Bejelentés


ALLAT01 www.allat01.5mp.eu


Ingyenes Angol online nyelvtanfolyam kezdőknek és újrakezdőknek. Ráadásul most megkapod ajándékba A Hatékony Angol Tanulás Titkai tanulmányom.









>Glitter Photos

ELEFÁNT(KÉP)
Az afrikai elefánt a legnagyobb és a legerősebb szárazföldi emlősállat, de minden bizonnyal a legjobb természetű is. Békésen és családi csoportokban.Bár az afrikai elefánt eredetileg a szavannák állata, alkalmazkodó képességének köszönhetően hazájában, a Szaharától délre fekvő területeken különböző élőhelyeken otthonra talál. Csak ott telepedig meg, ahol a közelben ivóvízforrások és „fürdőhelyek” találhatók.
Az elefántok kifejezetten szociális viselkedésű és erősen családhoz kötődő állatok. Egymás közötti kapcsolataik annyira szorosak, hogy halottaikat ágakkal és lombozattal valósággal eltemetik. Az elefántok kizárólag növényevő állatok. Ha az elefántok a bozótban élelmet keresve nem látják egymást, mély, morgó hangot hallatva tudatják a többiekkel, hogy jól vannak. Az elefántok 14-15 évesen pároznak először. Az udvarláshoz tartozik a vonzalom kimutatása. Ilyen gesztus például, hogy a tehén és a bika ormányával cirógatja egymást!

TIGRIS(KÉP)
A tigrisek magányos állatok, hosszabb ideig csak a nőstény és utódai élnek együtt. Bár egész nap aktívak lehetnek, főleg alkonyat után és éjszaka vadásznak. A legtöbb macskafélétől eltérően a tigris szereti a vizet, jól és kitartóan tud úszni. A nagymacskák közül csak a jaguárok, halászmacskák és a tigrisek számítanak jó úszónak, és a tigriseket gyakran látni, amint tavakban és folyókban úsznak.Visszahúzható karmainak és erős lábainak segítségével kiválóan mászik fára, és hatalmas, akár 8-10 méteres ugrásokra is képes. A hímek és a nőstények egyaránt saját territóriumot birtokolnak, a hímeké többszöröse lehet a nőstényekének, és egy hím területe több nőstényét is átfedheti. Területük határát állandóan jelölik a jellegzetes tereptárgyakra spriccelt vizeletükkel, valamint karmolásnyomokkal. Nincs természetes ellenségük, egyedül az ember jelent számukra veszélyt, míg a kölyköket kifejlett fajtársaik ölhetik meg.A tigris fő táplálékát a nagypatások képezik, szarvasok, antilopok, vaddisznók, bivalyok, de akár a fiatal elefántot vagy orrszarvút, sőt alkalmanként medvéket, leopárdokat és krokodilokat is zsákmányolnak. Emellett azonban a kistestű fajok, mint például madarak, rágcsálók, békák és halak számára is veszélyt jelent, de a dögöt sem veti meg. Általában nem eszik minden nap, egy-egy sikeres vadászat után azonban egyszerre akár 40 kg húst is elfogyaszt. A kisebb zsákmányállatokat a tarkóra mért harapással öli meg, míg a nagyobb testű prédának a torkát harapja át, így fojtva meg áldozatát. Átlagosan 10-20 vadászatából mindössze egyszer jár sikerrel.Nem nevezhető tipikus éjszakai vadásznak, nappal is gyakorta kóborol, territóriuma határait újra kijelölve. Naponta 35–40 km-t is megtesz, vizeletével, végbélmirigyének váladékával sokáig fennmaradó szagjeleket hagy maga után. Vadászata során a már kijárt ösvényeken settenkedik nesztelenül, lesve a préda felbukkanását. Vadat észlelve odalopakodik a közelébe, mindig figyelve, hogy a szél szembefújjon, így az elejteni kívánt áldozat nem érezheti meg a közelgő tigrist, majd pár hatalmas ugrás után megragadja azt. A veszélyes önvédelmi fegyverrel, aganccsal, szarvval rendelkező állatoknak a torkát ragadja meg, a vaddisznóra egyszerűen, macskamódra ráveti magát. Főleg nagyobb patás állatokat zsákmányol, de Szibériában ínséges időkben, vagy ha a rágcsálók nagyon elszaporodnak, egerészésre is adja néha a fejét. Kerüli az emberlakta vidékeket, de India sűrűn lakott folyópartjain emberevő példányok is kialakulhatnak. Ezek főleg beteg vagy idős tigrisek, amelyek felfedezik, hogy az embert könnyebb elejteni, mint a dzsungel vadjait. Az elejtett zsákmányt sosem kezdi ott helyben elfogyasztani, azt mindig elhurcolja valami védett bozótba. Egyszerre 35-40 kg húst is képes megenni. Ha jóllakott, a maradékot elrejti, fűvel, ágakkal befedi. Az így elrejtett zsákmányához később visszatér, még akkor is, ha az már oszlásnak indult. Kitűnően úszik, képes a víz alá is lebukni halászat közben. Ha melege van, szívesen hűsöl a vízben órákon át.

OROSZLÁN(KÉP)
Hajnalodik a kelet-afrikai síkságokon. A derengő napfényben legelésző gnúk és zebrák rá se hederítenek a reggeli csendet felverő oroszlánbőgésre. Nincs mitől tartaniuk. A hím oroszlán félelmetes üvöltései nem nekik szolnak. Más hímeknek szól az üzenet:’ Ez az én birtokom és ezek az én nőstényeim. Belépni tilos!’ A legelésző állatokat később fenyegeti majd a veszély, amikor a nőstény oroszlánok egy csoportja zsákmányszerző portyára indul.
Az oroszlánok ereje és dülyfös megjelenése arra indította az embereket, hogy az „állatok királyának” nevezzék. Az oroszlánok a leginkább társas lényeg az összes macskafélék közül. Átlagosan 4-12 felnőtt nőstény él a kölykeikkel 4-6 felnőtt hímmel.

ZEBRA(KÉP)
A zebra fekete alapon fehér csíkos. Ezek a fejen, a nyakon és a törzsön függőlegesek, míg az állat farán és lábain vízszintesek. A kijelölt gyalogos-átkelőhelyeket a fekete-fehér csíkozás miatt nevezik zebrának.A zoológusok szerint a csíkok az álcázást szolgálják. Ez többféleképpen is elképzelhető. A csíkok segíthetnek a zebrának elrejtőzni a fűben. Elsőre ez nem hangzik hihetőnek, hiszen a fű nem fekete-fehér, de mégis van értelme, hiszen a zebra elsődleges ragadozója, az oroszlán színvak. Egy magas fűben álló, mozdulatlan zebra gyakorlatilag észrevehetetlen egy oroszlán számára. Viszont a zebrák többnyire ménesekben járnak, és ritkán magányosak, az álcázás másik módja a ragadozó összezavarása: néhány szorosan egymás mellett álló vagy mozgó zebra az oroszlán szemében egyetlen, jókora állatnak tűnik, így nehezebben tud kiszemelni magának egyetlen áldozatot.A csíkok emellett a társas viselkedésben is szerepet játszhatnak, a mintázatban található apró eltérések az egyedek elkülönítését szolgálják.Egy újabb, kísérletekkel igazolt elképzelés szerint a megtévesztő mintázat a vérszívó cecelégy látását is megzavarja.További elméletek szerint a csíkok a zebrák bőrében található zsír mintázatával függnek össze, az állat hőszabályozásában játszanak szerepet, vagy a csíkozás sérülések miatt létrejövő szabálytalanságai segítenek a potenciális párzótársaknak felmérni az állat rátermettségét.

GEPÁRD(KÉP)
Nőstény gepárd üldögél egy termeszvár tetején, Afrikában. Három kölyke alatta hancúrozik. Az anyaállat gyönyörködik a játékukban. De hamarosan újra a tanulás következik: hogyan kell üldözni és megölni a prédát. A magas fűben a kölykök számára anyjuk fehér végű farka mutatja az utat. Az anya megálljt parancsol. A gazellára ő csap le, és miközben a földre szorítja az áldozatát, a kölykökkel a halálos harapást gyakoroltatja. Kis fejével és karcsú, rugalmas testével a gepárd a legjellegzetesebb állat a pöttyös anyamacskák között.

LEOPÁRD(KÉP)
Messze hatoló, érdes hang hallatszik egy akáciafa tetejéről. Egy hím leopárd így adja tudatul Kelet-Afrikába, hogy a tüskés kakasülőjéről belátható terület az ő birodalma. Őrhelyét csak éjszaka hagyja el, ekkor indul zsákmányszerzésre. Három leopárdfaj létezik, amelyek közül a legnagyobb és legismertebb a közönséges afrikai leopárd vagy párduc. Ez a magányos vadász főleg éjszaka aktív. Egyszerre él a zajtalanság a gyorsaság és a ravaszság eszközeivel.

NE LOPJ!











Ingyenes honlapkészítő
Profi, üzleti honlapkészítő
Hirdetés   10
Végre értem amit angolul mondanak nekem, és megértik amit mondok.

KÖSZÖNÖM NOÉMI!