus arcvonások (széles, mosolygó száj; előreugró áll; vékony felső ajak; mélyen ülő szemek; gyakran tartja a nyelvét az ajkai között)
- világos haj, kék szemek (60%)
- Alvási zavarok
- Bandzsítás (40%)
- Scoliosis (gerincferdülés) (10%)

Nincs kezelés az AS-re, de a tünetek enyhíthetők. Az epilepszia antikonvulzív terápiával kezelendő, míg a fizikoterápia az ízületek megfelelő fejlődését teszi lehetővé.
Foglalkoztatási, beszéd-, zene- és hidroterápiák pedig további tünetenyhítő hatással rendelkezhetnek.
A megfelelő gyógytorna mellett kiegészítő terápiaként szolgál a babaúszás.

JOUBERT SZINDRÓMA

A Joubert szindróma egy ritka genetikai rendellenesség, amely az agy egyensúlyt és koordinációt szabályozó központjait érinti.
A kórképet a kisagy vermis nevû képletének hiánya, vagy alulfejlettsége; illetve az agytörzs malformitása okozza. Jellemzõi: * az ataxia (izomszabályozás hiánya) * abnormális légzési mintázat (hypernea) * alvási légzéskiesés * hibás szem- és nyelvmozgások * alacsony vérnyomás * a retardáció a mérsékelttől a súlyosig terjedhet
Már csecsemőkorban el kell kezdeni a mozgásterápiát, de később ezt bővíteni kell beszédterápiával.
A légzési gondokkal küszködő csecsemők pedig folyamatos monitorozásra szorulnak, ezért csak mérsékelt állapotú baba vehet részt vízi terápiában.